Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
1981. január 25. NÉPÚJSÁG 9 ■HHNiHHHIIBHBBi „A szépség kőidusa” József Attila Varsóban Tíz év a gabonaprobléma megoldására József Attila-emlékkiállítás nyílt Varsóban, az Adam Mickiewicz Irodalmi Múzeumban, az óváros főterén. Ami a múzeumot illeti, annak büszkesége a több mint 80 ezer kötetes könyvtár, s a híres írók dolgozószobái, közöttük Maria Dabrowska, Julian Tuwim, Melchior Wan- kowicz műhelye. A József Attila-kiállítás immár a második magyar tárlat az elmúlt két évben. Az előző „hőse” Ady Endre volt. A kiállítást a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum anyagaiból állították össze. A budapesti és a varsói múzeumot hagyományos kapcsolat fűzi egymáshoz. Most a varsói múzeum két termében József Attila életét, budapesti szülőnegyedét ábrázoló fényképtablókat helyeztek. Valamennyi tablón olvasható József Attila verseinek egy-egy részlete, a többi között a „Nincsen apám, se anyám”, a „Külvárosi éj”, a „Medvetánc” néhány sora. És látható Varsóban a Valóság 1932-es júniusi száma, az a példány, amelyet a költő szerkesztett, továbbá József Attila 1922-ben kiadott első verseskötete, a „Szépség koldusa”. Derkovits Gyula képei és Harsai Ilona bőrből alakított érméi emelik a kiállítás fényét. A kiállítást élénk érdeklődés övezi. Minden bizonnyal közelebb hozza a lengyelekhez azt a költőt, akit itt kevésbé ismernek, mint Petőfit, vagy Adyt. Weronika Zielinska Január l-től Csehszlovákiában Űj gazdasági rendelkezések Január elsejével Csehszlovákiában életbe léptek azok a rendelkezések, amelyek a nemzetgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítését szolgálják. — Gyakorlatilag mi a cél? — A szocialista közgazdaság bevált alapelveinek alkotó jellegű továbbfejlesztéséről van szó — mondotta a rendelkezésekről Pavol Cérnáik, a nyugat-szlovákiai Hloho- vec „Odeva” ruhagyárának igazgatója. — Az intézkedés- sorozat a nemzetgazdaság megváltozott feltételeiből indul ki. A cél a hatékonyság növelése. El akarjuk érni, hogy munkásaink, mérnökeink jobban érdeklődjenek a termelés eredményei iránt. — Mivel mérik ezt? — Az új index — a tiszta termelés — csak az újonnan termelt értéket mutatja ki. Pavol Cérnák, a hlohoveci Odeva Ruházati Gyár igazgatója Eddig a teljes termelés értékét számítottuk, bár abban szerepelt más üzemek munkája is. Most az anyagi érdekeltséget egyszerűbben, hatékonyabban konkretizáljuk. Vagy is az a munkás, aki többet és jobban dolgozik, többet kap a társadalomtól. Azaz a munka minősége és mennyisége számít ezentúl, s nem a munkahelyen eltöltött idő. — Meglesznek éhhez az objektív feltételek? — Fokozott figyelmet tordítunk az úgynevezett ellen- tervre, tehát az üzem feltételeiből adódó tervezésre. Vagyis lehetetlent nem vállalunk és időben tisztázzuk az üzemek Közötti szállítást, felmérjük a piacot. Szilárdabb lesz a terv, s így mindenki pontosan és részletesen ismerheti dolgát, a készülő öltönyök választékát, szabását, s az egyes fazonok gyártási terminusát. A Szovjetunió gazdasági fejlesztése fő irányelveinek az 1981—1985-ös évekre és az 1990-ig terjedő időszakra kidolgozott tervezete a most kezdődött ötéves tervidőszakban az évi gabonatermést 238—243 millió tonnában irányozza elő. Ez a bruttó gabonatermelés azonban még nem oldja meg az önellátás problémáját. Hogy az ország szükségletét ne csak kenyér- gabonából (ez a probléma a Szovjetunióban már régen megszűnt), hanem takarmánygabonából is ki tudják elégíteni, ahhoz a bruttó gabonatermést személyenként átlagban legalább egy tonnára kell növelni, körülbelül 280—285 millió tonnára. A szakemberek véleménve szerint a Szovjetunió ezt a határt 1990-ig el tudja érni. A mostani ötéves tervidőszakra előirányzott 238—243 millió tonna bruttó gabona- terméssel kapcsolatban a nyugati sajtó kétségbe vonta a terv realitását. Nos, nézzük a tényeket. Tizenöt évvel ezelőtt a Szovjetunió 130 millió tonna gabonát termelt évente. A most véget ért ötéves tervidőszakban az évi átlagos gabonatermés először haladta meg a 200 millió tonnát, a növekedés — 70 millió tonna. Egyes években a terméshozam elérte a 238 millió tonnát. A növekedés értékelésénél nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Szovjetunióban az utóbbi tíz évből öt évnek az Időjárási viszonyai rendkívül kedvezőtlenül befolyásolták a gabonafélék terméshozamát. Nehezen képzelhető el, hogy az elkövetkező tíz évben ilyen gyakran ismétlődnek meg a rendellenes időjárási jelenségek. lexum fejlesztésére irányul. A gabonafélék termesztéséhez és betakarításához a kolhozok és a szovhozok új, nagy teljesítményű gépeket kapnak, 1985-ben a gazdaságoknak jutó ásványi műtrágya mennyisége eléri a 115 millió tonnát. Ez lehetővé teszi, hogy a gabonaföldek trágyázásához felhasznált műtrágya mennyiségét jelentősen növeljék. A kukorica vetésterületének bővítése és az élen járó gazdaságokban már meghonosított ipari termelési technológia lehetővé teszi, hogy ennek az értékes takarmánygabonának a termelését a duplájára növeljék. Jelentősen emelik a gabonatermést az öntözött földek, amelyeknek a terméshozama a Szovjetunió éghajlati és talajviszonyai között rendszerint kétszeresen felülmúlja a szárazművelésű földek terméshozamát, és az öntözött földek kisebb mértékben függnek az időjárás szeszélyeitől. Már a tizenegyedik ötéves tervben az eddig öntözött és lecsapolt földekhez — állami beruházással — újabb 3,4—3,6 millió hektárt csatolnak. És végül: a gabonatermesztés fontos tartaléka — a vetőmag minőségének a javítása. A mezőgazdasági szervek intézkedései előirányozzák, hogv a gabonaföldek vetés- területének 90 százalékához biztosítani kell az új, nagy terméshozamú vetőmagokat. A szakemberek véleménye szerint ez 20 százalékkal növeli a gabonafélék terméshozamát. Az új ötéves tervidőszakban további intézkedéseket irányoznak elő: az időjárás szeszélyeinek ellenálló gabonafajták meghonosítását, a mezei munkák időtartamának csökkentését, az új talajművelési módszerek nagy területeken való elterjesztését. A szovjet mezőgazdasági szakemberek optimizmusa azonban nem az időjárás jóindulatára épül, hanem a növekvő reális lehetőségekre és a megalapozott számításokra. Az ország népgazdaságába beruházott összegek mintegy 27 százaléka az agráripari kompA szovjet szakemberek ezeknek az intézkedéseknek a megvalósításától a gabonaprobléma megoldását várják, azt, hogy az ország szükségleteit teijes mértékben ki lehet majd elégíteni saját termesztésű gabonából. GLEB SZPIRIDONOV APN—KS iiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ......... niiiiiniiiiiii ...............mii s ét Magyarország és Csehszlovákia tette meg 1953-ban, amikor Érsekújvár és Kisig- mánd között megépítették az első 110 kilovoltos távvezetéket. Ezt követően épültek a csehszlovák, a lengyel, majd az NDK-beli energiarendszert is összekapcsoló távvezetékek, s az ilymódon együttműködő energiarendszerhez Magyar- ország is csatlakozott. 1962- ben a Sajószögedet és Munkácsot összekapcsoló távvezeték révén a Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszere csatlakozott, majd 1963-ban Bulgária, 1967-ben pedig Románia következett. Az azt követő időszakban valamennyi országban sorra épültek az erőművek, és a távvezetékek, s jelentéker nyen megnőtt a szocialista országok egyesített energia- rendszerének teljesítőiképessége. A 750 kilovoltos távvezeték révén, ahogyan erről már volt szó, a Szovjetunió energiarendszerével való összekapcsolódás eredményeképpen ez a teljesítőképesség már 300 ezer megawatt. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI A méretek valóban lenyű- gözőek — ám a kérdés az, hogy miilyen előnyök származnak mindebből Elsősorban az új távvezeték előnyét érdemes számba venni, ez ugyanis a legkézenfekvőbb: a távvezetéken át jelentős mértékben bővülhet a KGST-országok energiaimportja — lehetővé vált, hogy Magyar- ország Csehszlovákia és az NDK körülbelül 1200 megawattal növelje villamosenergia importját a Szovjetunióból. Az energiarendszerek ösz- szefcapcsolásának más jellegű haszna van. Az összekapcsolt távvezetékeken át bonyolódnak le például a nem tervezett, valamilyen váratlan okból szükségessé vált villamosenergia-szállitásak, amelyek ma már elérik az ezer megawattot, egy közepes erőmű teljesítményét. Lehetőség nyílik arra is, hogy az egyes országok üzemzavarok esetén kisegítsék egymást, ha tehát egy-egy országban leáll egy erőművi gép, nem kell átmenetileg megszüntetni az áramszolgáltatást, hiszen a szomszédos országok ,Jköl- csönzik” a szükséges villamos energiát, 'Az egyes országokban másmás időszakra esiik a csúcsfogyasztás. Moszkvában például, az időeltolódás miatt két órával korábban, mint Budapesten, így kölcsönösen kisegíthetik egymást. Csupán az a tény, hogy az egyes országok energiarendszerei mindennek következtében lényegében egymás tartalékául is szolgálnak, az érdekelt országokban összesen 1500 megawattnyi erőművi kapacitás kiépítése vált feleslegessé. A KGST-ORSZÄGOKBAN A 750 kilovoltos távvezeték megépítése tehát, amely lehetővé tette e hatalmas energiarendszer létrejöttét, igen fontos lépés volt a KGST-országok energiaellátásának fejlődésében. Ez a fejlődés azonban ezzel nem áll meg. Az egyes országokban sorra épülnek az erőművek, említsük csak a Szovjetunió-beli Hmelnyickben, a KGST-országok részvételével létesülő atomerőművet, s újabb 750 kilovoltos távvezetékek is épülnék, elsőként Hmelnyick és a lengyelországi Rzeszów között. Mindez további fontos lépést jelent nem csupán az energiarendszerek fejlődésében, de a KGST-országok közötti integráció erősödésében is. KOZMA JUDIT Az állattenyésztés eredményei Vietnamban jelentős erőfeszítéseket tesznek a lakosság élelmiszer-ellátásának javítására, s ennek keretében az állattenyésztés fejlesztésére. Jelenleg az országban tíz nemzeti és 130 tartományi sertéstenyésztő központ működik. Az ország déli tartományaiban helyi és külföldi fajták keresztezésével olyan sertés- fajtát tenyésztettek ki, amely egyrészt jól bírja a trópusi klímát, másrészt magas húshozamot biztosít. A Kincses-hegy kincsei A mongóliai fiatal iparváros, Erdenet környékén emelkedik a magasba a Kincses-hegy, amely alaposan rászolgált nevére. A hegy mélyében a réz és a molifo- dén mellett értékes drágakövek, köztük a mongolok nagy becsben tartott „kilenc kincsének” egyike, a türkiz is megtalálható. Az ulánbátori ékszergyár avatott mestereinek kezében ez a kincs a csodálatos formákban csiszolt türkiz gyűrűk, függők, karpe- recek, nyakékek különleges dísze lesz. Ejtőernyő tegnap és ma Valószínűleg kevesen gondolnak rá, hogy a szabadon eső test ejtőernyővel való lefékezésének a gondolata Leonardo dá Vincitől származik. A megfelelően összehajtogatott ejtőernyő a ráerősített test zuhanását esés közben kinyílással lassítja. A kinyílás és a zuhanást csökkentő hatás csakis a légellenállás hatására, a levegőben következik be. A légkör .nélküli égitesteken, pl. a Holdon a zuhanást nein lehet ejtőernyővel fékezni. Az ejtőernyő elsősorban a veszélybe jutott légi járművek utasainak a mentésére szolgál, továbbá személyek és tárgyak sérülés- mentes földre juttatását teszi lehetővé katonai vagy egyéb célból. A szabadon eső emberi test közepesen másodpercenként 45—55 méteres sebességét 5—9 méteresre lassítja le. Szerkezetének legfőbb eleme a selyemből vagy a műszál szövetből, ritkábban pamutból készült ernyőbupola, továbbá a zsinórzat, az ebhez csatlakozó felerősítő hevederek, valamint a nyitószerkezet. A hadseregekben a légi- deszarrt alakulatok és felszereléseik földre juttatására használják fel az ejtőernyőt, melyeiknek az a rendeltetésük, hogy többnyire a front mögött, az ellenség hátában meghatározott hadműveletet hajtsanak végre. Elsőként a Szovjetunió szervezett ilyen csapatokat 1930-ban, de 1935- től már más országok hadseregei is alkalmazták. A II. világháborúban már fontos feladatokat láttak el az ejtőernyős csapatok. A polgári életben az ejtőernyőzés szervezett sporttevékenység is iett, versenyszámai között szerepel a célba- ugrás, a kombinált ugrás és a stílugrás. Uj feladata is van az ejtőernyőnek: a repülőgépek leszállás utáni fékezése. Vadászgépek, nehéz szállítógépek, de egyes utasszállító repülőgépeknél is rövidíti a kifutási távolságot. Legújabban pedig szerepet kapott az ejtőernyő az űrkutatásban is. Az űrhajók visszatérő leszállóegységei ejtőernyő segítségével érnek puhán a földre. Hatalmas ejtőernyőn szállnak alá a Szojuz űrhajók kabinjai ■■■■■■■■■■■■ Részlet a kiállításról Az albertirsai alállomás központi vezérlőtermében
