Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-06 / 31. szám
a Képújság 1981. február 6. Gyógyszer az emlőrák ellen A közelmúltban a patikákba került az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár új terméke, a Zitazonium, s ezzel Magyarország Anglia utón a világon másodikként állított elő olyan gyógyszert, amely sikerrel alkalmazható az emlőrák gyógyításában. Eckhardt Sándor profesz- szor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa az MTI munkatársának adott nyilatkozatában összefoglalta az e gyógyszerrel kapcsolatos tapasztalatait: — A Zitazonium jó tulajdonságai — a szájon át való felhasználás módja, valamint elenyésző mellékhatásai — révén sikerrel alkalmazható az emlőrák súlyos, áttételes eseteiben. Erre akkor kerül sor, amikor már az operáció nem segített, az eddig ismert citosztatikumok használata pedig — számottevő mellékhatásaik miatt — kockázatosak. A Zitazonium e súlyos, gyógyíthatatlan esetekben is — amelyek az orvostudomány számára eddig megoldhatatlan problémát jelentettek — tíz beteg közül négyet visszaadott az életnek, talpra állított. Azokban az áttétes esetekben pedig, amikor a daganat nem a csontvelőben, hanem a lágyrészekben terjedt el, a Zitazonium különböző gyógyszerekkel kombinálva is eredményes hatást fejt ki. — Mivel a Zitazonium mellékhatásai jelentéktelenek és könnyen megszüntethetők, alkalmas arra, hogy hosszú, akár egy-három éven át tartó gyógykúrában is alkalmazzák. — Hatásmechanizmusának lényege — folytatta a professzor — abban rejlik, hogy az emlőben a daganat képződése két okra vezethető vissza. Az egyik az oestrogé- nek (női nemi hormonok) hibás termelődése a petefészekben, amit a Zitazonium korrigál. Az emlődaganat keletkezésének másik oka pedig az lehet, ha maga a sejt, illetve annak receptora (ingerfelvevő szerepe) hibásan működik: az oestrogén hormon hatására — amely hatást a beteg receptor nem a megfelelő mértékben közvetít — a sejt rohamos növekedésnek indul; ebben az esetben a gyógyszer hatóanyaga, a tamoxifen leblokkolja, csökkenti az oestrogén hibás befolyását a sejtre. A gyártó eljárást a Gyógyszerkutató Intézetben dolgozták ki, majd a több éven át tartó kémiai, technológiai, farmakológiai és klinikai vizsgálatokat tartalmazó kísérletsorozatok kezdődtek 1974-ben az EGYT-ben. Az Országos Onkológiai Intézet orvosai 1977-ben kapcsolódtak be a vizsgálatokba. Az intézet és a gyár szakemberei együttes munkájukkal elérték, bebizonyították, hogy a gyógyszer a törzskönyvezés követelményeinek megfelel. — Már valamennyi KGST- országban folytatnak kísérletéket, vizsgálatokat a Zi- tazoniummal, az Országos Onkológiai Intézet irányításával. Az intézet — amelyet az 1974-es KGST-egyezmény klinikai gyógyszerkipróbáló központtá minősített — garantálja a gyorsított gyógyszerkipróbálást, ami azt jelenti, hogy a hazai gyógyszertörzskönyvezést megelőzően már megindulhattak a klinikai vizsgálatok a többi szocialista országban is. így jelentősen lerövidül a patikai forgalomba kerüléshez szükséges idő. Gyermekegészségügy Iskolaorvos kerestetik Az egészségügyi miniszter 21/1975. számú utasítása meghatározta az iskola-egészségügyi ellátás kereteit. E szabályozást az élet sürgette. Az 1973-as népesedéspolitikai határozat nyomán ugrásszerűen megnőtt születések száma olyan követelményt támasztott a csecsemő- és az óvodás korosztályok alapellátásáról gondoskodó körzeti orvosokkal, védőnőkkel szemben, hogy az iskolás gyermekek egészségvédelme háttérbe szorult. A kétségtelen eredmények — a gyermekegészségügyi hálózat fejlődése, a gondozás sokrétűsége, a tanácsadástól, a szűrővizsgálatokon át a védőoltásokig, a csecsemőhalálozás visszaszorítása négy év alatt — az 1974. évi 34 ezrelékről 24 ezrelékre — sokáig elfeledtették a növekvő gondnkait. A közvéleményt ezért is váratlanul érte, amikor, hol itt, hol ott fedeztek fel rühes, tetves gyerekeket az óvodákban, általános iskolákban. A védekezést az iskolaorvosok hiánya épp úgy megnehezítette, mint a gyerekek vásottsá- ga: akinek élősdit találtak a hajában, az nyolc napig nem jöhet iskolába, így aztán 10 —20 forintért cserélt gazdát egy-egy tetű. Az eset joggal veti fél a kérdést; hogyan is állunk ma a testi higiénével, az egészségügyi kultúrával, és az is- koliaiegészségüggy el ? Dr. Forgács Ádám, a SZOT szociálpolitikai osztályának helyettes vezetője mondotta: — A SZOT 1978. novemberi plénumán, amikor az egészségügyi miniszter beszámolt a magyar egészségügy helyzetéről és meghatároztuk a szükséges tennivalókat, már különös hangsúlyt kapták a gyermekegészségügy kérdései. Ezek fontosságát jelzik a számok is: Magyarországon több mint két és félmillió gyermek — illetve fiatal — egészség- ügyi ellátásáról kell gondoskodni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy e két és félmillió fiatalnak a korcsoportok szerinti megoszlása, a csecsemőkorú- aik, a 3—6 esztendősek, a 6— 13 évesek, illetve a 14—17 évesek és az egészségügyi ellátás feladatai korcsoportonként változóak, akkor derül ki igazán, milyen sok a tennivaló. A gyermekek egészségügyi ellátása 13 éves korig a körzeti, illetve a körzeti gyermekorvosok feladata; 14 éves kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig pedig az iskolaorvosi hálózaté. A gyermekorvosi körzetek száma országosan fejlődött. Sajnos, nem mondható el ugyanez az iskolaorvosi hálózatról: 1977- ben hazánkban az iskolaorvosi feladatokat 94 főállású iskolaorvos, 832 körzeti gyermekorvos, 1979 körzeti orvos és 12 részioglalkozású orvos látta el. S még ennek a 94 iskolaorvosnak döntő többsége is Budapesten működik. — Kilencvennégy iskolaorvos nagyon kevés. Talán az orvosok nem szívesen vállalják ezt a munkakört? — Attól tartok, erről van szó. fgy aztán nem csoda, hogy az iskola-egészségügyben olyan sok a gondunk. S ennek résziben szubjektív, részben objektív okai vannak. — Mit sorol az objektív okok közé? — Először is az idő rövidségét: A miniszteri utasítás valamennyi hosszú távú, személyi és pénzügyi feltételtől függő szervezeti jellegű feladatát öt év alatt nem lehet teljes mértékben végrehajtani. Objektív körülmény az is, hogy a születésszám gyors emelkedése, a csecsemőkorunk ellátása nagy erőket kötött le. Objektív körülmény az iskolaorvosok csekély száma is. A további okok közül elsőnek a gyerekek „munka- körülményeit” emelném ki. — A tantermek túlzsúfoltságára, korszerűtlen világítására gondol? — Arra is. A tanulóknak csaknem 70 százaléka a testméretének meg nem felelő padokban ül. Mindez egészségügyi, főként gerenickáro- sodáshoz vezethet! Aztán: a gyerekek legtöbbjének nincs mozgástere; a szünetben nincs hol játszani, mert hiányzik az udvar; az iskolák felében egy tanulóra még 2 négyzetméter sem jut, a napközisekre pedig csupán egy, sőt van ahol fél négyzetméter a „norma”! — Csakhogy sem a zsúfoltság, sem a szűkös pénzkeret nem menti fel a pedagógusokat, s a szülőket, hogy tegyenek valamit a testi tisztaság igényének felkeltéséért. Ahol kicsi, vagy hiányzik az udvar, ott gyakrabban kell a gyerekeket sétára vinni; zsúfoltság nem mentség a piszokra: a napközis konyha rosszul elmosott evőeszközeire, tányérjaira. Tudunk olyan iskoláról, ahol a tanév elején beadott tisztasági csomagot egész évben lakat alatt tartják a napköziben, s gyerekekkel nem mosatnak kezet; úgy ülnek le ebédelni. — Ilyen esetek csak ott fordulhatnak elő, ahol nincs iskolaorvos, és a pedagógus nem áll hivatása magaslatán. Ott maradnak elzárva a tisztasági csomagok, ott nőnek fel olyan gyerekek, akik nem ismerik a tisztálkodás elemi szabályait. — És a szülő felelőssége? — Minden gyerek neveléséért, szépre-jóra szoktatásáért elsősorban a szülő a felelős. De ha a szülő maga , sem igényli a testi tisztaságot, és a pedagógus sem követeli meg a gyermekektől, iskolaorvos pedig nincs, a kilátás nem túl biztató. Azért mégis teszünk egyet, s mást. A SZOT-tal és a Művelődés- ügyi Minisztériummal közösen javaslatokat dolgoztunk ki. A SZOT (titkársága javasolja, hogy a VI. ötéves tervben kezeljék megkülönböztetetten az iskola-egészségügy' fejlesztését. Az oktatási felügyeleti szervek, elsősorban az illetékes tanácsok pedig körültekintőbben és gyakrabban ellenőrizzék az iskolákban az egészségügyi helyzetet. Legalább főállású védőnői státust biztosítsanak — rendszeresítsenek a gyerekeknek egészségügyi könyvecskét vagy törzslapot — ami elkíséri őket 18 éves korukig. Ideje lenne megoldást keresni a krónikusan beteg gyermekek gyógyüdültetéssel egybekötött folyamatos oktatására is — fejezte be dr. Forgács Ádám. NYÍRI ÉVA A divat befolyásolja a menyaszonyd ruhák stílusát is, csakúgy, mint az öltözködés egyéb területeit. Minden nő életében nagy pillanat a házasságra lépés, és ez feltétlen megmutatkozik a ruhában, amelyben e fontos lépést megteszi. Nagyon sokan — bár nagyra értékelik a szertartást — a ruhának egyszeri alkalomra váló felhasználhatósága miatt, a pénztárca tartalma szerint keresik a megoldást, így a kölcsönzők ruhatárálból lehet talán a legolcsóbban és amellett mutatós és divatos ruhát kiválasztaná. Előnye, hogy válogatni lehet a nagy választékból és ha valaki nem szakember az öltözködésben, akkor is jól választhat a kész modellekből. Sokan vanak a lányok között, akik teljesen egyedit álmodnak meg színben, formában és vonalvezetésben egyaránt. Az ő részükre a rajzainkon nyújtunk választékot. Természetesen olyan alapanyagokat javasolunk hozzájuk, amelyek nálunk is kaphatók. 1. Modellünk készülhet nemcsak fehér, hanem pasz- tellzöld, sárga, vagy kék trevira zsorzsettből, csipke betéttel az eljén, vagy azonos színben tartott hímzéssel. Ez a ruha fehér madeira ba- tisztból is nagyon szép. A hajban viselhető koszorú alatt körben rövid, keményített fátyol látható. A virág — legszebb az élő — lehetőleg a csokor virágával azonos legyen. 2. modell. Pasztellszínű jerseyből készült menyasszonyi ruha. A kivágás körül, a mell alatt és az ujjak végén hímzés vagy kész szalag- bortni a díszítés. Az empire szabású derék igen előnyös mindenkinek és a csípőtől erős bővítés is. A virágmintás alapanyag nemcsak jersey, hanem finom pamut batiszt, vagy selyem is lehet. Üjból divatos a nagyszélű kalap; sok-sok virággal válik menyasszonyi dísszé. 3. modell. Az esküvőre is fontos az egyéniség hangsúlyozása. A blézer fehér nehezebb selyemből, vagy szövetből, jerseyből azonos anyagiból való plisszészok- nyával igen érdekes megoldás. A kabátka alatt kivágott blúz, amely halvány színből készülhet és azonos anyagból a kitűzött, csipkés díszzsebkendő. A kis dobozformájú kalap körbe rakott virágokkal és fátyollal díszített. NÁDOR VERA CAMAMBERT — SÜTVE Hozzávalók 4 személy részére: 2 doboz camambert sajt, 2 tojás, fél liter olaj, 1 kávéskanál őrölt bors, liszt, pirított kenyér, eperlekvár. A camambert sajtot két részre vágjuk. Hűtőszekrényben jól lehűtjük. A lisztbe borsot keverünk. A camambert sajt darabokat először tojásba, majd a lisztbe forgatjuk és 10 percre ismét a hűtőszekrénybe tesszük. Fbr- ró olajban aranybamára sütjük. A zsiradékból kivesz- szük és lecsöpögtetjük. Pirított kenyérrel és eperlekvárral leöntve melegen tálaljuk. TÖLTÖTT KÖRTE Hozzávalók 4 személy részére: 25 dkg camambert, 1 tojás, kevés liszt, 4 evőkanál váj, 2 körte, zsemlemorzsa. A sajtot összenyomjuk, 2 evőkanál vajjal elkeverjük, és gombócokat formálunk belőle. A camambertgombócká- kat lisztbe, majd felvert tojásba és zsemlemorzsába forgatjuk. A maradék vajon serpenyőben aranybarnára sütjük. A körtéket kettévágjuk és magházát eltávolítjuk. A vágott felénél kissé megpirítjuk, majd a gombócká- kat belerakjuk és cseresznyevagy meggybefőttel díszítjük. „FORRÓ SZÍV” Hozzávalók 4—6 személy részére: 6 szelet pirítós kenyér, 6 szelet ementáli sajt, 2 evőkanál paradicsompüré, bazsalikom, bors, só. A pirítós kenyérből formá- zóval nagyobb és kisebb szívalakokat vágunk ki. A sajtszeletekből is szívet formázunk. A kenyérdarabokat megkenjük paradicsompürével és fűszerezzük. A nagyobb szívre a sajtot, majd tetejére a kisebb szív formájú pirított, kenyeret helyezzük. Az egészet tálra téve. átsütjük grillsütőben vagy forró sütőben. ízléses és dekoratív tálat készíthetünk belőle. A tál közepére és a szendvicsek tetejére uborkaszeleteket teszünk díszítésül. Hosszú hajú menyasszonyok részére mutatjuk be három ötletünket: milyen frizurát és fejdíszt viselhetnek, ha igazán szépek és divatosak akarnak lenni az esküvőjükön. 1. Középen választott hajból fésülik a klasszikus görög kontyot. A fejtetőn és kétoldalt simán hátrafésülve a haj, majd a tarkó fölött föl- tupírozva és egy nagy kontybán feltűzve. Elöl a fül mellett és hátul a nyakban kis apró fürtöket húzkodjunk ki, és göndörítsük be. A fátyol, mely hátközépig ér, a fejtetőn apró, halványsárga virágokból álló pici csokorral rögzítve omlik alá. Az egész fátyolon elszórtan néhány kis virág látható. 2. A homlokot takaró, sűrű, magas frufru oldalt a fülig ér, a többi haj kalácsszerű, fonott kontyba fésülve. A konty fölött, hátul a fejtetőn nagyon finom kivitelű rózsaszín vagy fehér selyemből készült pici rózsákból való csokor, ez alá tűzve omlik le a vállig érő fátyol. 3. A középen választott haj simán letűzve a fül mögött, a többi haj egészen apróra begöndörítve. A fül mellett elöl apró pici tincseket húzkodjunk ki. A fejdísz lila bársonyból készült árvácskavagy ibolyautánzatú koszorú, hátul több sor keskeny, hosz- szan lecsüngő szalaggal díszítve. BK . Nádor Vera rajza (1—2—3 modell) A menyasszony feje...
