Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-15 / 39. szám
2 tIÉPCUSÁG 1981. február 15. Hétfő: Az indiai fővárosban megkezdi tanácskozásait az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. — A LE'MP Központi Bizottságának ülése. — Leopoldo Calvo Sotelot jelölik új spanyol kormányfőnek. Kedd: A genfi leszerelési bizottság ülése. — Újabb feszültség Jordánia és Szíria között, miután Bejrútban elraboltak egy jordániai diplomatát. — Laoszi tiltakozás a thaiföldi provokációk ellen. Szerda: A lengyel szejm Wojciech Jaruzelski hadseregtábornokot választja miniszterelnökké. — Haifában megnyílik az Izraeli Kommunista Párt kongresszusa. — Tiltakozások Nyugat-Európában az amerikai neutron- fegyver-tervek ellen. — Khomeini üzenete az iráni forradalom 2. évfordulóján. Csütörtök: A madridi Európa-találkozón megkezdik a dokumentumok megszövegezését. — Gramiko válaszlevele Haig amerikai külügyminiszternek. — SPD-tanácskozás Bonnban. Péntek: Lázár György befejezi bulgáriai tárgyalásait. — A Bagdad—Teherán országút mentén folynak a harcok az iraki és iráni csapatok között. Szombat: Közös amerikai—ománi hadgyakorlat a Perzsa-öböl bejáratánál. — Folytatódó fegyveres összecsapások Salvadorban. A hét 3 kérdése 1. Milyen eredményeket hozott az el nem kötelezettek új-delhi értekezlete? A világ hozzászokhatott imár, hogy az el nem kötelezettek értekezletein rendszeresen „túlóráznak”, vagyis hosszabb-rövidebb csúszásokkal, eltolódásokkal képesek csak befejezni tanácskozásaikat. A menetrendszerű menetrend-módosulásoknak három .alapvető oka is van. Először: az el nem kötelezettek mozgalmának ma már csaknem száz teljes jogú tagja van, s jóllehet valameny- nyien tömbön kívüliek, különböznek társadalmi rendszerük, politikai irányzatuk, gazdasági fejlettségük tekintetében. Az elmúlt esztendőkben több ízben került sor heves vitára, sőt fegyveres összecsapásra a mozgalom résztvevői között. Másodszor: a sokrétű mozgalom most valóban rendkívül bonyolult világpolitikai viszonyok között folytatta megbeszéléseit, amikor számos lényeges területen, Afganisztántól Kambodzsán át az iráni—iraki háborúig szinte áthidalhatatlannak tűnnek az ellentétek. Harmadszor: az el nem kötelezettek tanácskozásainak egyszerre Gj-Delhiben tartották az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezletét. Képünkön: Waldheim ENSZ- főtitkár a tanácskozáson, P. V. N. Rao indiai külügyminiszter társaságában. (Képtávírónkon érkezett.) nagy erénye és gyengesége a konszenzus követelménye, az, hogy a határozatokat valamennyi résztvevőnek jóvá kell hagynia. Ez a korántsem eljárási, hanem politikai követelmény olyan kompromisszumok kimunkálását feltételezi, amelyek még épp az elfogadhatóság határán vannak. Mindezeknek a tényezőknek tudatában kell értékelnünk az indiai fővárosban nyilvánosságra hozott két dokumentumot. A gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozó okmány megszerkesztése 'viszonylag kevés főfájást okozott, annál nehezebb lehetett a széles skálájú politikai állásfoglalás megszövegezése. Egyértelműen pozitív vonása, hogy határozottan síkraszáll Dél-Afrika és Namíbia népeinek szabadsága mellett, s fellép az igazságos, tartós, átfogó közel-keleti békerendezés mellett. Messzemenő egyetértésre találhat az a követelése, hogy az Indiai-óceánon ne legyenek külföldi támaszpontok, de már a kompromisszum jele, hogy a térség szupertámaszpontját, az amerikai kezelésben lévő Diego Garoia szigetét nem említi meg „névvel és lakcímmel”, pedig elsősorban ez lehetne a cél. Felemás a fogalmazása az Afganisztánnal és Kambodzsával foglalkozó passzusoknak. Miközben — helyesen — politikai rendezést sürgetnek az Afganisztán körüli válságban, egyes kitételek az ország ügyeibe történő beavatkozásként értelmezhetők, s hasonló a helyzet Kambodzsa esetében is. A konszenzus szabályai szerint a dokumentumokat mindenki elfogadta, ugyanakkor Afganisztán és Vietnam — a kambodzsai hely egyelőre betöltetlen — külön nyilatkozatban hangoztatta fenntartásait, amelyek egyébként más oldalról is jelentkeztek. Nem jutottak — nem is juthattak — érdemben tovább az Irak és Irán közötti háború problémájában sem. Kijelöltek ugyan egy újabb közvetítő bizottságot, de hát közvetítőkből eddig sem volt hiány. Az éles .szócsaták során Irak és Irán egymás kizárását kívánta, de végül is mindketten maradták. Az el nem kötelezettek megerősítették korábbi elhatározásukat, hogy a következő csúcs- értekezletet — három évvel az előző havannai tanácskoÜlést tartott a lengyel parlament, s új kormányfőt választott. Képünkön: a szejm padsorában Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, az új miniszterelnök, aki megtartotta a honvédelmi miniszteri tárcát. Mellette, a kép jobb oldalán Mieczyslaw Jagielski miniszterelnök-helyettes. (Képtávírónkon érkezett.) zás után — 1982 őszén Bagdadban tartják meg. Remélhetőleg: békében... 2. Mi a jelentősége a lengyel kormányprogramnak?A lengyel belpolitika legidőszerűbb kérdései szerepeltek a hét két jelentős varsói tanácskozásának napirendjén. A LEMP Központi Bizottságának plénumán a szakszervezetekkel való viszonyról, valamint a 'belpolitikai helyzetről, a szejm, a parlament ülésszakán az új kormányprogramról, s a gazdasági feladatokról tárgyaltak. Ezt a programot már az új miniszterelnök, Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok terjesztette elő, aki megtartotta a nemzetvédelmi tárcát is. A beszámolókból és felszólalásokból kitűnt, hogy — jóllehet Lengyelországban mind többen szállnak síkra a rend, a konszolidáció, ,a nyugodt munkakörülmények megteremtése érdekében — nem sikerült imég leküzdeni a válságot. Sőt, az elharapódzó politikai és presztízsjellegű sztrájkok, .a különböző közintézmény-foglalások, a sokszor alaptalan és demagóg követelések, a szocialistaellenes elemek hangoskodása tovább nehezítették a helyzetet, bomlással fenyegetik az állami és társadalmi rendet. Ilyen körülmények között további visszaesés tapasztalható a gazdaságban. Érthető kívánalom hát a határozott fellépés: ennek a célnak szolgálatában állnak a bejelentett személyi változások is. A tízpontos kormányprogram a rend és a munka biztosítását helyezi előtérbe. Miközben határozottan állást foglal -a korábbi hibákkal szemben és a megújulási folyamat mellett, elveti a kilengéseket és — többek között — háramhónapos sztrájkmentes időszakra szólít fel egy reális gazdasági stratégia kidolgozására, s a végrehajtás megindítására. A bányászok ágazati szakszervezete már kiállt a program mellé — mások még késlekednek ,a válasszal. Pedig a társadalmi megnyugvás folyamatának a mostani lengyel helyzetben különösen nagy értéke lenne. 3. Hogyan került nyilvánosságra a szovjet—amerikai külügyminiszteri levélváltás? A bizalom fontosságát ecsetelte jó néhány friss washingtoni nyilatkozat, ami' csupán azért furcsa, mert az új amerikai vezetők első nyilatkozataikban az elmúlt hetekben mindent megtettek a bizalmatlanság szítására a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonylatában. Haig külügyminiszter például levelet írt Gromikóhoz, s ezt, a diplomáciai szokásoktól eltérően, kiszivárogtatták a televízión és a sajtón keresztül. Moszkvában erre — tiszta vizet öntve a pohárba — nyilvánosságra hozták Gromikónak, a szovjet diplomácia fejének válaszát is. Amszterdamban az elhagyott házakat elfoglaló fiatalok ismét összecsaptak a rendőrökkel. Képünkön: a rendőrautók vízágyúkkal oszlatják fel a felvonulókat. (Képtávírónkon érkezett.) A levélváltás tartalmi része sem érdektelen, erről a magyar olvasó is meggyőződhetett. A moszkvai válasz lényege, hogy Washingtonnak végre tudomásul kell vennie az egyenlőség és kölcsönösség áthághatatlan vastörvényét az élet minden területén. Bizalmatlanságért nem lehet bizalmat követelni, s a régi bölcsességek — „kettőn áll a vasár”, vagy „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” — érvényesek a nagypolitikára is. Eddig minden . amerikai kormányzat előbb-utóbb kénytelen volt elismerni és megérteni, hogy egyoldalú előnyszerzés reményében, egyenlőtlen feltételek között nem tárgyalhat Moszkvával. Minél előbb veszi ezt tudomásul az új amerikai adminisztráció, annál kedvezőbb lesz ez végső soron nemcsak a nemzetközi kapcsolatnak, hanem saját magának is. ’ RÉTI ERVIN Közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) ménycserét folytattak a két ország együttműködésének eredményeiről, a további feladatokról és áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy a marxizmus —leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján, az 1989-ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban tovább mélyül pártjaik ösz- szeforrottsága, a két nép testvéri barátsága, sikeresen fejlődik országaik sokoldalú együttműködése. Megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen folyik a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének 1979. júniusi bulgáriai látogatásakor létrejött megállapodások, valamint a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés és integráció 1990-ig szóló fő irányaiban foglalt feladatok végrehajtása. A kormányfők megállapították, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai dinamikusan fejlődnek. Elismeréssel szóltak a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság tevékenységéről, valamint a két ország tervező szerveinek az 1981—1985. évekre szóló népgazdasági tervek koordinációja során végzett munkájáról. A felek megelégedéssel vették tudomásul, hogy a két ország árucsereforgalma —7, amely az elmúlt öt esztendő alatt megközelítette az egy- milliárd rubelt — az 1981— 1985. éves időszakban is dinamikusan fejlődik és a látogatás alkalmával aláírt hosz- szú lejáratú árucsereforgalmi megállapodás több mint 50 százalékos növekedést irányoz elő. A miniszterelnökök nagyra értékelték a gyártásszakosítás és kooperáció eredményeit. Megállapodtak abban, hogy további intézkedéseket tesznek a gépipari, az elektronikai és a vegyipari kapcsolatok bővítésére. Erőfeszítéseket tesznek a harmadik piaci együttműködés előmozdítására is. Hangsúlyozták, hogy gyümölcsözően fejlődnek a két testvéri ország kapcsolatai a kultúra, a tudomány és az oktatás területén is. Aláhúzták a látogatás során aláírt, az 1981—1985. évekre szóló kulturális-tudományos munkaterv nagy jelentőségét. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szólva a miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a jövőben is aktív nemzetközi tevékenységet folytat és tovább erősíti egységét és együttműködését a Szovjetunióval, a szocialista közösség többi országával, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaival. Megerősítették mindkét állam szilárd elhatározását, hogy a jövőben is erőfeszítéseket tesznek az enyhülés eredményeinek megóvásáért, a leszerelésért, a béke megszilárdításáért és a nemzetközi együttműködésért. Kifejezésre juttatták, hogy fellépnek az imperialista köröknek és a kínai vezetők politikájának az enyhülési folyamat leállítására, a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló törekvései ellen. A kormányfők hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Téstüle- te állásfoglalásainak szellemében — különös tekintettel annak 1980. május 15-i ülésére — olyan megállapodások létrehozásán munkálkodnak, amelyek elősegítik az enyhülés folytatását, a béke és a nemzetközi biztonság erősítését. A miniszterelnökök kiemelték, hogy tovább folytatják erőfeszítéseiket, a helsinki záróokmány maradéktalan valóra váltósáért. Kifejezték reményüket, hogy a madridi találkozón megegyezés születik az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia mielőbbi összehívásáról. valamint az európai biztonság és együttműködés erősítéséről. A miniszterelnökök megbeszélései szívélyes, baráti légkörben, a teljes nézetazonosság ieayében zajlottak le és hozzájárultak a két ország sokoldalú együttműködésének feilesztéséhez és testvéri barátságának elmélyítéséhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Sztanko Todorovot. a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Borbándi János Indokínába utazott Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese szombaton Indokínába utazott. Útjának első állomása a Vietnami Szocialista Köztársaság, ahol a kétoldalú gazdasági és műszaki tudományos kormányközi bizottság ülésén vesz részt. Ezt követően hasonló célból a Kambodzsai Népköztársaságba, majd a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba látogat. BUDAPEST Az Elnöki Tanács Lajtai Verának a Pártélet felelős szerkesztőjének több évtizedes, eredményes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából A Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át. Jelen volt Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztályvezetője. HAIFA Meir Vilner főtitkár záróbeszédével, majd a kongresz- szusi határozatok elfogadásával, pénteken a késő esti órákban befejezte munkáját az Izraeli Kommunista Párt XIX. kongresszusa. HAVANNA Pénteken egy géppisztolyokkal és kézigránátokkal felszerelt csoport lefegyverezte az Ecuador havannai nagykövetsége előtt szolgálatot teljesítő katonát és behatolt a diplomáciai képviselet épületébe. A támadók túszul ejtették Jorge Perez Concha ecuadori nagykövetet, két követ- ségi tanácsost és a nagykövet kubai állampolgárságú gépírónőjét. Fernando Flores Ibarra, Kuba ecuadori nagykövete rámutatott, hogy a támadás nem igazolható, hiszen a kubai kormány mindenki számára lehetővé tette, hogy elhagyja az országot. A kubai diplomata szerint a nagykövetség elfoglalása része azoknak a felforgató akcióknak, amelyeket a CIA folytat a kubai forradalmi rendszer lejáratása céljából. Iái«**)
