Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

1981. január 27. , TOLNA'', tvÉPÜJSÁG 3 Fiának adta át a fegyvert Munkásőrgyűlések Szekszárdon, Pakson, Bonyhádon Hass, alkoss, gyarapíts! (I.) Az alap a teljesítmény A hét végén ünnepi egység gyűlések zajlottak le Szekszár­don, Pakson, Bonyhádon. Összegezték, hogyan teljesítették 1980-ra meghatározott, vállalt feladataikat, elbúcsúztatták a tartalékba menő, leszerelő társaikat, esküt tettek a testület so­raiba lépő újak. Szekszárd Szekszárdon a megyei mű­velődési központban együtt tartotta gyűlését a megyei törzs, közvetlen alegységei és a szekszárdi városi-járási egység. A meghíyott vendé­gek közt ott volt Palkovics István nyugdíjas megyei pa­rancsnok és Gál Antal nyug­díjas városi-járási parancs­nok is. Nagy Ferenc, a Cséby Jó­zsefről elnevezett városi­járási egység parancsnoka tartott beszámolót az elmúlt évben végzett munkáról. — Munkánkat olyan, ki­emelkedő események hatá­rozták meg, mint a párt XII. kongresszusa, és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordu­lója, a képviselői és tanács­tagi választások, a magyar szakszervezetek kongresszu­sai, nem különben az V. öt­éves terv befejező éve. A munkásőr-feladatokban 1980- ban került sor első ízben a raj parancsnoki állomány tan­folyam keretében történő ala­pozó kiképzésére. Az alegy­séggyűléseken kívül a párt­ái apszervezetek is értékelték a munkásőri pártmegbízatá­sokat. — Jelentjük a pártnak, hogy mind a megyei parancs­nokság törzse és közvetlen szakalegységei, mind a vá­rosi-járási egység állománya becsülettel teljesítette az 1980-ra előírt kiképzési és szolgálati feladatokat, telje­sítette az irányító pártszer­vek által meghatározott cél­kitűzéseket. Egészségesen fejlődött az állomány össze­tétele — 85 százalék a fizi­kai munkások aránya —nőtt a közép- illetve felsőfokú iskolát végzettek száma. Emelkedett a foglalkozáso­kon való megjelenés aránya, javult a kiképzési fegyelem, a szolgálati feladatok ellátá­sa, a parancsnokok, főleg a rajparancsnokok irányító, vezető munkája. Jó az együtt­működés a társ fegyveres erőkkel, az ifjúsági szerveze­tekkel, az MHSZ-szel és a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet Déli hadse­regcsoport alakulataival. Nagy Ferenc ezután köszö­netét mondott a pártszervek­nek, alapszervezeteknek a sokoldalú támogatásért, nem különben a munkásőr „hát­országnak” — a családoknak, családtagoknak. Elköszönt a leszerelő, a tartalékba menő munkás­őröktől, kérve őket, hogy a testületben szerzett politikai, mozgalmi tapasztalatokat hasznosítsák a szocialista építőmunkában. Köszöntötte a munkásőr jelölteket: az egy­ség, az alegységek kollektívá­ja szeretettel fogad bennete­ket, azt kérjük, szolgáljátok a haza, a nép -ügyét, úgy, ahogyan az elődeitek tették. A parancsnoki beszámoló után Tatár Lajos megyei pa­rancsnok és Rúzsa János, a Nagy Ferenc beszámolója városi pártbizottság első tit­kára adta át a megyei pa­rancsnokság legjobb szak­alegysége címet a vegyi vé­delmi szakasznak, a második helyezésért járó elismerő ok­levelet az ellátó szakasznak. Hatan kaptak kiváló pa­rancsnok jelvényt, tizenöten kiváló munkásőr jelvényt. Húszéves Szolgálati Érdem­éremmel tüntették ki Már- marosi László és Orbán Fe­renc munkásőröket, kilencen kapták a 15, tizenketten a 10 éves szolgálatot elismerő ki­tüntetést. Tizenhármán kap­ták meg a Munkásőr emlék­jelvényt. Utána a munkásőrjelöltek tettek esküt, majd befejező* sül a megyei művelődési központ együttese köszöntöt­te műsorral az ünneplő mun­kásőröket. A kitüntetett munkásőrö­ket fogadáson köszöntötte Hohmann József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Boi\yhád A bonyhádi Alpári Gyula egység a művelődési házban vasárnap délelőtt tartotta ün­nepi egységgyűlését. Az el­nöklő Kasler Antal, a kis- vejkei termelőszövetkezet el­nöke, szakaszparancsnok, a vendégek között köszöntötte dr. Király Ernőt, a megyei pártbizottság titkárát, Dara­dics Ferenc országgyűlési képviselőt. Donáth Dénes egységpa­rancsnok számolt be az egy­ség elmúlt évi feladatainak teljesítéséről. Elmondotta, hogy a kiképzéseken a meg­jelenés aránya 96,5 százalé­kos volt, a személyi állo­mány a lőfeladatokat jó és kiváló eredménnyel hajtotta végre. Kiemelkedő a híradó szakalegység tel jesítménye: hatodszor nyerték el a me­gyei parancsnokság legjobb szakalegysége címet, egyrészt szakmai felkészültségük ré­vén, másrészt, mert tíz éve van együtt az alegység, azo­nos összetételben. Az egység legjobb szakasza címet pedig Böröczi Katalin veszi át a kiváló munkásőr jelvényt Tatár Lajostól hetedszer érdemelte ki az V. szakasz kollektívája. Az elismeréseket, a kiváló parancsnok, kiváló munkás­őr jelvényeket Tatár Lajos megyei parancsnok és János Jeromos, a városi pártbizott­ság első titkára adta át, a 15, a 10 éves Szolgálati Érdem­érmeket pedig Haypál Tibor, az országos parancsnokság osztályvezetője és János Je­romos. A városi pártbizottság el­ső titkára fogadta az új munkásőrök esküjét, majd a fegyverátadás megható pilla­nata következett. A leszerelő munkásőrök nevében a he­tedszer kiváló alegység' mun­kásőre, Bocz József adta át a fegyvert fiának, Bocz Ká- rolynak. Az ünnepi egységgyűlést műsor zárta, amelyben köz­reműködött a BM Határőr­ség Központi Zenekarának kisegyüttese, Turpinszki Bé­la, Domahidy László, Med- gyesi Mária, Deák István és a szellemesen konferáló Sab- ján Éva. A kitüntetett munkásőrö­ket köszöntötte dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára, valamint az egyik szovjet alakulat parancsnoka. Paks Külsőségeiben is ünnepé­lyes volt a paksi „Takács György” munkásőrszázad egy­séggyűlése szombaton dél­után, az atomerőmű lakóte­lepén. A hatalmas munkás­étterem egyik sarkában in- nulókat játszott a paksi fú­vószenekar, Hartmann Jó­zsef zeneiskola-igazgató ve­zénylésére, sok családtag és vállalati, szövetkezeti vezető jelent meg, mint vendég. Részt vett az ünnepi egység­gyűlésen dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, Kemény József, a munkás­őrség megyei parancsnoká­nak helyettese. A felsorakozott munkás­őröket Rigóczky István, a városi-járási pártbizottság első titkára üdvözölte, majd a Himnusz elhangzása után r©egkezdődött a hagyományos eseménysorozat, amelybe a legtöbb színt az úttörők mű­sora és az új munkásőrök eskütétele vitte. Pataki György egység- parancsnok jelentésében rész­letesen szólt a század életé­ről, munkájáról, eredményei­ről. Külön kiemelte a sza­kasz- és rajparancsnokok képzését, nagyobb tudósát, amelytől azt várják, hogy az idén még jobb eredménye­ket ér el az egység. A „Ta­kács György” munkásőr­század erkölcsi-politikai ál­lapotát jónak ítéljük meg — mondotta Pataki György pa­rancsnok —, az elvtársak ki­tartással, odaadással végez­ték munkásőri pártmegbíza­tásukat. Munkahelyükön is helytállnak, a legtöbben pél­damutatóan. Kitüntetések, elismerések bizonyítják ezt. Az egység 73 százaléka részt vesz valamilyen oktatásban és szocialista brigádtag 43 százalékuk. Az 1980-as kiképzési fel­adatokat végrehajtották. Egyebek között, kiváló ered­ménnyel, az egyéni harc­szerű- és rajkötelék-lőgya- korlatokat. A parancsnoki je­lentés részletesen ismertette ezt a tevékenységet is. Felszólalt az egységgyűlé­sen dr. Gyugyi János, a me­gyei pártbizottság titkára, fő­ként arról beszélt, milyen feladatok várnak ránk a VI. ötéves tervben. Szólt a mun­kásőrökhöz Rigóczky István, a paksi városi-járási párt- bizottság első titkára is, és az új munkásőröknek ő adta át az igazolványokat. Összesen 61 kitüntetést kaptak a paksi egység mun­kásőrei, közöttük a leszere- lők. Az országos parancsnok a Szolgálati Érdemérem 20 éves fokozatát adományozta Kövecses József és Szalmási Ferenc munkásőröknek. A népgazdaság hatodik öt­éves terve csaknem hó rom- esztendős élelmző (munka eredménye, almély az össze­állítás utolsó szakaszában társadalmi és parlamenti vi­tákban is érlelődött. A ter­vezők a párt irányelvei alap­ján lényegében három, az or­szág további boldogulását alapvetően meghatározó kér­déscsoportra adtak választ az úlj ötéves terv fejezeteiben. E három kérdéskör mögött tu­lajdonképpen három kihívás rejtezik, amelyekkel a ma­gyar gazdaságnak a 70-es évek elejét őlrfcözepétől égyire inkább szembe kellett néznie. Nemcslak a világgazdasági korszakváltás kíván ugyanis a magyar gazdaságtól más­fajta, új személetű magatar­tást a 80-ais évék küszöbén, haném még két, a változta­tásokat erőteljesen sürgető folyamat is. Nevezetesen egy külső, nemzetközi méretű fo­lyamait: új. műszaki normái­val kibontakozott tudomá­ny ös-technikai forradalom. S a másik: egy belső, a hazai gazdaságban végbement fej­lődés nyomán kialakult ten­denciái, az intenzív gazdálko­dási szakaszra jielilemző kö- vetéllmények felerősödése. ELSŐ HELYEN A KÜLGAZDASÁGI EGYENSÚLY A korábbiakkal összevetve a VI.. ötéves terv legfőbb új vonása az, hogy egy eredmé­nyesebb 'gazdálkodói maga­tartást akar kialakítani és azt általánossá tenni a ma­gyar gazdaságban. A terv ér­vényesíti azt a felismerésit is, hogy az eredményesebb gaz­dálkodói magatartás kibonta­koztatása nam llelhet csupán a vállalatok ügye, ennek ér­dekében nem lehet csak a „munka világában.” cseleked­ni — ez átfogó társadalmi feladat. A hatékonyság fej­lesztéséért a t ársadalmi tevé­kenység valamennyi területén cselekedni kéül, az egészség­ügyiben, az oktatásiban, a he­lyi, a tanácsi munkában, a közigazgatásban, A terv eh­hez teremt széles körű lehe­tőséget: a célok és az eszkö­„Űgy volt, hogy nagyanyám azt mondta apámnak, borbély legyen a gyerekből. Merthogy soványka, nyiszlett gyerek voltam. Olyan munkára, ahol fizikum kell, nem voltam al­kalmas. Aztán átjött, Bras­sóból későbbi tanítómeste­rem, Hollós György, fiúkat keresett, akiknek megvolt már a hat iskolájuk. így ke­rültem Bodoláról Brassóba, kitanulni a szakmát.” Dobán Szilárd kárpitos- mester 1948-ban lett önálló kisiparos Szekszárdon. A ko­rábbi évekről így beszél: — Kilencszázharminc­nyolcban lettem segéd, öt évvel később kerültem Szek­szárdira, a Seleznik-féle mű­helybe, ahol kereken öt esz­tendőt dolgoztam, öt évig gyűjtögettem, mire össze tud­tam vásárolni a legszüksé­gesebb dolgokat. Afrikot — ez egyébként a kárpitosok egyik legfontosabb anyaga, szárított fűféle, amely Afri­kában terem, hasonló a ken- derkóohoz — szögeket, vat­tát, lószőrt, guntnikat, spár­gaféléket, cérnákat és termé­szetesen a szerszámokat. A mai műhely a Széchenyi ut­cában parányi, talán három nyúlugrásnyi terület. Két állványon két fotelváz áll, a megkopott szövet cafatokban lóg. — Meg lehet nézni ezt a fotelt. Negyvenéves. Ke­vés munkával újat varázso­lok belőle. Persze, a mai bú­torokkal már más a helyzet. Egy modern bútor élettarta­ma alig nyolc-tíz év, aztán zök egyensúlyával és főként azzal, hogy a célok elérése csalk akkor lehetséges, ha a gazdálkodás, a cselekvés min­denütt új pályára álll. Ezt szolgálják a szabályzók, a hi­telpolitika; az új árrendszer, a gazdaságirányítás szerveze­ti korszerűsítése, s számos új rendelet. A terv, mint reális és vi­lágos (munkaprogram a köve­télményeket és az azokból következő feladatokat ésszerű sorrendbe rendezi a t ársada­lom fő céljai és a gazdaság jelenlegi lehetőségei alapján. A teendők közül az első helyre a világgazdasági kö­vetelményekhez való igazo­dás, a Ikülgazdasági egyen­súly javítása került. Ez szol­gálja ugyanis a társadalom legfőbb célját: az életszínvo­nal (megőrzését és később to­vábbi növelését. A törv a kül­gazdasági és a belső egyen­súly javításának fő eszköze­ként a gazdálkodás haté­konyságának erőteljes fej­lesztését (jelöli meg. így ala­kult ki a terviben a cél: az életszínvonal megőrzése; a feládáit az egyensúly javítása és az eszköz; a hatékony gaz­dálkodás kibontakoztatása; s e három, egymásnak minden­ben megfelelő összhangja. MÉRSÉKELT FOGYASZTÁS A terv (11981.—85. között a nemzeti jövedelem 1(4—17 százalékos növelését irányoz­za ellő.1 A belföldi felhaszná­lás ennél lassabban, öt év alatt 3—5 százalékkal emel­kedhet. Ez fele, egyhartmada az ötödik ötéves tervidőszak­ban elért növekedésnek. A mérséikéltébb növekedési ütém kedvez a differenciált fejlesztési gyakorlat kialakí­tásának. A versenyképes ter­mékek gyártásának bővítése az átlagost jóval meghalad­hatja,. Éppen az a legfőbb társadalmi-népgazdasági ér­dek, hogy a versenyképes ter­melés féjlődijiön gyorsan, egy­re inkább ebből származzék az ország bevételeinek na­gyobb hányada.1 Nehée időszak következik ott, ahol még nem kezdték el lehet kidobni — panaszkodik a mester. Dobán Szilárd 1947-ben Pécsett, a Pécsi Ipari Kama­ra előtt tett mestervizsgát, ami, ahogy elmesélte, nem is volt akkoriban könnyű fel­adat. — Az első műhelyemben, a Marx Károly utcában még vállaltam megrendelésre komplett bútorkészítést — természetesen asztalosok se­gítségével, akik elkészítették a bútorok favázát. Ma már ez nem megy, nem találni olyan asztalost, aki vállalná ezt a munkát — mondja a mester. Szekszárdon ma mindössze két kárpitos kisiparos végez javítási munkákat. Dobán Szilárd kárpitost sokan is­az eredményesebb munkához szükséges változtatásokat, A hatékonyság javításához ugyainis most ném lehet a do­log könnyebbik felét megra­gadva eljutni: nincs mód ar­ra, hogy látványos beruházá- soklkal korszerűsítsék a ter­melő berendezéseket, cserél­jék a gyártmányokat. Erre csak azok a termelőegységek gondolhatnak — azok ás kor­látok között —, amelyek már ma is versenyképes, gazdasá­gosan, exportálható terméke­ket gyártanak. Ezeiknek van hitelük, fedezetük az állami kölcsönök felvételéhez. A vállalatok jelentős hányadá­nál azonban a hatékonyság javításához nincs miás út. mint a belső tartalékok, a gazdálkodás minőségi ténye­zőinek kihasználása. A mű­szaki fejlesztés finanszírozá­sához szükséges sáját anyagi erő előteremtéséhez is javíta- n'iok kell! a minőségét, az anyag- és energiagazdálko­dást, nem pazarolható tovább a munkaerő, a munkaidő, fejleszteni kéül a piaci munkát, következetesen csökkenteni a ráfordítá­sokat, s mindezzel, továbbá apróbb -na gy óbb műszaki fej­lesztési intézkedésekké!, re­konstrukciókkal, pótlólagos automatizálással. Azaz javí­tani a teljesítőképességet, a telijiesítWényt, a nemzeti jöve­delemhez való hozzájárulást. Erre a gondolatmenetre épül a terv, ezt Ikéll a válla­lati tervezés középpontjába állítani, A VI.. ötéves terv reális, pontos, átfogó progra­mot ad — a mintát is egy­ben: hogyan kell körültekintő munkaprogramot készíteni a további fejlődéshez. A hatodik ötéves terv ak­kor teljesíthető, ha a tervben számolt teljesítménynöveke­dést némcsak egyes helyeken, kiugróan túlteljesítve, hanem általában, országos átlagban sikerül elérni. Ez a teljesít­mény — a hatékonyság és a nemzetiközi versenyképesség javítása — mindenütt és mindenkitől reálisan el is várható­(Következik: A fejlesztés lehetőségei.) GERENCSÉR FERENC merik, munkáját megbecsü­lik, amit az is igazol, hogy a mesternek 1974-ben a me­gyei tanács az ipar kiváló mestere kitüntető oklevelet adományozta. * Dobán Szilárdnak 1971-től tanulója is volt. A fiú 1974- ben végzett, maradt még három évig, amikor is bevo­nult katonának, leszerelése után már nem jött vissza a műhelybe, vállalathoz került kárpitosnak. — Szerettem volna újabb tanulóval foglalkozni, de az ipari iskolában azt mond­ták, hogy annyira kevés er­re a szakmára a jelentkező fiatal, nem tudtak osztályt indítani. sárközi—bakó A mester munkában fi kárpitos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents