Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

1981. január 15. NÉPÚJSÁG 3 olyan vasasüzem, igazi vasa­sokkal alakult ki, hogy a vá­rosban a mi hatszázas- körüli kollektívánk politikai ténye­ző is, amellett, hogy a leg­több termelési értéket a vá­rosban mi produkáljuk. Á MEZŐGÉP gyönki gyá­rában jártam, ott ahol vala­mikor magam is szemrevéte­leztem az ősidők, a hőskor gépállomási időszakát. Most? Olyan jól szervezett üzemben találja magát az ember, hogy azt hiszi, valamelyik főváro­si nagyüzemben jár. — Hogyan szokták meg ezt a nagy szervezettséget, a fegyelmet, a zárt munkaren­det? — olyan embertől kér­dezem, akiről huszonöt év­vel ezelőtt írtam riportot, amikor az első Zetor K—25- ös traktorra ült, s most be­tanított lakatosmunkás, az idén szakmunkásvizsgát tesz. — Nehezen törtünk be. Ez az igazság. Nézze, mi a negy­venes-ötvenes emberek, ah­hoz voltunk szoktatva, hogy reggel, a hét első napján megkaptuk a feladatot: el­mész a diósberényi dűlőbe, és amíg nem végzel a szántás­sal, vetéssel, fogasolással — ne is lássunk! Utánunk küld­ték az üzemanyagot, a ke­nyér bírta a négynapos ta- risznyázást is, a lakókocsi meg éppen elég volt ahhoz, hogy az ember egy szalonnás rántottét csináljon. Most? Pontos munkakezdés, jó anyagellátás, szakszerű irá­nyítás, az embernek csak az a „dolga”, hogy dolgozzon. És ami számomra külön öröm: maradt az a kollektív, jó szellem a vállalati rend­szerben is, mint volt a gép­állomások idején. Kerekes Gyula gépészmér­nök. Az MMG szekszárdi gyárának alapítói között volt. Megkeseredett. — Két évig bírtam a nagy strapát, fölőrölte idegeimet a kapkodás, nem tudtam ki­várni, amíg ott konszolidáló­Vasasok Névsorolvasást kellene tartani. Nem ábécé szerint, hanem úgy, ahogyan a Tolna megyei vasasüzemek megalakultak. S ha már e névsor elkészítéséhez fognánk, azt is döntsük el, ki számit manapság vasasnak? Kezdetben volt egyedüli vasasüzemként a Bonyhádi Zománcgyár. Jó hosszú ideig, a felszabadulás után legalább öt évig ez volt egyetlen vasas jellegű üzem, s ezután kez­dett csak kialakulgatni a hatvanas évekig Tolna me­gyében a vasas szakma. Ezt is leginkább csak jóindulat­tal mondhatjuk vasasfejlő­désnek, mert az „igazi” úgy hatvanöt táján következett. Eldönteni, hogy mely üzem tartozik a kimondottan vasas szakmába, egyértelműen nem lehet. Úgy gondoljuk, ahol csak, vagy jobbára vas, vagy más fém a munka anyaga, az vasasüzem. Ilyenképpen szóba jöhet: a Láng Gépgyár dombóvári üzeme, a KIPSZER és a Csa­varipar ugyancsak dombóvá­ri üzemei. Tamásiban: a VEGYÉPSZER, Szekszárdon az MMG Automatika' Mű­vek gyáregysége, a BHG gyáregysége. Hová tegyük a mezőgép­ipart? Alig két éve került ez az iparág a KGM-hez, addig a mezőgazdasági tárca volt a felügyeleti szerv, a hatóság — manapság az Ipari Minisz­térium. A mezőgépipar után következik az ipari szövet­kezetek sora, amelyek nem­csak a nevükben vasasok, ha­nem tevékenységük is vassal kapcsolatos: bátaszéki Vas- és Fémipari, dombóvári DOMBCALOR, tolnai GÉM, bonyhádi vasipari. És akkor még mindig bövíthetem a sort, mert egy csomó válla­latnál olyan műhelyek van­nak, amelyek fölérnek egy közepes vasasüzem teljesít­ményével. Ilyen például a TÁÉV vasasüzeme, jószerint egyedüli az országban az épí­tőipari vállalatok között, amelyik exportra is dolgozik. De itt vannak az atomerőmű építésével kapcsolatos új üze­mek is, bolcskei és paksi te­lephelyekkel, sőt még Szek­szárdon is. Egy valamire való mező- gazdasági üzem gépjavítóbá­zisa is meghaladja a vala­mikori gépállomási szintet: négy-öt szerszámgép — maró, eszterga, fúró, stb. — és az ezeket üzemben tartó nagy tudású szakemberek. És még mindig nem va­gyunk a képzeletbeli névsor végén, hiszen a könnyűipari üzemeknek is olyan karban­tartó csoportja, mondhatom, hogy némelyiknek üzeme van, amely a legbonyolultabb munkát is képes elvégezni. Volt rá példa, hogy a nyu­gati géphez alkatrészt házi­lag, a kopott, törött minta alapján készítettek el. * Kovács György lemezlesza­bó az építőknél. Két és fél millió forint értékű gépen dolgozik. — Amikor megjött ez a gép, vizsga nélkül munkába állították. Én mondtam, em­berek ez nem lesz így jó. A gépnek vizsgán kell átesni, mert ha ne adj isten, valami cirkusz előadódna, baleset például, akkor ki ütné meg a bokáját? Azonnal vizsgabiz­tost hivattak és megszüntet­ték, hogy az dolgozzon a gép­pel, akinek eszébe jut. Rá­osztottak egy jó szakembert, annak adják a munkát: haj­lít, vág, ahogy a rajz mulat­ja. És megbízhatóan, nem pocsékolja az anyagot, és nem veszélyeztet a gép ki­képzetten dolgozót. A Láng Gépgyár dombó­vári üzemében Besze László csoportvezető. Másfél évig pártmunkásnak „kiemelték”, de a vasasszakembernek nem tetszett az íróasztal, vissza­ment az üzembe. — Tizenhat éves korom óta, tehát már tizenöt éve, mindennap úgy szívom ma­gamba a vasszagot, mint más a kávét. Bolondulok a szak­máért. Itt az első években nagy mozgás volt, jöttek- mentek. Aztán öt év alatt Biztató az utánpótlás. Ipari tanuló hegesztés közben Speciális gépalkatrész a munkapadon Kazánok minden mennyiségben, minden méretben dik a helyzet. Elmentem a vasiparihoz, akkor az éppen megszűnt, onnan tovább és tovább már a harmadik he­lyen vagyok a vasipari óta, három és fél év alatt. Jobb lett volna a Műszerben ma­radni, úgy mondják a régiek, akikkel együtt jöttem Pest­ről, hogy most már elég ren­des a helyzet. Érdemes volt nekik az indítás kínlódásos éveit átdolgozni. Vasasok. Kiket és hány em­bert soroljak közéjük? Ipari szövetkezeti, tanácsi vállala­ti, netán minisztériumi vál­lalatok dolgozóit, vagy álla­mi gazdaságok, építőipari vállalatok nagy gépüzemei­nek vasasmunkásait? Sokan vannak. Jó, hogy sokan van­nak. Mert ez azt is jelenti, hogy „vasasodik” Tolna, úgy is mondhatom, hogy erősödik. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Gk. A dolgozók jogai II. Pihenőidő, A Munka Toivenykönyvé- nék módosítása sok tekintet­ben erősítette a dolgozók jo­gait. Az egyik ilyen legjelen­tősebb kedvező változás, hogy a módosított törvény a napi pihenőidő mértékét a koráb­bi nyolc óráról tizenegy órá­ra emelte fel. Ez gyakorlati­lag azt jelenti, hogy a dolgo­zóknak a napi munka befe­jezése és a másnapi munka­kezdés között legalább tizen­egy óra egybefüggő pihenő­időt kell biztosítani. Ezt az általános szabályt természe­tesen nem lehet mereven ér­telmezni, kivételesen előfor­dulhat, hogy az egybefüggő 11 órás pihenő kiadására nincs lehetőség. A vállalati kollektív szerződések ezért bizonyos munkakörökre elő­írhatják, hogy a kötelező pi­henőidő rövidebb. Nyolc órá­nál kevesebb azonban még az ilyen kivételes esetekben sem lehet. Annak természe­tesen semmiféle jogi akadá­lya nincs, hogy a kollektív szerződés 11 óránál hosszabb kötelező pihenőidőt írjon elő. Most már csak olyan mér­tékben rendelhetnek el túl­munkát, hogy a 11 óra pihe­nő — az említett kivételek­től eltekintve — mindenkép­pen meglegyen. Ez a szabály annyira szigorú, hogy ha a dolgozónak a túlmunka miatt a napi munka befejezésétől a másnapi rendes munkakez­dés időpontjáig nincs meg a 11 órányi pihenőideje, más­nap csak attól az időponttól kötelezhető munkavégzésre, amikor ez az idő már eltelt. Tehát ha például valamelyik nap este nyolcig túlóráznia kellett, akkor másnap — függetlenül attól, hogy a munka rendesen reggel hat órakor kezdődik — ő csak hét órától kötelezhető mun­kára. Ez a munkabérhez va­ló jogát nem érinti. A dolgozó számára járó rendes pihenőidők másik faj­tája a munkaközi szünet, ami a munkaidő megszakításával, az étkezésre biztosít lehetősé­get. A munkaidőn belül en­gedélyezett munkaköri szü­net legfeljebb napi fél óra lehet. Minden egybefüggően ledölgozott három és fél óra túlmunka után szintén jár fél óra munkaközi szünet a dolgozónak. A munkáidon kívül kiadott munkaközi szünetre díjazás jár. Ennek mértékét a kollek­tív szerződésben kell megha­tározni. A díjazás általában nem lehet kevesebb a fizikai foglalkozású dolgozókra vo­natkozó legkisebb bértétel alsó határának felénél. A munkaidőn belül kiadott munkaközi szünet munkaidő­nek számít, tehát arra a dol­gozó a rendes munkabérét kapja. Ezért ilyenkor a mun­kaközi szünet időtartamára természetesen nem jár külön díjazás. Minden dolgozónak jár a heti pihenőnap, aminek álta­lában vasárnapra kell esnie. Ez alól a kollektív szerződés a munkakör jellegére tekin­tettel kivételt tehet, de ilyen­kor is legalább havonta egy pihenőnapnak vasárnapra 'kell esnie. Ebben az esetben még a kivétel alól is van ki­vétel: a megszakítás nélkül üzemelő, valamint az idény­jellegű és a közlekedési vál­lalatoknál, illetőleg munka­körökben a kollektív szerző­dés a havi egy alkalomnál ritkább időközökre is korlá­tozhatja a yasárnapi pihenő­napot. A vállalat és a szak- szervezet egyetértésével a Külszíni fejtés Külszíni fejtést nyitott Mátranovák térségében a Nógrádi Szénbányák Válla­lat, megkezdődött a fedőré­teg letakarításia. A szénhez várhatóan év közepére érnek a bányászok. A mátranováki, és a jelenleg is működő pó­dolgozók pihenőnapjait össze­vontan is ki lehet adni. A dolgozóknak — mint köztudott — a Miniszterta­nács által megállapított mun­kaszüneti napokon sem kell dolgozniuk. Erre az időre a vállalat ilyenkor is az átlag- keresetet köteles fizetni. Munkaszüneti napon a dol­gozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő, illetve a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illető­leg. ilyen jellegű munkakör­ben kötelezhető munkavég­zésre. A pihenőidőkről szólva utolsóként, de nem utolsó­sorban említjük a szabadsá­got. Az alapszabadság min­den munkában töltött naptá­ri évben 12 munkanap. Ha a dolgozó csak a naptári év egy részét tölti munkavi­szonyban, az alapszabadság mértéke is természetesen ará­nyosan ehhez igazodik. Az alapszabadsághoz többféle cí­men még pótszabadság is já­rulhat. A legáltalánosabb a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság, amelynek mértéke minden két év után egy nap, de maximum évi 12 nap. Ha te­hát valaki mondjuk tíz éve dolgozik, neki a 12 nap sza­badsághoz még öt nap pót- szabadság is jön, összesen tehát 17 nap jár. A pótszabadságnak több fé­le formája van, de ezek többnyire nem összeadhatók, a pótszabadság csak egyféle, a dolgozóra nézve kedvezőbb jogcímen jár. Korlátlanul 12 napot meghaladó mértékben is összeadható viszont egy­mással a többgyermekes anyáknak és a vak dolgozók­nak járó pótszabadság, vala­mint az építőipari dolgozók téli pótszabadsága, és ide tartozik az öregségi nyugdíj- jogosultságot szerzett tovább- dolgozók pótszabadsága is. A módsított Munka Tör­vénykönyve szerint 1980. ja­nuár 1. óta azon a címen, hogy a munkakör ártalmas az egészségre, nem jár pót- szabadság, kivéve a radioak­tív sugárártalomnak kitett munkaköröket, a vakokat, és a föld alatt dolgozó bányá­szokat. Ez a változtatás azért vált szükségessé, mert az ál­talános munkaidőcsökkentés jóvoltából a pótszabadságnak ez a jogcíme gyakorlatilag elvesztette az értelmét. Ha ugyanis a munkaidőt az egészségre ártalmas munka­körökben heti 44 órára csök­kentették, pótszabadság egészségi ártalom címén már egyébként sem adható. Az új szabályok szerint nem illeti meg már pótszabadság a ve­zető állásúakkal azonos elbí­rálás alá tartozó egyéb dol­gozókat sem. A rendkívüli szabadságok közül ezúttal a fizetett tanul­mányi szabadságot említjük, amely a továbbtanuló dolgo­zót megilleti. Jó tudni azon­ban, hogy erre az időszakra — szemben a rendes szabad­sággal — nem feltétlenül és nem minden esetben jár az átlagkereset. A tanulmányi szabadság teljes tartamára csak akkor kaphatja meg a dolgozó az átlagkeresetét, ha a munkakörére előírt szak- képzettséget szerez meg, ha a nappali iskola befejezéseként esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt, illetve, ha a vállalattal szabályos ta­nulmányi szerződésit kötött. DR. DEÁK ANDRÁS Mátranovákon lyosi külszíni fejtésről éven­te százötvenezer tonna ener­giaihordozó kitermelését vár­ják, ami hozzásegíti a Nóg­rádi Szénbányákat az éves terv — egymillió tonna szén — teljesítéséhez. Vas&sműhely. Táras, világos, az anyagmozgatás könnyű.

Next

/
Thumbnails
Contents