Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

a Képújság 1981. január 15. Ripacsok Sándor Pál, Tóth Zsuzsa forgatókönyvéből rendez fil­met Ripacsok címmel. A két főszereplő: Kern András és Garas Dezső. A film operatőre: Ragályi Elemér. A film egyik jelenetét forgatják Dokumentumfilm Nukleáris forradalom cím­mel francia dokumentum- film-sorozatot tűz műsorára január 20-tól, négy kedden este a televízió. Claude de Givray alkotásában egyaránt szó lesz a maghasadás, a láncreakció jelenségeinek magyarázatáról, a tudósok, a politikusok és a katonák fe­lelősségéről, valamint a nuk­leáris energia felhasználásá­nak szinte minden területé­ről. A sorozatot követően újból visszatér a kedd esti progra­mok hagyományos profilja: február közepétől Solohov vi­lághírű művéből, a Csendes Don című regényéből készült tv-adaptációt vetítik. Kozmikus utazás Hamarosan ismét vetítik a szovjet filmszínházak Vaszi- lij Zsuravljov „Kozmikus utazás” című filmjét, ame­lyet pontosan 45 évvel ez­előtt mutattak be. A rendező és alkotócsoport­ja tudományos-fantasztikus filmjét Konsztantyin Ciol- kovszkij tanácsait figyelembe véve készítette. A nézők szka­fanderbe öltözött űrhajósok kozmikus utazását, sima Holdra szállását, majd vissza­térését követhették nyomon. A film újravetítéséről a vég­ső döntést azután hozták meg, hogy szovjet űrhajósok — Beregovoj és Szevasztya- nov — megnézték és szak­véleményezték a 45 évvel ez­előtti alkotást. Bartók-centenárium Rádiós programok Gazdag programmal emlé­kezik Bartók Bélára születé­sének 100. évfordulója al­kalmából a Magyar Rádió. Zenetörténeti és -tudományi előadás, világhírű hazai és külföldi művészekkel folyta­tott beszélgetés, hanglemez- és rádiófelvétel sugárzása, hangversenyek közvetítése és kvízműsorsorozat egyaránt szerepel e műsorokban. Dokumentum-hangjátékban a zeneszerző életének hiteles emlékeit szólaltatja meg Fo­dor András költő, végigkí­sérve életpályáján. A bemu­tatóra az évforduló előesté­jén, március 24-én kerül sor. Tizenkét részből álló sorozat készült Miért szeretem Bar­tókot? címmel, világhírű ha­zai és külföldi művészek köz­reműködésével. A havonta jelentkező műsorban többek között Doráti Antal, Yehudi Menuhin, Herbert von Kara­jan visszaemlékezése hall­ható. A zenetudomány témakö­rét két sorozat képviseli. Somfai László, az ismert Bartók-kutató hat részben a zeneszerző műveinek előadói módozataival foglalkozik. Szabolcsi Bence zenetörté­nész már elhangzott soroza­tából pedig hat adást meg­ismételnek. A Magyar Rádió hang­dokumentációjában rendelke­zésre álló anyagokból válo­gatták az Emlékek, nyilatko­zatok Bartók Béláról című, havonként visszatérő, 12 ré­szes sorozat darabjait. A mű­sorokban olyan neves szemé­lyiségek szólalnak meg, mint Ernest Ansermet, Kassák La­jos, Kodály Zoltán, Németh László, Szigeti József. Szeptember 25-ig minden hétfőn jelentkezik a Bartók- művek legszebb hangfelvé­teleiből összeállított sorozat. A centenáriumi év befejezé­seként tűzi műsorra a rádió a nagy zeneszerző összes zongorafelvételét tartalmazó ciklust — amelyben néhány, nem régen napvilágra került, eddig ismeretlen felvétel is elhangzik majd. A centenáriumi év csak­nem félszáz koncertjének na­gyobb részét a rádió egyenes adásban sugározza — közöt­tük a nemzetközi Liszt— Bartók zongoraverseny szóló- és zenekari döntőit. Két kon­certsorozatot is tervez a rá­dió. A hat estből álló, Hom­mage a Bartók című sorozat­ban — a pesti Vigadóban — egy-egy világhírű művész, il­letve együttes lép fel. Dunántúlt nuplo A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szili'kát- és vegyipari gépészeti intézete nyolc éve szorgalmazza ered­ményes kísé rletsorozat-rta ­pasztalatai alapján, hogy ér­demes a Balaton kikotrott iszapjából téglát készíteni. A Keszthelyi-öbölben, ahol a legerőteljesebb az eliszapo­sodás, alig két év alatt a vízügyi szervek egymillió köbméternyi iszapot emeltek ki és építettek be a partvé­delmi művekbe. Ez a kiter­melési tempó nem folytatha­tó, ugyanis a rengeteg isza­pot hiába terítik ki a mező- gazdasági területekre, ha a termővé alakítás költséges, sőt nem is gazdaságos. Hová kerüljön a tetemes mennyi­ségű iszap, hogy kárba ne vesszen? A Pécsi Műszaki Főiskola négyfős kollektívája elsősor­ban környezet- és természet­védelmi okok miatt akarja, hogy a mészben és szilíéium- dioxidban gazdag iszapot gaz­dasági haszonnal értékesítsék, amire sehol a világon nincs még példa, A gyártás egyszerű, gyors, de energiaigényes, főként sok hőenergiára van szükség. De a végtermék, vagyis az iszap- tégla egyebek között minő­ségben és a szilárdságban egyenértékű a kisméretű agyagtéglával, sőt a hőszige­telő képessége annál ötven százíalékkal, míg a mész-ho- moktéglánál száz százalékkal jobb. Ezenkívül a vakolatot hosszú idéig tartja. Az ÉMI már két éve kimondta, hogy az iszaptégla első osztályú. SOMOG/lNÉPU'p Ebben az évben száz uni­verzális rakodógépet gyárt a Kaposvári Mezőgép Vállalat. Az 1-es számú gyér szerelő- szalagján ezeknek a rako­dóknak a továbbfejlesztett változata készül már. Eddig mechanikus meghajtással gyártották a berendezéseket, az újak már hidrosztatikus megoldásúak lesznek. A sokféle munka elvégzé­sére alkalmas rakodógépek­ből nyolcvan dolgozik az or­szágban. A Mezőgép Fejlesz­tési Intézet tervei alapján készülő berendezések régi hiányt pótolnak. Ezt az is bi­zonyítja, hogy — meglehető­sen magas áruk ellenére — keresettek: az Agrotrösztön kívül a mezőgazdasági üze­mek is jelentkeztek a válla­latnál vásárlási szándékkal. Ebben az évben még csak ha­zai felhasználásra készülnek ezek a berendezések: jövőre azonban már exportra is ke­rül belőlük. A Kaposvári Mezőgép Vállalat egy nyu­gatnémet céggel tárgyal a külföldi forgalmazásról. PETŐFI NÉPE Egy alkalommal, ha 66 ezer 330 tonna árut kellene egy vonaton elszállítani, akkor a szerelvény 120 kilométer hosszú lenne. Durván: a mozdony már Pesten fújtat­na, amikor az utolsó .vagon kicsattogna a kecskeméti vál­tókról. Pontosan ennyi zöld­séget és gyümölcsöt indított útnak az elmúlt esztendőben a HUNGAROFRUCT szövet­kezeti vállalat megyei ki- rendeltsége. „... Az idei, gyakorlatilag október végéig tartó, szép hosszú ősz kellemes megle­petést jelenített a paradi­csompaprikáknál. Ki gondol­hatta volna még a nyár de­rekán, hogy a gyenge ter­mést ígérő palántáink az őszi melegek hatására mind mennyiségileg, mlrnd minősé­gileg az elért eredményhez vezethetnek? Ma már a be­fejezettnek tekinthető szezon végén elmondhtajúk, hogy a körülbelül 7600 tonnás szál­lításunkkal helyreállttoittuk a múlt évben csorbát szenve­dett szállítói hírnevünket...” — számolt be dr. Zetelaky Tamás, a HUNGÁRIA GmbH. — a müncheni kö­zös vállalat — magyar igaz­gatója. — A napi kereslet-kínálat dönti el a tőkés piacokon, ho­gyan tudjuk azt az árut ér­tékesíteni, amit itthonról egy­két nappal korábban útnak indítottunk — említi dr. Kálácska Sándor, a HUNGA­ROFRUCT áruirányító és szervező osztályának vezető­je — Nagyon fontos a szom­bati, vasárnapi feladás, hi­szen ezék az áruk a legjobb piaci napokra érkeznek ren­deltetési helyükre. Gyakorlatilag úgy kell gaz­dálkodnunk, ahogy a part­nereink igénylik. FEJÉR MEGYEI hírlap Az idei répatermés jóval meghaladta az elképzelése-- két. A tervezés időszakában az Ercsi Cukorgyár mintegy 235 ezer tonnányi répater­méssel számolt. A magasabb átlagok következtében az ősszel 253 ezer tonna cukor­répát sikerült betakarítani, Január 9-én, a cukorkam- pány 109. napján Ercsiben befejeződött a répaátvétel. A maradéktalanul átvett 253 ezer tonna répából eddig 223,5 ezer tonnát sikerült fel­dolgozni. Ebből tegnapig 26 ezer 779 tonna cukor készült. Múlt évi tervét egyébként december 26-ra teljesítette a gyár. A legfrissebb becslések sze­rint a cukorkampány idén január 25-iig is elhúzódik. En­nek oka, hogy Ercsiben ha­marosan az Alföldről érkező répa kerül a szeletelő gé­pekbe. Az alföldi cukorgyá­rak termelésével nem tudott lépést tartani a betakarítás. Így ött decemberben befeje­ződött a kampány, és csak a beérkező répa folyamatos át­vétele jelezte, hogy még nem állt meg az élet. Ezekben a napokban az ott átvett répa érkezik Ercsibe, Ácsra, Sár­várra, Petőházára, Sarkadról, Mezőhegyesről, Kábáról, a Mátra-vidékről, Szolnókról, sőt Kaposvárról is. Nagy keletje van idén a cukorgyári melléktermékek­nek, amelyek elhelyezése ta­valy még csaknem gondot okozott. Fejér megye gazda­ságúinak kedvező, hogy az alföldi répa feldolgozásából Visszamaradó tekintélyes mennyiségű cukorgyári mel­léktermékeket is itt etethetik fel. így a népszerűvé vált ol­csó cukorgyári melléktermé­kekből a megknövekedett igé­nyeket is ki tudja elégíteni az Ercsi Cukorgyár. Könyvekről, könyvtárakról A számokat jó megbecsülni, de túlbecsülni nem tanácsos. Ötszáz például lehet több mint hatszáz. Abban az esetben, ha mindkét szám valamilyen könyvtárba beiratkozott olvasókat je­lez, de előbbiek rendszeresen vesznek ki könyveket, utóbbiak­nak viszont csak a nevük szerepel a kartonokon. A megyei tanácsi felügyelet alatt lévő könyvtáraiban 1975-ben 82, tavaly 94 könyvtáros működött. A könyvtárügyhöz természetesen ők értenek a legjobban, de az, amit szakberkekben egymással közölnek, ugyanakkor közügy is. Mindaz, amit az alábbiak­ban elmondunk, tőlük származik. Legelőször róluk magukról. 1980-ban a megyebeli főhiva­tású és részfoglalkozású ta­nácsi könyvtárosok 44 száza­léka felsőfokú, 45 százaléka középfokú végzettségű volt és mindössze 11 százalékuk (9 személy) működött képesítés nélkül. Javuló körülmények közt. Az V. ötéves terv során tervezett 41 könyvtár-korsze­rűsítés közül 31 megvalósult. Különösen nagy előrelépés történt Dombóvárott, Tamá­siban és Pakson. Nincs meg­oldva viszont olyan fontos helységek, mint Bátaszék, Decs, Bogyiszló, Fadd, Ozora és Pincehely könyvtárkérdé­se, ahol szűk szobákban tel­jes a zsúfoltság. A könyvek beszerzésére fordítható összeg jelentősen emelkedett, de emelkedett a könyvek ára is, tehát nagyon jól átgondolt, tervszerű ta­karékosságra van szükség. Ez természetes, miért épp a könyvtárak jelentenének az országban kivételt, öt év alatt csekély arányban (0,7 százalék) növekedett a taná­csi könyvtárakba iratkozott olvasók száma. Ez utóbbi jó­val több mint 45 ezer em­bert jelent összesen, a me­gye lakosságának 18,7 száza­lékát, ami nem csekélység, és amivel kapcsolatban vegyük figyelembe a bevezetőben mondottakat. Csakhogy! „A beiratkozott olvasók számának emelkedé­se ellenére csökkent a könyv- táriátogatók és a kölcsönzött kötetek száma.” Ezt a könyv­tárosok azzal indokolják, hogy az olvasók zöme, csak valamilyen konkrét célból (például szakdolgozat, rejt­vényfejtés) jön a könyvtár­ba, ahol a javuló szakmai munka révén kevesebb könyv felhasználásával ki tudja elé­gíteni igényeit. Nem kell kü­lön részletezni, hogy e véle­mények melyik része az, mely örömöt kelt. Első — és természetesen laikus — gondolatra a könyv és zene nem egészen szom­szédosak. Könyvtári irányí­tás alá tartoznak azonban a zeneműtárak. A kiemelkedő­en értékes zenei ismeret- terjesztő munkát végző szek­szárdi mellett szép fejlődés­nek indult a modern techni­kai feltételeket kapott dom­bóvári is. Ez éppúgy az úgy­nevezett „integrált” intézmé­nyek közé tartozik, mint a paksi könyvtár, mely tulaj­donképpen már a korábbi időkben, „előélete” során be­töltött egy kisebb művelődé­si házzal felérő funkciót. A könyvtárak számos mód­szerrel igyekeznek megked- veltetni a könyvet. Ilyenek a különböző olvasótáborok épp­úgy, mint a könyvhetek. Előbbiek a jelek szerint egy­általán nem mindig zajlanak olyan zökkenőmentesen, mint azt a létük puszta té­nye feletti optimizmusunk­ban olykor hinnők. A tava­lyi váraljai táborba 54 gye­reket hívtak meg. Valamiféle „adminisztrációs” hiba foly­tán közülük épp a volt bony­hádi járásból 28-an nem ér­keztek meg a földrajzilag egyáltalán nem túl távoli céljukhoz. Ugyancsak hely­beli (bonyhádi) volt az a táncegyüttes, mely itt egy nappal (!) tervezett szereplé­se előtt lemondta a fellépést. „Ha az országban működő sok száz napközis táborra gondolunk, akkor az olvasó­táborok létszáma bizony el­enyésző. Tudott dolog, hogy a nyári napközikben a fe­gyelmezésen és az év köz­ben tanult iskolai anyag né­mi ismételgetésén túl igen keveset kapnak a gyerekek, pedig kényszerhelyzetük töb­bet érdemelne, hiszen a jövő generációjának többségéről van szó.” Néhány adat figyelmeztet arra, hogy az ünnepi könyv­hetek rendezvényein sok fi­nomításra van még szükség. Bár jó, hogy a megyei könyv­tár „a rendezvény előtt” el­juttatta a honvéd olvasókhoz Tüskés Tibor könyveit, való­színűleg még előbb kellett volna. 20 honvéd jött el. A „találkozás” és a „lecke” nem ugyanaz. Utassy József költő bizonyára örült, hogy - diák hallgatói „jól felkészültek” belőle, de annak valószínű­leg mérsékeltebben, hogy a megyébe hívott költő művei a boltokban nem voltak kap­hatók. A meghívások és a könyvterjesztés szinkronizá­lása még hátra van, ez Túli József esetében szintén be­bizonyosodott. A találkozók sikere persze nemcsak a szervezőkön, hanem az író­kon is múlik. Ez a gyermek- könyvhét esetében Kiss Dé- nesnél éppúgy kiderült, mint a Móra Kiadós D. Nagy Évá­nál, akihez a találkozóra a cserenci vadászház parkjába kerékpáron érkeztek a gye­rekek, és nem rá kellett vár­ni, hanem ő várta a vendé­geket, akikkel kirándulás közben beszélgetett. Ennyit arról, amit köny­vekről, könyvtárakról, könyv­tárosoktól megtudnunk sike­rült. Egyiküket se kellett személyesen felkeresnünk. Lóridon Ilona, Lovas Hen­rik, Fehérvári Lajosné, Her- czeg Ágnes, G. Lengyel Éva, Gacsályi József, Schmidt An- talné és Elekes Eduárdné írá­saiból szereztük informá­cióinkat. Valamennyi megje­lent a Tolnai Könyvtáros 1980. évi 2. számában, ami­ről röviden megemlékeztünk már lapunkban. ORDAS IVÁN A legjobb amerikai lemezek Frank Sinatra, Barbra Streisand és a hanglemez­iparban újoncnak számító Christopher Cross nyerte el kedden a zenei „Oscar-díjjal” felérő Grammie-díjakat. Eze­ket az amerikai művészeti akadémia ítéli oda minden évben a legjobb zenei felvé­telekért. Frank Sinatra — idős ko­ra ellenére — tarolt: a „Pást, present, and future” (Múlt, jelen és jövő) című három nagylemeze nyerte el „Az év legjobb albuma” címet. A „Theme from New York, New York” („New York-i téma”) című száma megkap­ta az év legjobb lemeze, az év legjobb dala, továbbá a legjobb vokális kísérettel hangszerelt lemez díját. Barbra Streisand „Guilty” (Bűnös) című albumával ugyancsak az év legjobb al­buma címet nyerte el és a popkategóriában „Woman in love” („Szerelmes nő”) címet viselő lemeze kapta az év legjobb dala, az év legjobb lemeze díjat, ugyanakkor megkapta a legjobb előadó­nak szánt díjat is.

Next

/
Thumbnails
Contents