Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-08 / 6. szám
1981. január 8. NÉPÚJSÁG 3 Körbejárjuk a „'katlant”. A reaktortartály kapta ezt a ne. vet. Benne fejlődik majd a hő, felmelegítve 300 Celsius fokra a vizet, melyet a „katlan” körül elhelyezett -hőcserélőkbe vezetnek az ötszáz milliméter átmérőjű főkerdn. gető csőrendszerek. A hőcserélőkben 2(70 Celsius fokra csökken a víz hőfoka — az itt nyert -gőzt vezetik majd el a turbinába. A felhasznált vizet -ismét visszakeringetik a reaktorba, s ez a körforgás megy, míg erőmű az erőmű. Mi látható a +6,50-es szinten? Csövek, szelepek, tolózárak. Aztán megint csövek, szelepek tolózárak... Az avatatlan. ennél többet nem lát. A látvány csodálatos. Akár egy megvilágított cseppkő- barlang. A különleges csőrendszerek visszatükrözik a reflektorok fényeit, a hegesztőpálcák villódzását. A „válsiágtörzs” — az irányítók — -asztala mellett állunk. Itt bárki — illetékes — mindent leolvashat a tábláról. A varrattérkép napról napra jelzi, melyik munka hol tart. A „válságtörzs” örökké értekezik. Keveredik az orosz és a magyar szó. A szovjet szakértők miniden mozzanatnál jelen- vannak, az ügyeletes szerelésvezető velük tárgyalja meg a dolgokat. Megbeszélni való adódik, nincs olyan terv, amely minden munkamozzanatra érvényes lenne. Itt bent a jelszó: „Ölbebabám, ha szeretsz”. Nincsenek daruk, emelőberendezések, csak apró kis segédgépek, szerszámok. A reaktortartály beemelése előtti napon még éjszaka is hordták az anyagot a gyár- és gépszerel ősök. „Bespájzoltak”. A tartály elzárja az utat a nagyobb darabok beemelése elől, így ha valamit akkor elfelejtettek, most csak kegyetlen nehéz munka órán tudják beci-pelni. Egy nagyobbacska utazótáskában elférő szelep előtt állunk. „'Csekélyke” súlyú: két tonna, „ölbe babám, ha szeretsz”... Két csoport van műszakban. Illés János és Fehér József csapata. Azt szerintem ki sem lehetne deríteni, milyen szakmához van jogosítványuk. Fejenként legalább kettő, de egyöntetű a jellemzésük: „fúr, farag és kopá- csol” mindegyikük, Ez annyit jelent: a vasiparban használatos valamennyi szakmához értenek. Lakatosok, csőszerelők, esztergályosok, köszörűsök, hegesztők... Reaktorszerel ők I 'Fehérék mögött állunk. Egy csövet illesztenek a helyére. Minden mozdulatuk kiszámított. Lassan,‘ megfontoltan, felelősséggel dolgoznak. A csoportvezető a kész munkát szemléli, a többiek most őt figyelik. Fehér József bólint — megfelel, összenéznek, elégedettek. A másik sarokban az ötszázas cső végén dolgozik az eszterga. A gép segítségével alakítják ki a két csőcsonkot, úgy, hogy amikor összeillesztik a megmunkált, felület tu. lipánt formázzon. A harmadik helyen már a hegesztők dolgoznak. Fári József és Oláh Gyula rakják föl a varrat „húsát”. Ha végeznek, még jön a köszörülés, a végleges meóz/ás és ezzel kész a 42. varrat, összesen 66 készül a főkeringető vezetéken. Már két órája nézelődünk. A látvány varázsa még most is tart. Kevesen dolgoznak itt, egy-egy műszakban alig öt- venen. Az annyit jelent, hogy a Gyár- és 'Gépszerelő Vállalat kétszáz legjobb szakembere — 8 + 6-os munkarendben — éjjel-nappal dolgozik a reaktortérben. A főmérnök lekísér bennünket. Ez nemcsak udvariasság, nélküle bolyonganánk órákig a beton rengetegben. A portán leadjuk a fehér köpeny t, a ka- lucsnit. Beírják a füzetbe távozásunk időpontját. * Semmi különös sem történt ezen a napon. Tervszerűen épül Pakson az atomerőmű. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY Atomerőmű-építkezés „Fír, farag és kopácsol” mindenki tisztaszerelési övezet, ami azt is jelenti', hogy be kell öltöznünk. Kapunk „méretes” fehér köpenyt. Nekem a bokámig ér, az ujját vissza kell gyűrnöm;. Ezután jön; a neheze, két hatalmas kalucsnit nyomnak a kezünkbe. Tanácstalanak vagyunk: ezt ci. pőre (kell húzná, vagy anélkül? Hiába tekintgetek jobbra, balra, Nyéki Mihály eltűnt, az ügyeletes őr pedig a papírmunkával van elfoglalva. A kalucstnit végül is a cipőre kell húzni, de így is lötyög. Kísérőnk is előkerül, lábán tornacipő... Ez az előny nekünk még sok bosszúságot fog akozni1... Mi csak csoszogunk, de a főmérnök könnyedén közlekedik a lépcsőkön. A méteres falba vágott lyukon, az'az a Markulia József brigádja által beállított több tonnás zsilipajtón bújunk be a munkaterületre. Mint már említettem, Nyéki Mihály a vaslépcsőn pár pillanat alatt felszalad á +6,50-es szintre. Mi komótosan battyogunk a lépcsőn. Feljutunk a valóságos szerelési övezetbe. A tiszíaszerelésen dolgozó munkások, technikusok, mérnökök „tetőtől talpig” fehér ruhában dolgoznak. Kötelező a tornacipő használata. Az atomerőmű-építés, -szerelés olyan időszakba ért, ahol már minden porszem ellenség lehet. Itt laboratóriumi körülmények szükségesek. Iroda a reaktortérben. Innét irányítják a szerelést Tervegyeztetés Munkában a csővégeszterga A csőcsonkok illesztése ti- zedmilliméter pontosan Érvényes 'meghívásunk van. Nyéki Mihály, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat helyszíni főmérnöke még november végén hívott bennünket: „Januárban már érdemes megnézni a munkák állását”. Az első teendő jelentkezni a „portán”. A főmérnök közli, hogy a vendégei vagyunk, elkérik személyi igazolványunkat, adatainkat beírják a könyvbe. A rend, a szabályosság, a munkák fontossága ezekben a formaságokban is megmutatkozik. Ennyivel nem ússzuk meg a dolgot, lévén a munkahely Készül a 42. varrat Országosan egységes rendszer Új táblatörzskönyv Egy tavalyi MÉM-rendelet get. Országos, megyei és üze- kötelezően írja elő a mező- mi szinten lehet tesztelni a gazdasági nagyüzemeknek az szaktanácsadást. Könnyeb- új táblatörzskönyvek vezeté- ben lehet értékelni a tersét. Ennek előnyeiről, az új mesztési technológiákat, rö- rendszerrel kapcsolatos tud- vid és hosszú távú fejlesztési nivalókról kérdeztük a Tolna tervekhez megalapozott ada- megyei Növényvédelmi és tokát adni. Agrokémiai Állomás főmérnökét, Máté Jánost. — Volt ennek előzménye? — Az üzemek eddig is vezettek táblára vonatkozó termelési adatokat. Mennyiben változik ez? — Itt van például a táp- anyaggazdáikodás kérdése. 1976-tól fokozatosan épült ki az országban az egységes talajvizsgáló bázis alapját adó laborhálózat. J-ényege, hogy azonos módszerekkel vizsgálják a talajmintákat, és tizennégy paraméterrel jellemzik a fő tulajdonságokat (plusz kettő még fejlesztés alatt van.) Itt makro- és mikroelemek mennyiségi vizsgálata folyik. Ezekre a talajvizsgálatokra épül az agrokémiai szaktanácsadási rendszer. A MÉM agrokémiai és növény- védelmi központja fokozatosan fejlesztette ki a rendszert és az új tá'blatörzsköny- vek az információs és irányító szisztéma szerves részét képezik. — Mennyivel bővülnek a szántóföldi táblákról nyert adatok, vagyis az üzemekben mennyi a plusz papírmunka? — Az adatok köre a tábla adottságaira vonatkozóan 'gyarapodott leginkább. Minden adat mellett egy kódszám szerepel. Az adatokat mi kódoljuk — egyelőre —, és így küldjük a központnak. *— A feldolgozás tehát számítógépes? — Az a leglényegesebb változás, hogy számítógéppel történik az adatfeldolgozás. Ennek nagy előnyei vannak. Táblaszintű nyilvántartásra és értékelésre nyújt lehetősé— Igen, tavaly már kísérleti jelleggel néhány üzemben vezették az új táblatörzs- könyveket. Őszi búza vonatkozásában 896 tábla (negyvenötezer hektáros terület) adatait értékeltük és ezt az üzemek is visszakapták. Az új táblatörzskönyv természetesen csak akkor éri el a célját, ha valós üzemi adatokat tartalmaz. Ezért lényeges a folyamatos, naprakész dokumentálás., — Az ezzel kapcsolatos tennivalókról mikor tájékoztatták az üzemeket? v __ — Az új könyveket az üzemek már tavaly novemberben megkapták és ezzel kapcsolatosan értekezleten tisztáztuk a tudnivalókat, azt is, hogy számukra mi ennek az előnye, jelentősége, hogyan hasznosíthatják a termelésben. A könyvek vezetését az állomás körzeti felügyelői folyamatosan ellenőrzik. Most tavasszal minden körzetben megismételjük ezeket a tájékoztatókat. — Milyen tervek vannak az információáramlás meggyorsítására? — Tervekben szerepel, hogy minden megyei állomás — így a Tolna megyei is — megkapja azokat a (berendezéseket, amelyekkel közvetlenül lehet küldeni, illetve hívni a központból információkat. Az új táblatörzskönyv és a számítógépes adatbázis teremti meg az országosan egységes gépi agrokémiái szaktanácsadási rendszer alapját. — st — Formális tervezésre 1 nincs szükség Egy értekezleten összeakadtam volt egyetemi évfolyamtársammal, aki külkereskedelmi vállalatnál tervosztályon dolgozik. Megkérdeztem,'hol tart a vállalat a középlejáratú terv elkészítésében. Büszkén közölte, hogy a vállalat a VI. ötéves terv kidolgozásában már nagyon elöl jár. „Kiadtuk az üzletkötőknek feladatul, hogy dolgozzák ki exporttermékeikre a VI. ötéves tervre vonatkozó számaikat termék és piaci bontásban, természetesen mennyiségben és értékben egyaránt”. Megkérdeztem, hogy értékelték-e már az V. ötéves tervet, s mennyiben különbözött a tervezés módszere a mostanitól? Elmondta, hogy az V. ötéves terv értékelésére még nem volt idejük, hiszen a VI. ötéves terven most kell munkálkodniok. Nem bocsátkoztam vitába vele, de úgy érzem, hogy mégis egy-két megjegyzést kell fűznöm e pár mondathoz. A népgazdasági tervezés új vonása a VI. ötéves terv irányainak kialkításakor, hogy a középlejáratú terv nyitott jellegű. Ez azt jelenti, hogy csak a legfontosabb irányokat jelöli ki és ezzel rugalmasságot biztosít a tervezésben. Ez helyes módszer, mert a világgazdasági bizonytalanságok korunkban olyan nagymértékűek, hogy egy aprólékosan meghatározott terv valószínűleg kudarcot eredményezne. Ezért nem találom okos dolognak, hogy e vállalat ilyen „pontos” adatokat kér az üzletkötőktől. Az üzletkötők — sajnos — nem tehetnek mást, mint „hasraütéssel” határozzák meg a tervszámokat. Pedig a vállalati középlejáratú tervnek inkább arra kellene választ adni, hogy a termelő vállalatok várható termékszerkezeti változásai miként fogják befolyásolni a rendelkezésre álló árualap nagyságát, választék és minőség szerinti összetételét. A tervezőknek arra is gondolniuk kell, hogy az általuk exportált termékeknél a nemzetközi irányzatok az elkövetkező öt évben miként alakulhatnak: hogyan változik a minőség, a választék, a különböző árarányok és az árszintek. Tudom, ezek nagy kérdőjelek, hiszen még nem lehet tudni, hogy a jövőben miként alakul a nemzetközi inflációs folyamat, s hogy egyes anyagoknál nem következik-e be újabb árrobbanás. E fő kérdéseket azonban nem lehet megkerülni. Ezekre választ kell adni, s ennek megfelelő rugalmassággal kell a vállalat piacpolitikáját, s az azt tükröző középlejáratú tervet kialakítani. WIESEL IVÁN
