Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-01 / 27. szám
8NÉPÜJSÁG 1981. február 1. Grúzia Fagyálló citruszok A Nyugat-Grúziában, a Földünknek legészakibb fekvésű szubtrópusi vidékén — a régi Kolhisz területén — termő mandarin-, narancs- és citromfajták Délkelet- Ázsia és a földközi-tengeri térség legjobb fajtáival vetekszenek. A Fekete-tenger meleg lehelete és a Kaukázus kedveznek a citruszter- melésnek. Itt működik ezért a Szovjet Növénynemesítő Intézet egyik legfontosabb kísérleti központja, a szuhu- mi kísérleti állomás. Néha a Kaukázuson túlról jövő hideg szél a levegő hőmérsékletét jóval a fagypont alá hűti, azonban ez sem okozza a meleg égövi növények teljes pusztulását. A kutatók ugyanis rokon fajtájú, de fagyálló növényekkel történő keresztezéssel olyan citromfajtákat állítottak elő, amelyeknek még a —8 C-fo- kos hőmérséklet sem árt. Vannak továbbá új grapefruit fajták is, amelyek a kemény teleket is túlélik. A legfagyállóbb citrusznö- vény a mandarin, amely még mínusz 10—12 C-fokos fagynak is ellenáll. A japán törpefajták már meghonosodtak a grúziai szubtrópuson. Az állomáson eljárást dolgoztak ki narancsnak és citromnak felnőtt mandarinfák koronájába történő beoltására: ezeken a fákon mandarin, citrom és narancs terem. Kuba Tudomány és mezőgazdaság A kubai Quivican városka környékén (Havanna tartomány) működő növényvédő állomás munkatársai érdekes és népgazdaságilag igen jelentős kutatásokat folytatnak. Az intézetben, amely 3 ezer caballerián gazdálkodik (1 caballeria = 13,4 hektár) a növénytermesztés különböző ágazataiban a műtrágya optimális felhasználását tanulmányozzák. Ma az országban 30 mező- gazdasági tudományos kutatóállamás működik. A havannai tartományban például három létesült: Quivicanon kívül Ginesben és Guira de Melenában. A kutatóállomások számottevő gyakorlati hasznot hoznak a népgazdaságnak. A quivicani állomás javaslatára,' például a burgonyaföldeken csökkentették a műtrá- gyafelhasználást. Hejőcsabai változások A cementtermelés egyharmadát adjuk Mi kell az országépítéshez? Sok minden, többek között cement, az építőipar legfontosabb alapanyaga. A felszabadulás után ezért is tekintették a cementgyártás fejlesztését elsőrendű feladatnak. A hejőcsabai cementgyár az első ötéves terv szülötte, 1952-ben helyezték üzembe. Évente 300 ezer tonna kohó- salak-pontlandcement készítésére volt alkalmas. A hatvanas években, nagyszabású rekonstrukció nyomán 455 ezer tonnára bővült a kapacitása, de már ekkor világossá vált, hogy az ország cementigényének kielégítéséhez új, nagy teljesítményű üzemre van szükség. MIÉRT ÉPPEN BORSODBAN? — Sok érv szólt amellett, hogy az új gyárat Hajőcsa- bára telepítsék — mondja Guba István, a HCM gazdasági igazgatóhelyettese. — Elsősorban azért esett ránk a választás, mert a Borsod megyei, különösen pedig a Miskolc környéki ipar az átlagnál jóval gyorsabban fejlődik és ennek megfelelően nagy az építőanyag felhasználása. Mellettünk szólt az is, hogy jó az alapanyagunk, valamint az, hogy a gyár munkás- és műszaki gárdája már nagy gyakorlatra tett szert a cementgyártásban. A nyugatnémet Polysius cég technológiáját vettük meg, akkoriban ez volt és azóta is ez a legkorszerűbb, a leggazdaságosabb a világon. Az építés négy évig tartott és 1975-ben fejeződött be. A beruházás történetét nem részletezem. Erről any- nyit, hogy megvoltak mindazok a gondjaink, amelyek nálunk általában a nagyberuházásokat jellemzik. Elsősorban bizonyos importberendezések késedelmes beérkezése miatt, néhány hónapot csúszott az átadás. Ezt a lemaradást a próbaüzemek meggyorsításával többé-ke- vésbé sikerült kiegyenlítenünk. Miért kellett ehhez ilyen sok idő? — kérdeztem Bárdos József üzemgazdasági osztályvezetőtől. — A termelés felfuttatása a terveknek megfelelően történt — válaszol az osztály- vezető —, a világon mindenhol körül belül ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy ekkora gyár jól összerázódjék. Gondolja csak el, az 1,6 millió tonnás cementtermeléshez mintegy 10 millió tonnányi anyagot kell megmozÓriás felkiáltójelként már a távolból látszanak a hűtő- és tisztító tornyok gatnunk. Berendezéseink szokatlanul nagy teljesítményűek, s nem is mindegyikre mondhattuk el kezdetben, hogy a legsikerültebb konstrukció. Importtakarékossági okokból ugyanis több nagy gépet nem külföldön vásároltunk meg, hanem hazai vállalattal készíttettünk el. A cementmaknot például két rendkívül nagy teljesítményű, 2500 kilowattos Ganz- motor hajtja. Nem volt megfelelő tapasztalatuk ekkora motorok gyártásában, ezért aztán kezdetben egymás után jöttek elő a konstrukciós hibák. Ezeken már túl vagyunk, a motorok ma már jól dolgoznak. Hazai vállalattól származik a kiégetett klinkert szállító berendezés is. A gép 2—3 hónapi munka után használhatatlanná vált, külföldről kellett újat beszerezni. Még a tudósok sem voltak képesek pontosan kideríteni, hogy miért használódik el olyan hamar a klinkerégető kemencék tűzálló falazata, amelyet az átlagosnál gyakrabban kell kicserélni, s ez a többletköltségek mellett, sok gondot is okoz a gyárnak. NEM CSÁBÍTOTTA ŐKET A PÉNZ — A kezdeti nehézségek — mondja az üzemgazdasági osztályvezető — a korábbinál is jobban egybeforrasztották a gyár kollektíváját. Noha a környéken vannak nálunk több fizetést ígérő üzemek is, viszonylag kevesen távoztak el tőlünk, a törzsgárda maradt és az újonnan jöttek is hamar beilleszkedtek a köAzt, hogy a HCM kollektívája jól helytállt a kezdeti gondok leküzdésében, az is mutatja, hogy 1978-ban elnyerte a Cement és Mészművek Kiváló Vállalata címet. A HCM, amely az ötödik ötéves tervben, a két párt- kongresszus között fejlődött hazai építőanyaggyártásunk büszkeségévé, nem torpan meg fejlődésében. Követni akarja a világszínvonalat. — Hazai cementgyáraink ma átlagban 5400 joule energia felhasználásával állítanak elő egy kiló cementet. Közülük nem egyben ez az érték meghaladja a 8000 joule-t is. Nálunk — s ez a rendkívül energiatakarékos technológiának köszönhető — átlagban 3500 joule szükséges egy kiló cement elkészítéséhez. Mégsem vagyunk elégedettek. Hiszen évente csak energiára összesen 417 millió forintot költünk el. Ha ebből sikerülne további 1—2 százalékot megtakarítanunk, még nyereségesebbek lehetnénk. A hejőcsabaiak új terveket forgatnak a fejükben. Elő- kalcinálási eljárás bevezetésével szeretnék megoldani a nyersanyagok jobb előkészítését, csökkenteni a kemencék hőterhelését (és ezzel kímélni a falazatát) és megalapozott a reményük arra is, hogy így jelentős termelés- növekedést érhetnek el. A beruházás 44 millió forintba kerül majd és idén fejeződik be. TAKARÉKOSAN, JOBBAT! Azt vallják, hogy- sok kicsi sokra megy, ennek megfelelően állították össze anyag- és energiatakarékossági tervüket is. — Néhány évvel ezelőtt még annak örültünk, ha sikerült egy-egy berendezésünket hosszabb ideig üzemben tartani — mondja Bárdos József. — A mai gondjaink, feladataink szemre talán kisebbnek tűnnek az akkoriaknál, de mi ugyanolyan komolyén vesszük őket. Hiszen az ország teljes cementtermelésének majdnem egyharmadát mi adjuk, így nagyon fontos, hogy gazdaságosan termeljünk, és jó minőséget állítsunk elő. KARCAGI LÁSZLÓ Románia Küzdelem a téllel B ulgária A bolgár Vöröskereszt Az idei kemény tél nehéz feladat elé állítja a román közlekedést. Az utóbbi hetekben hullott nagy mennyiségű hó és az erős szél miatt egyes övezetekben nehézkessé vált a vasúti, országúti forgalom és zavar támadt a kikötőkben. A vihar megrongálta a telefonhálózatot. ' A vasúti utasszállításnak különösen nagy nehézségekkel kellett megküzdenie Moldova déli részén és Dobrudzsában, ahol egyes vonalrészeket lezártak, elsősorban a Bukarest —Konstanca fővonalon; egyes műszaki csomópontokon és rendezőpályaudvarokon pedig csökkentett kapacitással dolgoztak. Az országúti közlekedés több útvonalon szünetelt vagy nehézkes volt. A távolsági utasszállító buszjáratokat, valamint a gépkocsis áruszállítást felfüggesztették Konstanca és Tulcea megyében. A vihar a dunai hajózást is érintette: a kis vontató- képességű hajók, hajókaravánok védett helyen horgonyoztak le. A galaci és a brailai kikötőben a havazás, az alacsony hőmérséklet és az erős szél miatt a ki- és berakodás lelassult. Normalizálódik a forgalom a konstancai kikötőben, amelynek berendezéseit alaposan megrongálta a Fekete- tengeren tomboló vihar. Azóta a meteorológiai körülmények javultak, a szél gyengült. Azt remélik, hogy a tél második felében kegyesebb lesz az időjárás, s a közlekedés szárazon és vizen ismét zavartalan lesz. r—i A világ 126 nemzeti vöröskeresztes szervezetének egyik tekintélyes tagja a bolgár Vöröskereszt. Ez a szervezet igen sokoldalú tevékenységet folytat. Sokat tesz hazájában az egészséges életre nevelés érdekében, a véradóhálózat, a hegyi és tengeri mentőszolgálat fejlesztéséért. Emellett a legutóbbi három évben 30 országba juttatta el — gyógyszer-, élelmiszer- és egyéb segélyszállítmányait. Jelentős a bolgár Vörös- kereszt nemzetközi tevékenysége. Elég itt utalni a várnai vöröskeresztes filmfesztiválra, az európai szocialista országok Vöröskereszt képviselőinek bulgáriai találkozójára, vagy a balkáni országok’ e szervezetei között egyre szorosabbra fonódó, gyümölcsöző kapcsolataikra. 1980-ban is nemzetközi Vöröskereszt találkozó színhelye volt Bulgária. Csehszlovákia Ipari érdekességek Befejezéséhez közeledik a plzeni Skoda Művekben a reaktorcsamok építése. Hosz- sza 260 méter, szélessége 85, magassága pedig 32 méter. A terheket 250 tonnás daru mozgatja. * Több mint 30 000 pneumatikus szövőgépet szállított eddig szovjet textilgyárak számára a Zbrojovka Vsetin csehszlovák vállalat. 1981-ben — a megállapodás szerint — újabb 2800 gépet továbbítanak a Szovjetunió. A Príbor autógyár megkezdte az új, módosított TATRA 613 gyártását. Ez a korábbi típusnál 150 mm- rel hosszabb, ezáltal kényelmesebbek a hátsó ülések. Négyszögletes kettős fényszórói és nagy területet bevilágító villogó lámpái lesznek. * A melníki erőműben befejezték az eddigi legnagyobb csehszlovák gyártmányú kazán szerelését. Ezt a První brnensfci strojírna vállalat készítette, és óránként 1600 tonna gőzt továbbít az 500 MW-os turbinákhoz. * Cellulózkombinát épül az észak-morvaországi Paskov- ban. Az üzem előreláthatólag 1983-ban kezdi meg működését. A technológiai felszerelés jelentős részét osztrák cég szállítja. • A dél-morvaországi Tvrdo- niceben föld alatti gáztartály épült, amelybe a nyár folyamán 430 millió köbméter szovjet földgázt szivattyúztak. Így a téli hónapokban naponta 4 millió köbméter gáz juthat innen az elosztó hálózatba. A következő években a tartály teljesítőképességét 530 millió köbméterre növelik, és ekkor már 7,2 millió köbméter lesz a napi teljesítménye. KNDK Gyógyvizek A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területe termál- és gyógyvízforrásokban gazdag. A termálforrások az ország keleti és nyugati partvidékén a leggyakoribbak. Hőfokuk 30 és 100 C-fok között váltakozik. A legtöbbjük értékes ásványi anyagokat, gyógyhatású elemeket tartalmaz. Így például a csu- uli forrás vize radon- és alkálitartalmú. Kangszo, Szam- bang és Csangszong vidékén fakadnak a leggazdagabb ásványvízforrások. A kangszoi forrás oly bőven ontja kincsét, hogy érdemes volt itt gyógyvízpalackozó üzemet létesíteni. Naponta több százezer palackot töltenek meg a gyógyhatású ásványvízzel, amelynek többségét Phen- janba szállítják. A forrásvizek legtöbbje számos betegség — így például köszvény, krónikus gyomorpanaszok, idegi eredetű bajok, magas vérnyomás — kezelésénél eredményes. Ezért a források közelében számtalan helyen gyógyfürdők, szanatóriumok működnek, ahol a gyógyulást keresőket korszerűen felszerelt gyógyintézmények várják. ■■ s A gyár vezérlőterméből irányítják a termelést A silókból a szállítótornyokba kerül a cement
