Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-15 / 39. szám
Mai számunkból XXXI. évfolyam, 39. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1981. tebruar 15., vasarnap Vegyesvállalatok Az exportterméket többféleképpen lehet értékesíteni. Eladható példának okáért egy nagykereskedőnek, aki a helyi piac igényei szerint kiszereli, csomagolja, hogy azután továbbadja a kiskereskedőknek. Exportálhatunk oly módon is, hogy egy kisebb-nagyobb tőkével rendelkező külföldi céget egyedárusítási vagy képviseleti joggal ruházunk fel azzal a céllal, hogy megfelelő jutalék, közvetítői díj ellenében piacot, vevőt szerezzen a magyar áru számára. Mindkét esetben mentesülünk a külső piaci szervezet létesítésének és fenntartásának költségeitől, ám az is nyilvánvaló, hogy ez bekalkulálódik az árba, amelyet még a nagykereskedő, a közvetítő haszna is megrövidít. Ősrégi tapasztalata ez a nemzetközi kereskedelemnek, s ezért mindenki igyekszik piacközeibe jutni, kiépíteni saját, külpiaci értékesítő szervezetét. Ez a törekvés a magyar külkereskedelemben is érvényesül. Tíz évvel ezelőtt mintegy 40 külföldi érdekeltséggel — elsősorban vegyesvállalattal — rendelkeztek a külkereskedelmi szakvállalatok, s ezek száma azóta több mint kétszeresére nőtt. A vegyesvállalatok többsége a magyar áruk külpiaci értékesítésével foglalkozik, néhány esetben termelő tevékenységgel kiegészítve. A vegyesvállalatok szerepe a külpiaci értékesítésben ma már jelentős; a nem rubelelszámolású kivitelnek mintegy egyhatodát, a fejlett tőkés országokba irányuló exportnak pedig több mint egyötödét a vegyesvállalatok értékesítik. Napjainkban, amikor az export magasabb árszintje nemcsak a cserearányromlást mérsékelheti, hanem a külgazdasági egyensúly javításához is hozzájárulhat, logikusnak tűnik az a következtetés, hogy indokolt újabb és újabb vegyesvállalatot alapítani, nem rubelelszámolású kivitelünk zömét a külföldi képviseletek, az ügynökök, a nagykereskedők kiiktatásával értékesíteni. A megoldás azonban nem ilyen egyszerű. Részletekkel is kiegészítve a fenti nagyvonulú képet, az állapítható meg, hogy a magyar export értékesítésével foglalkozó vegyesvállalatok mintegy fele néhány közeli nyugat-európai országban tevékenykedik. Jellemző az is, hogy a vegyesvállalatok a hagyományos, a bevezetett magyar exporttermékek — pl. textiláruk, gyógyszerek, élelmiszerek, izzólámpák — külpiaci értékesítésében töltenek be fontos szerepet, tehát meghatározott árukhoz, árualapokhoz kötődnek. Tovább elemezve a helyzetet: a vegyesvállalatok szerény vállalkozások, nem rendelkeznek jelentős forgótőkével, csak elvétve tudnak raktárról szállítani, tulajdonképpen ők is közvetítői, ügynöki funkciókat látnak el. Alapításuk, működésük gazdasági haszna leginkább az, hogy hívebben és /folyamatosan tolmácsolják a piaci igényeket, s az ahhoz alkalmazkodó kínálattal kedvezőbb ár érhető el. A vegyesvállalatok nyújtotta előnyök kihasználása sem akadálytalan, mert az említett áruprofilokban a vegyesvállalatok többet is tudnának értékesíteni, ha lenne elegendő exportáru. Ilyen körülmények között aligha célszerű nyakra-főre alapítani az újabb vegyesvállalatokat, a külpiaci szervezet nem szakadhat el a magyar gazdaság tényleges export- és szállítóképességétől. Ám ennek figyelembevételével is van mód a külpiaci, a vegyesvállalati szervezet fejlesztésére. A vegyesvállalatok a külkereskedelmi szakvállalatok, illetve az önállóan exportáló ipari vállalatok érdekeltségei. Ennek következtében áruprofiljuk kötött, s bizonyos értelemben exportlehetőségeik is. Elvben semmi akadálya annak, hogy egy-egy vegyesvállalatnak több magyar résztvevője legyen, azaz ne csak egy, hanem több terméket, termékcsoportot értékesítsen, tehát egyazon piacon amolyan „kereskedőháza” legyen a magyar külkereskedelemnek. A vegyesvállalatok alapításának eddig is az export- bővítés volt az egyik indítéka; ennek érdekében és szolgálatában — de csak az adott vállalat exportjának no- j velése céljából — alapították a vegyesvállalatokat. Ügy tűnik, hogy a külpiaci szervezet fejlesztésében a válla- j lati piacpolitikát indokolt beilleszteni valamilyen koncepcióba, külgazdasági stratégiába. Példával illusztrál- I va: vannak fejlődő országok, amelyek iparuk védelmében az értékesítés feltételéül szabják a külföldi cégek j számára helyi ki- és összeszerelő, általában termelő te- i vékenység végzését. Ezekben az országokban, amennyi- ; ben a jövőben is piacon akarunk maradni, termelő és I értékesítő vegyesvállalatokat kell alapítani, működtetni. Végezetül azt sem felesleges hangsúlyozni, hogy a külföldi vegyes- és saját tulajdonú vállalatok alapítása csak az egyik módja és lehetősége a külpiaci szervezet és az export fejlesztésének, amelyet a körülmények gondos elemzésével lehet a versenyképesség javítására haszno sítani. GARAMVÖLGYI ISTVÁN „ITT SZÜLETTÜNK, INNEN JÁRTUNK ISKOLÁBA” *(3. old.) Lázár György hazaérkezett Bulgáriából Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki — küldöttség élén — Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Bulgáriában, szombaton 'hazaérkezett Budapestre. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyiminiszter, továbbá állami életünk több más vezető személyisége. Ott volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. ÖXle111C VI y Lázár Györgynek, . a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Bolgár Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról: Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Sztanko To- dorovnak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének meghívására 1981. február 12-én és 13-án hivatalos, baráti látogatást tett Bulgáriában. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke fogadta Lázár György miniszterelnököt. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a magyar—bolgár kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke látogatást tett a szófiai Számítástechnikai Üzemben és Intézetben. A miniszterelnöki találkozón emlékeztetőt írtak alá a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének időszerű feladatairól. Ugyancsak aláírásra került az 1981—1985-ös időszakra szóló hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodás, valamint a kulturális és tudományos együttműködés ötéves munkaterve. A kormányfők tájékoztatták egymást országaik szocialista építőmunkájáról, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. és a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Sztanko Todorov tájékoztatást adott a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusának előkészületeiről is. Véle(Folytatás a 2. oldalon.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) TANÍTÓK és tanítónők — VIDÉKEN (4. old.) NAGYMÄNYOKI TITOK (7. old.) KORSZERŰEN ÉS GAZDASÁGOSAN ÉPÍTKEZNI (8—9. old.) (4. old.) BIZTATNI TÁMOGATNI (5. old.) (6. old.) SZEKSZÁRDTÓL — DOMBÓVÁRIG SZAKMUNKÁSKÉPZÉS ROSTOCKBAN (9. old.) VIDINI REKONSTRUKCIÓ (9. old.) PÁSZTOR JÁNOS MŰVÉSZETE (11. old.) i il VASÁRNAPI BESZÉLGETÉS MILYEN A JÓ MŰSZERFAL? (12. old.) FORRÓ GŐZ TÍZ KILOMÉTER MÉLYSÉGBŐL? (12. old.) AZ IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS HELYZETE KONYHÁDON (7. old.) VASÚTMODELLEZÉS (13. old.) A paksi Duna-kanyarban medermélyítést végeznek, speciális eszközökkel, hogy a hajók útját megkönnyítsék, a legalacsonyabb vízállás se gátolja a forgalmat a nemzetközi víziúton. (Képes riportunk az 5. oldalon.)
