Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-06 / 31. szám
1981. február 6. ^PÜJSÄG 5 Szakma kóstolgató Tejesgyakorlat az óvodában ' Az óvodákban gyakran játszanak a gyerekek mozdonyveze- tősdit, doktorosdit, főzőcskét, ismerkedve egy-egy szakma, foglalkozás sajátságaival. Nem egy gyerekben az ilyen játékok során kialakul valamely pálya iránt a vonzalom. A minap boltosdit játszottak Szekszárdon a Tambov lakótelepi óvodában a középsősök. Méghozzá „élesben”. A megyei tejipari vállalat ugyanis megajándékozta az óvodát a termékeiből összeállított bő és ízletes kollekcióval. Ebből aztán az óvónénik kis boltocskát rendeztek be. A gyermekboltos valóságos kakaót, mazsolás túrót és még elsorolni is sok mennyi tejes finomságot adott a „vásárlóknak”. Igaz, az árak kicsit szabadak voltak. Boltosok szerint más-más. Mégsem irt be senki a panasz- könyvbe. Nem csak azért, mert ugye írástudatlan a vásárlóközönség, hanem, mert képzeletbeli forinttal kellett fizetni és az van mindenkinek bőven. Mindent összevetve: a játék jól Sikerült. Már csak azért is, mert mindent meg lehetett kóstolni, mindent meg lehetett enni. ez— Hamm! bekaplak. Tessék parancsolni! A „boltosbácsi” nagyon fürge. Vajon, ha felnőtt boltos lesz...? Döntött a Legfelsőbb Bíróság TSZ-TAGNAK FELMONDANI? Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet ágazatvezetőjével írásban közölték, hogy a vezetőség határozatával beosztását — a tagsági viszony fenntartása mellett — megszüntetik. Ezt azzal indokolták, hogy a munka hatékonysága érdekében átszervezést hajtottak végre és különböző munkaköröket összevontak. A határozat után az illető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely kimondta: a felmondás érvénytelen és ítélete ellen fellebbezni nem lehet. A döntés indoklása szerint a tsz az átszervezést csak a felmondást követő két hónappal később határozta el és tagjának köteles lett volna más munkakört biztosítani. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A termelőszövétkét tagjának joga és kötelessége a közös munkában részt venni, a szövetkezetnek pedig őt adottságának megfelelő rendszeres munkával ellátni. A munkaköri beosztást vagy változtatást a taggal előzetesen meg kell beszélni, és az intézkedésről értesíteni. Mindezekből következik, hogy a tsz-tag munkaviszonya felmondással nem szüntethető meg. Amennyiben a gazdálkodás követelményei a munkaerő átcsoportosítását, egyes munkakörök megszüntetését indokolttá teszik, ez a vezetőséget nem menti fel a tagról való gondoskodás kötelezettsége alól. A vezetőségnek ebben az esetben is intézkedést kellett volna hoznia, hogy tagja sem munkája jellegében, sem díjazásában ne szenvedjen hátrányt. Amennyiben ezt nem tette meg, szó lehet kártérítési felelősségének megállapításáról is. Tévedett, s jogszabályt sértett azonban a munkaügyi bíróság, amikor a feleket a jogorvoslati lehetőségből kizárta, mert ítélete ellen fellebbezésnek helye van és azt a másodfokú bíróság felülbírálhatja. TARTÁSDÍJ HELYETT CSALÁDI SEGÉLY Az apaság megállapítására indított perben a járásbíróság kimondta: az újszülöttnek a beperelt fiatalember az apja. A gyermektartásdíj fizetésére irányuló keresetet azonban azzal az indoklással utasította el, hogy az illető katonai szolgálatát tölti, keresete nincs, tehát nem tud fizetni. A jogerős ítéletnek a tartásdíj követelést elutasító rendelkezése ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. — Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — A járásbíróság tévedett. A sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ebben az esetben kiskorú gyermekét, családi segélyben kell részesíteni, ha azt bírósági határozat állapította meg. Ezt a kötelezettséget az apa sorkatonai szolgálata alatt az állam által folyósított családi segély igénybevételével teljesítheti, amit nem kell visszafizétnie. A járásbíróságnak tisztáznia kell, hogy az apa bevonulása előtt egy évvel menynyit keresett, s ennek figyelembevételével kötelezni kell gyermektartásdíj fizetésére. Az ítélet alapján az anya az apa lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervtől a gyermektartásdíjnak családi segélyként való folyósítását kérheti. Ennek összege a megállapított tartásdíjjal egyenlő, de személyenként legfeljebb 960 forint lehet. BRUTÁLIS VOLT: ROSSZHISZEMŰ LAKÁSHASZNÁLÓ A fiatalok egy gyárban dolgoztak, egymásba szerettek és összeházasodtak. A gyár kétszobás szolgálati lakást juttatott nekik. Két gyermekük született, a házasság azonban nem volt boldog. A férj rendszeresen italozott, feleségét többször durván bántalmazta. Egy alkalommal a rendőrségnek is be kellett avatkoznia és a járási rendőrkapitányság a férfit veszélyes fenyegetés miatt 2500 forint pénzbüntetéssel sújtotta. A határozat megállapította, hogy a brutális ember feleségét megverte és megfenyegette, hogy elvágja a torkát. Ilyen előzmények után az asszony válópert indított, amelyben a gyermekek nála történő elhelyezését és a lakás kizárólagos használatára való felhatalmazását kérte. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a házasságot felbontotta, a gyermekeket az anyánál helyezte el, az apát tartásdíj fizetésére kötelezte, a lakás kizárólagos használatára az asszonyt jogosította fel és a férjet kötelezte, hogy onnan harminc napon belül távozzék. Egyben megállapította, hogy a férfi jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó, akinek elhelyezéséről a lakással rendelkező gyár köteles gondoskodni. A lakással kapcsolatos rendelkezés elleni törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A házasság felbontása esetén az a volt házastárs, aki az együttélés alatt, vagy annak megszakadása után olyan magatartást tanúsít, ami a szocialista együttélés szabályait durván megsérti, rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősül. Ebben az esetben a férj így viselkedett, ezért még átmenetileg sem maradhat a lakásban és elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. HAJDÚ ENDRE Reklám és propaganda a közművelődésben A Dombóvári Városi Művelődési Központ és Könyvtár a Magyar Népművelők Egyesülete tájékoztatási szekciójának támogatásával a művelődési otthon jellegű intézmények reklám- és propaganda- tevékenységét bemutató és elemző kiállítás- és tanácskozássorozatot szervez. Erről a dombóváriak a közelmúltban felhívást adtak közre, amelyben arra kérik a megyei, a járási-városi művelődési központokat, házaikat, valamint szakszervezeti intézményeket, könyvtárakat, kisgalérdá- kat, hogy május 31-ig juttassák el hozzájuk emblémájukat, emblémarendszerüket. Mint a dombóvári művelődési központban megtudtuk: közművelődési gyakorlatunkban egyre jobban terjed a grafikai jelek használata az intézmény, illetve az ottani tevékenységek, szolgáltatások ikonikus vagy szimbolikus jelölésére. Ezek tervezése, s hatékony reklám- és propagandacélú felihasználása ma még eléggé esetleges, kiala- kulafban, nemegyszer eredménytelen. így szükségesnek találják egy, a kérdéseket tisztázó szándékú, több éven át megrendezendő sorozatnak kezdeteként 1981. augusztusában kiállításon bemutatni a jelenleg használt emblémákat és emblémarendszereket, -jeleket, s ezzel azonos időben megtárgyalják a tervezésükkel, felhasználásukkal kapcsolatos problémákat, meghívott szakemberek részvételével. Az események házigazdái elmondották többek között, hogy a propaganda- és reklámtevékenységet természetesen nem a közművelődés alapkérdéseként kezelik, de a népművelők egyesülete sz akté kilétének fontos témája ez, hiszen a közművelődést is minél színvonalasabban kell népszerűsíteni. Jelenleg az emblémák egyik legáltalánosabb jellemvonása az, hogy magát a művelődési intézményt, az épület architektúráját igyekeznek ábrázolni. Más esetekben pedig az ismert színházi maszkok dominálnak különféle kombinációval, például könyvvel, lúdtollal, s egy harmadik típus az intézmény betűjelének stilizált variánsaival próbál megfelelő hatást elérni. A szervezők az idei kiállítást és tanácskozást követően jövőre már az eredményekből akarnák bemutatót tartani, majd a különféle reklám-, propaganda- és tájékoztatási kiadványokból, műsorfüzetekből, plakátokból, szórólapokból terveznek kiállítást, illetve az ezek színvonalát javító tanácskozást. Új olasz filmek magyarországi forgalmazásra Tíz olasz filmet, köztük több — világhírű színészek közreműködésével készült —> szórakoztató produkciót és az ol'asz társadalom feszítő kérdéseit vizsgáló alkotásokat vásároltak meg a közelmúltban magyarországi forgalmazásra a szakemberek. Pasquaie Squitieri filmjének címe: A vadfajzát — így gúnyolják északom a dél- olasz Vidékekről ibevándor- lottakat. A történet a megélhetést keresők egyikéről szól, aki szegénysorsú társai szemében ugyan karriert csinál, ám beilleszkedni nem képes környezetébe. A mái olasz baloldal panorámájának megfestésére vállakozik Marco Tullio Giordane elsőfilmes rendező Átkozottak, szeretlek benneteket című alkotásában, amely a tavalyi locarnód filmfesztivál nagydíját nyerte el. A mű — hőseinek sorsába bepillantva — az 1968-as diákmozgalmak gyökereitől egészen a mai szélsőbaloldali terrorizmusig vázolja fel a válságba került társadalom új útjait ’kereső fiatalok törekvéseit. Érdekes-képtelen alapötletet valósított meg az Az én és Katherina című vígjátékában Alberto Sordi, aki rendezője, s egyben az egyik főszereplője is a filmnek. A másik főhős egy robot, amelyet csupán a háztartási munkák elvégzésére vásárolnak, de hamarosan kiderül, hogy a gépnek is vannak érzelmei, s nem kiszolgálója, hanem partnere kíván lenni tulajdonosának. A megvásárolt alkotások között több bűnügyi történet is van, így Bud Spencer, Terence Hill és Fancó Nero új filmje. (MTI) Ez finom volt Itt van a „Tejülj! tejülj asztalkám!” Kóstoljuk meg ezt is
