Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

2 Képújság 1981. január 8. Tovább fejlődik a szovjet egészségügy Mezőgazdaság és ellátás A LEMP PB elemzése és javaslatai Varsóban kedden a mező- gazdaság helyzetéről tanács­kozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­sága. Az ülésen a többi kö­zött megállapították, ihogy az elmúlt évben a kedvezőtlen időjárási viszonyok és az ár­víz következtében jelentősen lemaradtak az őszi vetések­kel. Ennek megfelelően a kor­mány már megtette a szüksé­ges intézkedéseket arra, hogy az elmaradt munkákat ta­vasszal pótolni lehessen. Ha. somló lépések történtek a bur­gonyával kapcsolatban is, amelyből tavaly szintén igen rossz volt a termés. A hazai ipar fokozza a me­zőgazdasági gépalkatrészek gyártását, ezenkívül az NDK és Csehszlovákia is nagyobb mennyiségű alkatrészt szállít az onnan importált mezőgaz­dasági gépekhez. Továbbra is Salvador Somoza volt A Salvadort hadsereg egyik hivatalos szóvivője kedden „sikeresnek” minősítette a salvadori baloldali erők ellen a Guazapa hegység vidékén hétfőn indított 48 órás „tiszto. gató hadműveletet”. Félhiva­talos források szerint az ak. nagy problémát okoz a gumi­abroncsok hiánya, s emiatt lehetséges, hogy a tavaszi munkák idején mintegy 30 ezer traktor használhatatlan lesz. A politikai bizottság megái, lapította, hogy az elmúlt év­ben a baromfifélék kivételé­vel nem sikerült teljesíteni a húsfelvásárlási tervet. A le­maradás 4—6 százalékos volt, ezenkívül lényegesen keve­sebb tejet adtak el a gazda­ságok, mint 1979-ben. Az e téren tapasztalható 12 száza­lékos csökkenés jelentős ne­hézségeket okozott a piac vaj­jal és más tejtermékekkel való ellátásában. Az állat- tenyésztésben a múlt év őszé­hez képest valamelyest ja­vult a helyzet, a felvásárlási árak emelése kedvező hatást gyakorol, ennek ellenére szá­molni kell azzal, hogy az idén a tavalyihoz képest mintegy 400 ezer tonnával kevesebb ciőbam — repülőgépek és he­likopterek támogatásával — legalább ezer katona vett részt. Az FMLN kedden a Costa Riea-i fővárosban nyilvános­ságra hozta, hogy december végén Somoza, volt nicara­vágómarha kerül majd piac­ra. Ezeket a körülményeket feltétlenül figyelembe kel] venni a hús'jegyrendszer ki. dolgozásában, hiszen — mint rámutattak — „nem lehet emelni az egy főre jutó hús- adagokat akkor, amikor ilyen nagy mértékű csökkenés vár­ható a felvásárlásban”. Hiány mutatkozik cukorból is, aminek az az oka, hogy a kedvezőtlen időjárási körül­mények miatt tavaly az el­múlt évek átlagánál mintegy félmillió tonnával kevesebb cukorrépát sikerült betakart, tani. Tekintettel arra, hogy a cukor világpiaci ára igen ma­gas, a kormány azt javasolja, hogy átmeneti időszakra csök­kentsék az egy főre jutó — jegyre vásárolható — cukor mennyiségét. A javaslatot megvitatják a szakszerveze­tekkel és a társadalmi szer­vezetekkel. guai diktátor egykori nemzeti gárdájának mintegy 500 fős egysége hatolt be Guatemala területéről Salvadorba és csatlakozott a kormányerők­höz. A hírt sem a hadsereg, sem pedig a kormány nem cáfolta. A Szovjetunió XI. ötéves tervidőszakára előirányzott népjóléti intézkedések között szerepel a társadalmi fogyasz­tási alapok nagyarányú növe­lése, azaz a társadalombizto­sítás, az egészségügy, az ok­tatásügy, a kultúra és hasonló területek fejlesztését szolgáló összegek emelése. E célokra 1976—11980 között 527 milliárd rubelt fordítottak, 329 milli- árddal többet, mint az előző öt évben. Folyamatosan növekednek az egészségügyre, s ehhez kapcsolódva a szanatóriumi és üdülőhálózat, valamint a sportélet fejlesztésére elő­irányzott eszközök: az egész­ségügyi hálózat továbbfejlesz­tésére az 1975-ös 14,6 milli- árddal szemben 1979-ben már 18 milliárd rubelt fordítottak. A tervek szerint az egészség- ügyi ellátás színvonalának és minőségének javítása érdeké­ben 1985-iig további 8—10 százalékkal növelik a kórházi férőhelyek számát. Fokozzák a modem orvosi műszerek és berendezések gyártását, s új, a jelenlegieknél hatásosabb gyógyszerek gyártását kezdik meg, elsősorban a szív- és ér. rendszeri, a daganatos és a hormonális betegségek haté­konyabb gyógyítása érdeké­ben. Közel-keleti körkép (I.) katonái támogatják a juntát A terror árnyékában Szerda esti kommentárunk: Itália ismét — ki tudja, hányadszor az elmúlt években — drámai napokat él át. A kormányzat képtelen megbirkózni a terrorizmussal. A „vörös brigádok” újabb és újabb akciók ré­vén szinte magukhoz ragadták a kezdeményezést. Bár Olaszországot elsősorban súlyos társadalmi és gazda­sági bajok sújtják, az első számú téma ma a terror. Arnaldo Forlani kormányának még arra sem volt ereje, hogy a múlt évi földrengés-katasztrófa utáni segélyezéshez a szükséges anyagi alapot rendeletileg előteremtse. Decemberben elrabol­ták Giovanni D’ Urso bírót. Szilveszter estéjén Rómában meg­gyilkolták Galvaligi csendőrtábornokot a carabinierik — az olasz biztonsági erők — agytrösztjének tagját. A súlyos helyzet láttán, a törvényhozás egy héttel meg­rövidítette a szokásos karácsonyi, újévi vakációt, s hétfő óta heves vitát folytat a terrorizmusról. Abban mindenki egyet­ért, hogy a „vörös brigádok" követeléseinek nem szabad en­gedni, abban azonban már korántsem sikerült közös nevezőre jutni, hogy miként lehet úrrá lenni a jelenlegi helyzeten, amely kísértetiesen emlékeztet a huszas évek elejére. ­Nagy feltűnést keltett Amintore Fanfaninak, a szenátus ke­reszténydemokrata elnökének, az ismert konzervatív politi­kusnak e figyelmeztetése. Fanfani nem kisebb igazságot mon­dott ki, mint azt, hogy a demokratikus intézményekre nehe­zedő nyomás rendkívül veszélyes méretet ölt. Hasonló álla­potok uralkodtak Itáliában a huszas év$k elején is, mielőtt Mussolini vezetésével a fasiszták megszervezték volna a hír­hedt „Marcia su Roma”-t, a sötét emlékű hatalomátvételt. Az ultrabal színezetű — és a szélsőjobboldali — terror kö­zötti kapcsolat létét Olaszországban még mindig sokan vi­tatják. Az mindenesetre logikusnak tűnik, hogy a jól képzett orgyilkosok és emberrablók mögött szervezett erő áll. A ter­roristák alaposan átgondolt terv szerint hajtják végre tet­teiket. Tavaly 105 személy vált a terror áldozatává, s a gyil­kosságok módja minden esetben egy országos méretű, a leg­titkosabb információk birtokában lévő szervezetre utalt. Egyes olasz lapok most ahhoz a módszerhez folyamodtak, hogy agyonhallgatják a terroristák követeléseit. Kétségtelen, hogy a közvélemény szüntelen lázban tartása a „vörös brigá- dok”-nak kedvez, önmagában azonban sem ez, sem a széles­körű rendőr-csendőrakció sem elegendő: Amíg a terrorizmus „vezérkarát” — nem a zavaros fejű avantgárd rétegre és az unatkozó jómódú if jakra gondolunk — nem sikerül gyökér résén felszámolni, addig Itália drámájának nem lesz vége. Ezeket pedig a hatalmi piramis csúcsán kell' keresni. GYAPAY DÉNES PANORÁMA A Carter-dok trina agy éve Az Egyesült Államok közel-keleti befolyásának megerősí­tésében nagy szerepet szántak az 1978-ban, Camp Dávid­ban megkötött egyiptomi—izraeli különbékének. Archív képünkön az egyezmény aláírói: Szadat, Carter és Begin. Épülőfélben levő támasz­pontláncolatot hagy örökül utódjára a januárban lekö­szönő Carter-kormányzat a közel- és közé^-keleti válság- övezetben. A perzsa-öbölbeli olajkutak térségét egy évvel ezelőtt, 1980. januárjában nyilvánította az Egyesült Ál­lamok „érdekszférájának” az amerikai elnök, s a Carter- doktrína néven meghirdetett stratégiai koncepció alapgon­dolatává tette, hogy Wa­shington adott esetben akár fegyveres beavatkozással is érvényesíti az öbölben „lét- fontosságú érdekeinek védel­mét”. A Perzsa-öbölből kivezető Hormuzi-szoroson keresztül áramlik a világ olajimport­jának mintegy hetven szá­zaléka, s az Egyesült Álla­mok (amely maga is olajter­melő ország ugyancsak in­nen szerzi be olajbehozatalá­nak közel harminc százalé­kát. Washington számára azonban ennél sokkal lénye­gesebb a terület geopolitikai helyzete az olajait, amely a Délnyugat- és Délkelet-Ázsiá- ba vezető tengeri közlekedési útvonalak csomópontjában fekszik, kulcsfontosságú az indiai-óceán ellenőrzése szempontjából, e egyszer­smind lehetőséget nyújt a Szovjetunió déli határvonalá­nak szemmel tartására. A szoros bejáratától alig 700— 1000 kilométer távolságban levő szovjet határ mentén el­helyezett elektronikus figye­lőhálózat segítségével (ame­lyet az amerikai katonai fel­derítés Törökországban és Iránban is kiépített) szinte testközelből figyelhető meg a szovjet védelmi erők minden mozgása. Az Egyesült Államok közel- keleti „stratégiai létérdekei­nek közvetlen védelme”, azaz az amerikai haderők hely­színi állomásoztatásának gon­dolata nem újkeletű, a Car- ter-doktrínában kifejezésre jutott fenyegető megfogal­mazása azonban Washington­nak Iránban elszenvedett ha­dászati jelentőségű veresége után vált sürgetően időszerű­vé az amerikai katonapoliti­kai irányítói szemében. Az iráni kudarcból tőkét kovácsolandó és az Afganisz­tánnak nyújtott szovjet ka­tonai segítséget ürügyül fel­használva Washington a Brzezinski-féle „válságív” mentén hozzálátott régóta ter­vezett bázisrendszerének ki­építéséhez, a Földközi-tenge­ren, illetve az Indiai-óceánon cirkáló 6. és 7. amerikai flot­ta szárazföldi utánpótlási vo­nalainak kifejlesztéséhez. Szadat egyiptomi elnök még a doktrína meghirdetése előtt elébement a washing­toni elképzeléseknek, s or­szága katonai létesítményei­nek használati jogát kínálta fel a Carter-kormányzatnak. Az Egyesült Államok had­erői, elsősorban a múlt óv tavasza óta szerveződő több mint kétszázezer főre terve­zett gyorshadtest alakulatai három egyiptomi bázist, a Kairótól nyugatra, illetve a felső-egyiptomi Qenában le­vő légitámaszpontot, valamint a Vörös-tenger partján fek­vő Ras Bánás légi- és hadi­tengerészeti bázist használ­hatják felvonulási terepként. A Pentagon 400 millió dollá­ros költséggel korszerűsíti a vörös-tengeri támaszpontot, hogy alkalmassá tegye B— 52-es stratégiai bombázók, KC—135-ös üzemanyagtöltő- repülőgépek és óriás csapat­szállító repülőgépek fogadá­sára. Ia80 nyarán Washington­nak sikerült megállapodnia Kenyával is az Indiai-óceán­ra néző Mombasa kikötőjé­nek rendszeres használatáról, s még az ősz folyamán tető alá került az az egyezmény, amely néhány tízmillió dollár fejében a Pentagon rendelke­zésére bocsátotta a dél-jeme­ni kikötőkkel átellenben fek­vő Berbera haditengerészeti és légibázist. Az amerikai propaganda szerint a „külső veszélytől fenyegetett” öbölbeli arab ál­lamok közül egyedül Omán mutatott készséget Washing­ton érvelésének elfogadására. Kabusz szultán féltucatnyi — angol kezelésben levő — bá­zisán biztosított lehetőségeket az Egyesült Államoknak: Ma- sira szigetén, Maszkát, Mat- rah és Szalalah kikötőjében, valamint Sib Thamrit kato­nai repülőterén. Egy szóba jöhető öbölbeli fegyveres be­avatkozás esetén a Pentagon hadászati tervezői természete­sen számításba veszik az in­diai-óceáni támaszpontsziget, Diego Garcia kínálta lehető­ségeket és a Vörös-tengeren, a 6. és 7. flotta elemeiből most formálódó haditengeré­szeti ütőerőt is, tekintve, hoay a Szuezi-csatoma legutóbbi bővítése következtében a jö­vőben nagytestű repülőgép- anyahajók is átkelhetnek a csatornán. A januárban hivatalba lé­pő republikánus vezetés az első jelek szerint alapjában egyetért a Carter-doktrínában megfogalmazott agresszív ka­tonapolitikai elképzelésekkel, de Richard Allennek, kijelöltt nemzetbiztonsági főtanácsadó közlése szerint Reagan és munkatársai elégedetlenek az Egyesült Államok közel- keleti katonai behatolásának mértékével, kifogásolják a térségbeli amerikai jelenlét előkészítésének hiányosságait, s újabb láncszemeket kíván­nak beilleszteni az Öböl vi­dékét bekerítő támaszpont- hálózatba. Volney Warner tábornok, az egyiptomi erődemonstrá­cióban részt vett amerikai alakulatok parancsnoka a ta­pasztalatokat értékelve el­ismerte, hogy jelenleg leg­alább 48 óra szükséges ah­hoz, hogy az Egyesült Álla­mok egy harci zászlóaljat irá­nyítson az Öböl térségébe, hogy egy hétbe kerül egy dandár-, további egy hónapot igényel két hadosztály hely­színre szállítása. Ez az, ami Reagan és tanácsadói szerint adott esetben megkérdőjelezi a Carter-doktrína gyakorlati alkalmazhatóságát. Mit ajánl a leendő Reagan- kormányzat? Mindenekelőtt — ez az alapvető különbség — állandó támaszpontrend­szer kiépítését szorgalmazza, amely módot nyújthat az Egyesült Államok folyamatos katonai jelenlétéhez a térség­ben. Reagan eddig ismeretessé vált közel-keleti terveiből négyszögű szövetségi rendszer képe bontakozik ki; Izrael és Egyiptom mellett a Reagan- kormányzat jelentős szerepet szánt Jordániának és Szaúd- Arábiának is. Ilyen előzmé­nyek után nem okozott kü­lönösebb meglepetést, hogy az Öböl körzetében levő külföl­di katonai bázisok megszün­tetését, a térség békéjét és biztonságát sürgető szovjet javaslatra elutasító válasz ér­kezett az Egyesült Államok fővárosából. BUDAPEST Szeretteinek, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú menete kísérte utolsó útjára szerdán a Mező Imre úti temetőben Somogyi Mik­lóst, az MSZMP Központi Bi. zottsága és a SZOT tagját, a magyar munkásmozgalom ki. emelkedő személyiségét. A vörös drapériával szegélye­zett, koszorúkkal övezett ra­vatalnál — ahol kitüntetéseit bíborpámákon helyezték a koporsó elé — díszőrségben tisztelegtek az elhunyt előtt párt. és állami életünk kép­viselői, egykori harcostársai. A gyászszertartáson a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a gyá. szoló család nevében Apró Antal, a Központi Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke vett búcsút az elhunyttól. * Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete ha­zája nemzeti ünnepe alkal­mából szerdán fogadást adott a Thermál-szállóban. A foga­dáson megjelent Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon. ti Bizottság titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Hetényi István pénzügyminiszter, Markója Imre igazságügy-miniszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Berecz János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője, Nagy János külügyminiszté. riumi államtitkár, valamint a politikai, a gazdasági, a kul­turális és a társadalmi élet számos más képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is, MOSZKVA G Az elmúlt öt évben csak­nem 23 millió külföldi keres­te fel a Szovjetuniót, másfél­szer annyi mint a helsinki értekezletet megelőző öt év­ben — közölte Valentyin Le- begyev, az INTURISZT el­nöke a TASZSZ tudósítójá­nak adott nyilatkozatában. A Szovjetunióba látogató turis­ták mintegy 40 százaléka ka­pitalista országból érkezik. MAROKKÓ (Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár kedden, hiva­talos marokkói- látogatásának első napján Marrakechben találkozott II. Hasszán ma­rokkói királlyal. Megbeszélé­sükön elsősorban- a közel-ke­leti rendezésre tett közös­piaci kezdeményezésről volt szó, amelyet Hasszán „hasz­nos hozzájárulásnak” neve­zett. A nyugat-szaharai konf. liktust csak futólag érintet­ték. . HANOI Kambodzsa szerdán bírálta Thaiföldet, mert változatla­nul közvetlen segítséget nyújt a polpotista kommandók be­hatolási kísérleteihez, s az el. múlt hetekben is folyamato­san megsértette Kambodzsa területét, légterét. Az SPK hírügynökség ösz- szefoglalp jelentése szerint december legutolsó napjaiban a thaiföldi tüzérség hat alka­lommal adott támogatást Kambodzsába behatolni pró­báló polpotista bandáknak. LONDON A brit főügyész, Sir lan Percival körlevelet intézett a lapok, a rádió- és a tv-állo- mások szerkesztőihez és nyo­matékosan nemtetszését fe­jezte ki a „Yorkshire-i hasfel- metsző”-ügyben történt le. tartóztatás és vádemelés szen­zációs tálalása miatt. A fő­ügyész emlékeztette a szer. kesztőket, hogy az angol tör­vény szelleme szerint a vád­lott ártatlannak tekintendő, amíg bűnösségét be nem bízó. nyitották és elfogulatlan tár­gyalásra jogosult. A főügyészi dörgedelemből immár világos, miért hallga­tott él szinte teljesen a sajtó a szenzációs letartóztatás és vádemelés óta. És főleg, mi­ért lóg a levegőben az a kér­dés, hogy a 35 éves Peter Sutcliffe tényleg azonos-e a „Yorkshire-i hasfelmetsző”. vel.

Next

/
Thumbnails
Contents