Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

1981. január 15. Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Siker Tamásiból A HANG-ÁR A Hangár együttes tagjai: Kovács Béla dob, Koller Tibor gitár. Lukács Tibor billentyűsök. Bujtás Tibor ének. Mészáros József basszusgitár. Megyénk könnyűzenei éle­tének egyik jelentős együtte­se a tamási Hangár zenekar. A helyi művelődési központ zenekara ma már országha­tárainkon kívül is ismert, hi­szen felléptek Jugoszláviá­ban, az NDK-ban és Auszt­riában is szép sikert arattak. Hazái — országos szintű — bemutatkozásra a Pesti Mű­sor és a Hanglemezgyártó Vállalat tehétségkutató pá­lyázatán volt lehetőségük, ahol a 139 induló együttes közül — a budapesti Ifjúsági Parkban rendezett döntőn — az előkelő negyedik helyen végeztek. A hanglemezgyára, helyszínen készített lemezfel­vételt, azonban a tamásiak zenéje mégsem került lemez­re, mert funky-zenéjük, amit a bemutatón játszottak, ná­lunk nem eléggé kedvelt ah­hoz, hogy a lemezek eladha­tók legyenek. Többek között ezért is váltottak stílust az elmúlt időszakban és ma már a nyugat-európai „új hullám” irányzatait ötvözik saját el­képzeléseikkel. Tavaly a Kertészeti Egye­tem klubjában is felléptek, ahol a Locomotív GT együt­tessel adtak közös koncertet. Idei terveikről Lukács Tibor, az együttes vezetője elmond­ta, hogy részt vesznek az If­júsági Magazin által szerve­zett koncertsorozaton. A sa­ját dalaikat bemutató kon­certek mellett továbbra is szívesen szerepelnek táncos rendezvényeken, és ha ter­veik sikerülnek, az idén újra eljutnak külföldre is. KINDL GÁBOR Háromnegyed év telt el pártunk XII. kongresz- szusla óta, A társadalom, s benne az ifjúság alaposan megismerhette a következő öt év feladatait és országúnk építésének társadalmi távla­tait. Most, négy hónappal a KISZ X. kongresszusa előtt, a mai nappal megyénkben megkezdődő beszámoló tag­gyűléseken; az 1981. évi For- radafmi Ifjúsági Napok alkal­mával a különböző találko­zók, beszélgetések, viták so­rán érdemes ismét szót válta­ni arróli, högy milyen felada­tok várnak az ifjúságra, a KtSZ-re a pártkongresszuson elfogadott tervek valóra vál­tósában. Sókan elmondták már, mégis fontosnak tartjuk kiemelni, hogy pártunk ter­vei az ifjúság tervei, hiszen a párt végrehajtásukban' dön­tően rájuk számít, s a mun­ka eredményeit is elsősorban a '.fiatalok élvezhetik maljd. IA kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai célok, az országgyűlés decemberi ülés­szakán jóváhagyott VI. ötéves terv, 1981-es gazdasági teen­dőink jócskán tartalmaznak feladatokat. Valamennyi KISZ-szervezet és KISZ-tag feladata, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a szocia­lista népgazdaság fejlesztésé­ért, a VI. ötéves terv sike­téért. A KISZ X. kongresz- szusa előtt az ifjúságra figyel az egéáz társadalom. Reflek­torfénybe kerül ahogyan dol­gozunk, ahogyan élünk, aho­gyan készülünk a jövőre. A legfontosabb, hogy mindenki becsülettel teljesítse amit viálflalt, amire ereje szerint képes.1 A KISZ Központi Bizott­sága az elmúlt év október 30-i ülésén elhatározta, hogy 1081 májusára összehívja a KISZ X. kongresszusát. A KISZ KB a kongresszus po­litikai előkészítésének része­ként nyilvánosságra hozta kongresszusi levelét. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség­nek hagyománya, hogy az el­következő évek feladataira Vonatkozó elképzeléseit a fiatalok széles tömegei elé tárva készül kongresszusára. Ez történik most is. A levél megvitatása során KISZ-ta- goknak és KISZ-en kívüli­eknek egyaránt lehetőségük nyílik arra, hogy véleményt mondjanak az ifjúsági szer­vezet tevékenységéről és ta­nácsaikkal, észrevételeikkel, jav aslatai kk al közirem üköd - jenek annak formálásában, továbbfejlesztésében és 'az el­következő időszak fő tenniva­lóinak meghatározásálban. A kongresszusi levél széles körű vitája (munkásfiatalok, me­zőgazdasági dolgozók, fiatal orvosok, műszaki értelmisé­giek és lakóterületen tevé­kenykedő ifjúkommunisták, népművelők, pályakezdő pe­dagógusok körében) kifejezi az ifjúsági mozgalom demok­ratizmusát, amelynek szünte­len fejlesztésére törekszünk. Az eszmecserét azonban nem öncélúan, nem önmagáért a vitatkozásért szorgalmazzuk, hanem egyrészt azért, hogy megalapozóttabbá tegyük a KISZ XJ kongresszusán, a megyei és alsóbb KlSZ-szer- vek küldöttgyűlésein hozandó határozatokat, hogy ponto­sabban felmérjük a követke­ző évek feladatait, hogy a KISZ-tagság véleményét kér­jük a központi elképzelések­ről; másrészt azért, hogy meghatározott irányba terel­ve a közös gondolkodást, hozzájáruljunk az ifjúsági mozgalom helyi problémáinak megoldásához, a KlSZ-szer- vezetek konkrét feladatainak kialakításához. A kongresszusi 1% vitája tehát nem: a KISZ „beliügye”, haném összlfjúsá- gi, társadalmi ügy. A javas­latok helyileg hasznosítható részét a iKISZ-alapszerveze- tek építsék be akcióprog­ramjukba és használják fel az ifjúsági parlamentek elő­készítésében; azt a részét pe­dig, amely más szervezetek­nek, az egész szövetségnek is tanulságul szolgálhat — to­vábbítsák a KlSZ-bizottsá- góklhoz. Ezek felhasználásá­val terjeszti .majd. 1081 má­jusában a KISZ Központi Bi­zottsága a X. kongresszus elé beszámolóját és határozati javaslatát. KISZ -al'apszervezetéinkben megkezdődött a kongresszusi határozatok tükrében az el­múlt évék eredményéinek, ta­pasztalatainak összegzése. Összegzik KlSZ-alapszerve- zeteink az éves akcióprogram kiemelt feladatainak végre­hajtását, a politikai nevelő­munkát, a munkaverseny és a tanulmányi mozgalmakat, a Szervezeti élet alakulását. Az elemzés fő szempontjai: ho­gyan erősödött a szövetség kommunista, politikai jelle­ge, miként fejlődött a KISZ rétegmunkája, hogyan vál­lalt részt szövetségünk az adott területen az ifjúságpo­litika végrehajtásában. lAz összegzés ne az elvég­zett munkák leltára, hartem a tevékenység átfogó értékélése legyen. Reálisan, folyamatá­ban tükrözze az adott terület mozgalmi munkájának fejlő­dését, pozitívumait és hiá­nyosságait, konkrétan dicsér­je vagy bírálja a közösségek, KISZ-vezetők munkáját, vi­lágosan, egyértelműen rang­sorolja a jövőben megoldan­dó feladatokat. iA beszámoló elkészítése kollektív munkát igényel, nem csak a titkár feladata. 'Elengedhetetlen, hogy az irá­nyító párt alapszervezet veze­tőségével, az illetékes párt­szervvel gondos konzultációt folytassanak a beszámoló ké­szítői. Ezekben a hetekben az üzemi, intézményi, iskolai, te­rületi választott testületek feladata kettős: egyrészt se­gíteni és ellenőrizni ke® az irányításukkal működő szer­vezeték kongresszusi felké­szülését., másrészt gondosan elő kell készíteni saját kül­döttgyűlésüket. A szocialista építés egyre bonyolultabb és egyre na­gyobb hozzáértést, ügyszere­tetei kívánó feladatai szüksé­gessé teszik, hogy a káder- munkát az előttünk álló kö­vetelményekhez igazítsuk. Olyan ifjúsági vezetőket kell választani;, akik aktívan dolgoznak a mozgalomban, készek és képesek kommunis­ta szellemben nevelni a fia­talokat, jól ismerik és jól képviselik a párt politikáját, egész magatartásukkal kivív­ták a KlSZ-tagók bizalmát. Szükséges, hogy a jövőben a döntések meghozatalában mind többen vegyenek részt azok közül1, akiken májd a végrehajtás nagy mértékben múlik. Megyénk valameny- nyi alapszenvezetében töre­kedni kell arra, hogy a fia­tal párttagok a jelenleginél nagyobb számban kapjanak pártmegbízatást, KlSZ-funk- cíót. Nagy munka S,. tünk az élkövetkezendő he­tekben, hónapokban. Fontos számúnkra, hogy a megye nyilvánossága bizalommal, megértőén, segítőkészen fi­gyeljen ránk. Kiemelkedően fontos, hogy idősebb elvtár- sáink, az ifjúsági mozgalom Volt vezetői tanácsaikkal, ta­pasztalataikkal legyenek se­gítségünkre feladataink vég­rehajtásában. Tanuljunk az elődöktől, osszuk meg gond­jainkat, vitassuk meg és kö­zösen alakítsuk terveinket, dolgozzunk együtt valóra Vál­tásukért. Péti Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára FMKT a TÁÉV-nél Erőre kapott Az FMKT a Fiatal Műsza­kiak és Közgazdászok Taná­csának közismert rövidítése. Az első FMKT-k 1960-ban alakultak, azóta bizony jócs­kán megnőtt a számuk, meg­közelíti a félezret. Már a ne­vében is benne van, hogy ott célszerű megalakítani, ahol nagyobb számú fiatal műsza­ki és közgazdász dolgozik. A Tolna megyei Állami Építőipart Vállalatnál a dol­gozók mintegy 30 százaléka fiatal, s van 35—40, egyete­met, főiskolát végzett har­minc év alatti dolgozó, aki e mozgalom keretében a köz­ponti „mag” lehet. A TÁÉV FMKT-klubja 1978-ban ala­kult meg, bizony tiszavirág élettel. Félévi aktív tevékeny­ség után, egy évig hírét csak ritkán lehetett hallani, vagy ha igen, akkor „tenni kéne valamit”, „előbbre kellene lépni”, „hol van a régi len­dület?’ jelszavak alatt. — Mi a helyzet most? Mi­lyen szerepet tölt be a klub a vállalat életében? — tettük fel a kérdést Csőmé Lajos­nak, a jelenlegi vezetőnek, éppen egy FMKT-összejöve- tel előtt. — A szerepe az (és annak kellett volna lenni a múltban is), hogy összefogja a válla­latnál dolgozó f iatalokat szak­mai, politikai téren. A kez­deti felbuzdulás, majd a len­dület óriási csökkenése után tavaly újra erőre kapott a mozgalom. Most is az a cél, hogy a vállalatnál dolgozó fiataloknak a napi problé­mák, a munkaterületen felve­tődő kérdések megvitatásá­hoz, egymást megismerve,'" klubjellegű foglalkozásokat hozzunk létre. Elsőrendű fel­adatunk volt az FMKT fel­élesztése. Rendszeres progra­mokkal, megfelelő propagá­lással az állandó létszámunk 18—20 fő. Olyan kérdéseket vitatunk meg, amelyek a többség érdeklődését kivált­hatják. Ahhoz, hogy érdeklő­dést keltsünk: érdekességeket kell nyújtanunk. Filmekkel, jó előadásokkal, kirándulá­sokkal, olyan témákat beszé­lünk meg, amelyek a napi feladatokhoz, problémákhoz kapcsolódnak, s egyben új­donságot is jelentenek. Ilyen volt a könnyűszerke­zetes rendszerről tartott tá­jékoztató, és reméljük, a kis­lakásépítésekről szóló elő­adás is' ilyen lesz, hogy csak példákat említsek. De igen nagy lelkesedéssel indultak el a fiatalok Székesfehérvár­ra, az építőipari fiatalok II. dunántúli szakmai vetélke­dőjére, ahol negyedik helye­zést értünk el. Három dunán­a mozgalom túli vállalattal, a Baranya és Somogy megyei ÁÉV-vel; a Dél-dunántúli Tervező Vál­lalattal együttműködési meg­állapodást kötöttünk, amely egyben munkaprogram is: a saját vállalati célkitűzések, feladatok szerepeltetése mel­lett közös feladatokat is meghatároztunk. Fejleszteni szeretnénk a tervező és kivi­telező vállalatok együttmű­ködését, közös szakmai prog­ramokkal egymás munkájá­nak kölcsönös segítését. — Az Alkotó Ifjúság pá­lyázati kiírás elkészítésének is részesei voltatok. — Igen. Itt is segítettünk, ajánlatokat tettünk, de a pá­lyázat kiadási idején változ­tatni kell. A pályamunkákat nem lehet két hónap alatt el­készíteni, így a novemberi időpontot tavaszra kell hozni. Egyébként az FMKT az újí­tásoknál is sok segítséget tudna nyújtani, ennek a ki­dolgozásán is munkálkodunk. Túlságosan sokszor bizony értelmetlenül hosszú az elbí­rálás ideje. S úgy érzem, a középvezetők, termelésirá­nyítók nagyobb támogatására, ösztönzésére is szükség lenne egy-egy újítás megszületésé­nél. — Milyen kapcsolatotok van a KISZ-esekkel? — A vállalati KlSZ-bizott- sággál nagyon aktív, jó kap­csolatunk van, az alapszér- vezetekkel már kevésbé. Ezen is változtatni kell. — És a gazdasági vezetők­kel? — Pénzügyi támogatást ka­punk a klub működéséhez, többet nem nagyon. Sajnos, sokszor csak beszélnek róla, hogy a fiatalságban mennyi erő, tehetség van, de jó len­ne, ha közvetlenebb kapcso­lat alákulna ki, a feladatok­ról, célkitűzésekről tájékoz­tatnának. — Nem is kaptok segítsé­get az éves feladattervek ki­dolgozásához? — Nem, de nem is kér­tünk. (Ha a hegy nem megy Mo­hamedhez, Mohamed menjen a hegyihez. Régi mondás, de itt is Valahogyan így kellene előrébb lépni. Hiszen az új lendületet kapott FMKT nem engedheti meg magának azt, hogy elszakadjon a vállalati célkitűzéséktől, feladatoktól, irányelvektől. Hiszen amel­lett, hogy a fiatalok sajátos problémáival foglalkozik, részt vesz a termelés korsze­rűsítésében, az új módszerek, eszközök bevezetésében, hogy csak a leglényegesebbeket említsem.) Haberschusz Erzsébet Munkát keresnek a műszerészek • • Ösztöndíj fizikai dolgozók gyermekeinek Már tart a vetélkedés a szekszárdi Rózsa Ferenc szakközépiskolában a meg­hirdetett ösztöndíjért. A kö­vetkező tanév elejétől három szakközépiskolás kaphatja meg — minden más ösztön­díjon felül — tíz hónapon ke­resztül a havi háromszázöt­ven forintot, ha megfelel a feltételeknek. Az ösztöndíjat az iskola vezetése és a KISZ-bizottság, fizikai dolgozók jól tanuló gyerekei számára alapította. Az első feltétel, hogy az ösz- szeg folyósítását megelőző tanévben a pályázó tanulmá­nyi eredménye jobb legyen 4,6-nél. Amennyiben több ér­demes tanuló van, azt része­sítik előnyben, akit egyik szülője egyedül nevel és ta­níttat. Évente jutalmazzák ezen­túl a három legjobban dol­gozó KISZ-bizottsági tagot is. Számukra külföldi ju­talomutazást fizet az iskola. Miből telik minderre a Ró­zsa Ferenc szakközépiskolá­nak? — kérdeztük Babai Fe­renc igazgatót. Qmélyfilten A magyarázat igen egysze­rű és kézenfekvő, a tanulók maguk termelik meg az eh­hez szükséges anyagiakat és nem is csak ennyit. A ter­melés hasznának többségé­ből mindenki részesül, ha közvetve is. Az ezt megelőző években is használták a tanulók a jól felszerelt tanműhelyt, de az ott végzett munkának csak pedagógiai célja volt, a ter­mék ugyanis a legtöbb eset­ben — végső soron — a sze­métbe került. Kárba veszett az alapanyag és a befektetett munka is. Nehéz volt ilyen körülmények között megkö­vetelni a mennyiségi és a minőségi munkát a szakokta­tóktól, a tanulóktól. Az elmúlt évben aztán be­következett a fordulat, bér­munkát vállalt az iskola és megkezdték különféle tan­eszközök gyártását is. Kidol­gozták a minőségi és a meny- nyiségi követelményeket, te­hát mintegy üzemszerű kö­rülményeket teremtettek a diákok számára, akik így kö­zelebb kerülnek majdani munkáséletükhöz is. Nem volt haszontalan a vállalkozás anyagi szempont­ból sem, hisz 1980-ban már 127 ezer forint volt a nyere­ség. Döntöttek a mindenkori felhasználásról is. Tíz száza­lékot a szakoktatók premizá­lására fordítanak, negyven százalékot pedig iskolafej­lesztési célra. Ebből minden­ki részesül, hiszen az intéz­mény szépítésére és tanesz­közök, felszerelések vásárlá­sára költik a pénzt. Újabb húsz százalék a szociális és kulturális alap, részesül be­lőle az iskolai klub, az or­szágjáró diákok köre. Van a KISZ-bizottságnak is pénze és a maradékból telik az ösztöndíjakra. Jutalmazzák a legjobban dolgozó közössé­geket is. Az ösztöndíjak odaítélésé­ről, a KISZ-bizottági tagok Az elsős műszergyártók tanulják a szakmai fogásokat és a kollektívák jutalmazá­sáról a KISZ-bizottság dönt, az iskolavezetés, csak az egyetértési jogot tartotta fenn magának. A tanműhelyben minden munkanapon 36—38 tanuló dolgozik, de termelőmunkát pillanatnyilag csak a műszer­gyártók és a géplakatosok végeznek, mert csak ilyen jellegű megbízatást tudott szerezni az iskola. Bérmun­kát vállalnak tehát az elekt­roműszerészek! Keresik és várják a megrendelők jelent­kezését a szakközépiskolában. Ü-, -a.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents