Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-12 / 36. szám
1981. február 12. Képújság 3 Mit épít a főnökség? (III.) Kétplalovos gyors vágányfektetés A hatodik ötéves terv kiemelt módon kezeli a vasúti rekonstrukciót. Ezt indokolttá teszi a vasúti pályák állapota, a rendkívül megnövekedett szállítási igény, az országunkon átmenő forgalom és a közlekedési koncepcióból eredően még fennmaradt tennivalók. Egy például, a legsarkosabb, a Budapest —Pécs vasútvonal villamosíA daruskocsi minden alkatrészét átvizsgálják tása, amely áthúzódik a mostani ötéves tervből a következőre is. Az építési főnökség feladatait és tervét a szákszolgálati ágazat elkészítette és ezt a társadalmi szervekkel, dolgozókkal megtárgyalták. A tennivalókat a munkás- gyűléseken megismertették a dolgozókkal, brigádokkal, fő- nökségi üzemegységekkel, úgy, hogy manapság minden ember tudja, mi a tennivalója idén, és az elkövetkező évékben. Ez az alapos előkészítés miatt tartalmas is volt, mert még utólagosan is tudtak a terven módosítani, a szokáshoz híven ugyanis- most is igen hasznos véleményeket mondtak a mérnökök, munkások a tervről, annak végrehajtását segítő javaslatokat terjesztettek elő, írásban és szóban is. Az idén is a legnagyobb figyelem a vágányfelújításra irányul. A tavaly már jól bevált Platovos-módszert kifejlesztik. Ez a gép viszonylag kevés létszámmal igen gyorsan dolgozik, egy napi vágányzár esetén például 500—1800 folyóméteren újítja fel a vágányt. Elkészítik Csoma-Szabadi vasútálloMűszerekkel ellenőrzi a gépek elektromos egységeit Kovács Tibor műszerész máson az előkészítő üzemet, ahol télen, amikor a gépeket nagyjavításra leállítják, a dolgozók sínmezőket, vágányrészeket szerelnek ösz- sze. A telepen sínhossznyi vágányokat készítenek elő, úgy, hogy a Platov-géprend- szerre csak fel kell rakodni, és a helyszínen a régi helyére tenni. A tervek között szerepel, hogy a kétplatovos gyors vágányfektetést is megvalósítják. A Csoma- Szabadiban létesítendő ütem lehetővé teszi ezt, hiszen lesz elegendő előkészített vágányrész, ugyanakkor a kurdi hegesztőüzem főnökségen a sínhegesztést modernizálják, a helyszínen, tehát a vágányépítés helyén, nagyobb teljesítménnyel tudnak dolgozni. A korszerű vasútépítési módszer, és a vágányfektetési technológia érdekessége, hogy a síneket két állomás között nem kell megszakítani, dilatáció miatt. Nem kell a vágánytöréstől tartani, mert az új sínhegesztő eljárás olyan technológiával történik, amely révén "nem tud a sín úgy, s annyira nyúlni, összehúzódni, hogy a vágányban kár keletkezzen. Idén 32,1 kilométer pályakorszerűsítést végez el a főnökség. Ugyanakkor a hidakat szükség szerint átépítik, felújítják, valamint a vágányokhoz tartozó magasépítési munkákat — állomásépület, őriház, stb. — is elvégzik. Harminc csoportkitérőt is készítenek. A fő munkaterület változatlanul a Budapest —Pécs közötti vonalon van. Igen sok munka lesz Pincehely térségében, főleg az állomáson, majd pedig Pincehely és Tolnanémedi vasútállomások között. A Kurd és Döbrököz közötti pályát teljes hosszban átépítik, .a Pla- tov-gépcsoporttal. A pécsi és a sárbogárdi állomásokat részben átépítik, Sárbogárd és Rétszilas között teljes felSzázadmilliméteres pontossággal dolgoznak az alkatrészfelújító üzemben építménycserét hajtanak végre. Átépítik Rétszilas, Cece állomásokat, Vízvár és Babó- csa között egyszerűsített felépítménycserét hajtanak végre. Dunaújváros és Rácalmás között pályakorszerűsítésre kerül sor. A felsorolásból kiderül, hogy elég nagy területen kell úgy irányítani a munkát, hogy az ne csak a főnökség egészének munkájával — tehát a kisegítő üzemekkel —, hanem a társfőnökségekkel, illetve a forgalommal is összhangban legyen. A beruházásokat kivitelező főnökségek mellett különösen nagyok a feladatok a gépállomáson, ahol több mint kétszázötvenen dolgoznak. Itt főleg a téli hónapokra sűrűsödik a tennivaló. De nyáron is akad munka, hiszen a most javító-karbantartó munkát végző emberek jó része gépkezelő, vagy sofőr, míg a műhelyi állandó létszámnak a munkaközbeni karbantartást kell elvégezni egy-egy műszak után a másikra való gépelőkészítés lesz a feladata. Azt tervezik, hogy a gépállomáson már most úgy készítik fel a gépeket, hogy a tavaszi vágányépítési munkánál folyamatos lehessen a munka. Ezért a korábbi évek tapasztalatai alapján, illetőleg az új szovjet gépsorral — most már másfél éves működéséből szerzett tapasztalatok alapján — kellő mennyiségben tudnak előkészíteni tartalék alkatrészt, segédanyagot és szerszámot a nagy munkákhoz. A januárban tartott termelési tanácskozásokon úgy határoztak a főnökség dolgozói, hogy idén is a „Kiváló Főnökség” szinten kívánnak dolgozni. Ehhez a feltételek megvannak, a szocialista brigádok elkészítették munka- verseny-vállalásaikat, a főnökség pedig arról gondoskodik, hogy a versenyt, a munkát rendszeresen értékeljék, s népszerűsítsék a termelésben élenjáró munkásokat, mérnököket, brigádokat és üzemfőnökségeket.-(Végej PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald Károly H+H*| Bölcskén eljutottak a „csodákig” ; ~ Jeglepődtek a vendégek, M l amikor megtudták, mi- ; lyen nagy nyereséggel I— ..../zárta a tavalyi évet a b ölcskei Rákóczi Tsz: több mint húszmillió forinttal. Már a küldöttgyűlés előtt, reggeli kávézáskor értesültek erről az elnöki irodában és a meglepetéssel együtt kifejezték nagy elismerésüket, örömüket. Különösen Horváth József, a területi tsz-szövetség titkára lelkesült, sok emléke van Bölcske akkori idejéből, amikor drámai helyzetben, teljes pénztelenségben próbálták tovább juttatni a szövetkezetei, 16—17 évvel ezelőtt. Horváth József emlékeztetett is azokra a küzdelmekre, felszólalásában felidézte a mélypontot, a küldöttgyűlés vége felé, hozzátéve, hogy „a szövetkezeti mozgalom csodákra képes, ennek bizonyítékát elmondták a beszámolóban”. Kétségtelen, hogy Bölcskén soha nem volt még ekkora eredmény, de azért egyáltalán nem váratlan a kimagasló nyereségösszeg. Mi is hírt adtunk az elmúlt két esztendőben a Rákóczi Tsz egy-egy feltűnő sikeréről, Bölcskén országos napraforgó-termesztési tanácskozást tartottak, aztán tavaly ez a szövetkezet kapta a nagydíjat a mezőgazdasági kiállításon, s megírtuk azt is, hogy ebben a községben a közös gazdaság és a háztáji egyaránt sokat produkál, korszerűen, magas szinten és egymással teljes összhangban. Nem közgyűlést hívtak ösz- sze, mert nagy a taglétszám, nehéz helyet találni félezer embernek (dolgozó tag 455, nyugdíjas 275), de a gazdálkodás eredményeit és az idei terv lényegét már egyébként is tudatták a kisebb közösségekkel munkahelyenként, másrészt pedig összehívják majd a közgyűlést, tehát az egész tagságot márciusban, amikor a VI. ötéves terv szövetkezeti elképzeléseit kell megvitatni. A tagság megbízik képviselőiben, a 37 küldöttben. Bízhat is. Ez nagyon szépen kifejeződött a tanácskozáson, a keddi küldöttgyűlésen. Ami öröm él az emberekben, az is szót kapott a küldöttek soraiból, meg az is, ami kri- tizálást érdemel. Okos emberek gyülekezete tanácskozott, reggel kilenc órától délig. Ulbert Ádám elnök széles körű elemzést adott a tavalyi esztendőről a vezetőségi beszámolóban, főként a helytállást és a korszerű módszerek alkalmazását hangsúlyozva: a tagok és vezetők összefogását, a jó és mindenben eredményes munkát. A növénytermesztés a szövetkezet fennállása óta a legnehezebb és egyben a legeredményesebb évet zárta. Érdekes ellentmondás, de a sikernek pontosan. látható okai vannak. Például: napraforgó-termesztésben több év kiváló munkája, tapasztalata most sem hagyta cserben a szövetkezetét, az esős, hűvös évben, tehát kedvezőtlen körülmények között. Persze nem adott olyan kiemelkedő termésátlagot a napraforgó, mint az előző években, de a kisebb bevételt tökéletesen ellensúlyozta a napraforgónál a vetőmagtermesztés. Törjék István főagronómus úgy beszélt erről, hogy a hetedik érzéke segítette hozzá a döntéshez a vetéskor: az egyetlen jó helyet választották a bölcskei határban a napraforgó-vetőmagtermesztéshez, a homokterületet. Itt a sok eső ellenére sem lett semmi baja, betegsége az értékes terménynek, kifogástalanul megfelelt. Az egész megyében egyedül a Rákóczi Tsz tudott tavaly vetőmagot termelni ebből a növényből, és mázsáját 1900 forintért értékesíthette. A búza és a kukorica szintén kiváló terméssel fizetett a bölcskei határban, mert a szakszerűség, a talajerőpótlás, az összes követelmény kifogástalanul teljesült a munkákban. Jellemző, hogy az ellenőrző bizottság beszámolójában gyakori volt az efféle kifejezés: jó, példás, szabálytalanságot nem tapasztaltunk, áldozatos és odaadó munka, kifogástalanul előkészített talaj, és így tovább. Persze találtak javítani valót is, elmondta az ellenőrző bizottság elnöke, Bobesik Pál, például, hogy nyáron, az éjszakára kint maradó lucernaszénát és réti szénát őrizni kellene, járnak arravetődő idegen kocsizók, maszekok, egyebek. Nem ártana az sem, ha a háztáji legelőn megvalósítanák a szakaszos legeltetést, több jutna a jószágnak, ha nem tiporja az egész területet. Térjünk vissza a vezetőségi beszámolóhoz. Az a dolgok lényege, hogy a magas színvonalú termeléssel együtt jár Bölcskén a gazdálkodás, tehát a megfelelő nyereségre való törekvés. Idézzünk a beszámolóból. Ulbert Ádám elmondta: „Agrotechnikánk alkalmazása során betartjuk az okszerű, ötéves vetésváltást, melyben az őszi búza önmagát nem követi, kukorica is csak két évig van egymás után ugyanabban a táblában. Ennek betartása nagyon fontos a napraforgó betegségének megelőzése érdekében is. Törekednünk kell arra, hogy az új közgazdasági szabályozók által az üzemre nehezedő terheket termelékenyebb munkával és nagyobb nyereséget biztosító növények termesztésével ellensúlyozzuk. Ennek érdekében döntöttünk úgy, hogy 1981-ben mintegy 140 hektáron kendert termelünk. Előzetes tájékozódásunk szerint ennek a növénynek a nyereségszintje hasonló a legjobb nyereséget adó napraforgóéhoz. A borsó a legbizonytalanabb és egyben a legkevesebb nyereséggel termelhető növényünk. Rovására kívánjuk termelni a kendert.” A szorgalomra és az összetartásra egy példa: decemberben még sok kukoricát kellett betakarítani, reggel hatkor mindig ott voltak a vezetők és a beosztott tagok, kombájnosok is, valameny- nyien. Az egyik küldött nagy elismeréssel beszélt erről; ilyen rendkívül nehéz időszakban, soha nem tapasztalt helyzetben mindenki a legtöbbet tette. Megmentették a termést és így kukoricából is rekordot takarítottak be, ösz- szességében. Igaz, hogy a szárítási költség ötszörösébe került a korábbi évekének, mert még decemberben is 30 százalék fölött volt a kukorica víztartalma, mégis nagy a nyereség ezen a növényen is, a hatalmas átlagtermés eredményeként. Hatszáz vagon kukoricát termelt tavaly a Rákóczi Tsz. Az állattenyésztésben is nyereséggel dolgoztak mindenütt. A beszámolóból: „A jelenlegi 200-as tehénlétszámot 1984-ig 400-ra növeljük. Elsősorban saját szaporulatból kívánjuk ezt megoldani. A hizlalási és tenyésztési adataink egyaránt jobbak az elmúlt évinél. ...A közgazdasági szabályzók is arra ösztönöznek bennünket, hogy növeljük a marhahústermelést... Régi épületekben kisebb átalakítással növelni tudjuk, a létszámot... Terveink között szerepel a réti területből mintegy 60 hektár füvesítése. Ezen a helyen évek óta nem lehet szántóföldi növény- termesztést biztonságosan folytatni... Sertéstelepünk tavaly érte el a legjobb eredményt fennállása óta, főleg a hizlalásban. 1979-ben 4000 mázsa élő sertést bocsátottunk ki, 1980-ban 5561 mázsát...” A beszámolóban és a hozzászólásokban egyaránt sok minden elhangzott, érdekes munkaértekezlet volt a bölcskei zárszámadás és tervtárgyalás, tehát a küldöttgyűlés. Az egyik küldött erős aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy hatalmas értékű kombájnokat akarnak vásárolni, mert — szerelő ez a küldött — tapasztalatból tudja, mennyire károsodhat egy gép a földön, belekerül betondarab, tuskó, tégla. Az elnök nagyon örült a hozzászólásnak, mondván, maximálisan kell ügyelni a gépekre úgy is, hogy a szerves trágyával kikerülő kövek, betondarabok már a talajmunka közben eltűnjenek a tábláról, ne tudja „bekapni” a kombájn. Erre figyeljen az ellenőrző bizottság is, mégpedig időben. Az idei tervet ismertetve Törjék István főagronómus elmondhatta, hogy gépvásárlásra összesen 13 millió 721 ezer forintot akarnak költeni, kellene 2 Claas dominá- tor kombájn és 2 Hesston óriásbálázó gépsor, egyebek között. Bizony nem mindegy, hogy a több milliós értékű kombájn mit szed föl a földről, tönkremegy-e vagy évekig hibátlan. A közösért való aggódást éreztem több ember szavaiból is. eg az összetartás jó érzése csendült ki. Sürü János küldött mondta, de más is, hasonlóképpen: „Ha továbbra is ilyen összefogással dolgozunk, lehet jó eredményünk, mint a mostani”. A zárszámadás után megkezdték a tizenharmadik havi fizetés átadását a szövetkezet dolgozóinak. GEMENCI JÓZSEF Egy-egy brigád vállalja a nagyobb munkagépek teljes felújítását
