Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-10 / 34. szám

S^ÉPÜJSÁG 1981. február 10. A jugoszláv kormány az inflációról Az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek értekezlete Jugoszláviában ez év ja­nuárjában a kiskereskedelmi árak átlag 8,4, a létfenntar­tási költségek pedig 7,5 szá­zalékkal emelkedtek. Ilyen nagyfokú havi drágulásra az országban a gazdasági re­form bevezetése óta, több mint másfél évtizede nem volt példa. Az infláció felgyorsulásá­ról tárgyalt Veszelin Gyura- novics elnökletével megtar­tott ülésén a jugoszláv szö­vetségi végrehajtó tanács (a kormány). Az ülésen meg­állapították, „hogy az 1981 elején bekövetkezett áremel­kedések következtében igen bonyolult és kedvezőtlen helyzet alakult ki. Az inflá­ció fokozódásának, a rendkí­vül gyors drágulásnak nincs gazdasági alapja, s komoly szociális és gazdasági követ­kezményekkel jár. A szövetségi kormány köz­vetlen társadalmi akciót sür­get a kedvezőtlen irányzatok megszüntetésére. (Folytaitás az 1. oldalról.) országok, szervezetek és nem­zeti mozgalmak küldötteit, hogy őrizzék meg az el nem kötelezett mozgalom egysé­gét, s utasítsák el az olyan kísérleteket, amelyeknek cél­ja a mozgalom tagjainak egymás elleni kijátszása. Az afganisztáni eseményeket, va­lamint az Irak és Irán közöt­ti háborút annak példája­ként említette, milyen köny- nyen „nyerhetnek bátorítást különböző erők az el nem kötelezettek mozgalma elleni fellépésre”. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke az el nem kötelezett országok moz­galma megalapításának 20. évfordulója és a mozgalom hétfőn Uj-Delhiben kezdődött értekezlete alkalmából táv­iratban üdvözölte Fidel Cast- rót, a Kubai Köztársaság Ál­lamtanácsának elnökét, mi­niszterelnököt, a mozgalom soros elnökét és Indira Gan­dhi miniszterelnök-asszonyt, az értekezlet házigazdáját. Az el nem kötelezettek mozgalma bebizonyította, hogy azoknak a népeknek az érdekeit szolgálja, akik a sú­lyos gyarmati örökség leküz­dését, a társadalmi és a gaz­dasági haladást tűzték ki cé­lul. A fejlődő országok év­százados álmainak megvaló­sításáért folytatott követke­zetes küzdelem különös fi­gyelmet érdemel akkor, ami­kor egyesek ismét a hideg­háború időszakába akarják taszítani a világot, fokozni igyekeznek a fegyverkezési hajszát és egész térségeket kívánnak ellenőrzésük alá vonni. A Szovjetunió és az el nem kötelezett országok közös vagy hasonló álláspontot fog­lalnak el korunk olyan alap­vető kérdéseiben, amelyek megoldásától nagymértékben függ az emberiség sorsa. A népeknek a szabadságért és békéért folytatott küzdel­mében jelentős helyet foglal­nak el az el nem kötelezett országok. A velük való ba­rátság és együttműködés fej­lesztése a Szovjetunió ' elvi álláspontja volt és marad a jövőben — hangsúlyozza Leo­nyid Brezsnyev. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke táviratban üd­vözölte az el nem kötelezett mozgalom elnöki tisztét be­töltő Fidel Castrót, a Kubai Köztársaság elnökét, a moz­galom megalakulásának 20. évfordulója alkalmából. Púja Frigyes külügyminisz­ter az évforduló kapcsán ugyancsak üzenetet intézett Naraszimha Rao indiai kül­ügyminiszterhez. az el nem kötelezett mozgalom Delhi­ben folyó külügyminiszteri értekezlete házigazdájához. Tanácskozik a LEMP KB teljes ülése Varsóban hétfőn délelőtt tíz órakor megkezdte mun­káját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának nyolcadik teljes ülé­se. A tanácskozáson Stanis­law Kania, a központi bizott­ság első titkára elnököl. A napirend első pontjaként Ta- deusz Grabski, a politikai bi­zottság tagja, a KB titkára előterjesztette a politikai bi­zottság referátumát, amely­nek témája: „A párt felada­tai a szakszervezetek tevé­kenységi körülményeinek és szocialista jellegének formá­lásában”. A másik napirendi pont: beszámoló a politikai bizott­ság munkájáról. Ezt Kazi- mierz Barcikowski, a PB tagja, a központi bizottság titkára terjeszti elő. A lengyelországi helyzet és a kelet—nyugati kapcsolatok összefüggéseiről írt terjedel­mes elemző cikket a hétfői Trybuna Luduban Emil Woj- taszek, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára. Wojtaszek kiemeli, hogy az utóbbi hónapokban „Len­gyelország a belső és külső szocialistaellenes erőkkel ví­vott ideológiai küzdelem színtere. A szocializmus kül­ső és belső ellenségei arra számítanak, hogy a belső fe­szültség és destabilizáció fo­kozására használják ki a LEMP által kezdeményezett megújulási folyamatot”. A nyugati felforgató központok mindent elkövetnek, hogy gyengítsék Lengyelország kapcsolatait a szocialista kö­zösséggel, és különösen a Szovjetunióval. A Lengyel- országon belül működő szo­cialistaellenes erőket ezek a központok minden lehetsé­ges módon támogatják, még „kész koncepciókat és recep­teket is adnak nekik arra, hogyan térítsék le Lengyel- országot a szocialista fejlő­dés útjáról, hogyan ássák alá szövetségi kapcsolatait”. Az alsó-sziléziai Jelenia Gorában hétfő reggel óta ál­talános sztrájk van. Ezt az­után hirdette meg több re­gionális „Szolidaritás”-szerve- zet egyesített bizottsága, hogy vasárnap éjszaka meg­szakadtak a tárgyalások a kormánybizottsággal. A meg­beszélések hétfőn Varsóban folytatódtak. Wroclawban egyórás „fi­gyelmeztető sztrájkot” tartot­tak a tömegközlekedés dolgo­zói, a Walbrzyuch-i vajda­ságban viszont a regionális „Szolidaritás” visszavonta a hétfőre kilátásba helyezett bányászsztrájkot. Az SZKP XXVI. kongresszusa (I.) Új körülmények-között Ősszel építőmunkások ér­keztek a Kreml kongresszusi palotájába. A hatezer szemé­lyes csarnokot kívülről-belül- ről megtisztították, kicserél­ték az ülések huzatát, felcsi­szolták a mozaikpadlót, fel­újították a díszítéseket. Új vi­lágítást szereltek a színpad­ra. Az SZKP soron következő, XXVI. kongresszusát készí­tették elő. ELŐZETES VITA A tanácskozás február 23- án kezdődik. Napirendjének két legfontosabb pontja a Központi Bizottság beszámo­lója és a Szovjetunió új öt-‘ éves tervének tervezete. A de­cember elején nyilvános vi­tára bocsátott tervet a köz­ponti bizottság és a különbö­ző intézmények rendkívül alapos munkával dolgozták ki. Az ősszel kezdődtek meg a kommunisták tanácskozá­sai. Az alapszervezetektől kezdve újraválasztották a vezető testületeket. Ez a mun­kaszakasz január végére fe­jeződött be. Mindenütt meg­tartották a területi pártkon­ferenciát, a köztársasági párt- kongresszust, s megválasztot­ták azt a hatezer küldöttet, akik majd a kongresszusi pa­lotában tanácskoznak a több mint 17 milliós párttagság képviseletében. Február közepe táján zár­ják le a tervjavaslat orszá­gos vitáját. Az ország szinte egész lakosságát megmozgató nagy népi tanácskozás ez. A sajtó, a rádió, a televízió tíz­ezrével közölte a hozzászólá­sokat, a javaslatokat, a ki­egészítéseket, de ennél sokkal több vélemény hangzott el a párttanácskozásokon, az üze­mi gyűléseken. Egyetlen ja­vaslat, vélemény sem hangzik el hiába, hiszen a kongresz- szusnak ezek ismeretében kell meghoznia felelősségteljes döntéseit, meghatároznia öt évre, sőt bizonyos területeken ennél hosszabb időre az or­szág gazdaságpolitikáját, gaz­dasági stratégiáját. A FŐ IRÁNY A kongresszus iránti figye­lem rendkívül nagy, hiszen a megelőző kongresszusok mindegyike fontos mérföldkő volt a szocialista forradalom, a szocialista társadalmi rend megvalósítása, az egész világ­méretű forradalmi folyamat útján. Hosszú utat tett meg a Szovjetunió Kommunista Pártja azóta, amióta 1898 márciusában egy kis minszki házban kilenc küldött össze­gyűlt, hogy megalakítsa- a munkásosztály forradalmi pártját... Az illegális harc, a győztes forradalom, a pol­gárháború, az iparosítás, a kollektivizálás, a szocialista építés első gyümölcsei, majd a háború megpróbáltatásai és a győzelem — ez az az út, amelynek fő irányát minden­kor a pártkongresszusok je­lölték ki. A Kongresszusi Palota — itt tartják az SZKP XXVI. kongresszusát. A Nagy Honvédő Háború utáft csak néhány év kellett ahhoz, hogy az ország újjá­építésének befejeztével a kommunisták újabb, hatal­mas feladatok megvalósításá­ra hívhassák munkára kong­resszusukon a szovjet népet, új, nagy célokat tűzhessenek az ország elé. A XX. kong­resszus helyreállította a párt életében a lenini normákat. A XXI. elfogadta a párt új programját: ez a program már a kommunista társada­lom felépítését jelölhette meg a párt legfőbb céljául. NAPJAINK TÖRTÉNELME Ami azóta történt a kong- ■ resszusokon, tulajdonképpen már napjaink történelme. A legutóbbi kongresszusok a kommunista társadalom épí­tésének konkrét feladatait szabták meg. A legutóbbi két pártkongresszus különös je­lentőségűvé vált: a XXÍV. kongresszuson dolgozták ki, fogalmazták meg a XXV.-en pedig megerősítették, bőví­tették a szovjet kommunisták békeprogramját, amely a het­venes években a világ sok százmillió emberének prog­ramja lett, s amely minden nehézség ellenére nagy ered­ményeket hozott az enyhülés folyamatának megindításá­ban, megszilárdításában. S ha napjainkban némelyek dü- hödten támadják is az eny­hülést — a program hatalmas erejét éppen az mutatja, hogy az enyhülés gondolata minden ellenállással szemben meggyökerezett, s meghozta az első, bár egyelőre szerény eredményeket. Az új kongresszus most új körülmények között vizsgál­ja meg. a program folytatá­sának útját. A szovjet kom­munisták pártja előbbre akar lépni, tovább akar haladni a kipróbált és eredményes úton. KIS CSABA (Következik: 2. Az extenzív fejlődés a múlté.) A megbízólevél Hétfő esti kommentárunk. Klaus Bölling — jelentik a hírügynökségek —, a Német Szövetségi Köztársaság NDK-beli képviseletének új vezetője átadta megbízólevelét Erich Honeckemek, az államtanács el­nökének. E sorok írója nem oly régen, a nyugatnémet vá­lasztás előestéjén szem- és fültanúja lehetett a bonni sajtó­palotában annak, hogy Bölling, a szövetségi kabinet szóvivője, a hírének megfelelő tehetséges politikus milyen óvatos ele­ganciával válaszolt a legbonyolultabb kérdésekre is. Kontinensünk közelmúltbeli történetében bebizonyoso­dott, hogy az európai és a világhelyzet jelentősen befolyásol­hatja a két német állam kapcsolatát, s hogy ez a kapcsolat szoros kölcsönhatásban van a világpolitika gerincét képező szovjet—amerikai kapcsolatokkal.- Klaus Bölling már első nyilatkozatában mintegy regiszt­rálta: tisztában van mindezzel. „Mindkét német állam egy- egy szövetséghez tartozik” — fogalmazott a rá jellemző hig­gadt pontossággal és ezzel jól érzékeltette azt a rendkívül kényes és különleges közeget, amelyben munkáját végeznie kell. Arról azonban éppen új minőségében — természetesen — nem beszélhetett, hogy az eredendő és hagyományos nehéz­ségeken kívül egyéb, új tényezők nehezítik munkáját. A2 egyik a nemzetközi helyzet rosszabbodása és nem utolsó­sorban az új amerikai kabinet első megnyilvánulásainak bal­jós hangja. A másik a- Német Szövetségi Köztársaság meg­lepően nehézre fordult gazdasági helyzete. A harmadik té­nyező — részben ebből következően — a Német Szociál­demokrata Párton belül kiélesedett ellentétek veszélyessége. Elég csak felvillantani a legutóbbi napok ilyen ügyeit. Hansen alsó-rajnai képviselőt majdnem kizárták az SPD-ből a kancellárt sértő kirohanása miatt; Erhardt Eppler, a párt egyik vezető politikusa az emlékezetes „eurorakétákkal” kap­csolatos NATO-döntés és a mostani neutronbomba-tervek fe­lülvizsgálását követelte, hogy huszonnégy tagú képviselő- csoport az egész katonai költségvetést tűz alá vette; bírálatok kereszttüzébe került Apel hadügyminiszter, a kancellár egyik legközelebbi munkatársa a Tornado repülőgépprogram miatt. A hullámok nemcsak fodrozódnak, de állandósulnak. Ez az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a nehéz nemzetközi és a romló gazdasági helyzetben. Wehner, az SPD nagy öregje nem véletlenül figyelmeztetett arra, hogy a kormánypárton belüli nehézségek rossz esetben magát a koalíciót veszélyez­tethetik. HARMAT ENDRE Berlinben átadta megbízólevelét az NSZK NDK-beli ál­landó képviseletének új vezetője. Klaus Bölling (középen) útban az akkreditálási ceremóniára elhalad az NDK ka­tonáinak díszsorfala előtt. BUDAPEST Hétfőn az Építők Szakszer­vezetének székházában Méhes Lajos ipari miniszter az ipar- irányítás és a vállalati szer­vezet korszerűsítéséről és az idei, valamint a , következő évek tervcéljairól tájékoztat­ta a tárcához tartozó több száz vállalat gazdasági, párt­ós tömegszervezeti vezetőit. Az igazgatói értekezleten részt vett Marjai József mi­niszterelnök-helyettes és a társhatóságok, valamint a szakszervezetek vezetői. * A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására vasárnap hazánkba érkezett a Szocia­lista Német Munkásiíjúság Szövetsége elnökségének, Werner Stürmann vezette de­legációja. A delegáció tárgya­lásokat folytat a KISZ és a Szocialista Német Munkásif­júság Szövetsége további együttműködéséről, üzemek­ben és iskolákban ismerkedik a magyar fiatalok élet- és munkakörülményeivel, a KISZ-alapszervezetek tevé­kenységével. MOSZKVA Magas magyar kitüntetés­ben részesítettek több szov­jet szakembert, akik részt vettek a Szovjetunió és a KGST egységes energiarend­szerét összekötő, 750 kilovol­tos távvezeték építésében. Az ukrajnai Vinnyicát Albertir- sával összekötő vezeték a szovjet és a magyar szakem­berek, vezetéképítők összefo­gásával készült el, s eredmé­nyesen segíti Magyarország villamosenergia-ellátását. A szovjet szakértőknek dr. Szű­rös Mátyás moszkvai magyar nagykövet ünnepélyes kere­tek között adta át hétfőn a Népköztársaság Elnöki Taná­csa által adományozott kitün­tetéseket. A Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta Alekszandr Sarov, az Energo- szetyprojekt Tervező Intézet főszakértője. A Munka Ér­demrend ezüst fokozatát ket­ten kapták meg. MEGTALÁLTÁK CSAPÁNSZKIJ ORSOLYÁT A rendőrség, a lakosság se­gítségével, 1981. február 9-én délután Ákos Sándorné 22 éves gyáli lakosnál egészsé­ges állapotban megtalálta az 1980. december 15-én a XVIII. kerület Keszőcé utcai bölcső­déből fondorlatos módon, a szülők tudta nélkül elvitt Csapánszkij Orsolya kétéves kislányt. A rendőrség a gyer­meket a szülőknek átadta és a vizsgálatot folytatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents