Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
ArtÉPÜJSÁG 1981. február 21. Megkezdődött az SZKP XXVI. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) fegyverek veszedelmes felhalmozása. önmagába visz- szatérő kör alakult ki: az egyik fél ellenakciót váltanák ki a másiknál. Hogyan szakítsuk meg ezt a láncot? —- Olyan megállapodást javasolunk, amely szerint el kell halasztani a NATO-or- szágok és a Szovjetunió új közép-hatótávolságú nukleáris rakétaeszközeinek európai telepítését, azaz mennyiségi és minőségi szempontból be kell fagyasztani az ilyen eszközök meglévő szintjét, beleértve természetesen az Egyesült Államok ebben a térségben található előretolt telepítésű nukleáris eszközeit is. Ez a halasztás azonnal életbe léphetne, amint az adott kérdésben megkezdődnek a tárgyalások. A népeknek tudniuk kell az igazságot, hogy az emberiség számára milyen pusztító következményekkel járna a nukleáris háború. Javasoljuk, hogy hozzanak létre olyan tekintélyes nemzetközi bizottságot, amely kimutatná a nukleáris katasztrófa elhárításának szükségességét. E bizottságnak (ggjai lehetnének különböző országok legkiválóbb tudósai. A bizottság következtetéseiről tájékoztatni kell az egész világot. Vannak természetesen más időszerű nemzetközi probléAz SZKP főtitkára ezután áttért a gazdaságpolitika kérdéseire. A népgazdaság irányítása a párt és az állam egész tevékenységének tengelye — mutatott rá —, hiszen a gazdaságban rakják le a szociális feladatok megoldásának alapját, szilárdítják az ország védelmi képességét és az aktív külpolitika alapját. Itt hozzák létre a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a szovjet társadalom sikeresen haladjon a kommunizmus felé. A hetvenes évek elején az társadalmi össztermék fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem a nemzeti jövedelem fogyasztásra és nem termelő beruházásokra fordított eszközei ipari termelés mezőgazdasági termelés (évi átlagtermelés) beruházások termelési állóalapok (év végére) a közlekedés valamennyi ágazatának teherforgalma (milliárd tonna/km) kiskereskedelmi áruforgalom társadalmi fogyasztási alapok A népgazdaság fejlődésének eredményei meggyőzően bizonyítják a párt gazdasági stratégiájának helyességét. Az ország lényegesen előrelépett a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai megteremtésében. A tudomány vezető helyet foglal el világ- viszonylatban is az ismeretek legfontosabb területein. Az ország gazdasági ereje szavatolja a továbbhaladást a kommunista építés útján. Az elmúlt évtizedben megfeszített harc folyt a népgazdaság hatékonyságának fokozásáért. A munka termelékenysége ennek eredményeként csaknem másfélszeresére nőtt. A tudomány vívmányaiként korszerű, új ágazatok jöttek létre, mint az atomgépgyártás, az űrtechnimák is a miai világban. Ügy véljük például, hogy hasznos lenne összehívni a Biztonsági Tanács rendkívüli ülését a tagállamok legmagasabb szintű vezetőinek részvételével, hogy keressék a nemzetközi helyzet enyhülésének, a háború kizárásának módozatait. Az ülésen részt vehetnének más államok vezetői is, ha úgy kívánnák. Az ülést természetesen alaposan elő kellene készíteni, hogy eredményes legyen. Üj javaslataink a kérdések széles körét ölelik tehát fel. Vonatkoznak a nukleáris rakétafegyverekre és a hagyományos fegyvertípusokra, a szárazföldi csapatokra, a haditengerészetre és a légierőre. Érintik mind az európai, mind a közel- és távolkeleti helyzetet. Szó van bennük mind politikai, mind katonai jellegű kérdésekről. Mindezeket a javaslatokat egyetlen cél fogja össze: tegyünk meg minden lehetségesei a népeket fenyegető nukleáris háború elhárítására, a béke megőrzésére a Földön. Ez eddigi békeprogramunk szerves folytatása. Nincs jelenleg fontosabb feladat nemzetközi téren pártunk, népünk számára és bolygónk valamennyi népe számára, mint a béke megvédése. Ezzel gyermekeink és unokáink érdekében is munkálkodunk, a jövő nemzedékek boldogságáért. SZKP sokoldalúan elemezte a népgazdaság állapotát, és meghatározta a fejlett szocializmus társadalmi-gazdasági problémái megoldásának fő útjait. A XXIV. és XXV. kongresszus fordulatot határozott el a népjólét emelését célzó sokrétű feladatok megoldására: át kell térni a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszára, emelni kell a munka hatékonyságát, javítani minden téren a minőséget. Brezsnyev ismertette az 1971—1980-as években elért fejlődést tanúsító adatokat. 1970 1980 1980 %-ban 1970-hez viszonyítva 637 1061 167 282 437 155 219 354 162 352 627 178 100,4 123,7 123 80,6 133,5 166 531 1149 216 3829 6165 161 158,1 268,5 170 63,9 116,5 182 ka, az elektronikai és mikroelektronikai, a mikrobiológiai ipar, a lézertechnika, a mesterséges gyémántok gyártása vagy más új szintetikus anyagok előállítása. Nagy változások történtek a termelőerők elhelyezésében. A kelet és észak felé haladás szempontjából nagy lehetőségeket tár fel a Baj- kál—Amúr vasútvonal. A hetvenes években folyamatosan növekedett a nehézipar. A termelőeszközök gyártása ugyanolyan méretekben nőtt, mint az előző húsz esztendőben. A hatvanas évekhez képest megkétszereződött a villamosenergia-termelés. Az ország egységes energetikai rendszerébe bekapcsolódott Szibéria egyesített energia- rendszere. Gyors ütemben fejlődik az atomenergetika. Megkezdte a termelést az ATOMMAS — a nukleáris áramfejlesztő berendezések fő szállítója. Tovább erősödött az ország kohászata. Az utóbbi évtizedben a népgazdaság 460 millió tonnával több acélt kapott, mint az előzőben. A gépgyártás széles körű program alapján fejlődött. Nagy mennyiségi és minőségi változások történtek a vegyiparban és az olajvegyiparban. A tomszki vegyigyár, a priku- mi, az omszki és a sevcsen- kói műanyaggyár, valamint több más új vállalat alkotja a mai vegyiparunk magvát Az utóbbi két ötéves tervben lényegesen megszilárdult a mezőgazdasági termelés műszaki alapja. Fokozódott a földművelés és az állattenyésztés kemizálása, komplex gépesítése. Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évből három kedvezőtlen volt, a gabona évi átlaghozama 205 millió tonnára nőtt. A gyapottermés 1980-ban csaknem tízmillió tonnát tett ki. Egészében véve a IX. és a X. ötéves tervidőszakban 272 milliárd rubellel több mezőgazdasági terméket állítottak elő, mint a két előző tervidőszakban. A szovjet állam gazdasági erejének növekedése lehetővé tette, hogy a 70-es években teljesítsük a nép jólét emelésének átfogó programját. Harminckétmilliárd rubelt fordítottak a munkabérek, a nyugdíjak, segélyek stb. emelésére országos intézkedések keretében. Növekedtek a minimális munkabérek, és nőtt a közepes keresetű munkások és alkalmazottak bére a népgazdaság valamennyi ágazatában. A havi átlagos munkabér 1980-ban meghaladta a 168 rubelt. A IX. és a X. ötéves tervidőszakban emelték a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok minimális nyugdíját is. Családi pótlékot vezettek be az alacsony keresettel rendelkező családok részére. A közszükségleti cikkek termelése a hetvenes években az előző évtizedhez viszonyítva csaknem kétszeresére nőtt. Ugyanakkor ezen a téren, csakúgy mint a lakosság élelmiszerellátásában, vannak problémák és hiányosságok, amelyekről a továbbiakban részletesen szólok — mondotta Leonyid Brezs- nyev. Az SZKP Központi Bizottsága az eredmények szociálpolitikai értelmét abban látja, hogy a gazdaság fellendülésére alapítva tovább tökéletesedett a társadalmi viszonyok egész rendszere, a szovjet szocialista életforma. Elismeréssel adózva a szovjet nép valóban történelmi jelentőségű tetteinek, az SZKP Központi Bizottsága világosan látja a nehézségeket, a hiányosságokat, a meg nem oldott problémákat is — hangsúlyozta Brezsnyev. A XI. ötéves tervidőszakra és a nyolcvanas évekre vonatkozó feladatokat részletesen vázolta az SZKP Központi Bizottságának tervezete. A tervezet megvitatásában több mint 121 millió ember vett részt, többségük támogatta azt. Sok hasznos javaslattal, kiegészítéssel és módosítással járultak hozzá, gazdagítva a benne foglaltakat. Az orazág hatalmas gazdasági és x tudományos-műszaki alapokkal, odaadó, képzett szakemberek milliós seregével lépett be az új évtizedbe. Ez határozza meg lehetőségeinket. Egyidejűleg fokozódnak szükségleteink is. Növekednek mind a népgazdaság normális munkájához, mind a szovjet emberek növekvő igényeinek kielégítéséhez szükséges beruházások méretei. S e termelési és személyi szükségleteket nem egyszerű körülmények között kell majd kielégítenünk. A 80-as években több tényező teszi majd bonyolultabbá a gazdasági fejlődést. Lassul a munkaerőforrások növekedése. Nőnek a ráfordítások a keleti és északi körzetek gazdasági hasznosításában. Emelkednek a környezetvédelemre fordított kiadások. Sok a gyökeres átszervezést igénylő régi vállalat. Az utak, a közlekedés és a hírközlés elmaradnak a gazdaság növekvő szükségleteitől. Következésképpen komoly erőfeszítésekre, számottevő anyagi eszközökre van szükség mind e téren. A népgazdasági fejlődés fő irányainak tervezete figyelembe veszi azokat, a konkrét körülményeket is, amelyek között az ország fejlődni fog. „A XI. ötéves terv fő feladata — áll a tervezetben — a szovjet emberek jóléte emelésének biztosítása a népgazdaság folyamatos fejlesztésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság intenzív fejlődési szakaszra átállításának, az ország termelőerői ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrással való messzemenő takarékosságnak és a munka- minőség javításának alapján.” A számítások szerint a fogyasztásra és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelmet 1990-re legalább 1,4-szeresére kell növelni. Körülbelül ilyen mértékben növekednek a beruházások is. A XI. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelmet 18—20 százalékkal, az ipari termelést 26—28 százalékkal, a mezőgazdasági termelést pedig 12—14 százalékkal kell növelni. Az ötéves tervidőszakban a beruházások elérik a 711—730 milliárd rubelt. Valamennyi népgazdasági feladat megoldásának elengedhetetlen Teltétele a nehéz/Az intenzív gazdálkodás, a hatékonyság fokozása mindenekelőtt annyit jelenít, hogy a termelés eredményei gyorslatoiban növekedjenek, mint a ráfordítások, hogy viszonylag kisebb erőforrásokat vonva be a termelésibe, többet tudjunk elérni. E feladat megoldásának kell alárendelni a tervezést, a tudományos-technikai és a szerkezeti politikát. A kongresszus küldöttei meghallgatják és megvitatják Nyikoliaj Tyihonov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének előadói beszédét a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányairól az 1981 ■—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. Brezsnyev néhány elvi jellegű elképzelést fejtett ki a továbbiakban a jövendő gazdaságpolitika szempontjából. Rámutatott: a szovjet gazdaságban valóban óriási erőforrásokat vontak be a termelésbe. A Szovjetunió az első helyre került világviszonylatban számos fontos termékfajta gyártásában, köztük a kőolaj, az acél, a cement és a műtrágya, a búza és a gyapot, a távolsági villamos- és dízelmozdonyok előállításában. A világ legnagyobb szerszámgépparkjával rendelkezik. Túlszárnyalta a többi országot a mérnökök számát tekintve. Sok mindenre büszke lehet. A büszkeséget azonban állandóan magas fokú felelősségtudatnak kell kísérnie — mutatott rá az SZKP főtitkára. Leonyid Brezsnyev ezután felhívta a figyelmet a termelési kapacitások jobb kihasználására, a fokozottabb takarékosságra, valamennyi erőforrás ésszerűbb és hatékonyabb felhasználására. Meg kell javítani a lakosság ellátását számos élelmiszercikkel, növelni kell a gyümölcs- és zöldségtermesztést, meg kell javítani szállításúikat, tárolásukat és feldolgozásukat. Ez a kolhozok és szovhozok, valamint az új gyümölcs- és zöldség termesztési minisztérium feladata. A szónok felhívta a figyelmet a mezőgazdasági dolgozók erkölcsi és anyagi ösztönzésének fontosságára. Megállapította, hogy a szocialista mezőgazdaság alapját a kolhozok és a szovhozok képezik. „Ez korántsem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a személyi tulajdonú háztáji gazdaságok lehetőségeit”. Ezért az SZKP ipar fejlesztése. Ez különösen vonatkozik az alapvető, elsősorban a fűtőanyag-energetikai ágazatokra. Egyre időszerűbbé válik a fűtőanyag-energetikai mérleg szerkezetének javítása. Csökkenteni kell a kőolaj részarányát, földgázzal és szénnel kell azt helyettesíteni. Gyorsabban kell fejleszteni az atomenergetikát, ezen belül a gyors neutronokkal működő reaktorokat. És természetesen az élet megköveteli az elvileg új energia- források felkutatását, beleértve a termonukleáris energetika alapjainak létrehozását. Elsődleges fontosságú gazdasági és politikai feladatként szeretném kiemelni a szibériai földgáz-kitermelés gyors növelését. Azt várjuk, hogy ennek megvalósításában, csakúgy mint az atomenergetika fejlesztésében, részt vesznek az érdekelt szocialista országok. Külön kitért a szónok a szállítás munkájára. Az itt felhalmozódott problémák komolysága és aránya miatt arrta a következtetésre jutottunk — mondta —, hogy ezek csak hosszú távú komplex program alapján oldhatók meg. Ilyen program kidolgozását tervbe vettük. A program magában foglalja majd a szállítás valamennyi ágazata — a vasúti, a közúti, a légi, a tengeri, és a folyami szállítás, valamint a csővezetékes szállítás — összehangolását és fejlesztését. KB szükségesnek tartotta, hogy határozatot hozzon a személyi tulajdonú háztáji gazdaságok fejlesztését célzó pótintézkedésekről. A fogyasztói kereslet kielégítésében óriási a jelentősége a helyi kezdeményezéseknek — mutatott rá Brezsnyev, és hangsúlyozta, hogy az SZKP gazdaságpolitikájának kiinduló és végpontja a törődés az emberekkel, szükségleteik és igényeik felmérése. Felhívta a figyelmet a fegyelem, a személyi felelősség fontosságára, a terv maradéktalan teljesítésére. Beszédének befejező részében az SZKP KB főtitkára a szovjet társadalom szociális, politikai és szellemi fejlődésével, valamint a párt ebből adódó feladataival foglalkozott. A Központi Bizottság jelentős figyelmet szentelt a hatékony népességpolitika kidolgozására és megvalósítására is, az utóbbi időben kiéleződött népesedési problémák megoldására. (Család, fiatal házasok, dolgozó nők, nyugdíjasok.) Szólt a nemzetiségek helyzetéről és hangsúlyozta, hogy a párt szigorúan figyelemmel kíséri a lenini nemzetiségi politika elveinek megtartását. Szociális kérdésekre térve behatóan foglalkozott az elosztás kérdéseivel; hangsúlyozta, hogy az anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszerben igazságosan és tárgyilagosan érvényesüljön a munka szerinti elosztás elve. „Aki jobban akar élni, többet és jobban kell dolgoznia” — hangoztatta a munkakerülőket bírálva. Beszámolt a közoktatás fejlődéséről, az egészségügyről, a testnevelés és a sport fejlesztéséről, a művészet és az irodalom nagy eredményeiről. Bírálta az „eszmeietlen- ség” bizonyos megnyilvánulásait, az itt-ott tapasztalható világnézeti zűrzavart a művészek körében, és hangsúlyozta, hogy „tevékenyen, elvszerűen kell fellépni azokban az esetekben, amikor a szovjet valóságot becsmérlő alkotások látnak napvilágot. Itt kérlelhetetleneknek kell lennünk. A párt nem volt és nem is lehet közömbös művészetünk eszmei irányát illetően.” A párt ugyanakkor megbecsüléssel veszi körül, magasrendű alkotói feladatok megoldására ösztönzi a művészeket. A szovjet pártvezető méltatta a nemrég elfogadott új alkotmányt és megállapította, hogy szemmel láthatóan megélénkült a legfelső hatalmi szervek tevékenysége. Elismeréssel szólt a tanácstagok munkájáról. A továbbiakban foglalkozott az ország védelmi erejének megszilárdításával, a szakszervezetek szerepének növelésével és a párt utánpótlásának, a lenini Komszomolnak a feladataival. Külön fejezetet szentelt a párt társadalmi szerepének, megállapítva, hogy a társadalom fejlődésével együtt növekszik, erősödik és válik edzettebbé a kommunisták pártja. A beszámolási időszakban az SZKP taglétszáma 1,8 millió fővel gyarapodott; jelenleg a pártnak 17 millió 480 ezer tagja van. A tagság 43,4 százaléka munkás, 12,8 százaléka kolhoztag és 43,8 százaléka a műszaki, tudományos és alkotó értelmiség képviselője. Részletesen foglalkozott Brezsnyev a pártépítés időszerű kérdéseivel, az ideológiai-politikai nevelőmunka javításának feladataival, felhívta a figyelmet a marxista—leninista elmélet alkotó fejlesztésének fontosságára. Megállapította azt is, hogy az SZKP jelenlegi programja helyesen tükrözi ugyan a társadalmi fejlődés törvény- szerűségeit, de elfogadása óta már húsz év telt el, ezért e program átdolgozására van szükség. Ennek értelmében javasolta a program szükséges módosítását és kiegészítését. „Ha ez a javaslat támogatásra talál a küldötteknél, akkor meg lehetne bízni a Központi Bizottságot az SZKP programja új megfogalmazásának előkészítésével.” A kongresszuson — hangsúlyozta végül — meg kell Vitatni a párt, az ország terveit a XI. ötéves tervidőszakra és távolabb tekintve, az 1990-es évekig. „Attól, amit ezekben a napokban elhatároztunk, nagymértékben függ majd hazánk arculata a X5t? század végén, a harmadik évezred küszöbén.” „Magasztos célunk: a kommunizmus. És mindegyik munkasiker, a hősi tettek mindegyik éve, mindegyik ötéves terv közelebb visz bennünket ehhez a célhoz. Ebből a szempontból méri fel pártunk az előttünk álló öt évet is. Sok tennivalónk van még. Nagy, bonyolult feladatokat kell megoldanunk, de mi megoldjuk őket, feltétlenül megoldjuk. Igen, a szovjet emberek magabiztosan tekintenek a jövőbe. De derűlátásuk nem a sors kegyeltjeinek önbizalma. Népünk tudja, hogy mindent, amivel rendelkezik, saját - munkájával teremtett meg, saját vérével védett meg. És mi azért vagyunk derűlátók, mert bízunk országunkban, népünkben. Mi azért vagyunk optimisták, mert bízunk pártunkban, tudjuk, hogy a párt által kijelölt út az egyetlen helyes út!” — fejezte be előadói beszédét az SZKP KB főtitkára. Az első munkanapon terjesztette a kongresszus elé a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját Gennagyij Szi- zov, a bizottság elnöke. Ugyancsak hétfőn köszöntötték a kommunisták nagy tanácskozását a fennállásuk 63. évfordulóját ezen a napon ünneplő szovjet fegyveres erők képviselői. Megkezdődött a beszámolók megtárgyalása is: az első napon a Politikai Bizottság két tagja: Viktor Gri- sin, a moszkvai városi párt- bizottság első titkára és Vlagyimir Scserbickij, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára kapott szót. II. Gazdaságpolitikai kérdések A Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésének mutatói a 70-es években (milliárd rubelben összehasonlítható árakban) A kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtése Előtérben az intenzív gazdálkodás
