Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
1981. január 15. NÉPÚJSÁG 3 olyan vasasüzem, igazi vasasokkal alakult ki, hogy a városban a mi hatszázas- körüli kollektívánk politikai tényező is, amellett, hogy a legtöbb termelési értéket a városban mi produkáljuk. Á MEZŐGÉP gyönki gyárában jártam, ott ahol valamikor magam is szemrevételeztem az ősidők, a hőskor gépállomási időszakát. Most? Olyan jól szervezett üzemben találja magát az ember, hogy azt hiszi, valamelyik fővárosi nagyüzemben jár. — Hogyan szokták meg ezt a nagy szervezettséget, a fegyelmet, a zárt munkarendet? — olyan embertől kérdezem, akiről huszonöt évvel ezelőtt írtam riportot, amikor az első Zetor K—25- ös traktorra ült, s most betanított lakatosmunkás, az idén szakmunkásvizsgát tesz. — Nehezen törtünk be. Ez az igazság. Nézze, mi a negyvenes-ötvenes emberek, ahhoz voltunk szoktatva, hogy reggel, a hét első napján megkaptuk a feladatot: elmész a diósberényi dűlőbe, és amíg nem végzel a szántással, vetéssel, fogasolással — ne is lássunk! Utánunk küldték az üzemanyagot, a kenyér bírta a négynapos ta- risznyázást is, a lakókocsi meg éppen elég volt ahhoz, hogy az ember egy szalonnás rántottét csináljon. Most? Pontos munkakezdés, jó anyagellátás, szakszerű irányítás, az embernek csak az a „dolga”, hogy dolgozzon. És ami számomra külön öröm: maradt az a kollektív, jó szellem a vállalati rendszerben is, mint volt a gépállomások idején. Kerekes Gyula gépészmérnök. Az MMG szekszárdi gyárának alapítói között volt. Megkeseredett. — Két évig bírtam a nagy strapát, fölőrölte idegeimet a kapkodás, nem tudtam kivárni, amíg ott konszolidálóVasasok Névsorolvasást kellene tartani. Nem ábécé szerint, hanem úgy, ahogyan a Tolna megyei vasasüzemek megalakultak. S ha már e névsor elkészítéséhez fognánk, azt is döntsük el, ki számit manapság vasasnak? Kezdetben volt egyedüli vasasüzemként a Bonyhádi Zománcgyár. Jó hosszú ideig, a felszabadulás után legalább öt évig ez volt egyetlen vasas jellegű üzem, s ezután kezdett csak kialakulgatni a hatvanas évekig Tolna megyében a vasas szakma. Ezt is leginkább csak jóindulattal mondhatjuk vasasfejlődésnek, mert az „igazi” úgy hatvanöt táján következett. Eldönteni, hogy mely üzem tartozik a kimondottan vasas szakmába, egyértelműen nem lehet. Úgy gondoljuk, ahol csak, vagy jobbára vas, vagy más fém a munka anyaga, az vasasüzem. Ilyenképpen szóba jöhet: a Láng Gépgyár dombóvári üzeme, a KIPSZER és a Csavaripar ugyancsak dombóvári üzemei. Tamásiban: a VEGYÉPSZER, Szekszárdon az MMG Automatika' Művek gyáregysége, a BHG gyáregysége. Hová tegyük a mezőgépipart? Alig két éve került ez az iparág a KGM-hez, addig a mezőgazdasági tárca volt a felügyeleti szerv, a hatóság — manapság az Ipari Minisztérium. A mezőgépipar után következik az ipari szövetkezetek sora, amelyek nemcsak a nevükben vasasok, hanem tevékenységük is vassal kapcsolatos: bátaszéki Vas- és Fémipari, dombóvári DOMBCALOR, tolnai GÉM, bonyhádi vasipari. És akkor még mindig bövíthetem a sort, mert egy csomó vállalatnál olyan műhelyek vannak, amelyek fölérnek egy közepes vasasüzem teljesítményével. Ilyen például a TÁÉV vasasüzeme, jószerint egyedüli az országban az építőipari vállalatok között, amelyik exportra is dolgozik. De itt vannak az atomerőmű építésével kapcsolatos új üzemek is, bolcskei és paksi telephelyekkel, sőt még Szekszárdon is. Egy valamire való mező- gazdasági üzem gépjavítóbázisa is meghaladja a valamikori gépállomási szintet: négy-öt szerszámgép — maró, eszterga, fúró, stb. — és az ezeket üzemben tartó nagy tudású szakemberek. És még mindig nem vagyunk a képzeletbeli névsor végén, hiszen a könnyűipari üzemeknek is olyan karbantartó csoportja, mondhatom, hogy némelyiknek üzeme van, amely a legbonyolultabb munkát is képes elvégezni. Volt rá példa, hogy a nyugati géphez alkatrészt házilag, a kopott, törött minta alapján készítettek el. * Kovács György lemezleszabó az építőknél. Két és fél millió forint értékű gépen dolgozik. — Amikor megjött ez a gép, vizsga nélkül munkába állították. Én mondtam, emberek ez nem lesz így jó. A gépnek vizsgán kell átesni, mert ha ne adj isten, valami cirkusz előadódna, baleset például, akkor ki ütné meg a bokáját? Azonnal vizsgabiztost hivattak és megszüntették, hogy az dolgozzon a géppel, akinek eszébe jut. Ráosztottak egy jó szakembert, annak adják a munkát: hajlít, vág, ahogy a rajz mulatja. És megbízhatóan, nem pocsékolja az anyagot, és nem veszélyeztet a gép kiképzetten dolgozót. A Láng Gépgyár dombóvári üzemében Besze László csoportvezető. Másfél évig pártmunkásnak „kiemelték”, de a vasasszakembernek nem tetszett az íróasztal, visszament az üzembe. — Tizenhat éves korom óta, tehát már tizenöt éve, mindennap úgy szívom magamba a vasszagot, mint más a kávét. Bolondulok a szakmáért. Itt az első években nagy mozgás volt, jöttek- mentek. Aztán öt év alatt Biztató az utánpótlás. Ipari tanuló hegesztés közben Speciális gépalkatrész a munkapadon Kazánok minden mennyiségben, minden méretben dik a helyzet. Elmentem a vasiparihoz, akkor az éppen megszűnt, onnan tovább és tovább már a harmadik helyen vagyok a vasipari óta, három és fél év alatt. Jobb lett volna a Műszerben maradni, úgy mondják a régiek, akikkel együtt jöttem Pestről, hogy most már elég rendes a helyzet. Érdemes volt nekik az indítás kínlódásos éveit átdolgozni. Vasasok. Kiket és hány embert soroljak közéjük? Ipari szövetkezeti, tanácsi vállalati, netán minisztériumi vállalatok dolgozóit, vagy állami gazdaságok, építőipari vállalatok nagy gépüzemeinek vasasmunkásait? Sokan vannak. Jó, hogy sokan vannak. Mert ez azt is jelenti, hogy „vasasodik” Tolna, úgy is mondhatom, hogy erősödik. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Gk. A dolgozók jogai II. Pihenőidő, A Munka Toivenykönyvé- nék módosítása sok tekintetben erősítette a dolgozók jogait. Az egyik ilyen legjelentősebb kedvező változás, hogy a módosított törvény a napi pihenőidő mértékét a korábbi nyolc óráról tizenegy órára emelte fel. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dolgozóknak a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ezt az általános szabályt természetesen nem lehet mereven értelmezni, kivételesen előfordulhat, hogy az egybefüggő 11 órás pihenő kiadására nincs lehetőség. A vállalati kollektív szerződések ezért bizonyos munkakörökre előírhatják, hogy a kötelező pihenőidő rövidebb. Nyolc óránál kevesebb azonban még az ilyen kivételes esetekben sem lehet. Annak természetesen semmiféle jogi akadálya nincs, hogy a kollektív szerződés 11 óránál hosszabb kötelező pihenőidőt írjon elő. Most már csak olyan mértékben rendelhetnek el túlmunkát, hogy a 11 óra pihenő — az említett kivételektől eltekintve — mindenképpen meglegyen. Ez a szabály annyira szigorú, hogy ha a dolgozónak a túlmunka miatt a napi munka befejezésétől a másnapi rendes munkakezdés időpontjáig nincs meg a 11 órányi pihenőideje, másnap csak attól az időponttól kötelezhető munkavégzésre, amikor ez az idő már eltelt. Tehát ha például valamelyik nap este nyolcig túlóráznia kellett, akkor másnap — függetlenül attól, hogy a munka rendesen reggel hat órakor kezdődik — ő csak hét órától kötelezhető munkára. Ez a munkabérhez való jogát nem érinti. A dolgozó számára járó rendes pihenőidők másik fajtája a munkaközi szünet, ami a munkaidő megszakításával, az étkezésre biztosít lehetőséget. A munkaidőn belül engedélyezett munkaköri szünet legfeljebb napi fél óra lehet. Minden egybefüggően ledölgozott három és fél óra túlmunka után szintén jár fél óra munkaközi szünet a dolgozónak. A munkáidon kívül kiadott munkaközi szünetre díjazás jár. Ennek mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. A díjazás általában nem lehet kevesebb a fizikai foglalkozású dolgozókra vonatkozó legkisebb bértétel alsó határának felénél. A munkaidőn belül kiadott munkaközi szünet munkaidőnek számít, tehát arra a dolgozó a rendes munkabérét kapja. Ezért ilyenkor a munkaközi szünet időtartamára természetesen nem jár külön díjazás. Minden dolgozónak jár a heti pihenőnap, aminek általában vasárnapra kell esnie. Ez alól a kollektív szerződés a munkakör jellegére tekintettel kivételt tehet, de ilyenkor is legalább havonta egy pihenőnapnak vasárnapra 'kell esnie. Ebben az esetben még a kivétel alól is van kivétel: a megszakítás nélkül üzemelő, valamint az idényjellegű és a közlekedési vállalatoknál, illetőleg munkakörökben a kollektív szerződés a havi egy alkalomnál ritkább időközökre is korlátozhatja a yasárnapi pihenőnapot. A vállalat és a szak- szervezet egyetértésével a Külszíni fejtés Külszíni fejtést nyitott Mátranovák térségében a Nógrádi Szénbányák Vállalat, megkezdődött a fedőréteg letakarításia. A szénhez várhatóan év közepére érnek a bányászok. A mátranováki, és a jelenleg is működő pódolgozók pihenőnapjait összevontan is ki lehet adni. A dolgozóknak — mint köztudott — a Minisztertanács által megállapított munkaszüneti napokon sem kell dolgozniuk. Erre az időre a vállalat ilyenkor is az átlag- keresetet köteles fizetni. Munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő, illetve a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illetőleg. ilyen jellegű munkakörben kötelezhető munkavégzésre. A pihenőidőkről szólva utolsóként, de nem utolsósorban említjük a szabadságot. Az alapszabadság minden munkában töltött naptári évben 12 munkanap. Ha a dolgozó csak a naptári év egy részét tölti munkaviszonyban, az alapszabadság mértéke is természetesen arányosan ehhez igazodik. Az alapszabadsághoz többféle címen még pótszabadság is járulhat. A legáltalánosabb a munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság, amelynek mértéke minden két év után egy nap, de maximum évi 12 nap. Ha tehát valaki mondjuk tíz éve dolgozik, neki a 12 nap szabadsághoz még öt nap pót- szabadság is jön, összesen tehát 17 nap jár. A pótszabadságnak több féle formája van, de ezek többnyire nem összeadhatók, a pótszabadság csak egyféle, a dolgozóra nézve kedvezőbb jogcímen jár. Korlátlanul 12 napot meghaladó mértékben is összeadható viszont egymással a többgyermekes anyáknak és a vak dolgozóknak járó pótszabadság, valamint az építőipari dolgozók téli pótszabadsága, és ide tartozik az öregségi nyugdíj- jogosultságot szerzett tovább- dolgozók pótszabadsága is. A módsított Munka Törvénykönyve szerint 1980. január 1. óta azon a címen, hogy a munkakör ártalmas az egészségre, nem jár pót- szabadság, kivéve a radioaktív sugárártalomnak kitett munkaköröket, a vakokat, és a föld alatt dolgozó bányászokat. Ez a változtatás azért vált szükségessé, mert az általános munkaidőcsökkentés jóvoltából a pótszabadságnak ez a jogcíme gyakorlatilag elvesztette az értelmét. Ha ugyanis a munkaidőt az egészségre ártalmas munkakörökben heti 44 órára csökkentették, pótszabadság egészségi ártalom címén már egyébként sem adható. Az új szabályok szerint nem illeti meg már pótszabadság a vezető állásúakkal azonos elbírálás alá tartozó egyéb dolgozókat sem. A rendkívüli szabadságok közül ezúttal a fizetett tanulmányi szabadságot említjük, amely a továbbtanuló dolgozót megilleti. Jó tudni azonban, hogy erre az időszakra — szemben a rendes szabadsággal — nem feltétlenül és nem minden esetben jár az átlagkereset. A tanulmányi szabadság teljes tartamára csak akkor kaphatja meg a dolgozó az átlagkeresetét, ha a munkakörére előírt szak- képzettséget szerez meg, ha a nappali iskola befejezéseként esti vagy levelező tagozatos képzésben vesz részt, illetve, ha a vállalattal szabályos tanulmányi szerződésit kötött. DR. DEÁK ANDRÁS Mátranovákon lyosi külszíni fejtésről évente százötvenezer tonna energiaihordozó kitermelését várják, ami hozzásegíti a Nógrádi Szénbányákat az éves terv — egymillió tonna szén — teljesítéséhez. Vas&sműhely. Táras, világos, az anyagmozgatás könnyű.
