Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
1981. február 10. Képújság 3 Reflektorfényben a körzeti orvosok Fejlődő egészségügyi és szociális ellátás 1981-ben Mit épít a főnökség? (I.) Öt megyében dolgoztak 253 gép, negyven típus Karbantartásra hozták a vágányfelújító gépsort Az egészségügyi és szociális feladatok 1981. évi kiadási előirányzata 23,4 milliárd forint, s ez 1,8 milliárd forinttal (8,5 százalékkal) több a múlt évinél. Az életszínvonal-politikánkban kiemelkedő jelentőségű feladatok ellátására az állami költség- vetés 22 milliárd forintot juttat. Milyen' fejlesztésekre jut, mi mindenre költenek ebből a megnövelt summából most, a középtávú tervidőszak első esztendejében — erről érdeklődött az MTI munkatársa az Egészségügyi Minisztériumban. A tájékoztatás szerint: az előirányzat lehetővé teszi, hogy megőrizzük a lakosság széles körét érintő gyógyító és megelőző szolgáltatások színvonalát, a meglévő intézmények jobb kihasználásával növeljük az ellátóképességet, megteremti az elkészülő új intézmények, bővített létesítmények működésének feltételeit és segíti a gyógyászati szakmai programok fokozatos megvalósítását. Kiemelt feladat a körzeti orvosi ellátás színvonalának emelése, körülményeinek javítása, hogy 9 betegek nagy többsége már ezen a fokon is befejezett, szakszerű gyógyításban részesüljön. A költségvetés az arányosabb ellátás céljából lehetővé teszi újabb 25 általános és 40 gyermekorvosi körzet szervezését. A járóbeteg-ellátás napi 600 rendelőintézeti szakorvosi órával, az üzemorvosi rendeléseké pedig 400 órával bővül. A szakorvosi ellátást hatékonyan segíti az országos szakkórházak és a klinikák járóbeteg-rendelésének erősítése, s a szűrések, illetve a gondozás szélesítése. A járóbeteg-ellátás pénzügyi előirányzata 9 százalékkal nő. A kórházi ágyak száma 1200-zal gyarapodik. így az év végére 10 ezer lakosra 92 Az 1980. évi népszámlálás adatait böngészve fontos, tanulságos változásokat figyelhetünk meg a társadalom különböző területein. Ilyen például, hogy a 70-es évtizedben a nyugdíjasok és a gyermek- gondozási segélyen lévők (szakmai kifejezéssel: inaktív keresők) száma és aránya az országban jelentősen emelkedett, míg az eltartottak száma ugyanezen időszakban csaknem 500 ezerrel csökkent. Ugyanakkor az aktív keresők száma, illetve a lakosságon belüli aránya is némileg csökkent. Ennek oka egyrészt az, hogy ebben az évtizedben jelentősebb munkaerő-tartalék már nem volt, másrészt, mert csökkent az utánpótlás a fiatalok soraiból. (A 60-as évek demográfiai hullámvölgye miatt kisebb létszámú korosztályok álltak munkába, és ugyanakkor a fiatalok közül többen tanulnak tovább, amiért is kitolódik munkába állásuk időpontja.) Mindemellett növekedett az időskorúak száma, s a nyugdíjA számok azt is tükrözik, hogy a gazdasági fejlődés következtében az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent az eltartották aránya, vagyis a keresőknek a korábbinál lényegesen kevesebb személy közvetlen eltartásáról kell gondoskodniuk. Jelenleg az ország férfi lakosságának több, mint 55 szákórházi ágy jut. Sürgető feladatok vannak a kórházi munkafolyamatok szervezettségének, a szakmai ellátásnak és az ápolás színvonalának javításában. A betegirányítás jobb megszervezésével is igyekeznek elősegíteni, hogy a betegek mindenkor az állapotuknak megfelelő kórházi ápolásban részesüljenek. A fekvőbeteg-ellátó intézmények műszerezettségét fokozatosan tovább javítják. Egyidejűleg az eddiginél jóval szervezettebbé teszik az eszközgazdálkodást, a kihasználás irányítását és ellenőrzését. Gondoskodnak arról, hogy a költséges műszerek mindenkor a megfelelő szintre, azokat kellően kihasználni tudó munkahelyekre kerüljenek. A kórházi és a klinikai kiadások 12,9 százalékkal növekednek. A bölcsődei helyek száma — a születésszám kedvezőtlen alakulásával is számolva — kisebb mértékben nő, 1981-ben várhatóan 3300 hellyel bővül a bölcsődei hálózat, főként az új lakótelepeken. Ezzel száz bölcsődés korú gyermekre 15,7 hely jut. A szülést követő keresetpótló anyasági és a gyermekgondozási segélyt is figyelembe véve az állam a bölcsődés korú gyermekek több mint 80 százalékának neveléséhez ad — a családi pótlékon felül — pénzbeli vagy természetbeni támogatást. Az idős kordákról való gondoskodás javítására a szociális otthonok, illetve a szociális gondozás és segélyezés feladatait szolgáló előirányzat összege 7,1 százalékkal nő. A szociális otthonok befogadóképessége az idén ezer hellyel bővül. A tanácsok további 46 napközi otthon megnyitását tervezik az öregek részére. jogosultság általánossá válásával, valamint a tsz-tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentésével tovább nőtt a nyugdíjasok aránya. Az aktív keresők lakosságon belüli arányának további csökkenését okozta a korkedvezményes nyugdíjazás kiterjesztése, és a rokkantsági nyugdíjasok számának folyamatos emelkedése. Míg az előbb felsoroltak a társadalom fokozott szociális gondoskodását jelzik, a rokkant- nyugdíjasok nagy száma viszont (jelenleg 300 ezer) arra hívja fel a figyelmet, hogy még sok tennivaló van a munkakörülmények javítása, az emberhez illő munkafeltételek kialakítása, a balesetek és a munkahelyi ártalmak megelőzése terén. A felsoroltakat figyelembe véve 1980 elején az ország lakosságának egyötöde, megközelítően 2 millió 200 ezer ember tartozott az inaktív keresők csoportjába. Az eddig elmondottakat az alábbi táblázat szemlélteti: zaléka aktív kereső. A munkaképes korban lévő 15—59 év közötti férfiak teljes foglalkoztatottsága gyakorlatilag több évtizede megvalósult — jelenleg 87,5 százalék — a hiányzó 12,5 százalékot a továbbtanuló fiatalok, továbbá a rokkantsági és korkedvezményes nyugdíjasok teszik ki. A fiatal férfiakból kikerülő Samott exportra Ismét kelendő külföldön a samott, mert az energiahordozók árának növekedésével egyre több család tér vissza a szilárd tüzelőanyagok használatához. Mind több lakásba építik be újra a cserépkályhákat, állítják vissza a kamra mélyéről előkerült vaskályhákat és természetesen reneszánszát éli a kandalló. A Magnezitipari Művek már évek óta csak a hazai piacra készíti egyik legrégebbi termékét, a samott- téglát. A megnövekedett külföldi kereslet hatására azonban az idén már lehetőségük nyílik mintegy félmillió dolláros exportra.. Mivel új berendezések munkába állításával nem tudják növelni a termelést, az új igényeknek úgy tesznek eleget, hogy a gyártásban növelik az úgynevezett háztartási samott- téglák arányát. Munkagép a kiskertekbe Sokoldalúan használható, „háztáji robottá” fejlődött a pécsi Vasas Ipari Szövetkezet kiskerti munkagépe. A kapálás és a kaszálás fárasztó fizikai munkájának gépesítésén kívül a jövőben — pótkocsi hozzákapcsolásával — kistraktorként is segíti a háztáji növénytermelést, állattartást. A kétcélú motoros szerszámból az év végéig ötszáz hagyta el a szerelőszalagot, s még az idei tavaszi munkák megkezdéséig további félezret szállít az üzem a belföldi kereskedelemnek. A hasonló képességű külföldi társainál olcsóbb hazai gépet most már újabb munkára, a fuvarozás megkönnyítésére is használhatják a háztáji kisgazdaságok. A „HÓDGÉP” — a MEZŐGÉP Tröszt hódmezővásárhelyi gyára — ugyanis olyan pótkocsival jelentkezett a piacon, amelyet a pécsi szövetkezet alapberendezéséhez szerelve kiskerti traktorként lehet működtetni. munkaerő-utánpótlás már hosszabb ideje nem 'fedezi a nyugdíjazásból és az elhalálozásból adódó hiányt. Ez az oka annak, hogy bizonyos foglalkozások egyre inkább elnőiesednek. A korábbi évtizedekben a nők fokozott munkábaállítása bizonyos ideig jelentős munkaerő-tartalékot nyújtott, de ma már az ország 15—54 év közötti nőlakosságának csupán egyti- zede az „eltartott”. A munkaképes korú nők 71 százaléka aktív kereső, és a jelenleg gyermekgondozási segélyen lévő kismamákat is beszámítva ez a szám 80 százalék. E tények társadalmi, gazdasági jelentősége mindenki számára nyilvánvaló. A munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsági szintje Budapesten a legmagasabb; 82 százalék. Pest megyében, — amely magába foglalja a budapesti agglomerációt —, továbbá az immár hagyományosan ipari jellegű, ugyanakkor fejlett mezőgazdaságú Fejér megyében 80 százalékos a foglalkoztatottság, ez az országos átlag körül van. Az utóbbi évtizedben rohamosan iparosodó, korábban jórészt mezőgazdasági jellegű Hajdú megyében is 74, Szabolcs-Szatmárban pedig 72 százalékos ez az arány. A nők foglalkoztatottságának további növelésére Borsod és Szabolcs megyében látszik némi lehetőség, ahol a munkaképes női lakosság 18, illetve 19 százaléka ma még „eltartott”. Bár ők a háztájiból olykor nagyobb jövedelmet teremtenek elő, mint a család „hivatásos” keresője. GYERTYÁNOS ZOLTÁN A MÄV dombóvári Építési Főnöksége, ezerkétszáz emberrel és hatalmas gépparkkal nem csak a Pécsi Vasútigazgatóság területén dolgozik. A főnökséghez hasonló még öt van az országban. Cikksorozatunkban bemutatjuk ezt a hatékonyan dolgozó vasútüzemet. * Az építési főnökség nem a pécsi igazgatósághoz, hanem a KPiM Vasúti Főosztály 6. szakosztályához tartozik. A főnökség központja Dombóvárait van. Az építésvezetőségek és üzemek száma több mint féltucat. Három felépítményes építésvezetőség, egy hidász építésvezetőség, egy hegesztő építésvezetőség, egy magasépítővezetőség, egy ve r tik ál i s épí tésveze t ős ég, egy szia'kszertár, és egy gépállomás tartozik a „vállalathoz”, amelynek vezetőjét, eltérően a többi vasútüzemnél meghonosodott "szokástól, nem főnöknek, hanem igazgatónak mondják. Ezerkétszáz személyt foglalkoztat ez a vállalat. Geresdi István igazgató így nyilatkozik feladatairól: — Fő feladatunk a vasúti pályák építése, az ezekkel kapcsolatos hídmunkák és magasépítményi munkák megvalósítása. Ezen túl az igazgatóság területén lévő pályafenntartási szolgálat részére alépítményi nagymunkagépeket, valamint közúti járműveket biztosítunk. Csak az érdekesség kedvéért említem meg, ihogy 253 gépjárművel dolgozunk, a speciális feladatok miatt az állomány negyven típusból tevődik össze. A főnökség munkahelyeiről a múlt évben . két alkalommal is hírt adtunk. Akkor a nagyfokú szervezettségről, a gépesítés magas színvonaláról szólhattunk. A 253 gépjármű és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló egységek^ valamint a vágányfel- újító, váltókészítő-összeállító üzemek és más kiszolgáló egységek korszerű gépesítése teszi lehetővé a termelékeny munkát. Az elmúlt években sikeresen teljesítették a programot, a vasút forgalmi szolgálata részére jó pályákat adtak át. Az ötödik ötéves terv során 1 795 504 köbméter földet mozgattak meg vágányok építése, cseréje, pályakorrekciók során. Negyven kisebb- naigyobb hidat, átereszt építettek. Összesen 151 vágány- kilométeren hajtottak végre vágánycserét, és hetvenhét Geresdi István igazgató csoport kitérőt cseréltek ki. Az öt év alatt a termelési érték 1,47 milliárd forint értékű volt. A vágánycserék teszik ki a legnagyobb értékű és volumenű munkát. Hiszen egy vágánykilométerre esetenként harmincmillió forintot is elköltenek — az alföldi jellegű vonalakon hatmillió forint ráfordítás egy kilométer vágánycserére, már sok. Gyakorlatilag öt megye — Tolna, Baranya, Somogy, Fejér és Zala — tartozik a főnökség hatáskörébe, de ha a munkát úgy szervezik a vasúti főosztályon, akkor természetes, hogy átmennek más építési főnökség területére is. Hiszen a 6. főosztályhoz való tartozás nagy előnye, hogy egy kézben van az egész MÁV építési ügye, tehát a szolgálati csoportokat, egységeket a leggazdaságosabban fcúdják működtetni. A munkások leginkább gépjárművekkel közelítik meg az építési területet, de Vannak olyan jól felszerelt lakóvonataik — fürdőkocsival, kultúrkocsival és kényelmes főző-, hálóhelyekkel —, hogy jobban szeretnek a munkások ilyen „vagonokban” lakni, mint téglából épített munkásszállodában. Üjíábban áttértek a lakókocsis rendszerre. A közúti lakókocsik előnye, hogy kis csoportot tud magas színvonalon ellátni. Ezek magas beszerzési -költsége azonban még ákadálya annak, hogy több kisebb munkahelyet lássanak el ilyen kocsikkal. A főnökség fő munkaterülete a Budapest—Pusztasza- bolcs—Pécs, a Gyékényes— Barcs közötti vasútvonalak, illetve a Balaton déli vonala, valamint Murakeresztúr vasútállomás. A feladatok kijelölése a központból történik, de ezek végrehajtását -a főnökség szakemberei szervezik meg. Kiváló mérnöki gárda áll készen mind ia tervezés, mind a kivitelezés időszakára. A szakmunkások száma igen nagy ,a mintegy ezer, fizikai állományú dolgozónak hetven százalékát is meghaladja. De állandóan szerveznek tanfolyamokat, különleges gépek kezelésére, sokan második, harmadik szakmát is tanulnak, és állandó a mérnökök továbbképzése. A külföldi szakirodalom tanulmányozása, neves előadók rendszeres meghívása helyi továbbképzésre azt a célt szolgálja, hogy a főnökség ne kerüljön lépéshátrányba a hasonló céllal működtetett külföldi cégekkel szemben. A műszaki fejlesztés is ezt a célt szolgálja és általában olyan körülmények megteremtését a javító és szerelő munkához, amelyek a nagy igényibevételnek kitett gépek szakszerű és gyors javítását teszik lehetővé. Manapság például egész vágánycserélő gépcsoportot szerelőcsarnokban tudnak javítani. Olyan szerelőcsarnokot építettek a dombóvári gépállomáson, hogy ahhoz -hasonló műhely a környéken sem található. Hazánk legkorszerűbb diag- noisztikai állomását is itt találhatjuk. A legfontosabb ötödik ötéves itervi beruházás a szovjet gyártmányú P-latov bontó-fektető darugép, amelyhez hasonlót a BAM építésénél is használnak. Ezt a nagy teljesítményű gépet üzemközben három szakember kezeli, teljesítménye nagy, bár egy-egy munkaszakasz előkészítése sóik ember munkáját igényli. (iF olyitatjuk) PÄLKOVACS JENŐ Fotó: Gottvald Károly (Következik: Koncentrált gépesítés — ötvennapos munkaidő-megtakarítás.) Változó idő, változó társadalom Keresők és eltartottak Az ország népességének százalékos megoszlása gazdasági aktivitás szerint É v : Aktív Inaktív Eltartottak keresők 1960. 47,8 4,4 47,8 1970. 48,3 13,5 38,2 1980. 47,3 20,5 32,2 Hgy-egy üzemcsarnokba egész szerelvényt tudnak beállítani nagyjavítás céljából
