Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

^NÉPÚJSÁG 9 I 1981. február 1. „Csak saját erőből...” Vasúti sínek és könyvtárak A tavalyi év fontos volt a két és fél milliós Aliban Szo­cialista 'Népköztársaság fejlő­désében.. A meglőhet ősén zár­kózol tan élő ország életébe a több világnyelven megjelenő „Űj Allbánia” című, színes magazin nyújt némi betekin­tést. A folyóirat legutóbb ér­dekes összéhasonl í tást közöl a hányatott történelmi sorsú balkáni ország fejlődéséről. A század közepén még rendkívül szegény, gazdasá­gilag elmaradott -Albánia ha­talmas utat tett meg a má­sodik világháború óta, Meg­született a termelőeszközöket előállító ipar, a belső igénye­ket mind jobban kielégítő könnyűipar, lefektették az or­szágban az első vasúti síne­ket., s az említett lap -büszkén adhatott hírt arról; hogy évente 11 millió új -könyv kerül a bol tokba. A népgazdaság fejlődését évről évre kétjegyű növeke­dési százalékszamok mutat­ják, Tavalyelőtt az előző évi­hez viszonyítva 14 százalék­kal nőtt a nemzeti jövedelem. Tavaly '1-0,2 százalékkal nőtt az ipari, valalm-int csaknem 18 százalékkal a mezőgazda­sági termelés. Az ilmlmár ipa­ri-agrár országban jelentős a . nyersanyagtermelés. Főképp krómércet, rézércet-, vasnik­kelt és viszonylag nem is ke­vés olaja-t, földgázt hoznak felszínre. A többi iparág a bányászat, a faipar, a fémfel­dolgozás, a vegyipar, a textil­ipar bővítése mellett -1970-ben 17 százalékkal nőtt a gép­gyártás. Meghatározó jelen­tőségű iparpolitikai lépés az elbasani kohó és két nagy ví­zierőmű építése. Az Albán Munkapárt Köz­ponti Bizottságának legutóbbi ülésén szóba került néhány olyan' momentum, amely elő­re vetíti az ország áttérését az extenzív fejlesztésről az intenzív gazdálkodásra. A központi -bizottság sürgette a műszaki-tudományos fejlesz­tés meggyorsítását, a itüdo- mányos-technika-i forradalom vívmányainak alkalmazását. Szó esett az irányítás és a mu-n kaszervezés javí tiásárói. Nem hagytak -kétséget afelől, hogy az ország fejlesztését a jövőben is kizárólag saját erőből kívánják biztosítani. Hangsúlyozzák az albán la­pok, hogy a VI. ötéves tervet olyan körülmények között teljesítik; amikor már nem számíthatnak a Kínai Nép- köztársasággal -való együtt­működésre. A két éve bekö­vetkezett álban-—kínai szakí­tás óta az albán- kiülfceneslke- dők új partnereiket keresnek a „kínai kapcsolat” -pótlására. Az idei költségvetés 24,1 százalékát fordítják az ország szociális és kulturális fejlesz­tésére. Az eredmények — történelmi szemimel nézve — szembet űnőek: 1938-hoz ké­pest megkétszereződött az át­lagos életkor. Kiépült az ál­talános egészségügyi ellátás. Ma nyolcezer Iákosra juit egy könyvtár, főleg vidéken épül­nek az -újak; Az albán lapok gyakran hangsúlyozzák, hogy a min­den területen folyó osztály- harc legfőbb frontja a gaz­dasági tervek teljesítése — ez hazájuk biztonságának zálo­ga, A fejlődés hozta feszítő gondokat, a -gazdasági építő- munka minden kérdését — hangsúlyozzák a lapok — az albán népnek, mint eddi-g is, saját erejéből kell megolda­nia. FÜZES OSZKÁR Arccal az atomenergia tele Néhány anyag atommagja, ha nagy sebességű részecs­kékkel — például neutro­nokkal — bombázzák, két csaknem azonos tömegű részre hasad szét. A folya­mat során óriási energia sza­badul fel, s minden atommag hasadásából két-három neut­ron is keletkezik, amelyek újabb magokat hasítanak szét. Végül is egy lavinasze­rű, önfenntartó hasadási fo­lyamat alakul ki. A hasadás bekövetkezésének valószínű­sége függ a neutron energiá­jától1 (sebességétől!)', de való­jában osak akkor indul meg a láncreakció, ha az ún. hasz­nos — hasadást előidéző — neutronok száma nagyobb, mint a kezdetben jelenlévő­ké. A hasadás folyamatának kézben tartását az teszi lehe­tővé, hogy a reaktortérbe neutronelnyelő anyagból ké­szült szabályozó rudakat süllyesztve vagy belőle ki­emelve csökkenthetik, illetve növelhetik a hasznos neutro­nok számát. Említettük, hogy a maghasadás bekövetkezésé­nek valószínűsége függ a neutron sebességétől; e te­kintetben kedvező, ha a neut­ron sebessége körülbelül ak­kora, mint a hőmozgást vég­ző molekuláé, vagyis néhány ezer méter másodpercenként. Igen ám, de a maghasadás­kor keletkező neutronok se­bessége másodpercenként százezer kilométer nagyság- rendű. A neutronokat tehát lassítani kell, olyan anyaggal ütköztetni, amely viszonylag kevés neutront nyel el, tehát amelynek felületéről többsé­gük visszapattan. Lassító anyagként, más néven mo­derátorként a viszonylag kis atomsúlyú vizet, a nehézvi­zet és a grafitot használják. A lassított neutronokkal mű­ködő reaktorokat termikus Reaktoroknak nevezik. A pak­si atomerőmű reaktorai víz­zel hűtött és moderált típusú (úgynevezett könnyűvizes,) reaktorok lesznek. Egy, a termikus reaktorok családjához tartozó, ugyancsak természetes vízzel hűtött, de grafittal moderált reaktor­típus szerelési munkáit láthatjuk. . Egyenrangú_ nyelvek Iskolapélda: a Vajdaság A nemzetiségi problémák sokfelé még mindig a ké­nyes kérdések közé tartoz­nak. A jugoszláviai Vajda­ságban a magyar nyelvű ok­tatás iránt érdeklődő újság­írónak viszont kellemes az első benyomása. A hivatalos helyeken szívesen, nyíltan fogadják. Büszkék az ered­ményekre a Vajdasági Ta­nácsban éppúgy, mint a Hungarológiai Intézetben, vagy a Tankönyvkiadó In­tézetben. ALKOTMÁNYOS KÖTELESSÉG Vajdaság sok nemzetiségű autonóm tartomány. „Hiva­talos” nyelve nincs, ponto­sabban öt egyenrangú nyel­vet ismer el a tartományi alkotmány: a szerb-horvátot, a magyart, a szlovákot, a románt és a ruszint. Az al­kotmány kimondja, hogy a községek a lakosság nemze­tiségi összetétele alapján rendezzék a nyelvhasználat kérdését. Ennek alapján Vajdaság 44 községe közül jelenleg 34-ben a magyar nyelven intézhetik hivatalos ügyeiket a magyar anyanyel­vű jugoszláv állampolgárok. A tartományban a szerb után a magyar anyanyelvű lakosság részaránya a legna­gyobb: a kétmilliónál több lakosból közel félmillió (21,76 százalék). Tükröződik ez az oktatásban: a mintegy 600 vajdasági általános iskola közül 150-ben anyanyelvükön tanulnak a magyar diákok. — Alkotmányos kötelessé­günk, hogy az általános is­kolában és a középiskola ál­talános képzést nyújtó alsó tagozatában anyanyelven nyújtsuk az ismereteket — mondja Gulka Géza, a Vaj­dasági Tanács titkárhelyette­se. — Az oktatási reform óta a középiskola III—IV. osztá­lya szakmára, illetve tovább­tanulásra készít elő. Itt is nemzetiségi nyelven folyik az oktatás, ha legalább 15 ta­nuló anyanyelvén kívánja el­sajátítani a szaktárgyakat. Az egyetemen 30 diák je­lentkezése szükséges az anyanyelven történő oktatás­hoz. A nemzetiségi tanulók­nak nem kötelező a szerb- horvát nyelv tanulása, ösz­tönzik azonban a fiatalokat a környező nemzetiség nyel­vének kölcsönös megtanulá­sára. Kilencvenezer általános iskolás diák tanul jelenleg egy másik, környezeti nyel­vet, és ami igazán figyelem­re méltó: sok magyar kör­|:'l: MlliNICS jOzsek] Dli. GAÄL GYÖRGY TÖRTÉNELEM ÉS A JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI BERENDEZÉSE TANKÖNYV AZ ALTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS 8. OSZTÁLYA SZAMARA Magyar nyelvű vájd asági tankönyv nyezetben élő szerb vagy horvát diák tanul magyarul. UCIMO MADARSKI! „Ucimo madarski!” „Ta­nuljunk magyarul!” — a Tankönyvkiadó Intézetben lapozgattam ezt a tartalmá­ban és kiállításában kitűnő könyvet. A vajdasági magyar írók mellett Tömörkény, Mó­ra, Móricz, József Attila, Radnóti, Tamás Áron, Weö­res, Illyés Gyula írásai rep­rezentálják a magyar nyel­vet. Sárosi Károly, a magyar részleg vezetője és Bartha Dezső szerkesztő ismerteti a Tankönyvkiadó munkáját. Nincsenek könnyű helyzet­ben. öt nyelven kell ellát­niuk tankönyvekkel a vajda­sági iskolákat. Tizenöt éve alakultak önálló intézmény- nyé, azóta közel 400 könyvet adtak ki, s mindegyiket öt nyelven — az óvodások ké­peskönyvétől a középiskolák alsó tagozatának tanköny­véig. Jó kapcsolatuk van a magyarországi társintézmé­nyekkel, átveszik egymás ki­adványait. ök főleg magyar- országi alsó tagozatos képes­könyveket, kézikönyveket, szaktárgyi, kisegítő és gyógy­pedagógiai tankönyveket vesznek át, Magyarország­nak pedig főleg általános is­kolai tankönyveket küldenek a nemzetiségi iskolák számá­ra. Nem ritka a közös kiad­vány sem. Bartha Dezső az általános iskola nyolcadik .osztálya számára általa szerkesztett tankönyvet mutatja. A tan­könyvek szerkesztésében, a tananyag válogatásában ve­zérlő elvük, hogy az együtt élő nemzetek és nemzetisé­gek diákjai megismerjék egymás kultúráját, történel­mét. A könyv tartalmazza az első világháború utáni egye­temes és jugoszláv történel­met. Bőven foglalkozik a vajdasági népekkel, a nem­zetiségekkel. A törzsanyag minden kiadásban azonos. A nemzetiségi nyelvű tanköny­vek azonban részletesebben foglalkoznak az adott nem­zetiséggel. A történelemokta­tásnak ez a koncepciója a Vajdaságból indult ki és lassan elfogadják egész Ju­goszláviában. ANGYAL JÁNOS Akár egy manöken... Az arabs Savak manapság újra divatba jönnek. Az arabs lovak szépsége, alakjuk har­móniája, szelídsége, az ember iránti bizaHm-uik mámldenikit megragad* -Ez a fájta ugyan­akkor a világ (legdrágább ló- fajítájá.i Lengyelország egyike a né­hány országnak, ahol arabs lovakat tenyésztenek. Mioha- lowo, Kurozwek és Janowo Podlaskie — ismert nevek, megannyi márka a lótenyész­tés világában. Janowóban nagy napjait éli a ménes: megszülettek a világ legrdágább csikói. A legtöbb — hét darab — csikó Bánáttól származik, mely há­rom éve megnyerte az angliai bajnokságot Három további csikó a -híres El Baso utódja, további négy ipedi-g Edaipé; őt tartották: a lengyel ménesek -legjobb reprodhktorának. Janowóban Jan -Rudasz lo­vász foglalkozik a kisosikók- kali. 1928 óta dolgozik itt. A lovakra tet-te feli egész életét. Dadájuk, gondozójuk és ba­rátjuk egyszemélyben. Ha el­jön az ideje, akkor még il- lémtanánuk is. — Ezekkel a lovakkal- úgy kell -bánni, mint a fiatal szí­nészjelöltekkel — mondja a lovász. — Meg kell: őket taní­tani járni, mégpedig gráciá­val.: Persze a kívülállók úgy látják, mintha ez csak amo­lyan- mellékes lenne. És meg kell tanítani a lovat, hogy olyan nyugodt legyen, akár a csendes tó vize, és arra is, hogy ne reagáljon, sémlmira Sem a zenékatrira; sem a kiál­tásokra., sem a tömegre. A janowói1 lovász büszke lehet gondozottjaira^ linnen; ebből a ménesből származik -Bandos és Engrac- ja lánya; az Ekllawa nevű kanca, amely az idén a pá­rizsi lovas szalonban elnyer­te az Eusrópá-bajnoki címet. J-anowó egy másik neveltje, Eukáliiptus, nemrégiben Ame­rikába került.. Az amerikaiak kiikölfcsönözték az USA-ban tartandó valamennyi lovas­bemutatóira. Fő kérdés; a lakásépítés „Meg szeretnénk oldani 1990-re”-Nemrég Budapesten és több városunkban járt Wer­ner Rietdorf professzor, a berlini Városépítési és Épí­tészeti Intézet osztályvezető­je. Az NDK-beli lakásépítés­ről ő tájékoztatja olvasóin­kat. — A Német Demokratikus Köztársaság szociálpolitiká­jának középpontjában ’ — mondotta — a lakásépítés áll. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, minthogy az idén két­szer annyi lakást építünk, il­letve újítunk fel, mint tíz évvel korábban. Az idén be­fejeződő ötéves tervben 550 ezer új és 200 ezer moder­nizált lakást vehettek, illetve vehetnek birtokba az ország polgárai. (Jelenleg 16,7 mil­lió lakosa van az NDK-nak.) Az építés gyors ütemét a nehezebb gazdasági viszo­nyok között sem adjuk fel, mert 1990-re szeretnénk meg­oldani a lakáskérdést. — Jelenleg egy lakóra 21 négyzetméternyi lakásterület jut. Ez nem rossz, de a laká­sok feléből hiányzik a WC és a fürdőszoba, továbbá a la­kások átlag életkora 55 év. így kettős kényszer is siet­teti a lakásfelújítást, a kom­fortosítást, és ha lehet, fűtés­korszerűsítést. HÁROM ARÁNYTALANSÁG A lakáskérdés végleges megoldásához három arány­talanság felszámolása szük­séges. Az első feladat a kü­lönböző társadalmi csoportok egy szintre emelése. A mun­kásokról, a . parasztokról, a háromnál több gyermekes családokról és a fiatal háza­sokról van szó. Ma az új la­kások kétharmadát munká­sok, egytizedét pedig három­nál több gyermekes családok kapják. A négy és több gyer­mekes családok lakbérked­vezményben részesülnek. A második aránytalanság területi jellegű: Berlin, Lip­cse, Drezda lakásellátottsága rosszabb az átlagosnál. A harmadik feladat egy­ben alapelv: a család min­den tagjának legyen külön szobája. MEGYÉNKÉNT MÁS STILUS — Milyen technológiával épülnek az NDK-beli laká­sok? Az iparosított építés aránya eléri a 85 százalékot. Kezdetben az építésiparosí- tás centralizált volt, de a 60-as évek első felében, a házgyárak megjelenésével, decentnalizálódott. A me­gyénként alapított házgyárak — a mellettük működő ter­vezőintézetekkel együtt — oldani kezdték az uniformi­zálást. így azután megyén­ként eltérő tervezési és épí­tési módszerek születtek. A lakóépületek többnyire 4—5 emeletesek. Ilyen magas a már felépült házak hétti­zede. A földszintes, egyeme­letes épületek aránya tíz szá­zalékot tesz ki. A maradékon az öt-tízemeletes házak osz­toznak. Ez utóbbiak azonban miniszteri engedéllyel épít­hetők. SZOCIÁLIS LAKBÉREK Mibe kerül a lakásépítés? A bérlakásokat az állam építteti és havonta négyzet- méterenként 80—90 pfennig bért kér érte. A lakók kü­lön fizetik a fűtési díjat. A szövetkezeti lakások aránya 40—45 százalék. Ezeknél a „beugró” néhány ezer már­ka, amely egyben a szövet­kezeti tagsági díjat jelenti. Beköltözés után viszont már csak a lakbérnek megfelelő összeget kell fizetni havonta. — És, ha kiköltözik? Akkor visszakapja a tagsági díjat. A magántulajdonú, családi házak építését újabban tá­mogatja az állam. (A részará­nyuk nem haladja meg a 10 —15 százalékot.) Ezekhez is az állam ad telket, amelyre hitelből, vállalati támogatás­ból, illetve saját munkával épül fel a ház. A törlesztés itt sem lehet több az állami lakások bérénél. És végül, egy gyakorlati kérdés: a garázs. Az állami és a szövetkezeti lakásokhoz nem készülnek garázsok. De lakásonként számolnak egy parkolóhellyel, amelyből 0,8 egység a lakóépület mellett, a maradék pedig a város más részén helyezkedik el — mondotta a professzor. NÉMETH K. GÉZA wmmm mm n

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents