Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 24. szám
1981. január 29. KÉPÚJSÁG 3 A tomerőmü-épitkezés A hegesztő Hass, alkoss, gyarapíts! (III.) A fejlesztés felelőssége Különös életforma az országijáró munkásoké.' A munkahely és a család között ingáznak (hetenként, kéthetenként — óvekig. A munkásszállítás, legyen: akár a legkorszerűbb, a családot, az otthon melegét nem pótolja. Ök esténként ném játszhatnak a gyerekkel, a család ügyeit csak a szabadnapokon intézhetik. Két háztartást nézetnek, a maradékból kell megspórolni a házravalót, a kocsit, a nyaralást.’ :Ez az életmód sokszor tragédiákhoz vezet. A távol lévő családfő talán többször nyúl a pohár utáni, az otthoniak megtanulnak nélküle is dönteni, akkor selm kérik ki a véleményét, amikor elvárná, lenne rá idő is, de a család már túlzottan' önállóvá vált.; Szólni kell az asszonyokról is, akik egyedül kénytelenek a .gyerekekkel foglalkozni, a házimunkát elvégezni, meggondolni minden fillér befektetését. Az országjáró munkások féleségei akkor is magukban vannak, ha beteg a gyerek, ha rossz jegyet hoz az iskolából, és még egy csomó ha ... olyan föladatok ezek, amelyeket a családfő nélkül kell megoldani. A munkásszállón élő férfiak életének dicsérete vagy elítélése közben — ki mit érdemel — gondolni kell a „hátországra” is, az ország másik felében, élő családra. Gondolni az asszonyra, aki váltalija vagy nem vállállja a kényszerű magányt. Ha rendben mennek a dolgok, a férfi nyugodtan tud dolgozni. Móricz Sándor kiegyensúlyozott családi életet él. Tíz- naponként utazik Nagykanizsára, hat napolt otthon tölt és kezdődik ismét minden elölről.. Több mint tíz éve járja az országot, mondhatjuk úgy is, a világot. Az általános iskolát 1957 nyarán fejezte be.1 Lakatos lett. Nem volt pályaválasztási tanácsadás, egyszerűen betöltött egy helyet az iskolában a lakatosok között. Az első szakmunkásévekről sokat némi is lehet mondani, á szokásos bukdácsolás, a szakma élsalját ítálsánák évei ezek. Az út, amély végül Paksra vezetétt, az első magyar munkásgárda NDK-beli „tanulmányútja” alkalmával kezdődött. 1967-ben szegődött el három évire a baráti országba-. Itt lett hegesztő, minősített szákimunkás: Az előbbi esemény természetesen azt is jelentette, hogy 1970-ben az ülj szakmát itthon, a Gyár- és Gépszerelő Vállalatnál hasznosította. A továbbiak már összefüggnek az atomerőmű-építkezéssel. Az első gy ár- és gépsze- reiősök között, akik Pakson munkába álltak. Sőt! Móricz Sándor készítette 1975-ben az építkezésen az első olyan hegesztési varratot', alroely már különleges felkészültséget igényelt. Móricz Sándor 'azóta ingázik Paks és Nagykanizsa között. Ahogy a munka megkövetelte, úgy szerzett egyre magasabb fokozatú minősítést! élete egyre inkább fegyelmet, kiegyensúlyozottságot követel.. „Sportszerű életmódot”, ahogy ő mondja.. Ez természetesen' legtöbbet tőle, de a ^hátországtól”, a családtól is ugyanilyen fegyelmet, otthont teremtő életet követéi. Ha Móricz Sándor munkáját jónak találjuk, akkor az azt is jelenti, hogy a felesége otthon, Nagykanizsán a két kicsi lánnyal ezért mindent meg is .tész. Alkotó társa férjének, a paksi munkásnak, a minősített hegesztőnek, a szerény és közkedvelt fiatalehiibemekj Azt mondják, hogy az érett búza lehajtó a a féjét . Csak az éretlen ember, a csekély tehetségű, a gyenge mutogatja örökké az ő nagy tudását. Móricz Sándor véletlenül sem kérkedne azzal, hogy ő minősített hegesztői Aki ezt tudja és aki ezt meg is tudja ítélni, annak minek dicsekedni. Aki nem, az meg úgy sem értené. Bárkitől kérdeztük, érdeklődtünk, megmagyarázni nem tudta, de éreztük, hogy tisztelik becsülik, jó szakembernek és munkatársnak tartják.. Pedig, ha valaki felérkezik a csúcsra, könnyen fejébe száll a dicsőség. Móricz Sándor az atomerőmű-építkezésen a reaktor térben a főfce- rinigető vezetékék gyok'he- gesztését készíti! erre pedig csak a szakpa legjobbjai kapnak „jogosítványt”. (A laikusok számára: a főkeringető vezetékek ötszáz milliméter átmérőjű, különleges acélból1 készített csövek. Ezeket kell ösiszehegeszteni a reaktortartály csőcsonk j a-ival, úgy hogy az minimum harminc évig olyan kötést adjon, amély Oldhatatlan. Gyakorlatilag a hegesztési varrattal eggyé olvasztják a csőrendszert. Az első művelet, a legnehezebb és a legfontosabb és még egy csolmó leg . ... ez a gyökhegesztés.. A két csőcsonk közé egy ferritizáló gyűrűt tesznek — ennek1 anyaga megegyezik a cső minőségével. A ferritizáló gyűrűt a hegesztés során megdlvaiszt- ják, tehát egy olyan szerkezeti egységet kapnak, amely biztosítja az öldhatatllanságot. Ezt a munkát végzi Móricz Sándor. Utána komoly ellenőrzési műveletet követően — argonVédőgázas wolframszá- ias ívhegesztési módszerrel — még három réteget visznek fel a két csőcsonk közötti, tulipán: formájú részre. Ezután ismét ellenőrzés következik, majd a teljes varMóricz Sándor minősített hegesztő ratvastagSág egyh armadáig elvégzik a munkát, újabb röntgenvizsgálat után a két- hartmadrész készül el. A vizsgálat megint természetes. Az utolsó rétegeket már hagyományos elektróda hegesztéssel viszik fel. a két csőcsonk- ra.) •Egy-egy Ilyen varrat elkészítésében: négyen vésznek részt. Móricz Sándor csapatába tartozik: Nyúl András, Fári József és Oláh Gyula. Egyazon képesítéssel rendelkeznek' mindannyian.. Az utolsó próba után döntötték el, hogy Móricz Sántíoir és Nyúl András a gyökhegesz- tést, Fári József és Oláh Gyula a munka befejező részét végzi.! iAz embert a munkája minősíti.’ Móricz Sándor esetében — ő mondja — a magánéletben nincs is más érdekes. Napi 12 Órát dolgozik és ahhoz, hogy mindennap eredményt érjen eh nincs éjszakázás, baráti pdharazgatás, de még azt is meg kelt gondolni, hogy megnézzen-e egy filmet. így kénytelenek vagyunk a reaktortérben maradni, a munkáról faggat ózni. Arról, mi szükséges ahhoz, hogy másodpercnyi pontossággal együtt dolgozzanak 'Nyúl Andrással,. Móricz Sándor véleményére nem adhatunk — túlzottan szerény, Azt mondja: „a gép irányít bennünket”. Ez annyit jelent,, hogy a gép tényleg másodpercenként ad impulzust, azaz áramot, éhhez kell igazodnia a hegesztőnek. De, hogy a két embernek együtt kell dolgoznia, azt a gép csak segítheti, de teljes egészében nem oldhatja meg. A hatalmas átmérő miatt a gyökvarratot a két hegesztő egyszerre végzi, egymássá! szemben indulnak és a lényeg az, hogy mindig azonos ütemben dolgozzanak. hogy a csőfalba egy'azon mennyiségű hőt vigyenek Ibe, Ebhez összeszokottság, a másik munkájának figyelése és tisztélete szükséges. Móricz Sándor országjáró munkás, 37 éves. két kislány édesapja. Keresete több, mint egy mérnöké, tudása nélkülözhetetlen Pakson — mindezek ellenére a. legszerényebb emberek közé tartozik. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly. A következő öt évben az ipari termelés széles körű és több irányú megújítása a legfontosabb feladat. Ám nemcsak a feldolgozóipar mélyreható átalakulására van szükség — bár kétségkívül viszonylag ezek az ágazatok képesek a leggyorsabban alkalmazkodni a követelmények változásához—, hanem az alapanyag-termelő ágazatok, a bányászat, a kohászat számottevő korszerűsítésére is. Ez utóbbiak fejlődése megkönnyíti a gépipar, a könnyűipar, a vegyipar termékszerkezet-váltását, a termelési ráfordítások csökkentését, a minőség javítását. Ennek érdekében a terv a vaskohászat termelésének 11—13 százalékos növekedését úgy tartja szükségesnek, hogy ez a kohászat termék- összetételében a jobb minőségű hengerelt áruk részarányának emelkedését eredményezze. így javulhat a kohászat saját, nem rubelelszámolású gazdaságossága, de ez a feldolgozóipari — főleg a gépipari — termékek minőségének fejlesztését is lehetővé teszi. AZ ÁTLAGOSNÁL GYORSABBAN A kitermelő ágazatok között a szénbányászat jelenlegi termelési szintje — évi 25,5 millió tonna szén — 1985-ig fedezi a hazai szükségleteket. A földgáz-kitermelés a tervidőszak második felétől kismértékben emelkedik. Az alumíniumipar — kitermelést és feldolgozást egyesítő ágazata — az ágazat fejlesztését továbbra is koordináló központi programmal együtt öt év alatt 15—16 százalékkal növeli termelését. Ebben az ágazatban arra kell törekedni, hogy az átlagos növekedési ütemnél gyorsabban nőjön az exportra kerülő magasabb készültségi fokon álló termékek aránya. A feldolgozó ipari ágazatok között a leggyorsabb növekedést — 31—34 százalékot — a gépipar számára írja elő a terv. Ez az ipar egészének öt évre előirányzott átlagos növekedési ütemét 10—13 százalékkal haladja meg. A vákuumtechnikai, a műszeripari, a híradástechnikai iparág és a közúti járműgyártás fejlesztése a gépipar átlagos növekedését is meghaladhatja, mert ezek az Kongresszusra készülnek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A MÉSZÖV székházában tartotta az év első ülését a Tolna megyei szövetkezetek koordinációs bizottsága. Az ülés munkájában részt vett és felszólalt dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese is. Somi Benjamin összefoglalót tartott a bizottság múlt évi munkájáról, a termelő- szövetkezetek, ipari és fogyasztási szövetkezetek tervteljesítéséről, gazdálkodásáról, együttműködéséről. Vázolta a három szövetkezeti ágazat előtt álló 1981. évi feladatokat. Mindhárom ágazat kongresszusra készül, amit megyei tisztújítások és kongresszusi küldöttválasztó megyei gyűlések előznek meg. Dr. Kálmán Gyula felszólalásában eredményesnek ítéltei meg a szövetkezetek múlt évi munkáját és tolmácsolta a megyei tanács köszönetét és elismerését a szövetkezetek tagságának, tisztségviselőinek, dolgozóinak és szövetségeinek. Ezek után Somi Benjamin — aki a múlt évben töltötte be a koordinációs bizottság soros elnöki tisztét — a soros elnöki teendőket Lakos Józsefnek, a Termelőszövetkezetek Tolna megyei Szövetsége elnökének adta át. ágazatok már megfelelő exportgazdaságosságot értek el. Ezek súlyét növeli egy újabb központi fejlesztési program a számítástechnikai, illetve az elektronikai-mikroelektronikai program. Ez utóbbi a gépipari gyártmány- és technológiaváltást elősegítő korszerű háttéripari fejlesztési célok elérése szempontjából is igen jelentős. A termelés tervezett differenciált bővítésében nyilvánul meg a legkézenfekvőbben a következő öt esztendőre a fejlesztés felelőssége. Ennek lényege, hogy következetesen ragaszkodni kell ahhoz, hogy csak a piaci igényeket gazdaságosan kielégítő termelésnek, termelésfejlesztésnek lehet létjogosultsága. El kell érni, hogy a termelés csak akkor bővüljön, ha a gazdaságos exportáru- alapot is gyarapítja, ha a behozatal ésszerű helyettesítését teremti meg, vagy ha a belföldi fizetőképes kereslet jövedelmező kielégítését szolgálja. Az a profil, termelési ág, termelőegység, amely erre nem képes, a következő éveket, és eszközeit, ne a termelés növelésére, hanem átalakítására igyekezzék felhasználni. A cél az, hogy az anyagi termelés ne csak a természetben (a használati értékben) mutatkozó szükségleteket elégítse ki, hanem növekvő arányban járuljon hozzá a nemzeti jövedelemhez. Ma valamennyi termelő tevékenységet erről az oldalról érdemes mérlegelni; hoz- zájárul-e és mennyivel az ország közös vagyonához, gya- rapítja-e vagy terheli a nemzeti jövedelmet. AZ IPAR MEGÚJHODÁSA A terv azzal számol, hogy az iparnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása a termelésnél gyorsabban növekszik és 1985-ben a nemzeti jövedelem 42 százaléka az iparból származik. Az egész ipar átlagánál gyorsabban emelkedik majd a vegyipar termelése: öt év alatt 26—29 százalékkal. Ebben az ágazatban a verseny- képes alágazatok az átlagosnál gyorsabban fejlődhetnek: a petrolkémiai ipar, a gyógyszerek, a növényvédő szerek és vegyi alapanyagok (intermedierek) termelése. E gyártási ágak bővítését központi (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap tartotta január havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége, Somi Benjámin elnökletével. Első napirendként a titkárságvezetők beszámoltak a lejárt határidejű határozatok végrehajtósáról, majd az általános szövetségi titkárság előterjesztése alapján a vezető testület elfogadta az 1980. évi mérlegismertető közgyűlések megszervezésére készített javaslatot. Februárban tartják az áfész-elknél, takarék- és lakásszövetkezeteknél a tagtanácskozásokat, részközgyűléseket, márciusban a küldöttgyűléseket. Az áfész titkárság az áfész-ek 1980. évi tervteljesítéséről és az 1981. évi üzletpolitikai célokról adott tájékoztatást. Előzetes adatok szerint a bolti kiskereskedelem forgalma közel 11 százalékkal, a vendéglátóipari forgalom 7,1 százalékkal emelkedett. Az áfész-ek működési területén élő lakosság áruelfejlesztési programok is ösztönzik. Az egész ipar termelési növekményének háromnegyed részét exportálni kell. Ahol tehát nagyobb termelési értéket terveznek a következő öt esztendőre, ott nagyobb exportbevételt is célul kell kitűzni. Mindez egyértelműbbé teszi, hogy az ipar megújhodása milyen új gazdálkodói magatartást követel a vállalatoktól: a kezdeményezőkészség erősítését, az új iránti fogékonyság fejlesztését, a megszokott módszerektől, szemlélettől való elszakadás bátorságát és önálló gondolkodást. Ezzel a követelménnyel kell szembenézni és megbirkózni az anyagi termelés valamennyi ágazatában. Az élelmiszeripari vállalati fejlesztésnek is a népgazdaság export jövedelmezőségének növelését kell szolgálni. Az élelmiszeripar termelése öt év alatt 16—18 százalékkal, a mezőgazdaságé 12—15 százalékkal növekszik. A mezőgazdasági termelés egészét, és annak szerkezeti fejlesztését is mindenekelőtt a külgazdasági kereslethez, illetve a hatékonysági követelményekhez kell igazítani. A mezőgazdaság kiviteli többletét elsősorban a növénytermesztéstől és az élelmiszeripartól várjuk. A háztáji és kisegítő gazdaságok — megfelelő anyagi ösztönzéssel — ' a következő időszakban is jelentős hányadát adják majd a mezőgazdasági termelésnek: e gazdaságok termelése nem csökken, egyes termékek esetében pedig növekszik. A gazdasági szabályozás, az 1980-ban már sikerrel alkalmazott új hitel- és árfolyampolitika, továbbá az új, a világpiac értékítéletét pontosabban közvetítő termelői árrendszer egyértelműen és következetesen ösztönöz a hatékonyabb vállalati, tervezési, irányítási, gazdálkodási gyakorlat kialakítására és megszilárdítására. A vállalatok anyagi érdekeltsége ma már vitathatatlanul a hatékonyság növelését helyezi a vállalati munka középpontjába, s várható, hogy a közgazdasági szabályozás általános és következetes érvényesítése kikényszeríti a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. (Következik: Helytállni a világban.) látását sikerült alapvetően zavartalanul és javuló színvonalon biztosítani. A felvásárlási üzemág burgonya- felvásárlási tervét 11 százalékkal túlteljesítette. A zöldség-, gyümölcsfelvásárlás 68 —70 százalék körül alakul. Vegyes cikkek közül a méz felvásárlása a legkiemelkedőbb. Az előterjesztés és a vita után kiemelt helyet kapott a gazdálkodás. A takarékossági intézkedések már a múlt évi gazdálkodásban is érezhetők voltak, ugyanakkor felszínre került az is, hogy a kívánatos és lehetséges gazdálkodásnak még vannak tartalékai. Ezek felszínre hozását segítik azok az intézkedések, melyeket az elnökség meghatározott. Utolsó napirendként a vezető testület elfogadta a MÉSZÖV 1981. évi cselekvési programját, amely a mozgalom IX. kongresszusára készülve szabja meg a szövetség apparátusának legfontosabb szövetkezetpolitikai és gazdaságszervező feladatait. Sz. J. GERENCSÉR FERENC Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Nőtt a forgalom Szövetkezetpolitikai feladatok Hegesztők a reaktortérben
