Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-11 / 35. szám
A KÉPÚJSÁG 1981. február 11. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jubileumi jutalom Szendrei Mihály Váraljáról kérdezte: „...1981. januárjában múlt huszonöt éve, hogy dolgozom, tehát jogosult vagyok a jubileumi jutalomra. Munkahelyemen (ahol a kollektív szerződés nem tér ki a jubileumi jutalmakra) besorolt órabérem alapján akarnak megjutalmazni. Ezt én igazságtalannak tartom, mert teljesítménybérben van minden havi bérem elszámolva. Azonkívül nagy a különbözet, ugyanis besorolt órabérem 14,50 forint, míg teljesítmény utáni átlag órabérem 26,80 Ft. Havi teljesítményem 125— 130 százalék, de ha csak száz százalékot vesznek is alapul, akkor is 20 forintra jön ki...” A levélre a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsától Egyed Dezső, a közgazdasági osztály vezetője az alábbiakat válaszolta: „...Szendrei Mihályt az MT. V. 63. paragrafusa értelmében, egyhavi személyi alapbér illeti meg. A személyi alapbért az MT. 22. §. (2) bekezdése szerint a dolgozó és munkáltató között létrejött munkaszerződésben rögzíteni kell. Tehát a munkaszerződése szerinti személyi alapbérét kell a munkáltatójának a dolgozó részére kifizetni. Ha válaszunk nem elégítette ki teljes mértékben, úgy kérjük, nevezze meg munkáltatóját, hogy panaszát a helyszínen is ki tudjuk vizsgálni...” Telefonszámunk: 12-284 Útépítés így kezdődik az a levél, amelyet Kétyről juttattak el szerkesztőségünkbe: „...Azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy a Petőfi utca lekövezésének elkészíttetésében szíveskedjenek segíteni. Az esőzések során a járdán keresztül a sárhordalék feltöltötte az úttestet any- nyira, hogy magasabban van, mint a járda. Ha eső, hó esik, a járdán alig lehet közlekedni, a gyerekek az utcában lévő óvodát csak sárban és vízben tudják elérni...” A Petőfi utca lakói mellékeltek még egy kérvényt is, amit huszonnyolcán írtak alá, s ebben felajánlják segítségüket. Azt írják, hogy társadalmi munkával a lakosság szívesen közreműködne. Levelüket a kétyi ^Községi Tanács elnökének, 'Tompa Bélának továbbítottuk, aki a következőket válaszolta: „...Kéty, Petőfi utca lakóinak gondját, problémáját ismerjük. Gondjuk a mi gondunk is. A községben a Petőfi utcán kívül a Kossuth, a Dózsa u. teljes hosszúságban, valamint a Hegedűs Gyula utca nagy része is földes út, amelyet ugyancsak kövezni kellene, illetve szilárd burkolattal kellene ellátni. Kéty székhelyközséghez tartozik, Felsőnána és Murga társközség is, ahol ugyancsak vannak belterületi földes útjaink, melyeknek lekövezése az ott lakók részéről hasonlóképpen felvetődik. A három településen több mint hatezer méter hosszúságban van belterületi földes út, melynek megépítési igénye jelentkezik, azonban ezt a problémát megoldani jelenleg nem áll módunkban, a szűkös pénzügyi keretek mellett. Január 26-án megbeszélést tartottunk az érdekelt lakók egy részével, és megegyeztünk abban, hogy a tavasz folyamán nagyobb javítást szervezünk a jelzett utcában, különösen azon a részen, ahol az úttest feltöltődött, s ebből kifolyólag a járda alacsonyabb szinten van, mint az út. A jelzett munkákat is csak társadalmi munkában tudjuk elvégeztetni, mivel ez évre 40 000 forint út-híd előirányzat áll rendelkezésre, mely összegből a három településen járdák, hidak karbantartását, javítását tervezzük az idei évre...” Pótszabadság Szajkó László Dombóvárról kérdezte: „...Ezerkilencszáznyolcvan június 11-én szereltem le a honvédségtől. Június 16-án munkába álltam azon a munkahelyen, ahonnét bevonultam. Most beadtam a felmondásom. A honvédségnél szereztem „Kétszeres Kiváló Katona” és „Kiváló Gépkocsivezető” címet, erre 18 nap fizetett szabadság járna, de a jelenlegi munkahelyemen azt mondták, hogy csak 1981-ben évközben vehetem igénybe. Most, ha munkahelyet változtatok, ez a szabadság jár-e még nekem az új munkahelyemen?...”. Olvasónknak dr. Deák Konrád, a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyésze válaszolt: A munkaügyi miniszter 17/1979. (XII. 1.) MüM. számú, a munkaviszonnyal összefüggő egyes kérdésekről szóló rendeletének 45. §. (1) bekezdése szerint: „Ha a dolgozó munka- viszonya év közben megszűnt, vagy pedig sorkatonai szolgálatra hívták be és munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságát nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani”. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint: „Ha a dolgozót évközben más munkáltatóhoz helyezik át, szabadságát a két munkáltatótól együttesen kapja meg. Ennek megfelelően a ki nem adott szabadságot a dolgozónak új munkahelyén kell megkapnia, a többletet pedig be kell számítani az új munkáltatótól járó szabadságba. A ki nem adott, illetőleg a többlet- szabadság mértékét a ,mun- - kavállalói igazolási lap’-ra (MIL-lapra) fel kell vezetni.” A fentiek nemcsak az évi rendes szabadságra, hanem a dolgozót egyéb címen megillető szabadságra is vonatkoznak. Ml VÁLASZOLUNK Hz elsőbbségről Január 30-án Bonyhád térségében a 6-os úton az elsőbbség meg nem adásának következménye: két súlyos és két könnyű sérülés Az esztendő első hónapjában megyénk közútjain tizenhét közlekedési baleset fordult elő, öttel kevesebb, mint januárban. A szabályok megszegése ezúttal halálos áldozatot nem követelt (a korábban közöltek egyike sem közúti baleset volt), nyolc esetben azonban súlyos, míg kilenc könnyű sérüléssel végződött. A megsérültek száma összesen huszonnyolc volt a tavalyi harminckettővel szemben. Amíg a józan emberek többsége rendkívül rossz időjárási és útviszonyok közepette is ura tudott maradni járművének, addig az ittas vezetők változatlanul, csaknem tizennyolc százalékos arányban szerepelnek az okozók listáján. Évek óta minden hónapban sok bajt okoz szintén az elsőbbségi jog meg nem adása. Az elmúlt hónap legsúlyosabb baleseteinek is az említett szabályszegés volt az előidézője. Szekszárdon két gyalogátkelőhelyen gázoltak el gyalogosokat, az újvárosban egyszerre hármat is, közülük kettő súlyosan megsérült. A Mártírok tere—Mészáros Lázár utca kereszteződésénél január 29-én történt gyalogoselütés pedig a nemtörődömség, a közömbösség különösen felháborító példája volt. Itt ugyanis egy autóbusz vezetője a fényjelző készülék piros jelzésére hajtott tovább, s ezért ütötte el a zebrán szabályosan áthaladó asszonyt. Nehezen képzelhető el, hogy a gépkocsivezető foglalkozású gázoló ne ismerte volna a forgalmat irányító fényjelző készülékekre vonatkozó szabályokat, hiszen azoknak oktatását már az óvodában elkezdik. Január 30-án Bonyhád térségében, a 6. számú főútvonalon Pécs irányából jövő gépkocsinak egy Bátaszék felől érkező személyautó vezetője nem adott elsőbbséget, „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla ellenére sem. A következmény két súlyos, két könnyű sérült. Ép ésszel nem tételezhető fel, hogy az emberek az utak csomópontjaiban szándékosan idéznek elő sorozatosan olyan kritikus helyzeteket, amelyekkel nemcsak mások, de önmaguk életét, testi épségét is a legsúlyosabb veszélybe sodorhatják. Az elsőbbség meg nem adásából eredő, gyakori balesetek forrása inkább a szabályok helytelen értelmezésében lelhető. Sok járművezető pl. úgy véli, hogy csak az nem adja meg a forgalom más, arra jogosult résztvevőjének az elsőbbséget, aki azzal össze is ütközik. De valójában a már megtörtént baleset egy jóval korábban elkezdett szabálytalanság szerencsétlen következménye csupán. Jogszabály szerint „Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben”. E meghatározásnak azonban más a tartalma jármű és gyalogos viszonylatában és más két jármű kapcsolatában. Amíg ugyanis az elsőbbséggel rendelkező gyalogost az elsőbbségadásra kötelezett még csak nem is zavarhatja, addig az elsőbbséggel rendelkező jármű csak haladási irányának, vagy sebességének hirtelen megváltoztatására nem kényszeríthető. Szabályt szeg tehát már súlyosabb következmény nélkül is mindaz a járművezető, aki a zebrán áthaladó gyalogost akár csak lassításra is kényszeríti, mert ezzel már továbbhaladásában megzavarta, vagyis nem adott neki elsőbbségi jogot. Az elsőbbséggel rendelkező jármű hirtelen fékezésre kényszerítése is mindig egyértelmű az elsőbbség meg nem adásával. A haladási irány hirtelen megváltoztatására kényszerítés akkor valósul meg, ha az elsőbbséggel rendelkező jármű más módon az ösz- szeütközést nem tudná elkerülni. De a menetirány szerinti bal oldalra kényszerítés akkor is szabálytalan, ha az nem hirtelen irányváltoztatással történik, mert szemben érkező járművel való összeütközéshez vezethet. Az elmondottakból következtetve: ahhoz, hogy elsőbbségadási kötelezettségének a járművezető maradéktalanul eleget tehessen, útkereszteződéseket, gyalogosátkelőhelyeket, stb. sebességének olyan mértékű csökkentésével közelítheti meg csak, hogy az elsőbbséget biztonságosan meg lehessen adni, s amelyikből az elsőbbségre jogosultak is egyértelműen következtethetnek arra, hogy jogukkal nyugodtan, veszély nélkül élhetnek. Ha viszont az elsőbbséggel rendelkező járművezető kellő időben észleli, hogy elsőbbségét nem adják meg, erőszakodáskodás helyett annak érdekében kell minden tőle elvárhatót megtennie, hogy az összeütközést elháríthassa. Az áthaladási elsőbbség ugyanis sohasem abszolút, hanem olyan jogosultság, amelynek megadásában a bizalmi elv alapján általában bízni lehet, de kikényszerítése mindig kockázatos, ezért tilos. PIÁCSEK GYÖRGY S Az elmúlt héten :•••• nem jelent meg >V. olyan új jogszabály, ;:V: amely a dolgozók •ív szélesebb körének L-.'-.iv.v'-.'] érdeklődésére tarthatna számot, ezért élünk a lehetőséggel, hogy — a terjedelem szabta korlátok között — ismertetést adjunk a dolgozóknak a munkavégzéssel kapcsolatos alapvető kötelezettségeiről, arra is figyelemmel, hogy a dolgozók jogait a közelmúltban cikksorozatban ismertettük e lap hasábjain. „A dolgozó köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni” — mondja ki a Munka Törvénykönyve. Aki tehát elkésik munkahelyéről, megszegi ezt a kötelezettségét, miként megszegi az is, aki munkahelyén italos állapotban, vagy éppen „másnapos” állapotban jelenik meg, hiszen ez az állapota kétségtelenül gátolja a munkaköréből adódó feladatok megfelelő és maradéktalan elvégzésében. Kimondja a Munka Törvénykönyve azt is, hogy „a dolgozó köteles a munkaidőt a részére kijelölt helyen munkában tölteni”. Tehát nem a munkaidő egy része, hanem annak teljes tartama alatt köteles a dolgozó munkát végezni! Jogszabály határozza meg azokat a kivételes eseteket, amikor a dolgozó mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ezek az esetek pedig a következők: a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, b) házastársa, gyermeke, szülője halála esetén a temetésen való részvétel érdekében esetenként legalább egy munkanapon át, c) ha keresőképtelen beteg vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, d) a kötelező orvosi vizsgálat, valamint véradás miatt távol töltött időtartamra, e) ha jogszabálynál fogva (pl. szabadság) vagy a munkáltató engedélyével a munkavégzés alól felmentették. Ugyancsak jogszabály rendelkezik arról, hogy a munkavégzési kötelezettség alól mentesülő dolgozót mely esetekben, illetőleg milyen időtartamra illeti meg térítés. Az idevonatkozó rendelkezéseket — a terjedelem korlátái miatt — részletesen nem ismertetjük, utalunk azonban arra, hogy pl. állampolgári kötelesség teljesítése (szavazás, hatósági, bírósági idézésre tanúként való megjelenés stb.) esetén is csak akkor jár munkabér, ha az munkaidőn kívül nem teljesíthető, és csak a kötelező orvosi vizsgálat miatt kiesett munkaidőre illeti meg a dolgozót átlagkeresete, a nem kötelező orvosi vizsgálat esetén — ennek eredményétől függően — esetleg táppénz jár részére. Itt jegyezzük meg, hogy a kötelező orvosi vizsgálattal esik egy tekintet alá a terhes nőnek a terhesség ideje alatt terhességi orvosi vizsgálaton való négyszeri részvétele is. A dolgozó a munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal köteles végezni, az elvárható szakértelem és gondosság tartalma pedig nem változatlan, a társadalmi fejlődéssel együtt ezek tartalma is változik, ami egyre fokozódó követelményt jelent. Bizonyára ismert, de gyakran figyelmen kívül hagyott az a rendelkezés, amely szerint a dolgozónak munkatársaival együtt kell működnie és munkáját úgy kell végeznie, valamint általában olyan magatartást kell tanúsítania, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő. Ez a szabály nem csupán passzív magatartást, a munkatársak irányában káros cselekmények elkövetésétől való tartózkodást, hanem pozitív követelményt, a munkatársakkal való aktív együttműködés kötelezettségét is előírja, de jelenti egyben a munkahelyi intrikálás, „fúrás” tilalmát is, hiszen ez utóbbi magatartások kétségtelenül más helytelen megítélését idézik elő. A dolgozók gyakran vélik úgy, hogy a munkahelyen kívüli magatartásukhoz a munkáltatónak nincs semmi köze. Ez az álláspont téves, a Munka Törvénykönyve 36. §-a ugyanis előírja, hogy a dolgozó a munkahelyén kívül is munkaköréhez méltó magatartást köteles tanúsítani. A fentiekben a dolgozóknak csupán néhány alapvető kötelezettségére utaltunk arra is figyelemmel, hogy a kötelezettségek felőli érdeklődés jellemzően szerényebb a jogosultságok felőli érdeklődésnél. Pedig jog és kötelesség együttjáró fogalmak. dr. Deák Konrád a TIT városi járási - szervezetének elnöke A mai hajók elődei „Fejezetek a hajózás történetéből” címmel a TIT Természettudományi Stúdiójában hajómodell-kiállítás nyílt február 2-án. A vízijárművek apró hasonmásai igen sok látogatót csalogatnak a kiállításra. A képen: a modellek a gyerekeknél is sikert arattak.
