Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

1981. február 15. Képújság q mmmmm Séta a Katedrális-téren „Divatos szakma legyen” Kubai piacok A kubai főváros történel­mi részében, Ó-Havannában található a Katedrális-tér, amely évszázados épületei­vel, megkapó hangulatával méltán vívta ki a turisták ro- konszenvét. Hétvégén a szo­kottnál is zsibongóbb a kör­nyék, ilyenkor itt tartják a kézművesek piacát. Az áru­sok pultjain cipők, táskák, bőrmel'lények, lakás-dísztár­gyak, divatos női ruhák, géz­ingek, sombrerók sorakoznak — a turista alig tud válasz­tani a sok-sok ízléses tárgy között. Politikai értelemben már maga a piac léte is ered­mény; A kubai forradalom huszonkét éves történetében ugyanis az áruk szabad adás­vétele eddig nem létezett: egyrészt az ország speciális földrajzi helyzete, az állandó fenyegetettség érzése, más­részt szemléletbeli és gazda­sági korlátok álltak ennek útját. Most viszont — Kuba politikai és gazdasági stabi­lizálódásának leghívebb bi­zonyítékaként — egymás után nyílnak a szabad pia­cok. Az élelmiszerpiac, ha ke­vésbé látványos is, igen fon­tos. A pultokon sorakozó hús, zöldség, gyümölcs — a szövetkezeti és a magángaz­daságok termékei — nem annyira a turistákat, mint inkább a kubaiakat vonzza. A legfontosabb élelmiszerek ugyan továbbra is jegyre kaphatók — csak így tudják biztosítani az igazságos el­osztást —, de a fejadagon túli többlet, igaz magasabb áron, immár megszerezhető. „Kubában a társadalmi egyenlőség megvalósult, de nem merevedhet egyenlősdi- vé” — mondta kongresszusi beszámolójában Fidel Castro. Nyilván ez a felismerés — és az igény — vezetett a sza­badpiacok engedélyezéséhez, s ezáltal az áruellátás javí­tásához. Ide illik a dolgozók közvetlen anyagi ösztönzése, a munka szerinti bérezés és a premizálás bevezetése is — ez utóbbi ugyan egyelőre csak kísérleti jelleggel. Ha beválik, a következő ötéves tervben már országosan is alkalmazni fogják. (s. a.) Banánárus egy élelmiszerpiacon Bulgária Vidini rekonstrukció A bolgár utakon közlekedő járműveknek mintegy a fele fut a vidini kombinát által gyártott autóabroncsokon. A gyár, amely szovjet tervdoku­mentációk alapján és szovjet segítséggel épült fel, a közel­múltban ünnepelte fennálásá- nak tizedik évfordulóját. Most folyik az üzem re­konstrukciója, amelyre csak az elmúlt év folyamán 25 millió levát fordítottak. A modernizálás során új nagy­teljesítményű gépsorokat és berendezéseket állítanak üzembe. Ennek révén nő a termelékenység és javul a gyártmányok minősége. Je­lentős az üzem dolgozóinak hozzájárulása is: az általuk javasolt újítások gazdasági haszna az elmúlt öt év során elérte a 10 millió levát. Kidolgozták a vidini kom­binát távlati műszaki fejlesz­tési programját is. Ennek végrehajtása révén évente 700 ezerrel több autóabroncsot, 1 millió 400 ezerrel több belső­gumit, valamint 8600 tonná­val több kordanyagot és mű­selymet gyártanak a kombi­nát dolgozói. Szakmunkásképzés Rostockban Tavaly 235 ezer fiú és lány végezte el az NDK-ban az általános iskola 10. osztályát. Közülük sokan határozták el, hogy szakmunkássá képezik magukat. Az 1980-as évfo­lyam végzősei már a hatodik osztálytól kezdve előkészül­tek szakmai tanulmányaikra. Időben választ kaptak kérdé­sükre, milyen szakmát vá­laszthatnák, van-e elég hely a szakmunkásképzőkben. A NSZEP 1976. májusi, IX. kongresszusán hozott pártha­tározat 30 ezerrel megnövelte az iskolai helyek számát. Si­került elérni, hogy jelenleg a tanulók 80 százaléka az ál­taluk legjobbnak tartott szakmát szerezheti meg. A szülők, a pedagógusok és az üzemek mindent megtesznek, hogy a fiatalok fennmaradó hányada is képességének és tehetségének megfelelő szak­mát találjon. Nézzük meg, hogy fest a szakmunkásképzés a gyakor­latban. Keressük fel a Ros­tock melletti Warmenmünde WARNOV hajógyárat. A 6200 dolgozót foglalkoztató üzem, az NDK legnagyobb hajógyá­ra. Évente 11—13 különböző típusú és űrtonnás (20 ezer ÜT-igj hajót gyártanak itt, s a megrendelések a világ min­den tájáról érkeznek. A hajógyártás jövője az utánpótlás biztosításán is múlik, mivel az NDK az utóbbi években — főleg a VJII. pártkongresszus óta — jelentős mértékben fejlesz­tette ezt, az export szem­pontjából igen erős gazdasá­gi ágat. Nagy szükség van jól képzett szakemberekre, ezért is kísérik különös fi­gyelemmel a szakmnukás- képzést. Jelenleg 18 különböző szakmában összesen 920-an tanulnak a gyárban. 1700 azoknak a száma, akik már a szakmunkásképzés előtt politechnikai képzésben ré­szesülnek. Különböző mun­kadarabokat, alkatrészeket készítenek, amelyeket a ha­jógyár fel tud használni. így a tanulók idejekorán képessé válnak munkájuk értékének megítélésére. Mit tesz a hajógyár az utánpótlás érdekében? Wal­ter Schindelarzal, iaz üzemi szakmunkásképző igazgatója és Otto Tänzer főoktató erről így beszél: — A fiatalok figyelmét a hetedik osztályban hívják fel a hajógyárra — mondják. — Valamennyi oktatónk kap­csolatot tart a környékbeli iskolák valamelyikével, kijár Megismerik munkájuk ér­tékét az osztályokba, előadásokat tart és az erre a célra szánt órákon kérdésekre válaszol — így mutatja be a hajóépí­téshez tartozó szakmákat. Tartunk előadásokat a szü­lőknek is, s évente négyszer a rostocki szakmai tanács­adó központban mutatjuk be a hajógyárat. Ezeken a be­mutatókon egyszerre több osztály is jelen van. — Hallhatnánk néhány gondolatot magáról a kép­zésről? — Az első évben az ösz- szes szakmunkástanuló el­méleti alapképzést kap. Min­den tantárgyat — például a hegesztést, vagy a l'ángvá- gást — külön osztályzattal zárunk le. Ezek a jegyek be­kerülnek a szakmunkás-bizo­nyítványba. A második év­ben a tanulók már a kollek­tívákban dolgoznak, például az előszereldében, a sólyaté- ren, esetleg a szerelőcsarnok­ban. Az utolsó fél évet abban a brigádban töltik, ahol ké­sőbb, mint fiatal szakmun­kások dolgozni fognak. Arra törekszünk, hogy minél több szakma „divatos pályává” váljék és az is maradjon. G oya-r éz ka rco k H _i r___r A volgai autógyár mellett, Togliatti városban gépkocsi­múzeum létesül. Az épület eredeti konstrukcióját J. Kar- pusin építész és N. Kancseli mérnök készítette. A kiállító­terem külső része fölé egy felfelé szélesedő, tölcsér ala­kú építmény borul. A belső spirálban helyezik el a kü­lönböző gépkoesimárkákat, amelyek a szovjet gépkocsi- gyártás történetét dokumen­tálják. A Német Demokratikus Köztársaságban mindeddig csak- a hallei és a drezdai ál­lami múzeumban voltak lát­hatók Goya művei. A közel­múltban a Berlini Állami Múzeumnak is sikerült a neves spanyol festő, Fran­cisco de Goya (1746—1828! rézkarcaiból vásárolnia. A korábban magánkézen volt új szerzemények három sorozat 184 lapját foglalják magukban, a „Caprichos” (ötletekj, „Desastres de la Guerra” (A háború borzal­mai! és a „Disparates” (Esz- teLenségek! című rajzsoroza­tokat. A „Caprichos” (1799! 80 kis alakú darabján a művész a XVIII. századbeli Spanyol- ország társadalmi visszássá­gaival való összeütközéseit ábrázolja. A békés atom Az olaj vagy a békés cé­lokat szolgáló atomenergia fogjia-e a jövőben meghatá­rozni a világgazdaság fejlő­dését? A kőolajat a föld móhéből szivattyúzzák ki óriási mennyiségben, de kész­letei nem korlátlanok. Az atomenergetika már jelezte gazdag távlatait, de a ben­ne rejlő univerzális lehető­ségek hatékony 'kihasználása a tudósok erőfeszítéseinek, a közös mérnöki-műszaki meg­oldásoknak és a ráfordítá­soknak a további egyesítését kívánja meg. A Szovjetunióban most zá­rul le a tizenegyedik ötéves terv 11981—1985! kidolgozá­sa, és ezzel egyidejűleg ki­dolgozásra kerül az 1990-ig szóló távlati terv. Október­ben zajlott le az SZKP KB- nak az a plénuma, mely megvizsgálta az ország gaz­dasági és társadalmi fejlődé­sének tervét az új ötéves terv első évére. A plénum nagy figyelmet fordított a tüzelő­anyag-, energia- és nyers- anyagházis problémáira. Ezen a területen, hangsú­lyozta a plénum, a nyugat­szibériai kőolaj- és gázipar forszírozott fejlesztésének nagyszabású programja mel­lett fejlődni fog az atom- energetika is, folyik a ter­monukleáris energiával kap­csolatos munka. Mindaz, amit a Szovjetunió ebben az irányban tesz, tel­jes mértékben összhangban van a KGST-tagországok energetikai, tüzelőanyag- és nyersanyag együttműködési célprogramjával, amelyet a KGST ülésszaka hagyott jó­vá 1978 júniusában. Ez a program előirányozza a KGST-tagországohban és a Kubai Köztársaságban a Szovjetunió műszaki segítsé­gével atomerőművek (kapa­citásúik mintegy 37 millió kilowatt! építését 1990-ig, valamint a Szovjetunió terü­letén a hmelnyicki atomerő­mű közös erőfeszítéssel tör­ténő megépítését* a testvéror­szágokba való villamosáram­szállítás céljából. Bulgária, Magyarország, az re, használata meggyorsítja az épületek kiszáradását, emellett lehetőséget nyújt té­len is a betonozásra, a szak­ipari munkák elvégzésére. A pozsonyi STATOSTA Válla­lat az alagútzsalúzás techno­lógiájával kivitelezett építke­zéseinek meggyorsításához kívánja használni a magyar berendezést. Az Üvegipari Művek termékei közül a leg­nagyobb sikert az Orosházi Üveggyárban előállított épü­letüveg aratta, melynek lég­mentesen összeillesztett lap­jai 50 százalékkal növelik meg az üveg hőszigetelő ké­pességét, jelentős fűtőener­giát megtakarítva. A Szilikát­ipari Központi Kutató és Ter­vező Intézet tevékenységét bemutató kiállításon a beton vízállóságát vizsgáló, az auto­matikus betonérlelő berende­zés, mely kísérleti és üzemi használatra egyaránt alkal­mas, váltotta ki a KGST-tag­országok szakembereinek fo- fokoztt érdeklődését. A CONNECO ’80 nemzet­közi zsűrije az idén is díjak­kal jutalmazta a legkiválóbb termékeket. Ezek közé sorol­ták, s legnagyobb elismerést jelentő kristályserleggel ju­talmazták a FŰTÖBER épü­letgépészeti termékeket gyár­tó vállalat két hőlégbefúvó berendezését, melyek a klí- matizálást tökéletesítik, a hi­deg és meleg levegő huzat­mentes, gyors keverésével és áramoltatásával. A CONNECO ’80 kiállítás alkalmat adott a két- és több­oldalú együttműködés továb­bi lehetőségeinek feltárására is, egyebek közt a magyar— csehszlovák építőipar együtt­működésének folytatására. Ezt egyébként a szlovák fő­városban már számos épület jelzi. Az utóbbi években szál­lodák, munkásszállók, kollé­giumok és több ipari létesít­mény készült el magyar ter­vek alapján, illetve magyar kivitelezők közreműködésé­vel. A nemzetközi építő- és építőanyag-ipari kiállításhoz tudományos tanácskozás is kapcsolódott, mely a lakó­épületek és az ipari létesít­mények hőszigetelési eljárá­sainak és az ehhez szükséges anyagok kutatásainak kérdé­seivel foglalkozott. Az európai KGST-tag­-----------------'------ országok 2 00 szakértő képviselőjének részvételével megrendezett tanácskozáson 20 előadás hangzott el a szigetelőanya­gokra vonatkozó kutatások­ról, a fejlesztések eredmé­nyeiről. Ezek képet adtak ar­ról, hogy a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiá­ban, Bulgáriában hol tarta­nak ezek a kutatások. A ma­gyar szakemberek elsősorban a szálas szigetelőanyagokra, a perlitre és a műanyag szi­getelőanyagokra koncentrált kutatásokkal értek el számot­tevő eredményeket. A lakó­ház és ipari létesítmények hő- szigetelésére egyaránt alkal­mas anyagokhoz a nyersanyag minden országban rendelke­zésre áll, feldolgozásukhoz, gyártásukhoz korszerű eljá­rások, gépek és berendezések szükségesek. A hőszigetelés korszerűsítésére minden KGST-tagországban széles körű fejlesztőmunka folyik. Több szocialista ország szak­emberei megállapodtak ab­ban, hogy javaslatot tesznek egy közös KGST fejlesztési intézet létrehozására. ■BNBBBnBBnDDBBnBSDBBI A tudományos szimpózium értékelte az új szigetelőanya­gokat, a szakemberek megje­lölték azokat a termékeket, melyek továbbfejlesztése az egyes országok adottságainak leginkább megfelel. Az energia gazdaságos ----------------—— felhasználá­sa, a takarékos eljárások ki­dolgozása közös érdeke a szo­cialista országoknak. A hőszi­getelés megoldása ennek egyik kulcskérdése, hiszen Magyarországon például je­lenleg a lakások fűtésére az ország egész energiafelhasz­nálásának 40 százaléka szük­séges. Ennek lényeges csök­kentése érhető el a korszerű szigetelés megvalósításával — melyet most már szigorú kö­vetelmények is előírnak. A fűtőenergia 30 százalékos csökkentése a jövőben a fel­adat, melynek alapfeltétele, hogy megismerjük és alkal­mazzuk a legkorszerűbb mód­szereket és anyagokat. Ehhez komoly segítséget jelent a KGST-országok együttműkö­dési törekvése. M EGYESI GUSZTÁV Szakmunkások Jelenleg több mint 14 ezer vietnami, mongol, laoszi, ku­bai és számos más szocialista és fejlődő országbeli fiatal kap szakképzettséget Cseh­szlovákiában. Többségük gépipari, vegyipari, vagy tex­tilipari gyárakban szerez szakmunkás-bizonyítványt, mások pedig szakmunkás­képző iskolákban ismerked­nék majdani mesterségük alapjaival. A képzés ideje 2—3 év. Ez idő alatt nemcsak mester­ségbeli tudásra tesznek szert, hanem megismerkednek a cseh kultúrával és történe­lemmel, az ország gazdasági eredményeivel, társadalmi életével. A nemrég aláírt kétoldalú egyezmények alapján a mos­tani tervidőszakban megkét­szereződik a külföldi szak­munkástanulók száma. Az 1981—1985. időszakban Cseh­szlovákiában több mint 30 ezer ázsiai, afrikai és latin- amerikai fiatal nyer szak­munkás-bizonyítványt. NDK, Lengyelország, Romá­nia, a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia sokoldalú gyár- tásszalkosítási és kooperációs megállapodást írt alá atom- erőművi berendezések köl­csönös szállításáról. A beren­dezéseiknek mintegy a fiiét a Szovjetunió fogja szállíta­ni. A megállapodásban kü­lönleges figyelmet fordítanak az egészségvédelemre. Atomerőmű már működik Bulgáriában, Szovjetunió­ban és Csehszlovákiában. 1981-től fogva több KGST- tagországban a villamosener- gia-termelés növekedésének legnagyobb részét atomerő­művek biztosítják majd. A későbbiekben tervezik az" atomenergetika még hatéko­nyabb felhasználását nukleá­ris hőerőművek és hőelláfó atomerőművek létrehozása és működtetése révén. Mind­ez amellett szól, hogy az atomenergetikára nagy jövő vár. V 7.—10. osztályos tanulók nagyrésze a hajógyárakbai sajátítja el a politecnikai alapismereteket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents