Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
1981. január 6. NÉPÚJSÁG 5 Gyaloglás helyett bentlakás Tengelici általános iskolai diákotthon Mostanában sok szó esik az iskolák körzetesítéséről. — Mi szerencsés helyzetben vagyunk — mondja Temesd Mátyás, a tengelici általános iskola igazgatóhelyettese —, mert a diáklétszám itt nem duzzadt fel annyira, mint máshol, így a körzetesítésnek csak az előnyeit élvezzük. — Hogyan kezdődött? — Tengelicnek sok a külterülete. A településnek hivatalosan 3400 lakosa van, de magában a községben csak 2000-en laknak. Alsó-, Felső-, Középtengelic, Szőlőhegy, Jú. lia-major, Jegenyéspuszta — mind külterület, s kezdetben azzal a céllal létesült ez a 100 helyes diákotthon, hogy legalább a felsőtagozatosok úgy- nvezett osztott iskolában tanulhassanak, tehát a pedagógusok ne egyszerre foglalkozzanak különböző karú, másmás osztályba járó diákokkal. Ez a terv azonban módosult, s az első tanévet 1971-ben 23 alsós és 65 felsős kezdte el bentlakóként. — Mit nyújt ez a diákotthon? — Például Szőlőhegy közúton 10 kilométerre van, de földúton is 6-ra. Ezt a távolságot a kollégistáknak nem kell esetleg hóban-fagyban naponta kétszer megtenniük, mert a gyaloglás helyett itt van a jól felszerelt diákotthon. Nincs fagyoskodás, buszra várfás, hanem ehelyett teljes ellátás, s meleg helyiségekben tanulhatnak, játszhatnak, szórakozhatnak, művelődhetnek a gyerekek, s így jobban bekapcsolódhatnak a közösségi életbe, többek között a szakköri tevékenységbe.' De vannak különféle sportlehetőségek is. 1979-ben például bitumenes sportpálya készült. A körzetesítés ideális formája a tengelici. — Mikor jönnek, s mikor mennek haza a kollégisták? — Hétfőn reggel érkeznek, és pénteken vagy szombaton délután, mennek haza. Különösen a kisebbeknek hosszú idő egy egész hét szülő nélkül, ezért minden szerdán látogatási napot tartunk. — Nem mindig könnyű a „váltás”, amikor óvoda helyett iskolába -megy a hatéves fiiú vagy lány. Kollégium esetében pedig ez még nehezebb... — Igen, de 1970-ben bölcsőde épült Tengelicen, s szinte minden cigánygyerek is böl- csődés, aki aztán óvodába kerül, majd az első iskolaévük előtt egy ideig a kollégiumból járnak óvodába is a gyerekek. így előbb megszokják a kollégiumot, utána pedig az iskolát. Egyébként csaknem valamennyi óvodás korú gyerek jár e gyermekintézménybe. — ön mióta tanít itt? — Folyamatosan 1954 óta, s 1955-től igazgatóhelyettes vagyok. Ha visszaemlékezem arra, hogy húsz évvei ezelőtt Alsótengelicen cigányiskola volt, s el kellett menni a putrikba a gyerekekért, mert másképp nem jöttek, és már az is nagy eredménynek számított, ha eljutottak a felső- tagozaltig, 'akkor... Szóval ég és föld... Különben a honismereti szakkört vezetem, és ott is arra nevelem a gyerekeket : gyűjtsenek adatokat, dokumentumokat a nagyszülőktől, . hogy- jobban össze tudják hasonlítani a régi életmódot a mostanival. — Milyenek a kollégisták tanulmányi eredményei? — Jó nevelői gárdánk van, ezért például az elmúlt tanévben a nyolcadikos kollégistáknak több mint a fele továbbtanult, vagy szákközépiskolában, vagy gimnáziumban. A legutóbb végzett öt cigánygyerek mindegyike szakmunkás lesz. Egyszóval: itt mindent megkapnak a gyerekek, ami a testi és szellemi fejlődésükhöz szükséges. v. z. Környezetvédelmi kutatások Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézetében 1952 óta végeznek hagyományos és radioaktív környezetvédelmi kutatásokat. A földtudományok, agrártudományok a kémia és az orvosbiológia területét érintő kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását huszonöt ipari és mezőgazdasági intézménnyel együttműködve végzi az ATOM- KI. Képünkön: a levegő ólomszennyezettségének vizsgálata Debrecenben vett minták alapján. A vizsgálat röntgenemissziós analitikai módszerrel történik. IBS i— A Biogal Gyógyszergyár az elmúlt öt évben 2,2-szeresére növelte termelését. Az eltelt évek alatt a termékszerkezetet jelentős licencvásárlásokkal frissítették fel: a ZYMA, CIBA — GEIGY, LABORA- TOIRES OM és a VIFOR cégektől beszerzett receptekkel és technológiákkal — új gyógyszerek gyártását is megkezdték. Jelentősen fejlődött az antibiotikumok területén végzett kutatómunka. Sikerült előállítani a TOBRAMICIN nevű antibiotikumot és ennek további munkái során végtermékként a BRULAMI- CIN injekciót. Ebből a klinikai használatú gyógyszerből a hazai egészségügyet — a hasonló nyugati termék kiváltásával — a Biogal látja el. A BRULAMICIN KGST- exportja jelentősen fejlődött az elmúlt években. Az ötödik ötéves tervben a humán készítmények mellett megkezdték az állattápok és takarmányadalékok gyártását. Ezek a PREMIX-készítmények az ország minden jelentős állat- tenyésztő rendszerébe eljutnak. Nőtt a tejhozam, több a sertésférőhely Kiemelt feladat a megye mezőgazdaságában a sertéstenyésztés hatékonyságát növelő, a húskombinát igényeit mennyiségileg és minőségileg kielégítő vág ósertés-termelés. A szarvasmarha-tenyésztésiben pedig a szelekciós hatékonyság növelése, az állománycserékhez és a fejlesztéshez szükséges jó minőségű tenyészüszők beszerzése, az alacsony színvonalon termelő tehenészetek eredményeinek javítása, a férőhelykihasználás növelése, valamint a tartástechnológia korszerűsítése. A juhtenyésztésben a szaporulati eredmények növelése és társulások létrehozása a legfontosabb tennivaló. A takarmánygazdálkodás területén a tömeg- és szálastakarmányok, gazdasági és ipari melléktermékek szerepének növelése, a termőképes gyepterületek hozamnövelésének és intenzív hasznosításának szervezése és ellenőrzése, a legfőbb feladat, valamint a hatékonyság további javítása a fajlagos ab- rakfelhasználás szakszerű csökkentésével., A termelőkapacitás bővítését és korszerűsítését szolgáló beruházások tervszerű megvalósítását a Tolna megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség elemzéssel, kritikai véleményezéssel, szákmai tanácsadással és a legjobban bevált technológiák terjesztésével segíti. A fejlesztés jó ütemét tükrözi, hogy az V. ötéves terv első 4 évében új és rekonstrukciós létesítményekkel üzembe helyezett 41900 elő- és utóhizlaló férőhelyen felül, tavaly mintegy 25 000 további sertéslhiizlaló férőhely létesült, közben újabb és újabb átalakítási, bővítési tervek készülnek a termeléstechnológiai feltételek javítására, a kapacitás növelésére. A céltudatos tenyésztés- és termeléspolitika érdekében a felügyelőség —i az OTÄF koordinálásában — szabályozta azoknak a sertésfajtáknak a körét, amelyeket az elismert hibridrendszerek teljes programját nem alkalmazó nagyüzemek, valamint a kistermelők a tenyésztésben felhasználnak. Az év közepén a felügyelőség saját, valamint az Állategészségügyi Állomás és az érintett termelési rendszerek szakembereivel közösen felülvizsgálta valamennyi nagyüzem sertésállományát tenyésztési és állategészségügyi szempontból, s ebből kiindulva tette meg javaslatát indokolt állománycserére, illetőleg a tenyésztési! és árutermelési konstrukció megváltoztatására. Ennek nyomán az állománycserét — fajtaváltással — az érintett 8 üzemből 6-ban részlegesen vagy teljesen már végrehajtották, 14 tsz-,ben pedig megkezdték ,a javasolt tenyésztési konst- ruckió kialakítását, megfelelő apaállatok beállításával. Brucellózistól az állományok néhány kivételtől eltekintve mentesek.. A szarvasmarha-tenyésztésben a szelekció hatékonyságának javulását leginkább a fajlagos tejhozam mintegy 180 literes tavalyi növekedése, jelzi., A brucellamentesítés eredményeként javult az állomány minősége, habár a létszám teljes Visszapótlása több üzemben még nem fejeződött be. Mind a cseréhez, mind az állományfejlesztéshez igényelt tenyészüszők beszerzését a felügyelőség elősegítette. A tartalékok feltárása érdekében az állategészségügyi állomással közösen megvizsgálták a különösen nagyarányú elhullások és egyéb jellegű kiesések okait. Ez a vizsgálat 31 termelőszövetkezetet érintett. Az okok megszüntetésére tett intézkedések eredményeként a veszteségek aránya számottevően csökkent. A gazdasági melléktermékek, főleg kukorica- szár és cukorrépafej takarmányként! felihasználásának aránya 1979-ben jelentősen megnövekedett, de 1980-ban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt visszaesett. A sokrétű intézkedés hatására a termelés növekedése mellett a fajlagos abrakfelhasználás a sertéságazatban mérsékelten, de a többi ágazatban számottevően csökkent. A sertéságazatban elért színvonal nem áll arányban az adottságokkal. A viszonylag magas fel- használás a szakosított telepekre nem, csak a hagyományos telepek jelentős hányadára jéllemző. Ebben közrejátszik a kedvezőtlen elhelyezés, főleg az elégtelen alapterület miatti túlzsúfoltság és a korszerűtlen technológia. A nagyüzemek összes ab- nakfelhasználása az 1978. évihez képest 1979-ben 4,6 százalékkal, 1980-iban pedig 9— 10 százalékkal volt kevesebb. A rendszeres hatósági ellenőrzés kapcsán tett intézkedések nyomán lényegesen javult a keveréktakarmány-gyártás és -forgalmazás. d— A steril ampullaüzem Csomagolják a kész gyógyszereket
