Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
1981. február 4. ' TOLNaA NÉPÚJSÁG 3 írjon Ön is könyvet...! ...Mármint a vásárlók könyvét! El tudnék képzelni egy ilyen blöd reklámot is, mert reklám minden mennyiségben elkelne az egykori panaszkönyvek mostoha sorsú utódainak. * Dombóvár, Napsugár Áruház, cipőosztály. A. polcok szinte roskadoznak a különféle lábbelik súlya alatt. Jól látható helyen függ közöttük a vásárlók könyve, benne két 1978-as, s egy 1979-ben kelt bejegyzés. — Tavaly senki sem fogalmazta meg véleményét az önök munkájáról, vagy a cipőkről? — kérdezem Mód Ferenc osztályvezetőt. — A vevők nem szeretnek írni, inkább szóban közük mondanivalójukat — válaszolja. — Meg aztán ez a könyv sem csábít az elődjénél jobban a véleménynyilvánításra. Ezért egy dobozt is kihelyeztünk — vezet a feljárati lépcsőhöz. Ott látható a felirat: „Vásárlók véleménye”. Mellette spirálfüzet, írószerszámmal. — Gondoltuk, ez talán alkalmasabb lesz, kevésbé hivatalos, de az eredményt ez sem hozta meg. Pedig nyilván egyöntetű véleménye van a vevőknek akkor, ha a cipők „mérsékelten vízállóak”, vagy ha éppen olyat keres válaki, amilyen nincs. Üres kosárral távozik a polcoktól egy fiatalasszony. — Miért nem vásárolt? — Néha az az érzésem, hogy a gyártók csak az idősebb hölgyekre, illetve a fiatalok közül a vékonyabb ter- metűekre gondolnak — mondja —, mert a két véglet között alig akad megfelelő cipő. Tíz-tizenöt centis sarkút én nem tudok viselni, de öreg sem vagyok még. — Nem jutott eszébe a vásárlók könyve? — Jót kérdez, mert magam is foltban dolgozom Kurdon. — Ott milyen ez a könyv? — Biztosan üres, legalábbis én nem láttam még, hogy valaki írt volna bele valamit. A könyvről egyébként az a véleményem, hogy az elégedettségüket nem írják le az emberek, a kritizáló bejegyzéssel járó esetleges veszekedés pedig nem éri meg a bírálatot. * Nett, mutatós ruházati bolt Tamásiban, a Dám Hotel közelében. — Húsz éve vagyok a szakmában' — mondja Zakamé Nagy Katalin boltvezető —, de mindössze egy dicsérő bejegyzésre emlékszem. Az sem itt történt, mert ez a bolt csak december 13-án nyílt meg. — Miért ilyen elárvultak a vásárlók könyvei? — Tapasztalataim szerint a vevő inkább mindig elmondja szemtől szembe a problémáját. S ha az eladóval nem jut közös nevezőre, akkor a boltvezetővel intézi el panaszát. Egy jó kereskedő pedig mindig ad arra, hogy a vevőkkel megfelelő kapcsolata legyen. Ha éppen most nem kapható valami, akkor az illetőnek később üzenek, telefonálok, hogy jöhet, mert már érkezett a keresett áruból. — Szívesen venne írásos véleményt, javaslatot is? — Igen. Mert azon vagyunk, hogy panaszra ne adjunk okot, viszont ha a vevő elégedett, annak mi is örülünk. * A papír- és játékbolt már nem olyan fiatal Tamásiban, mint a ruházati, de a vásárlók könyve ugyanolyan üres. — Van elegendő a játékokból? — kérdezem Tóth Jó- zsefné boltvezetőtől. — Bizony, meglehetősen kicsi a választék... Mégse kérte évek óta senki a vásárlók könyvét. — Mindenki tudja, hogy amit bírunk, azt magunktól is megtesszük, tehát rossz vélemény nincs. A jót meg nem írják be. * A szomszéd kirakat a háztartási bolté, amelynek vásárlói könyvében rábukkanunk végre egy bejegyzésre: „Az eladó udvarias és előzékeny. A kiszolgálás pedig mintaszerű.” A koppányszán- tói vevő dicséretének kelte: 1979. november 15. Az előtt és az után semmi. — Mások is elégedettek? — Nem mindig, mert elég sok a hiánycikk — válaszol a boltvezető. — Ha beírnák, az segítene? — Nemcsak helyi probléma az, hogy a nyáron például olajfestékből nem tudtunk adni, most meg nincs babahintőpor, borotvaszappan. Mi megrendeljük, ami kell, de olykor hiába. * A hőgyészi élelmiszerbolt vezetője, János Antal mondja: — Valamilyen kötetlenebb, kevésbé hivatalos dolog kellene a vásárlók könyve helyett. Itt azért két bejegyzés mégis akad. Az egyik a hőgyészi jó kenyeret dicséri, a másik pedig tipikusan panaszkönyvbe való: — Olyan üvegeket hozott vissza egy illető, amelyeket nem tudtunk visszaváltani. Ezt írta le. — Ön mit írna saját boltjának vásárlói könyvébe? — A hiánycikkek listáját, amelyet éppen most küldök Tamásiba, a központunkba. — Mik szerepelnek a listán? — Halászlékocka, sör, pácolt hal, de még margarin is, amelyből hetente legalább 100 kiló kellene, de most is csak húszat kaptunk. * A megyei kereskedelmi felügyelőségen megtudtuk a pontos dátumot: 1978. április 1-től megyénkben mindenütt kifüggesztették a boltokban, üzletekben, áruházakban a korábbi panaszkönyv helyett a vásárlók könyvét. Sajnos a kitűzött cél elérése nem sikerült, vagy legjobb esetben is csak minimálisan, mert fehér hollónak számítanak a közérdekű javaslatok, észrevételek, holott: az a legjobb társadalmi ellenőrzés, ha a fogyasztók ellenőriznek, naponta, s így sok millió alkalommal. De a bejegyzések zöme csupán egyéni, személyes panasz, tehát a vásárlók könyve továbbra is lényegében panaszkönyv. * önkéntelenül a közömbösség szó jut az eszembe, ha arról hallok, hogy a Tolna megyei Népbolt Vállalat 84 kiskereskedelmi egységében 1979-ben 101, s tavaly mindössze 77 bejegyzést írtak a vásárlók az ő érdekükben létrehozott könyvekbe. (Ezek közül egyetlen [!] a közérdekű, 15 a dicséret, s a többi egyéni sérelmet és panaszt rögzít.) Egy boltra tehát átlagosan az elmúlt egész esztendőben nem egészen 1 bejegyzés jut... És vannak a vállalatnak úgynevezett „állandó levelezői” is, akik szinte mindig mindent beírnak a vásárlók könyvébe. * Kőrútunk végén engedtessék meg egy kérdés. Csaknem három évvel ezelőtt megváltoztatták a kereskedelemben egy formát azért, hogy mi, vásárlók is jobban segítsük az értünk való tevékenységet. Vajon még mindig a formában van a hiba? VITASZEK ZOLTÁN Fotó: Bakó Jenő Hass, alkoss, gyarapíts (Vili.) Jó kezdet - fél siker 1981 terveiből: Változás százalékban: Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 Belföldi felhasználás 99,0— 99,5 Ipari termelés 103,0—103,5 Országos építés-szerelés 99,0 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 Lakossági fogyasztás 101,5 Az új esztendőben megkezdtük a VI. ötéves terv teljesítését. Határozottabban továbbhaladunk az 1979— 1980-ban megkezdett úton, s következetesebben érvényesítjük az 1980. évi ár- és szabályozórendszer és a VI. ötéves terv által megfogalmazott hatékonysági követelményeket. A belföldi felhasználás — a beruházások további mintegy 6 százalékos mérséklésével — valamelyest még csökken. Az ipari termelés 1980. évi stagnálása azonban már nem ismételhető meg. A kivitel 7—8 százalékos növelése megköveteli a versenyképes ipari- és mezőgazdasági exportárualapok növelését. A dollárbevételek tervezett növekedése — a lanyhuló keresletet figyelembe véve — erőteljes piaci és ármunkát igényel. A szocialista kivitel élénkülésénél pedig el kell kerülni, hogy az érdekelt vállalatok vísz- szákányarodjanak a menyn.yiségi növekedés túlhaladott pályájára. NÖVEKEDÉS — DE HOGYAN? A behozatal két évig csökkent, tovább már nem mérsékelhető. Az 1981. évi terv az import szerény, 2—2,5 százalékos növekedésével számol, ám továbbra sem szabad a vásár: a takarékosság, az ésszerű helyettesítés változatlan követelmény. Az ipari termelés élénkülését, a mezőgazdasági termelés változatlanul magas növekedési ütemét csak úgy szabad felfogná, mint a verseny- képes, hatékony tevékenység nagyobb lehetőségét, a vállalatok, a szövetkeztek differenciálódásának táguló mozgásterét. Idén is lesznek stagnáló és visszafejlődő üzemek. A korszerűen, 'hatékonyan dolgozó, a belföldön és külföldön keresett cikkeket jövedelmezően előállító vállalatok viszont méginkább „kifuthatják” magukat. A vállalatok közötti növekvő különbségek a fejlesztésben és a személyi jövedelmek alakulásában is tükröződnek majd. A növékvő bérkülönbségek érvényesítését lehetővé teski a módosított bérfbesoro- lési és tarifarendszer. A jól dolgozók fokozott anyagi megbecsülésére tehát nagyobb lehetőség nyílik. A fogyasztói árak és a nominálbérek egyaránt várhatóan 4,5—5 százalékkal növekednek. így azoknak a reálbére növekszik miajd, akik az átlagosnál nagyobb mértékű béremelésiben részesülnek. Az átlagos béremelésben részesülők megőrzik az 1980. évi reálbérszintet. A GYARAPODÁS FELTÉTELEI Az új év terveiben 76—78 ezer lakás (ebből 23—24 ezer állami lakás) felépítése szerepel. Fejlesztéssel és szervezéssel tovább javulnák a lakosság életkörülményei. Kiemelten, társadalmi összefogással is segítik az egészségügyi és az általános iskolai oktatás fejlesztését. A gyógyintézeti ágyak száma 1500-zal, a tantermeké 1100- zal, a bölcsődei helyeké 3000 —3500-zal, az óvodaiaké 12 ezerrel, a szociális otthonoké ezerrel bővül. Megkezdik az Operáház korszerűsítését, s elkészül a budapesti nagy sportcsarnok. Tovább gyarapszik az ország, javulnak az életkörülmények, s megőrizzük azt a viszonylag magas életszínvonalat, amit szocialista építő- munkánk • során eddig elértünk. 1979-ben sikerült a felgyorsult eladósodást megállítani, visszaszorítani, 1980- ban sikerült az elért eredményeket megszilárdítani, sőt fokozni, s a gazdasági egyensúly javítását folyamattá tenni. Most a VI..ötéves tervidőszakban e folyamat szilárd alapjainak lerakása a feladat. A termelés hatékonyságának fokozásaiban és szerkezetének korszerűsítésében kell a kezdeti eredményekre építve frontáttörést elérni. Ha a vállalatok, szövetkezetek, gazdálkodó egységek középtávú és éves terveiket e népgazdasági célokhoz igazodva dolgozzák ki, s mindent megtesznek a nagy feladatok megvalósításáért, az eredmény nem maradhat el. A jó start, az eredményes kezdet fél siker. KOVÁCS JÓZSEF Vége A Csepel Művek gyárainak egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a korábban létrehozott beruházásokat, új berendezéseket minél nagyobb kapacitással üzemeltessék. Fontos feladatnak tartják a gazdaságosan gyártható és jól értékesíthető termékek arányának javítását. Az átlagosnál nagyobb ütemben növelik pl. a gépgyártást, valamint a színesfémkohászati termékek előállítását, és ezek exportját is. A képen: a Fémműben készülnek a rézhuzalok Magyar napok Néhány nap múlva magyar gazdasági kiállítás nyílik az Arab Emirátusok Állami Szö- vetjsége vezető államának Abu Dhabinak a fővárosában. Ezzel megkezdődik az idei magyar gazdasági rendezvénysorozat külföldön. A kiállításon 20 külkereskedelmi, illetve ilyen joggal felruházott iparvállalat mutatkozik be. A HUNGEXPO által szervezett magyar gazdasági kiállítás védnökségét az emirátus kereskedelmi és iparkamarája vállalta. Az év során a HUNGEXPO szervezésében hasonló jellegű kiállítást, illetve magyar napokat és hetet rendeznek még Brüsszelben, Koppenhágában, Stuttgartban, valamint Ausztriában, Mexikóban és Thaiföl- dön is. Az elmúlt 5 évben a mezőgazdasági nagyüzemek teljesítették a szőlőtelepítés előirányzatét, és a hatodik ötéves terv időszakában is jelentős fejlesztéssel számolnak. Országosan összesen 15 ezer hektárra telepítenek szőlőt és 7 ezer hektáron korszerűsítik az ültetvényeket — ezt tartalmazza az 1981—85-ös évek előirányzata. Az új telepítések azonban nem jelentenek egyértelmű területbővülést, sőt a termő- felület a jelenlegihez képest csökken. Nagyobb összefüggő részeken ugyanis megszüntetik az időközben elavult ültetvényeket; kivágják a tőkéket. Az elöregedett szőlők kiesése miatt lényegében csökken a szőlőtermesztésre használt földterület. Viszont, miután az elavult ültetvényeken felhagynék a kis hozamú termeléssel, és az újonnan termőre forduló szőlőskertekben nagyhozamú, jó termőképességű fajtákat használnak majd a gazdaságok, az ösz- szes termelés a területcsökkenés ellenére növekszik. Mindent egybevetve 1985-ben az előirányzat szerint a jelenleginél 15 százalékkal több bort ad majd a mezőgazdaság. A hazai borfogyasztásban és az étkezési szőlőfogyasztásiban nem várható lényeges változás. Ellenben az exportot növelik. A tervidőszak végére 2,6—2,7 millió hektoliter export-árualappal rendelkeznek majd a termelők és a külkereskedelem. A kivitelben mintegy 7—8 százalékkal emelik a palackos borok arányát. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy az eddiginél több egy- üteres asztali, és pecsenyebort küldjenek a hazad bolthálózatba. Ki nem használt lehetőség Szőlőtelepítés
