Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

2^ÍÉPÜJSÁG 1981. január 27. Hatvanéves az OKP Berlinguer beszéde Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára köszönti a párt 60. évfordulójának tiszteletére rendezett gyűlésén az OKP egyik alapító tagját, Umberto Terracinit. Mit várhatunk? Madrid második szakasza Az olvasó sokat ball a madridi találkozóról, de nehezen tájékozódik abban, hogy mii történik ott. Valóban nehéz át­tekinteni az ülések sorozatát. De ha a lényeget néztük, vilá­gos: ez az egyetlen és vissza-visszatérő fórum, amelyen vala­mennyi európai és a két észak-amerikai kormány küldöttei egy asztalhoz ülnek és kontinensünk ügyeivel 'foglalkoznak. Egyúttal le is mérhető, (mennyire tudnak együttműködni, mennyire erősek a szálak. A november-decemberi első félidő megmutatta 1— minden feszültség, harag, vita elleniére —, hogy állják a szakítópróbát. Európa országai, az USA és Ka­nada képviselői egy asztalnál ülnek.. Pontosabban szólva ül­tek 1980 végéig, majd szabadságira mentek. Január 27-én, a téli szünet után ismét megkezdik a munkát — a teríy szerint márciusig; Most, az első félidő elmúltával, növekszik a remény, hogy a második félidőt az előretekintő javaslatok töltik ki.. így némi remény van a megállapodásra. Eddig nyolcvannégy javaslat futott bei, ezek — és talán újabbak és a kiegészítések — fölött nyílik most néhány hetes vita: És itt, a 'javaslatokkal kapcso­latban emlékeztessünk a Madridban szereplő fő témakörök­re, amelyekhez a helsinki záróokmányban foglaltak szolgál­tatják a kiindulópontot. Az első nagy fejezet '(„kosár” —■ aho­gyan az újságírói népnyelv elnevezte)' az államok együttélé­sének alapélveit tartalmazza — egyebek között az egymás bélügyedbe való be nem avatkozást, a határok sérthetetlensé­gét. 'Gazdasági 'kérdésekkel foglalkozik részletesen a második fejezet, a lehetőségekkel, a szükséges tennivalókkal.. (Ehhez kapcsolódik az a magyar kívánság, hogy a közös piaci part­nerek szüntessék meg a még fönnálló hátrányos megkülön­böztetéseket e területen.) Végül a harmadik kosáriban megint- csak bő a választék: a kulturális értékek cseréjétől: egymás jobb megismerésétől, az őmberi jogok és a kapcsolatok fej­lesztésén át az oktatási tapasztaltok cseréjéig, sok minden található itt.. A nyofflcvannégy előterjesztés valamilyen- szempontból' érin­ti a fentieket. De térjünk most vissza az első fejezethez, az államok együttélésiének egyik fontos vonatkozásához, ahnely a helsinki záróokmányban a bizalom erősítéslót szolgáló kato­nai intézkedések formájában szerepel, itt szögezték le még 1075-ben az aláírók, hogy a politikai enyhülést (amelynek jele és foglalata maga a helsinki záróokmány)', minél élőbb katonai enyhüléssel kell' kiegészíteni. Ez azóta sem, haladt előre, sőt napijainkban ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Ezért a szocialista országok közös fő javaslata így hangzik: döntsenek Madridiban olyan külön, későbbi, az európai le­szerelést és a katonai enyhülést szolgáló konferencia össze­hívásáról, amely kizárólag ennek a témának szenteli műinké- jiát 'Egyelőre azonban még Madridnál tartunk. Minden' bi­zonnyal nehéz viták kezdődnek a legfőbb javaslat felett, de az európai népek közös érdeke a békés együttműködés fenn­tartására reményt ad arra hogy a harmincöt küldöttség mun­kája eredményes lesz. TATAR IMRE JNDK-kiildöttség Budapesten Lengyel lapok a szabad szombatról A „Szolidaritás” szakszer­vezet által egyoldalúan pi­henőnapnak nyilvánított ja­nuár 24-i szombat ügye élén­ken foglalkoztatja a lengyel közvéleményt, így a hétfői központi lapokat is. A Trybuna Ludu, a LEMP központi lapja kommentárjá­ban rámutat, hogy — január 10-hez hasonlóan — az el­múlt szombaton is több mil­liárd zlotty értékű veszteség érte az amúgyis nehéz hely­zetben levő gazdaságot. Emel­lett az emberek „szükségte­len erkölcsi dilemma elé ke­rültek : választaniuk kellett a nagy társadalmi bázissal rendelkező szakszervezet döntése és a létfontosságú munka között”. A hadsereg lapja, a Zol- nierz Wolnosci felhívja a fi­gyelmet arra az ellentmon­dásra, hogy miközben Len­gyelország a szocialista or­szágok pótlólagos segítségére támaszkodik, magában az or­szágban arról folyik a vita, hogyan lehetne kevesebbet dolgozni és többet pihenni. A „Szolidaritás” szakszer­vezet egyes csoportjai „foko­zódó agresszivitással” lépnek fel a hatóságokkal, a helyi vezetőkkel szemben. Egyre gyakoribbak az olyan esetek, hogy a szakszervezet aktivis­tái fenyegetik az üzemek ve­zetőit és saját kollégáikat is. Más szóval: az arrogancia, az agresszivitás és a lélek­tani terror egyre általáno­sabb eszközzé válik az úgy­nevezett „saját jogok” és az „érdekvédelem” alátámasztá­sára. Az ilyen magatartás két­ségtelenül az ország gazda­sági helyzete iránt érzett fe­lelősség teljes hiányáról ta­núskodik. Minden, az állam normális működését akadá­lyozó akció „árt az ország ér­dekeinek, biztonságának, csökkenti nemzetközi tekin­télyét. A káosz, a gazdasági destabilizáció az ország vé­delmi képességének alapjait is fenyegeti, mert ha gyenge az állam, akkor védelme is gyengül” — hangsúlyozza a lengyel hadsereg lapja. Vasárnap este a nyugat­németországi Wiesbadenbcl egy New York melletti ka­tonai légitámaszpontra érke­zett a teheráni amerikai nagykövetség volt személy­zete. Az 52 amerikai 444 na­pot töltött iráni fogságban, ezt követően négynapos ka­ranténban volt egy nyugat­németországi amerikai kato­nai kórházban. Hozzátarto­zóik odautazását az amerikai külügyminisztérium „nem tartotta tanácsosnak”. Vasárnap a túszok, akiket a repülőtérről buszokon, a rendőrség és a biztonsági szolgálat kéttucat gépkocsija kíséretében szállítottak a West Point katonai akadé­miára, végre találkozhattak családjukkal. Ez alkalommal a sajtót is távol tartották tőlük. A kétnapos, szigorúan ellenőrzött „pihenést” köve­tően kedden Washingtonba szállítják őket, ahol most már a Reagan-kormányzat rendez hivatalos fogadtatást tiszteletükre. Reagan vasárnap délelőtt a Fehér Házban fogadta a volt túszok mintegy kétszáz hoz­zátartozóját. SZENÁTUSI vizsgalat INDUL Charles Percy illinoisi re­publikánus szenátor, a sze­nátus külügyi bizottságának elnöke vasárnap kijelentette, hogy az iráni kormánynak „a büntetés valamilyen ele­mével kell számolnia” az amerikai diplomáciai sze­mélyzet 444 napos fogva tar­tása miatt. Nem mondta meg, hogy Iránnal szemben konk­rétan milyen büntetésre gon­dol. Közölte viszont, hogy a Az Olasz KP végleg befe­jezettnek tekinti a „demok­ratikus szolidaritás” tapasz­talatát és a „demokratikus alternatívában” jelöli meg az ország jövőjét. Air a célja, hogy más baloldali és hala­dó katolikus, polgári erők­kel együtt alternatívát kí­náljon az országnak a ke­reszténydemokrácia hatalmi rendszerével szemben. —Eb­ben összegezhető Enrico Ber­linguer, az OKP főtitkára beszédének lényege. Berlinguer pártja megala­kulásának 60. évfordulója al­kalmából Rómában vasárnap este mondott beszédében ki­jelentette, hogy súlyosbodott az olasz politikai helyzet az elmúlt hónapokban: a botrá­nyok, a földrengés utáni mu­lasztások, a visszaélések, a D’Urso elrablóinak tett en­gedmények kiélezték a hatal­mi körök ellentmondásait. A terroristáknak tett engedmé­nyekkel „olyan súlyos sebet ejtettek a köztársaság testén, hogy nem lesz könnyű be­gyógyítani” — mondbtta. Berlinguer az OKP politi­kája alapelemének nevezte a szocializmushoz vezető utak A hétfőn megjelent kínai lapok első oldalon számol­nak be a „Lin Piao és Csiang Csing ellentforradalmi klikk” tíz fővádlottjának perében hozott ítéletekről. A lapokban közölt fényké­peken megbilincselt kézzel látható a per két központi vádlottja, Csiang Csing asz- szony, Mao Ce-tung özvegye és Csang Csung-csiao, a Kí­nai Kommunista Párt KB és a Politikai Bizottság állandó bizottságának volt tagja. A Mao Ce-tung által kezdemé­nyezett és vezetett „nagy proletár kulturális forrada­szenátus külügyi bizottsága hamarosan megkezdi a volt túszok kihallgatását arról, hogyan bántak velük Irán­ban. Percy szerint Iránt min­denekelőtt a nemzetközi kö­zösségnek kell elítélnie. A további büntetések mikéntjé­re csak azzal utalt, hogy ki­jelentette: az Egyesült Álla­moknak olyan intézkedést kell tennie, hogy máskor „egyetlen ország se merész­kedjék” az Iránéhoz hason­ló cselekedetre. VITA IRÁNBAN IS A MEGÁLLAPODÁSRÓL Az iráni mérsékelt polgári politikusak mind erőtelje­sebben hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a kormány nagy engedménye­ket tett az Egyesült Álla­moknak a túszügy rendezé­sében, és káros következmé­nyeik máris éreztetik hatá­sukat az országban. „Meg kell vizsgálni, mi lett a túszok szabadon bo­csátáshoz Khomeini ajatol- lah által megszabott feltéte­lekből abban a megállapo­dásban, amelyet a kormány végül is megkötött” — jelen­tette ki ismét Baniszadr el­nök Bazargan volt miniszter­elnök lapjában, a Mizan- ban hétfőn megjelent inter­júja során. A Mizan ugyancsak hétfőn arra is figyelmeztetett, hogy a „túszdosszié” még nincsen lezárva és felszólította olva­sóit, hogy juttassák el a vé­leményüket az újsághoz. Ba­zargan korábban bejelentet­te, hogy parlamenti vitát kí­ván indítani az amerikai— iráni egyezségről. szükségszerű sokféleségének, benne az olasz demokratikus útnak a gondolatát, továbbá a „történelmi kompromisszu­mot”, mint szövetségi politi­kát és az „eurokommuniz­lom” két vezéralakját halál­ra ítélte a különleges bíró­ság, a halálos ítélet végrehaj­tását azonban két évre fel­függesztették. Amennyiben ez idő alatt a halálra ítéltek megbánást tanúsítanak, a kí­nai büntetőtörvény értelmé­ben a halálos ítélet élet­fogytig tartó börtönbüntetés­re változtatható át. A kínai központi televízió helyszíni beszámolója azt ta­núsította, hogy az elítéltek nagy többsége mindenfajta érzelemnyilvánítás nélkül vette tudomásul az ítéletei. Vasárnap délután a szaúd- aráibiiai (Mekkában, a szentség mecsetjében ünnepélyesen megnyitották a harmadik isz­lám csúcskonferenciát. A há­romnaposra tervezett talál­kozó résztvevői elsősorban Jeruzsálem státusával és a palesztin nép harcához nyúj­tandó támogatással foglalkoz­nak. A megnyitó ünnepségen három király, öt emír és 18 elnök volt jelen, míg iltl álla­mot egyéb magas rangú sze­mélyiségek képviselitek. 87 iszlám ország és a Palesztinái Felszabadítani Szervezet kép­viselői a ceremónia kezdetén a Korán szukáiból (fejezetei­ből) felolvasott Idézeteket hallgattak meg. Érdekesség, hogy a maronita katolikus Eliasz Szárkisz libanoni ál­lamfő ném vehetett részt a megnyitó ünnepségen, mivel „hitetlenek”, azaz nem moha­medánok nem léphetnek Mekka területére. Kurt Waldheim az ENSZ főtitkára vasárnap megérke­zett Taifba. Szaúd-arábiai kormányforrások szerint Waldlhéilm élni fog az alka­lommal és fontos tárgyaláso­kat folytat több iszlám állam vezetőjével'. Mint ismeretes, Irán1 és Egyiptom — eltérő okok mi­att — nem képviselteti ma­gát a csúcsértékeZleten . Az értekezletet az iszlám legszentebb helyén, a mefckai nagymecsetben a Kába kőnél' Fáid herceg, szaúdi trónörö­kös nyitotta meg, Kihalód ki­rály nevében. A 'helyszínre küldött isz­lám újságíróiknak feltűnt egy találkozás, amely megbékélés előjele lelhet: a 'Kába kövét őrző mecset aranykapuja előtt II. Hasszán' marokkói must”, benne a „harmadik út” tételét. A pártélet kérdéseiről szól­va mindenekelőtt az OKP tömegekhez és néphez fűző­dő kapcsolatainak kiszélesí­tését hangsúlyozta. Az egyetlen kivétel Csiang Csing volt, aki a két évre fel­függesztett halálos ítélet be­jelentése után jelszavakat kiáltozott, s jogosnak nevez­te korábbi tevékenységét. Mao Ce-tung özvegyét, akit a jelek szerint a maratoni per nem győzött meg róla, hogy vesztett ügyet képvisel, a bí­róság elnökének utasítására a fegyőrök kitoloncolták a tá rgyalóteremb ől. A kínai lapok közlik az ítélet 14 000 szavas indoklá­sának teljes szövegét, vala­mint a Zsenmin Zsipao ve­zércikkét, amely a kínai nép hatalmas győzelmeként érté­keli a „tízek” perét és igaz­ságosnak minősíti az ítéletet. rázott egymással!:. A két or­szág viszonya 1075) óta rossz, amióta Algéria támogatja a Nyu gat -Szahara marokkói uralom alól való 'felszabadí­tásáért küzdő PoMsairio Fron­tot. A front egyébként üzenetet intézett a csúcsa értekezlethez, s abban mint a nyugat-szaharai nép „függetlenségének és szabad­ságának egyedüli letétemé­nyese” tárgyalásokat ajánl Marokkónak: A szaúd-arábiai Taifban hétfőn munkaül'ésse] folytat­ta munkáját a 3. iszlám csúcsértekezlet. Az iszlám konferencia eddigi elnöke, Ziaul Hak 'pakisztáni államfő átadta 'posztját Khaled szaú­di királynak, aki házigazda­ként egyben a jelenlegi ta­nácskozás elnöke is. A Palesztinái Felszafoadítá- si Szervezet képviseletében a tanácskozáson részt vevő Jasszer Arafatot, a PFSZ V. B. elnökét H. Hasszán marokkói király javaslatára a szervezet egyik alelnökivé választot­ták. A konferencia két má­sik alelnöke Ziau'r Rahman, bangladesi elnök és Siékou Touré guiheai államfő lett. A pakisztáni elnök után Waldheim — aki megfigyelő­ként vesz részt a tanácskozá­son — rövid felszólalásában aggasztónak nevezte a világ­ban' jelenleg zajló konfliktu­sokat, egyben felszólította az iszlám konferencia (tagjait, hogy működjenek együtt a v i l ágszervezet tel és támogass sák törekvéseit. Az első munkaülésen, ame­lyet kétórás tanácskozás után a délutáni órákban berekesz­tettek, a 33 részt vevő tagál­lam számos küldöttségvezető­je felszólalt; Abdel Ghani Abdul Kader, a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a központi bizottság tit­kára vezetésével hétfőn hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság párt- és állami kül­döttsége. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Veress Péter, az MSZMP KB tagja, külkereskedelmi miniszter, Nagy Gábor, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes veze­tője és Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes. Ott volt Salem Fares, a JNDK berlini nagykövetsé­BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front pártjának (FLN) küldöttsége Dellouci Boualemnek, az FLN Központi Bizottsága tagjá­nak, a KB gazdasági osztá­lya elnökének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője fo­gadta. Jelen volt Abdelaziz Kara, az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövete. ♦ Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Nilam Szandzsiva Reddi köztársasági elnököt India nemzeti ünnepe, a köz­társaság napja alkalmából. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke Indira Gandhi miniszterelnökhöz intézett üdvözlő táviratot. * ' Dr. Herbert Krolikowski- nak, az NDK külügyi állam­titkárának vezetésével hét­gének hazánkban is akkredi­tált ideiglenes ügyvivője, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. Délután a Küll'kerestk'edélmi Minisiztériumban megkezdőd­tek a magyar—jemeni gazda­sági tárgyalások. A magyar tárgyaló delegációt Veress Péter, a jemeni tárgyalódele­gációt Abdel. Ghani Káder vezeti.' A felek áttekintették a két országi gazdasági kapcsola­tainak alakulását, és azt köl­csönösen’ kedvezőnek ítélték meg. Az eszmeicsere során megvizsgálták a továbbfej­lesztés lehetőségeit, az ehhez szükséges ifeltétetefc megte­főn küldöttség érkezett Bu­dapestre a magyar—NDK kulturális és tudományos együttműködési bizottság 8. ülésére, és a két ország 1981— 1985. évekre szóló kulturális és tudományos együttműkö­dési munkatervének aláírá­sára. PÁRIZS Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök üzenetet intézett Leonyid Brezsnyevhez — közölte hét­főn az Elysée-palota. Az üze­netet szombaton Henri Fro- ment-Meuriee, Francia­ország moszkvai nagykövete adta át Vaszilij Kuznyecov- nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége el­ső elnökhelyettesének. Tar­talmáról semmiféle felvilá­gosítást nem adtak Párizsban. STOCKHOLM A svéd kormány meghívá­sára hétfőn kétnapos hiva­talos látogatásra Stockholm­ba érkezett Georgiosz Ral- lisz. Személyében először lá­togat görög miniszterelnök Svédországba. New York Hazaérkeztek a volt túszok Nyitás Mekkában, folytatás Taifban Tanácskozik az iszlám csúcs király és Bendzsédi'd Sadli algériai elnök hosszan kezet » ítélet a „tízek” perében remitéséniek: módozatait.

Next

/
Thumbnails
Contents