Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

1981. február 8.

Képújság 3

Küzdelmes sikerek

A kommunistáktól többet követel a párt a munkában is mint másoktól, és a pártonkivüliek is elvárják a példamutatást. Mivel szolgálhatná jobban egy pártszervezet, párttag az ügyet, mint a jó munkával?

De lehetetlent sem általában a párt, sem pedig egyetlen alapszervezet nem követel, nem kíván, és nem is kér senkitől.

Csak helytállást, minden helyzetben, ami elméletileg teljesen világos, a gyakorlatban pedig — küzdelmes.

Ott érdemes egyáita------------------------ Ián nézni a kommunisták helytálláséi; a munkában, éh'ol nehéz gazdasági helyzetből indultak.

A H ügyészi Vegyesipari Szövetkezet volt istállókban kezdte meg a működését, folyamatosan létezett, helyenként vegetált, az V. ötéves terv kezdetéig. Akkor viszont eljutott a mélypontra és puszta léte is veszélybe került, amit legjobban talán az a tény Világít meg, hogy másfél millió darab készterméket kellett leértékelni, mert az eredeti áron eladhatatlanok voltak. A gyártmányók nagyobb része törülköző, illetve az ehhez szükséges alapanyagból készülő más termék: köpeny, fürdőlepedő.

Mi a teendő — tették fel a kérdést a dolgozók, a párt- szervezet és a felsőbb szervek. A vezetés szinte nem is létezett, az elnök nyugdíjba ment, az újat még nem fogadta el a laza munkafegyelemhez szokott gárda. Személyi problémák is nehezítették a helyzetet.

A régi vezetés egyik tagja bizonyos 1 délszakban még csoportosulást is szervezett az új elnök, Temesvári Ferenc, intézkedései „megfúrására”. Az Ok, ahogy ez már lenini szokott, tulajdonképpen

szakmai és vezetési alkalmatlansága volt. Iskolai végzettsége enyhén szólva is kevésnek bizonyult a feladatok megoldásához.

Az akkor més 10 tagú---------------- partszervezet

e

gységének és egységes fellépésének köszönhetően ezt a konfliktust sikerült még-' oldani, de közben el kellett kezdeni a beruházást ahhoz, hogy talpon tudjon maradni a szövetkezet. A dolgozók körében is „forradalmi” helyzet volt, amennyiben már nem tudtak és nem is akartaik a régi módon dolgozni. A pártszervezetet követve elindultak az új úton, amii nem bizonyult különösebben simának. Nyugatnémet gépsort, gyártási technológiát vásároltak — exportfejlesztő hitel segítségével — és azzal, hogy a cégtől kapott fonalból (bérmunkában 'gyártanaik törülközőt. Azt mór részletezni sem kell, hogy mivel jár egy építkezés," egy új gépsor beállítása, egy új technológia bevezetése, 'új termék gyártása. És jött a következő nehézség. Viszonylag rövid idő után a nyugatnémet cég, a világpiaci helyzet változása miatt,

felmondta a szerződést. Megint nem volt alapanyag, nem volt piac, de legalább akkorra már volt gép, technológia és hozzá szakemberek.

És ez már új fejezete is a küzdelemnek. A beruházással egy időben kellett megerősíteni a pártszervezetet. Taglétszámuk kétszeresére nőtt hat év alatt. A régi dolgozóik közül ki kell választani a legalkalmasabbakat, meggyőzni őket a tanulás szükségességéről. A hiányzó szakemberket pedig megkeresni és kiegészíteni velük a gárdát. Kialakult az új vezetés és ennek is szíinte minden tagja tanulni kezdett. Párttagoknál és pártonkívü- lieknél a tanulásban nem Volt különbség, mert a példa és a munka sodra bebizonyította, hogy mindenkinek egy irányba ‘kell indulni.

A közép- *s fe^őbb ve- -------------— zetés 27 emberből áll, közülük huszonhármán ebben az időszakban tanultak, illetve tanulnak. A pártszervezet közben a politikai oktatást is átszervezte és ma mór nemcsak a központi telephely adminisztratív dolgozói vesznek részt a foglalkozásokon. A szövődéből tizenegyen tanulnak, illetve a tavasszal tesznek vizsgát a szövő szakmából. Ezt is meg kellett szervezni. A szövetkezet szakemberei tanítják a szakmai anyagot, a közismereti tárgyakból pedig az általános iskola pedagógusai készítik fel a láhyokat, asszonyokat. Hogy a megoldás kompromisszumos annyiban, hogy részben munkaidőben vannak az előadások? Ez igaz, de most már a szövetkezet abban a helyzetben van, hogy áldozatot is hozhat a jövőért. És .mindkét félnek érdemes is meghozni ezt az áldozatot.

A

mikor a szerződést felmondták, megint váltani kellett és gyorsan, rugalmasan anyagot és piacot keresni. Találtak is, jelenleg a PA- TEX-nék szállítanak törülközőket.

Temesvári Ferenc elnök első reakciója az volt, amikor a megtett útról faggattam, hogy „erről inkább a gyomrunk tudna mesélni”. Sok gondolkodásba, idegeskedésbe, álmatlan éjszakákba került mindenkinek, alki ebben a munkában szíwel-lélekkel részt vett, az hogy idáig eljutottak.

Lóth György, a községi pártbizottság titkára abban látja az eredmények alapját,

hogy a nehéz helyzetben is egységes volt ,a pártszervezet, bátran és következetesen állt az új mellé. Közben a pártszervezet is tudott fejlődni, és ezzel a példamutató magatartással megteremtette annak a feltételeit, hogy most már lényegesen magasabb szinten képes az egész szövetkezet megfelelni a követelményeknek.

Ma a textil^3231 hoz_-------------------- za a szövetkezet termelési értékének a 75 százalékát. Termékeiknek néhány évig még biztos a piaca, de már ma fel kell készülni arra, hogy mf lesz azután.

M

áris vannak ötletek. Például a szövetkezet úgy csökkenti az önköltséget, hogy a nágyobb gyáraktól megveszik azokat az első osztályú fomalmaradványokat, amelyeket nagy szériához már nem érdemes gépsorra rakni. Náluk gazdaságosan fel- használhatók ezek a tételk is. Ebben az ötletben megvalósul a népgazdasági és csoportérdek összhangja, amennyiben az a fonal nem megy veszendőbe.

Uj dolog volt a szövetkezet életében a jutalmazás és kitüntetés ,is. A községi pártbizottság titkára úgy fogalmazott, hogy: „sokat követelünk a kommunistáktól és mindazoktól, akik velük dolgoznak, de ezt a munkát meg is becsüljük, mind erkölcsileg, mind anyagilag.” Ehhez az elmúlt évben megvolt a ■nyereség is. Beérett a mu- kia gyümölcse.

*

És az egyes embert mi motiválta ez alatt a nehéz 5—6 év alatt?

Sári József, műszaki vezető: Azért áldoztam a munkára napi nyolc óránál többet is, mert láttam az eredményét. Van Sikerélmény, de tudom, hogy ami ma jó, az holnap már nem elég. A nehézségeken az ember átrágja magát, a kudarcók át meg elf eled téti az elvégzett munka eredménye.

Vaszari Ferencné, belső ellenőr ellenkezőleg fogalmaz, őt a kudarcok késztették arra, hogy elérje, minden jobban menjen, mint eddig.

Zsolnái Irén szerint: nem akar az ember csak betanított segédmunkás maradni, ezért aztán vállalja a tanulást is.

Küzdelemben kivívott------------------------ sikerek

u

tán eredményes évet zárt a szövetkezet, de az úton nem lehet megállni, hiszen termékeikkel versenyben kell máradni a piacon, és ezt ma már az egész, kollektíva tudja.

IHÁROS1 IBOLYA

Bővítik szolgáltatásaikat az építőipari szövetkezetek

A szolgáltlaitások bővítésével folytatják termelési szerkezetük átalakítását az építőipaira szövetkezetek. A VI. ötéves tervidőszakban az építőipari szolgáltatások iránti igények további növekedésével számolnak, ezért tevékenységükben növelik a fenntartási munkák arányát, ezen belül is elsősorban a la- kóházfenntlartó és lakáskarbantartó szolgáltatásokat bővítik. Azt tervezik, hogy a beruházási jellegű építések csökkenésével felszabaduló termelőerőiket is e területre koncentrálják, így a korábbiaknál nagyobb részt vállalhatnák mind a lakossági, mind pedig a közösségi — művelődési, oktatási, szociális, jóléti és egészségügyi intézmények építőipari szolgáltatási — igények kielégítéséből.

Az építőipari szövetkezetek a következő ölt esztendőben fogyasztási szolgáltatásaik 45

—50 százalékos bővítését tervezik, melynek megvalósításához mindenekelőtt vállalkozási tevékenységük javítását határozták el. A szolgáltatások és az igények összhangjának megteremtéséért az eddiígiriiél tudatosabb piackutató-munkát végeznek és rugalmasabban alakítják ki az egyes szövetkezetek mozgáskörzeteit. Termelőerőik jobb kihasználásához mindenképpen szükségesnek tartják a szervezésben rejlő tartalékok kihasználását, mely egyaránt vonatkozik a szövetkezeten belüli és a szövetkezetek közötti együttműködés javítására. A lakosságnak nyújtott szolgáltatásaik gazdagí- . tását szolgálja az a tervük, hogy építőipari szakcsoportokat hoznak létre. Ezek keretei között nemcsak a szövetkezetek dolgozói, hanem más vállalatok szakemberei és nyugdíjasak is tevékenykedhetnek.

Macskagyökér

Szedresből

Vetik a macskagyökerét és megkezdődött palántáinak tűzdelése is a szedres! Hunyadi Tsz fóliasátras kertészetében. A tsz a tavaly egy hektáron termesztett valeriána gyógynövény vetőmagvát saját kertészetében használja fel, s az idén húsz hektáron termeszti a nyugtatószerhez szükséges gyökereket, a Herbaria Gyógynövényforgalmd Közös Vállalattal szerződve.

A fólia alatt nevelt macskagyökér-palánták zömét a tavasszal ültetik ki a szabadba. Négy hektárt már az őszszel is beültettek macskagyökérrel, s az addigiek szerint, sikerül az átteleltetés. A tsz fóliakertészetében több tízezer szál székfűt is termesztenek több színben, s ezek virágzása is megkezdődött. Több ezer szál szekfű virágzását késleltetik is, hogy jusson belőlük majd a nőnapra.

(B-ás)

HÉTRŐL a:i=ta;l=i ■■■■ HIRREI

HÍRRŐL

Mozgalmas heteket, napokat tudhatunk magunk mögött. Dolgozzék valaki gyárban, ipari üzemben, szövetkezetben, otthon, vagy a háztájiban, szinte észrevétlenül felgyorsult, akce- lerálódott a munkája, életritmusa, ügyesbajos dolgaimat intézve, a napi munkámat végezve épp mostanában figyeltem meg: napközben üresebbek voltak a rendelőintézetek mint máskor, kevesebben voltak a boltokban is, esténként viszont annál többen várták a sorukat például a fogászaton és vásároltak az üzletekben. Az üzemekben csaknem minimálisra csökkent a kilépőt kérő dolgozók száma, s nyilván ez is közrejátszott abban, hogy kedvezően alakult a munka hatékonysága.

Kedden például arról olvashattunk, hogy a Bonyhádi Cipőgyárban korszerűbb termékszerkezettel Sikerült növelni a hatékonyságot, méghozzá úgy, hogy 4,2 százalékkal csökkent a létszám: az 1979. évinél hetven dolgozóval kevesebben, jóval több cipőt gyártottak. Éppen aznap találkoztam régi ismerősömmel, aki a szokásos „Hogy vagy? Köszönöm jól” sztereotip kérdésfelelet után véget nem érő tirádába kezdett: az idegkimerülés határán van, az alig féléves munkahelyét nagyon nehezen bírja elviselni. Hogy mit csinál? Adminisztrátor, hol egyik, hol másik osztályvezetőtől, előadótól kap munkát, a szünetekben nézi a plafont, az íróasztalfiókjában pedig keresztrejtvényt fejt. Az ember ilyenkor nem szól semmit, legfeljebb gondol: ha a nyolc óra munkaideje valóban munkával telnék, nem jutna ideje az élet „viszontagságain” töprengeni. Szabad idejében esetleg sportpályát építhetne, merthogy erre is akad példa: a megye különböző vállalatai öt év alatt kilencvenegy sportlétesítményt hoztak létre.

A vas- és mangántalanító szivattyúházát a TOTÉV dolgozói építik

Szerdán arról kaptunk hírt, hogy év végére elkészül Szekszárdon a Bogyiszlói úti vas- és mangántalanító. Nagyon sokan bosszankodtunk és bosszankodunk, ha a Vízcsapból barnatörött vörös borra emlékeztető víz folyik — mondjuk a tisztára mosott fehér ruha öblítővizébe. Hozzászoktunk, használjuk, isszuk, s noha tudjuk, a szemünk mégsem hiszi, hogy ez a víz egészséges és jó ízű. Hiába: ennek a vidéknek olyan víz jutott, amit kezelni kell, mielőtt a vízvezetékbe juttatják. A vas- és mangántalanító berendezés közel százmillió forintba kerül — ami kétségkívül igen magas összeg, sok pénz. így hát legyünk türelmesek, ha felépül, s a vízvezeték-hálózatot is kicserélik, kristálytiszta víz kerüi a pohárba.

S ha már a víz kapcsán szó esett a borról, beszéljünk a szőlőről is. Editig soha nem tapasztalt mértékben telepítenek nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kiskertekben is. A szaporítóanyagot termelő üzemek alig-alig győzik kielégíteni az igényeket, különösen a divatos Narancsízű csemege és Kék Wzeigelt borszőlő fajtákból. Több helyütt kivágják az öreg szőlőket, s helyükre a most éppen olcsón kapható, motoros géppel művelhető, széles sortávolságú, kordo- nos szőlőt ültetik. Ebben az ötéves tervidőszakban az országban 15 ezer hektárra telepítenek szőlőt, hétezer hektáron pedig korszerűsítenek. így aztán 1985 végére több bort ad a mezőgazdaság, nem lesz hiány a hazai boltokban, mint volt tavaly, nő az export árualap, a kivitelben 7—8 százalékkal emelik a palackos borok arányát.

A megye nagyüzemei közül jó néhányban forgatták a földet telepítés alá tavaly ősszel, most a szerves és műtrágyát szórják, és gondosan tárolják a tavaszi telepítéshez a nehezen beszerezhető oltványokat. Bátán, Bátaszéken, Felsőnyéken, Mőcsényben, Nagymányokon és Szekszárdon kezdődött nagyobb arányú telepítés. S majd ha innen is szüretelnek bornak való szőlőt, valószínű, nagyobb lesz a választék az üzletek italpolcain.

Mostanában mind többet beszélünk a szervezésről, a szervezőképességről, arról, hogy gyakran azért nem megy zökkenő- mentesen a munka sokhelyütt, * mert az egyes munkafolyamatok nincsenek tökéletesen összehangolva.

Csütörtökön így vall az atomerőmű dunántúli főépítés-vezetőségének építésvezetője, Bandi Béla: „Megtanultam nagyobb léptékben építeni, gondolkodni. Egy fiatal segéd, ha eltölt Pakson két évet, az biztos, hogy kész szakemberként megy haza. Egy gyakorlatlan vezető, mint én, természetesen ha itt helytáll, akkor otthon könnyebben dolgozik, jobb vezetővé válik. Ennyi az egyéni hasznom, azt hiszem ennél nem is kell több.” Őszinte, igaz vallomás. Bátran mondhatjuk: ez nemcsak egyéni haszon. Mint minden eddigi beruházás, a paksi atomerőmű-építkezés is megteremtette a maga felsőbb fokú iskoláját, amit ha valaki kijárt, munkájában, a munka ritmusában magasabb iskolába léphet.

Pénteken érkezett a hír; s ismét a mezőgazdasági munkára vonatkozik. Nem a növénytermesztésre, hanem az állattenyésztésre, ami egész évben, nemcsak hétköznapokon, hanem vasár- és ünnepnapokon is ad munkát.

A hét közepén tartotta zárszámadó közgyűlését a DUNATEJ Termelőszövetkezeti Közös Vállalkozás, amely négy község termelőszövetkezetét egyesíti. A közgyűlés helye Dunaföldvár volt. Az 1973 óta fennálló vállalatnál a tavalyi év volt a leggyengébb. Bár a taggazdaságokban növekedett a tejhozam, mégis úgy alakult a helyzet, hogy a taggazdaságoknak nem tudtak részesedést fizetni.

A Solt központtal működő DUNATEJ a helyi, a dunavecsei, a hartai és a három dunaföldvári szövetkezetben a termelt tejet dolgozza fel és értékesíti. A solti üzembe az elmúlt év során 10 millió 300 ezer liter tej került, ennek egy részéből zacskós tej készült, más részéből tejföl, tejszín és túró. A vállalat elsődleges célja, hogy a tagközségek lakosságát lássa el tejjel és tejtermékkel. A feleslegeset — napi 20— 22 ezer litert — pedig Budapesten értékesítik... Míg a három „túlsóféli” községben a kereskedelmi szervek átveszik és eladják a társulat termékeit, addig Dunaföld- váron, illetve a környékén nem akad ke- reskedőpartner. A három földvári gazdaság által közösbe adott évi 7—800 ezer liter tejből egy cseppnyi sem került a megyénkbe. Holott a DUNATEJ Vállalat termékei a választék bővítését jelentenék — miközben értékesítési visszatérítést is adnak a termelőknek. Most, hogy a zárszámadási közgyűlések tartanák, érdemes elgondolkodni a kooperáció lehetőségein.

A héten egyébként több mezőgazdasági szövetkezetben tartottak zárszámadást. Szombaton, a mözsi Uj Élet szövetkezet zárszámadásán jártunk. A közgyűlésen részt vett dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési mirfiszter, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, valamint Lukács István, a szekszárdi járási párt- bizottság első titkára. A szövetkezet dolgozóinak Arany István, a szövetkezet elnöke számolt be az elmúlt év munkájáról, eredményeiről.

D. VARGA M.

Arany István tsz-elnök számolt be a tagságnak