Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

XXXI. évfolyam, 22. szám. ÄRA: 1,40 Ft. 1981. január 27., kedd. Mai számunkból AZ ALAP A TELJESÍTMÉNY (3. old.) ANKÉT EGY GICCS- KIALLÍTÁSRÖL (4. old.) FELEJTHETETLEN ÖRÄKAT TÖLTÖTTEK EGYÜTT (5. old.) FIÁNAK ADTA AT A FEGYVERT (3. old.) Segítség az érdemtelennek? Ismét (bőséges adalékokkal szolgált az esztendő vége aihlhoz a tapasztalathoz, hogy a vállalatok közötti kap­csolatokban sok a tisztázaitlansíág, keveredik az objektív és a szubjektív okok teremtette gond, a termelőhelyek egy része a maga mulasztásait mások erőfeszítéseire hi­vatkozva, azokat igényelve kívánta feledtetni, takarni. Aminek — sajnálatosan — gazdag hagyományai van­nak, főként a feldolgozóipari kooperációban. Gyanítjuk, ezeknek a hagyományoknak az az éltetője, hogy valami módon nemcsak az arra érdemes, hanem az érdemtelen is hozzájut a segítséghez, tehát számíthat rá: (kihúzzák mások la bajból. Mivél szintté tervtényeaőként kalkulál­hat egy-egy cég ezzel a másoktól kicsikart támogatás­sal. rögvest mérséklődik annak jelentősége, maguk mit tesznek a fennakadások elkerüléséért. Tavaly a partnerek korábbi — és gyakori — panaszai nyomán javult a húsipari készítmények, különféle tex­tilruházati árucikkek, mezőgazdasági kisgépek minősé­ge. Változatlanul, illetve újabban gond van több kár­pitozott bútorféle, bőrruházati termék, valamint külön­böző építőanyagók minőségével. Ami figyelmet érde­mel: például a bútoroknál, az építőanyagoknál nem ailapanyagellátási és -választéki okokra vezethető visz- sza az előírtnál gyatrább késztermék kibocsátása, ha­nem technológiai — megmunkálási — lazaságokra, fe­gyelmezetlenségekre, igénytelenségre. Mindezek isme­retében aligha tar,thatjuk különlegességnek, hogy a hús­ipar szorosabbra fűzhétte kapcsolatait mind az élőálla­tok fölvásárlóival, mind a késztermékek forgalmazóival, ám az már feltűnő, hogy a sokfajta zökkenő ellenére az építőauiyagipari cégeknél szinte változatlan maradt a kifizetett kötbérek összege! Ami azt sejteti: „megér­tő” segítségre találtak a partnereknél. A megértésnek ez a formája sokba kerül a társada­lomnak. Tavaly ugyan valamelyest javult a termelő­vállalatok szállítási fegyelme a belkereskedelem eseté­ben, ám ne feledjük: ehhez hozzájárult a mérsékelt ke­reslet is, s magának a termelésnek az előző évivel meg­egyező szintje. A jelzett javulás értékének viszonyla­gosságát jól érzékelhetjük két példa említésével. Az egyik: ia belkereskedelmi törvény kimondja, hogy a gyártó — vagy importáló — vállalatoknak kötelessége a foQyamatos alkatrész-utánpótlásról gondoskodnia. Ez a követelmény — eddig — megbukott a gyakorlati vizs­gán, mert a termelőhelyek érdekeltsége szinte kizáró­lagossá tette a készáru elsődlegességét. A mindennapos következmény: a karbantartásra, valamint javításra vállalkozó cégek sorozatosan megszegték — alkatrész híján — szerződéses kötelezettségeiket, ügyfeleik sze­mében ők váltak megbízhatatlanná. Csoda-e, ha ezek után gyanakvó tartózkodás fogadta a gyártók némelyi­kének fölkínáikozását, segítségkérését: a javító-karban­tartó ipar időlegesen adjon át dolgozókat az alkatrész- gyártás létszámgondjainak enyhítéséhez?! A másik pél­da: körülbelül 1500 árucikket tartalmaz az a katalógus, amelyet a lakossági fogyasztás köréből hiányzó termé­kekből állítottak össze, s juttattak el — az érintett te­rületen tevékenykedő — gyártócégekhez. A legnagyobb jóindulattal sem állíthatjuk: tülekedni kezdtek a meg­rendelésekért a termelők. Holott a szükséges fejlesztés­hez — központi forrásokból — kedvezményes hitel is rendelkezésükre állna... ! Leírjuk, mert így van: vannak esetek, amikor társa­dalmi szükség indokolja az érdemtelennek adott segít­séget, például a lakásépítésben a tervétől erősen lema­radó cégnek. Ez azonban a kivétel, tehát nem lehet rendszeressé, nem teszi fölöslegessé a felelősségre vo­nást, azaz: nem válhat a segítség előre betervezhető — szöiríte erőforrás-kiegészítő — vésztartalékká. Az érde­messég, vagy érdemtelenség megkülönböztetése éppen ezért nemcsak fényék, hanem magatartásmódok függ­vénye is. Annak mérlegelése, aki a segítséget igényli, megtett-e mindent, ami a módjában állt, avagy — s ta­gadhatatlan, ez a gyakoribb —, fölhalmozódott belső mulasztásait reméli közömbösíteni, mások Igyekezetének — miint járandóságnak! — a maga jármába fogásával?! Ismét példával élve: 3,4 milliárd forintos állami tá­mogatás járul hozzá a szolgáltatásfejlesztéshez a hato­dik ötéves tervben. Az ötödik ötéves terv tapasztalatai ugyanakkor arra figyelmeztetnek: ez a támogatás nem mindenkor az érdemeseknek jut. Csurrant, cseppent be­lőle olyanoknak is, akik saját tehetetlenkedésük, nehéz­kességük következményeit kívánták az összeg segítsé­gével eltüntetni, s éppen efért több esetben sor került a támogatás visszavonására! Ami megfogható — de ma még ritka — kritikája annak a magatartásnak, mely külső forrásokból kívánja föloldaná a belső feszültsé­géket, azaz cégen kívüli erőkkel véli egyenesbe hozni a cég kátyúba jutott programját. Ennek a magatartásinak a képviselőit megérteni, támogatni annyi, mint esetle­gessé tenni a kezdeményezőkészség, a kockázatvállalás, a felelősség fogalmát, gyakorlatát, értékét. Aminek pe­dig esetleges az értéke — tehát szinte a véletlenen mú­lik, különválik-e a maguk erejéből boldogulók, s a má­sok vállára támasizkodók csoportja' —, azért nem nyúj­tózik különösebben senki sem. A társadalominak önér­deke az arra rászolgáltak útjának sok eszközű egyen- getése. Ennék az önérdeknek az érvényesítése követeli meg az önvédelmet, azokkal szemben, akik egy valamit tanultak csialk meg igazán: kérni és várni — olykor már követelni és elvárni — a segítséget. VERESS TAMÁS A Szekszárdi Állami Gaz­daság és Borkombinát szőlő­munkásai december közepén kezdték a metszést. Az idő­járás január végén engedte meg, hogy a munkát folya­matosan végezzék. Az 500 hektáros tábla több mint ne­gyedrészén befejezték a met­szést. Jelenleg 150-en dolgoz­nak a gazdaság szőlőtábláin. Hatvanan a 80 hektáros alanyvessző-telepen, itt már csak mintegy 20 hektáron van tennivaló. Két nagy teljesítményű metszőgép is segíti a mun­kát. Az olasz Nobili típusú és a szekszárdi MEZŐGÉP hat metszőfejes gépe. A szekszár­di berendezés előnye, hogy mínusz 10—15 Celsius-fokban is működik. A tervek szerint a Szek­szárdi Állami Gazdaságban március közepére végeznek a metszéssel. Salvador Folytatódó harcok Folytatódnak a harcok Salvadorban. Hírügynökségi jelentések szerint a hét vé­gén ismét fellángoló össze­csapások során a junta egy­ségei Chalatenangóban, az ország egyik északi tartomá­nyában megpróbálták kiszo­rítani állásaikból a Farabun- do Marti Nemzeti Felszaba- dítási Front egységeit, de — mint e híradásokból is kitű­nik — próbálkozásuk nem járt sikerrel. A Farabundo Marti front a hét végi összecsapásokról nyilvánosságra hozott közle­ménye szintén leszögezi: eredménytelen volt a kor­mánycsapatoknak a felsza­badító erők ellen indított ak­ciója, jóllehet a junta csapa­tai a légierő gépeit és heli­koptereit is bevetették elle­nük. A hét végén súlyos össze­csapások színhelye volt Cha- latenango tartományon kívül az északkeleten lévő Guaza- pa vulkán környéke, Cinqup- ra, Miraflores és San Carlos, az ország középső részén pe­dig Cuscathlan tartomány­ban lévő Suchitoto térsége. Hivatalosan meg nem erő­sített adatok szerint Salva­dorban az év eleje óta több mint 1200-an vesztették éle­tűken a harcokban. A junta légiereje a harcok kezdete óta számos repülőgépét és helikopterét vesztette el. A felszabadító erők a hét végi összecsapások során is lelőt­tek egy izraeli gyártmányú DC—3 típusú harci gépet. Befejeződtek a népfront-küldöttértekezletek Megbeszéléssorozat a kongresszusi küldöttekkel KISZ-küldöttség Moszkvában Ivan Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára hétfőin Moszkvában fo­gadta a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kiüldíöttsé- gét, laimeüy iFejiti Györgynek, a KISZ KB első titkárának ve­zetésével a Komszomol Köz­ponti Bizottságának meghí­vására tartózkodik a szovjet fővárosban. A találkozón je­len volt Borisz PasiZtuhov, a Komszomol KÍB első titkára, valalmiint dr. Szűrös Mátyás, moszkvai magyar nagykövet, A találkozót megelőzően a magyar küldöttség a Kom­szomol Központi Bizottságá­nál' tett látogatást. Fejti György és Borisz Pasztuhov áttekintette a két ifjúsági szervezet együttműködésének eredményeit, a 'soron követ­kező feladatokat. Fejti György tájékoztatta a Kom­szomol KB első titkárát arról, hogyan készülnék a magyar fiatalok a KISZ májusi, X. kongresszusára. Borisz Pasz- tuhov arról beszéli, hogyan vesznek részt a ikomszomolis- ták az SZKP XXVII, kong.- resszusának előkészítésében. A magyar KISZ-küldöttség délután ifjúsági nagygyűlé­sen vett részt a moszkvai Vlagyimir Iljücs Villalmos- ipari Gépgyárban. A KISZ küldöttségének tagijai koszorút helyeztek el Vlagyimir Illjícs Lenin szob­rán, amelyet a nevét viselő gyár előtt émelték. Megtekin­tették a nagy forradailmi múl­tú gyár emlékmúzeumát is. A hét végén befejeződtek a megyei küldöttértekezle­tek, s ezzel véget ért a Ha­zafias Népfront közelgő VII. kongresszusát előkészítő, ta­valy október 15-én kezdődött időszak, amelynek során több ezer településen vá­lasztották meg a HNF helyi bizottságait. A falugyűlések, a községi, a városi és megyei küldött- értekezletek jó politikai lég­körben zajlottak. A sok tíz­ezer felszólaló felelősen be­szélt a szocialista építőmun­ka eredményeiről és gond­jairól, az országos, valamint a helyi feladatokról, tervek­ről, köztük a társadalmi mun­kaakciókról, az életmódról és az életkörülményekről, a la­kóhelyi mozgalmi munkáról. Szó® a kerültek azok a köz­érdekű észrevételek is, ame­lyek az elmúlt évi tanácsi és országgyűlési képviselői vá­lasztásokat megelőző gyűlé­seken vetődtek fel. A nyílt, őszinte légkörben lezajlott fórumokon az MSZMP XII. kongresszusának határozatait és a népfront választási fel­hívásában leírtakat vállalva a megvalósítás helyi konkrét lehetőségeit, feladatait ele­mezve választották meg az idei első negyedévben sorra kerülő VII. kongresszus kül­dötteit. Minderről a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nál tájékoztatták az MTI munkatársát, s elmondották: a mozgalom munkájához a következő fél évtizedre irányt mutató legmagasabb fórumig hátralévő hetekben egy pil­lanatra sem szünetel a mun­ka. A következő napokban az országos titkárság tagjai a megyékbe látogatnak, ahol találkoznak az ott megvá­lasztott kongresszusi küldöt­tekkel. Az eszmecseréken a kongresszus három vitaanya­gához a küldöttértekezleteken elhangzott vélemények, ész­revételek összegzése mellett szót váltanak majd az orszá­gos tanácsnak az elmúlt idő­szak mozgalmi munkáját mérlegelő írásos jelentéséről is, tehát mindazokról a kér­désekről, amelyek várhatóan a népfront helyi és országos tevékenységét értékelve majd a kongresszuson is szóba kerülnek. Ugyanezen idő alatt tovább folytatódik a serény munka a körzetektől a megyékig a már megválasztott testületet^ ben is. Mindenütt összegyűj­tik a lakosságnak a válasz­tási fórumokon elhangzott észrevételeit, bírálatait, ja­vaslatait, és ezeket megkül­dik az illetékes állami, taná­csi szerveknek. Figyelemmel kísérik az indítványok meg­valósításának sorsát is. Kiemelkedő teendőként .or­szágszerte szervezik a me­gyei, városi, községi telepü­lésfejlesztési tervek társadal­mi vitáit, amelyeken a kom­munális beruházásokról épp­úgy véleményt mondhatnak a résztvevők, mint ahogy körvonalazhatják elképzelé­seiket a fejlesztési alapokat gyarapító társadalmi munká­ról. A halaszthatatlan teen­dők sorába tartozik a nép­front munkabizottságainak életre hívása, a munkaprog­ramok előkészítése, tehát azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek ré­vén a mozgalomban a követ­kező időszakban is eredmé­nyesen munkálkodhatnak együtt a különböző foglalko­zású' világnézetű és anya­nyelvű emberek. A küldöttértekezleteken na­gyon sok felszólaló hangsú­lyozta, hogy a népfrontnak többet kell törődnie a házi­asszonyokkal, a gyermekgon­dozási segélyen lévő anyák­kal, a pusztákon élő embe­rekkel. Az eddiginél hatható­sabban kell segítenie azok­nak a fiataloknak, akik ne­hezen találják meg az utat a közéletben, s nem szabad lemondani azokról az állam­polgárokról sem, akik eddig visszahúzódtak, vagy éppen közömbösek voltak. Az ered­ményesebb rétegpolitikai te­vékenységhez elengedhetet­len a mozgalmi munka mód­szereinek továbbfejlesztése, finomítása, s ezt a feladatot mindenütt a helyi körülmé­nyeknek megfelelően kell megoldani. Várhatóan a mos­tani lendületet, kezdeménye­zőkészséget viszi majd to­vább, erősíti a VII. kongresz- szus résztvevőinek munkája, s az ott elfogadott állásfog­lalások. Metszik a szőlőt Görögszóban Görögszóban kézzel metszenek

Next

/
Thumbnails
Contents