Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
U T^PÜJSÄG 1981. január 6. Régi házak a Fertő partján Azok az autós turisták, akik Fertődről Sopron felé haladva nem a nagy forgalmú 84- es főutat választják, hanem a keskeny, kanyargós, a Fertő partján vezető 8518-ast, romantikus kis falvakon haladnak keresztül. A fő utcákban itt is, mint az ország más községeiben, sok az új családi ház, de itt-ott áll még ä népi építészet néhány emléke, Fer- tőszéplakon például az úgynevezett fűrészfogas építkezésé, öt régi ház: megmentették a lebontástól a néprajzosok, műemlókesiek — s a tanácsok. A régi portákat helyreállítják és múzeum lesz bennük. Fertőszéplak — napjainkra teljesen összeépült Fertőddel, az egykori (Eszterházával. — jellegzetesen ipszilon forrná, jú település; a falu közepén templom, mellette az egykori Széchenyi-kastély: itt született a Nemzeti Múzeumot alapító Széchenyi Ferenc. A falu házai és településszerkezete sokáig őrizték a középkori eredetet, de a hatvanas évek közepe táján hirtelen kezdtek eltünedezni a régi épületek: átadták helyüket a két-, háromszintes családi házaknak. Akkoriban az ország több táján építettek skanzeneket: Győr-Sopron megyében is felmerült a gondolat, hogy — más épületekkel együtt — ennek a tájéknak a jellegzetes fűrészifogas építésű házaiból is telepítsenek át néhányat egy újonnan, létesítendő skanzenbe. De a muzeológusok a helyszíni megóvás mellett érveltek, és nemcsak anyagi okokból. Itt öt házból álló együttes menthető meg, s ez ma már igazán ritkaság. Végül a Fertő-táj általános rekonstrukciójának részeként elfogadták a helyreállítás tervét: négy évig tartott a kisajátítási eljárás (egy házban még ma is laknak), s 1976 nyarán megkezdődhetett az építkezés. A terveket a VÁTI készítette, a munkát az Országos Műemléki Felügyelőség végzi a soproni Liszt Ferenc Múzeum szakmai konzultációjával. A fűrészfogas építkezésre jellemző, hogy a telkek nem az utca tengelyére merőlegesen, hanem kisebb szögben csatlakoznak az épülethez. Emiatt az egyik ház első ablakától rálátni a következő ház tűzfalára. Ezen a vidéken ez gyakori megoldás volt, mára azonban már csak a Nagy Lajos utca 31—39. sz. házai állnak ebben a formában. Ezek a házak a múlt században épültek, s amikor a helyreállítás megkezdődött, nagyon rossz állapotban voltak: némelyikének a fele hiányzott, s csak az alapok segítségével. sikerült rekonstruálni. Mindegyik udvarban helyreállítják a melléképületeket, gazdasági épületeket is — ehhez nem egyszer másutt, más öregebb háznál kellett mintát keresni. Szinte mindegyik háznak van valami különlegessége: a 33-as számúban trapéz alakú a szoba, a 35-öS számú udvarán szeszfőzde működött, ezt is helyreállítják. Fertőszéplak a sporoni múzeum gyűjtőkörébe tartozik. A Fertő-parti népművészet tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjtése már évek óta tart, de amikor elérhető közelségbe került, hogy tájházban mutathatják be a vidék egykori életét, meggyorsult a gyűjtés: a már raktáron lévő anyag mellé sok bútor és egyéb berendezési tárgyat vásároltak. ■Négy házat nyitnak majd meg a nagyközönség számára. A 31-es számúban egy kétszoba-konyhás lakást mutatnak be, a 33-as és 35-ös számúban pedig szoba-kony- ha-kamrás lakásokat és a gazdasági udvart, teljes korabeli berendezéssel és használati tárgyakkal. A 37-esnek csak a homlokzatát állítják vissza eredeti formájában: belül vitrines múzeumi kiállítás lesz. Ez bemutatja a környező öt falu, az Elszterházy- és Széchenyi-uradalom történetét. A soproni múzeum progA Fertő-tájon jellegzetes volt a fűrészfogas építkezés . • ism&xd ijrx Még a kéménylyuk is ősi formákat idéz ramijában szerepel, hogy a dig horvát tájházat rendeznek következő öt évben Fertőrá- be. koson német, Kópházán pe- G. B. Mit bír eí a ember? Hőség és hideg, éhség és szomjúság, magasság és mélység ennyit bír el az ember? Hol az emberi teljesít ő- Pj; képesség határa? Ezek iií iMiil a kérdések nemcsak az orvosokat, kutatókat, de valamennyiünket foglalkoztatják. Az oxigén az élet eleme. Rudolf Frey mainzi profesz- szor szerint, ha az agy oxigénellátása 3 percig elmarad, 75 százalék a valószínűsége, hogy az újraélesztés káros utóhatás nélkül sikerül. Négy perc után az esély 50, öt perc után már 25 százalékra süly- lyed. Persze, tekintetbe kell venni az agysejtek állapotát, hiszen idősebb korban a fenti idők rövidülnek. Ennek különösen a víz alatt van jelentősége. Gyakorlott búvárok, például a japán gyöngyhalászok 6—8 percig is képesek oxigénfelvétel nélkül a víz alatt tartózkodni. A hideg vízben a test hosszabb ideig viseli az oxigénhiányt. Különösen a gyermekek. A hegymászóknak is az oxigénhiány a legnagyobb problémájuk. A csökkenő légnyomással ugyanis csökken a vér oxigéntartalma. 3—1 eZer méter magasságban gyengül az izomerő, látási és hallási zavarok lépnek fel. 5 és 7 ezer méter közt fenyegetővé válik az oxigénhiány. Az alacsony légnyomás következtében a belső gázok kiterjednek, felnyomják a rekeszizmot és akadályozzák a légzést, feszül a dobhártya, szédülés és hányás lép fel. 7 ezer méter felett az ember rövid idő múltán eszméletét veszti, és bekövetkezik a halál. Vannak persze kivételes esetek. Ismeretes például, hogy Reinhold Messner, a híres osztrák hegymászó oxigénkészülék nélkül mászta meg a Himalája 8 ezer méternél magasabb csúcsait. A tudósok ezt Messner hallatlan akaraterejének, de főleg a megfelelő magasságban hónapokon át végzett rendszeres edzésének tudják be, amelyek szervezetét hozzászoktatták a körülményekhez. A magasba törőkhöz hasonló problémái vannak a mélybe merülőknek. Minden 10 méterrel 1 atmoszférával nő ugyanis a nyomás, amely a testre nehezedik. Gyakorlott sportbúvárok is ritkán merészkednek 15—30 méternél mélyebbre. Légzőkészülék nélkül általában a 30 métert tekintik határnak. Jacques Mayot francia könnyűbúvár 1973-ban mélymerülési rekordot ért el: Elba szigeténél csupán orrszorítóval egy be- tontuskóhoz kötötte magát, amely 85,9 méter mélybe rántotta. Ájultan húzták fel, de az újraélesztés sikerült. Kísérletek bizonyítják, hogy 1 atmoszféra túlnyomás 15 óráig ártalmatlan, 25 óra után károsodás léphet fel a tüdőben. 2,5 atmoszféra túlnyomást általában 20—30 percig visel el a szervezet. 3,5 atmoszféránál negyed óra után mellfájdalmak lépnek fel és komoly veszélyt jelent a tüdőre. Az álmatlanságot 48 óráig bírja az ember. Ezt követően zavaros lesz az agyműködés is, és hallucinációk lépnek fel. Az amerikai Peter Tripp kísérletképpen 200 órán át maradt ébren. A halluciná- ciókat 100 órával követően delíriumba esett, rémképeket látott, 150 óra után teljesen elvesztette az emlékezőképességét, és a kísérlet befejezése után páni izgalmi állapot vett erőt rajta. Érdekes, hogy a hasonló kísérletekben részt vevő személyek 10—12 órai alvás után teljesen regenerálódnak. A sötétségre ugyanúgy reagálnak az idegek, mint az álmatlanságra. A kísérleti személyek néhány óra után sírógörcsöt kapnak, 48 óra sötétkamra után ugyanolyan jelenségek lépnek fel, mint az álmatlanságnál. A meleget viszonylag köny- nyen elviséli az ember, mert a szervezet önmagát szabályozza. Egy liter izzadság 2400 kilojoule-t von el a testből. Ez azonban nemcsak súlyveszteséggel, hanem a kiszáradás veszélyével is jár. Két százalék súlycsökkenésnél erős szomjúság lép fel, 4 százaléknál kiszárad a száj, 8 százaléknál pedig nyál- ömlés következik be. Tíz- százalékos súlycsökkenés már életveszélyes — ilyenkor vénán vagy gyomorcsövön keresztül azonnal folyadékot kell juttatni a szervezetbe. A forró kemencéknél dolgozó kohászok, a tárnák mélyén a bányászok 2—2 és fél litert is kiizzadnak óránként. Az izzadsággal azonban nemcsak folyadék, de sóveszteség is fellép. Ezért kell a védő itallal az elveszített sót is pótolni. ......I] nehéz testi munka § jm nemcsak izzadsággal g\ jár, de sokszor a test —J hőmérséklete 40,8 fokig is emelkedhet. Ezt a szervezet károsodás nélkül elviseli. 42—44,5 foknál agy- és szívzavarok léphetnek fel. 45 fokon felüli tartósabb láz rendszerint halálos. A testhőmérséklet legalsó értéke 22 fok. Orvosi tapasztalatok szerint ennél alacsonyabb hőmérsékletet a szervezet nem élhet túl. Volt ugyan egy eset, amikor — 1951 telén — egy chicagói parkban, eszméletlen lányt találtak, akinek a hőmérséklete 17,8 fok volt, és szíve csupán 12-t vert percenként. Bár fagyott lábait és ujjait amputálni kellett, felgyógyult. 1974-ben, 44 éves korában halt meg — tüdőgyulladásban. Az ember tovább bírja az éhezést, mint a szomjazást. A folyadékhiány 3—4 nap után keringési zavarokra vezet, később hallucinációk, apátia és görcsök lépnek fel, majd bekövetkezik a szomjhalál. Két sportrepülő 1963- ban gépével az északnyugatkanadai jégmezőkre zuhant. Negyvenkét napi éhezés után mentették meg őket. Ezalatt csupán olvasztott hóval táplálkoztak és életben maradtak. Testsúlyukból ezalatt mintegy 20 kg-ot veszítettek. íme, az ember sok mindent elbír. A tudomány pedig hozzásegít, hogy megismerjük teljesítőképességünk határait, és élni tudjunk velük. Okosan. GÁTI ISTVÁN Egy megszépült ház az 5t közül Vizsgálat: a légzést és a szívműködést mérik.
