Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám

A NÉPÚJSÁG 1981. január 23. A „Horizont” bútorcsalád A bútorgyárak egymás után jelentetik meg az elemes bú­torokat, amelyeknek óriási előnye, hogy darabonként megvásárolhatók, így a szo­bák bútorozása folyamatos lehet. A HORIZONT a Budapes­ti Bútoripari Vállalat új ele­mes bútorcsaládja, amelyet Bánáti János tervezett. A tervező asztalától egy év múltán már sikeres sorozat- gyártással az üzletekbe ke­rültek a bútorok. Sikeresen szerepelt a bútorcsalád az őszi Otthon 1981 kiállításon. A gyártás és a megrendelé­sek tömege igazolta, hogy ol­csó, praktikus az elemrend­szer, amellyel kb. 13—14 ezer forintért berendezhető egy lakótelepi szoba, úgy hogy ágy, asztal szék is van benne A tervező a paneles lakóte­lepi lakásokat tartotta szem előtt, így olyan elemek ter­vezését látta szükségesnek, amelyek variálhatók, megje­lenhet benne a zárt tároló­tér, nyitott polc, egy- vagy kétszemélyes — emeletes — ágy, író- vagy rajzasztalnak alkalmas lapfelület. A HORIZONT bútorcsalád így alkalmas fiatal házasok­nak, valamint olyan tizen­éveseknek, akik már kinőt­ték a gyerekbútort. A bútor­család több funkciós szek­rényből, valamint ezek közé beszerelhető különböző ren­deltetésű elemekből áll. A szekrénysorokat össze­állíthatjuk úgy, hogy a szek­rényelemeket közvetlenül egymás mellé helyezzük és összehúzó csavarokkal rög­zítjük egymáshoz. Az elemek méretei: 600 mm és 850 mm széles polcok, 850 mm széles konzolos asztallap, 600 mm széles lehajtható asztallap és fiókos, guruló szekrény, 850 mm széles egyszemé­lyes és emeletes ágy, ágyne­műtartóval. Zárt ajtós elemek mélysé­ge 438 mm, ezek felületkeze­lése mattlakkos, a polcos ele­mek 310 mm mélyek, szintes felületűek. Ábránk zárt és nyitott polcelemeket, egyszemélyes heverő- és íróasztalkombiná­ciót mutat be. A heverő le­het emeletes is. HORNICSEK ERIKA belsőépítész A gyermeköltözködésről Az iskola a gyermek mun­kahelye. Ennek megfelelően, ott tiszta, rendes ruhában kell megjelennie. A szülő a ruhá­zat milyenségével is nevel! Iskolába illő öltözék növeli az iskola tekintélyét, és a mindenkire egyformán köte­lező iskolai fegyelmet is. Kezdjük mindjárt az iskola­köpennyel, amely a diákok egyenruhája. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen egyformának kell lennie. Le­het az iskolaköpeny is egyéfti ízléshez igazodó, divatos, csi­nos. A fiúkat jól öltözteti a lemberdzsek fazonú köpeny, a lányok iskolaköpenye lehet változatosabb fazonú, de is­koláiba illően szolid. A tanuló az iskolaköpenyt hónapokig viseli. Nem mindegy, hogy szívesen ölti-e magára, Vagy iskolai rendtartásból eredő­en — kényszerből. Milyen ruhát viseljen a ta­nuló a köpeny alatt? Nem közihely, hogy mindig tiszta és az időjárásnak megfelelő öltözéket, amely elég kényel­mes legyen. A szűk ruhada­rabok a hosszú ülés alatt gá­tolják a vérkeringést, amely­nek következtében felléphet fejfájás, fáradtság, csökken a figyelemösszpontosítási ké­pesség, vagy ideges nyugta­lanság vesz erőt a tanulón. A ruházatról még: legyen modern, de ne kövesse a kül­földi szélsőséges divatirány­zatokat, feltünősködő model­leket. Nincs arra semmi szük­ség. Lehet, hogy az ultramo­dern ruhák „elképesztik” a tanulófársakat, talán valami­féle „rangot” is jelent egye­sék szemében, de mégsem ez a cél az iskolában. A tanuló inkább jó tanul­mányi eredményeivel, szor­galmával, közösségi érzésé­vel, jól neveltségével tűnjön ki, így szerezzen „rangot” az iskolában. A szülő feladata, hogy ezt gyermekének meg­magyarázza, s a lányok-fiúk ne rendezzenek az iskolában divatbemutatót a nyári kül­földi üdülés alatt vásárolt menő „cuccokból”. Gumizott derekú, többszí­nű, bordó kockás flanell- szoknya, a blúz a szoknya színét ismétli virágos vál­tozatban. A mellény fekete, laza, vastag szövet. A másik véglet az, ha a szülő nem fordít kellő gondot arra, hogy gyermeke rendes ruhában jelenlen meg az is­kolában. Az a nézete, hogy köpeny alatt mindegy, mi­lyen a ruhája. Nem mind­egy. Többféle szempontból. A gyermek személyisége ivódik, hogy nem fontos azoknak a ruhadaraboknak rendesnek, tisztának lenni, amelyeket nem látnak társai; esetleg ki­sebbségi érzése támad jól öl­tözött társaival szemben; úgy érzi, hogy szülei nem törőd­nek vele eléggé; kiszolgálta­tottsági érzést kelthet; látha­tatlan „válaszfal” a többivel szemben. A ruha (vagy egyéb holmi) vásárlásánál a szülő vegye figyelmbe gyermeke ízlését, kívánságát — már kiskorá­ban is. <Ha esetleg olyán igényei lennének, amelyeket a szülő nem talál helyesnek, akkor türelmesen magyarázza meg, miért nem jó a ki választott holmi, vagy szín, így segíti helyes irányba fejlődni gyer­meke ízlését, színkultúráját. Ne öltöztessük túl melegen a gyermeket. A fiatalok vér­keringése jobb, mint a felnőt­téké, nem fázékonyak. Ezért nem célszerűek a túl meleg ruhadarabok. De... Ha hidegre fordul az idő, ne engedjük kabát, sapka, sál és kesztyű nélkül az utcára Sok bajt megelőzhetünk vele. Sok­szor látni télen kékrefagyott kezű, esőben-hóban ernyő és sapka nélkül ázó tanulókat. Minden tanuló ruhatárának fontos darabja: a kapucnis esőköpeny. A gyermek lábbelijéről... Legyen kényelmes, célszerű, az évszakhoz ülő. A lábról könnyen megfázhat a (gyer­mek, ezért fontos 'hidegebb időben a zárt cipő. Nem szükséges, hogy a gyermek­nek sok cipője legyen, hiszen amúgy is hamar kinövi. Leg­fontosabb szempont, hogy pontosan lábra illő legyen. A szűk, rövid cipő gátolja a láb csontrendszerének egész­séges fejlődését, és lábfájást okozhat. De a lábnál nagyobb cipő sem jó, mert bőrkemé- nyedéselc keletkezhetnek a lábon. Nagyobb cipőben a járás sem biztonságos. Ide tartozik még: a tanuló tartsa rendben cipőjét, naponta tisztítsa iki. Ügyeljünk arra is, ne járjon a gyermek fer­desarkú, félretaposott kérgű cipőben. Magas sarkú cipő nem iskolába illő viselet. Már időben el kell kezdeni a gyermek ízlésének fejleszté­sét. Ehhez azonban szükséges, hogy a szülő tájékozódni tudjon a modern öltözködési kultúra útvesztőjében, Az őszi gyermekdivatra két irányzat jellemző': a sportos és roman­tikus. A sportos ruhák anya­ga 'farmer, kordbársony, szö­vet, a romantikus fazonú ru­hák púba, könnyű kelméből készülnek. A népművészeti motívumokkal díszített ru­hák, blúzok mindig divato­sak. F. K. Ételek Zrínyi Miklós konyháján Régi receptkönyveket la­pozgatva feltűnik, hogy mi­lyen sok mindenben külön­böztek őseink ételei a miénk­től. Az akkori ételeket ma már sokszor találjuk idegen­nek, mai szokásainktól, igé­nyeinktől eltérőnek. Ez jut eszünkbe, amikor Zrínyi Mik­lósnak, a szigetvári hős ro­konának, a híres költőnek a szakácskönyvét olvasgatjuk. E könyvet halála után talál­ták meg könyvtárában, és az­óta „Zrínyi Miklós szakács- könyvének” nevezik. A XVII. század elején — e könyv szerint — igen sok te­hén-, borjú-, disznó- és ba­romfihúst fogyasztottak. Ked­velték a káposztát is, melyet sokféle formában készítettek: húsételhez, főzeléknek, salá­tának, levesnek. A sok ká­posztásrecept közül íme az egyik: KÁPOSZTÁS HŰS „Vágy egy szép velős kon­cot, szép darab szalonnát az íziért, forraszd fel a húst, abárold meg, káposztával és szalonnával tedd fel, és főzd meg jól eleven (erős, élénk hatású — a szerk.) borssal együtt!” A tehénhúst is sok módon készítették el, mint például petrezselyemgyökérrel, fok­hagymával, eleven borssal, gyömbérrel. Megjegyzi a re­cept írója, hogy „ez szokott étek”, azaz nem különleges­ség, hanem mindennapos étel. Más ételek is készültek te­hénhússal, mint például feke­te lével, almával, vadalmával, egressel vagy ecetes hagymá­val, árpakásával, tormával és spenóttal, répával, sárgarépá­val, esetleg rizskásával is... A baromfi szinte naponta az asztalra került valamilyen formában. A hizlalt kappant 15-féle módon lehet elkészíte­ni a könyv szerint, mint pél­dául tiszta borssal, úgyneve­zett törött lével (ebbe szere­csendió-virágot is tettek), las­kával, éles lével (ebben még citromlé is volt), továbbá ugyanezeket dúsíthatták méz­zel vagy cukorral. Készíthet­ték úgynevezett kaszás lével (ebben bors és tárkony volt) vagy német módra (itt meg sok fűszert, például sáfrányt, borsot, gyömbért, szerecsen­dió-virágot tettek ízesítésül). A tyúkot (tik) és a galam­bot is nagyon kedvelték. Ezekből '10-féle ételt ajánl a szakácskönyv. A ludas ételek az étlapok főhelyein szere­peltek. A tyúk-(tik-) húst sok változatban kínálja, például édesen vagy savanyúan, eg­ressel vagy anélkül, írós vaj­jal, stb. A bárány sem hiányozha­tott Zrínyi asztaláról. Pirított bárányhús, sóval, borssal, kö­ménnyel, borral és ecettel, valamint mézzel, sáfránnyal, gyömbérrel, székfüvei, kevés zsírral. A borjúhúsból 6-féle ételt készítettek, de már ak­kor is sok disznóhúst fogyasz­tottak. A vadak közül különösen az őzet és a szarvast ajánlja a szakácskönyv, de mindig mártással, aminek jó ízt ad a fehér cipó, mézes pogácsa, pi­rított kenyér. A nyulat 4-féle módon készítették. A sültek felsorolása 30 re­ceptben jelzi, hogy szerették a jól átsült húsokat. Ugyan­akkor kevés halétel van a könyvben, úgy látszik, Zrínyi nem szerette ezeket, de annál inkább a salátákat (fejes sa­láta, cikória, uborka, spárga, káposztasaláta). Mártás nélkül nem került étel az asztalra, ezekből kü­lön 15 receptet találtunk. NÉHÁNY ÉTEL ZRÍNYI MIKLÓS SZAKÁCSKÖNYVÉBŐL: Dió-szása (azaz mártás). Sok diőbélből készül, amit tört fokhagymával, kenyér­béllel vízben kell áztatni, jól elkeverni, majd szitán áttör­ni. Topinka (azaz boros kenyér). Vékonyra szeletelt fehérke­nyeret édes borban kell meg­áztatni, majd meghinteni gyömbérrel, cukorral és fa­héjjal. Tehénbél. Vízben megfőzve tejfellel vagy vereshagymával... Nyelv forralt borral, ecet­tel, mézzel, mazsolával, bors­sal, sáfránnyal, gyömbérrel és székfüvei ízesítve. ♦ Bár mai ételválasztékunk és az ételek ízesítése hiányos, óvatosan kell eljárnunk a ré­gi ételek felújításakor, az ide­gen, szokatlan ízek miatt. NÉHÁNY SZAKÁCSKÖNYVI KIFEJEZÉS MAGYARÁZATA: Kaszás lé: 6—7 tojás ecet­ben felverve. Fekete lé: boros vízben vér­rel főtt kenyér, melyet szitán át kell törni, sóval, szegfű­szeggel, hagymával, mézzel kell ízesíteni. „Tiszta borssal”: petrezse­lyemlevéllel és -gyökérrel, egész fokhagymával, szere­csendió-virággal, sóval, bors­sal, gyömbérrel készült. Ábárolni: a megfőtt disznó­aprólék levében kifőzni. Szása: mártás. Édes lé: szalonna, sok hagy­mával, zöldpetrezselyemmel, tárkonnyal, citromszeletekkel (néha almával is), ecettel, borral, sáfránnyal, borssal, gyömbérrel készült. Törött lé: (főleg csukához adták): vízben sok vereshagy­mával, fehér cipóval erősen felfőzött lé, amit szitán át­törtek, majd petrezselyem­gyökérrel tovább főztek. A kész és leszűrt levet sáfrány­nyal, borssal, almával, gyöm­bérrel (a csutkájával együtt) tűzre tették. RUDNAY JÁNOS Használjuk ki a helyet! Ott, ahol kicsi a lakás, vagy a sok bútor miatt kevés a hely, minden centiméternyi felületre szükség van a hol­mik jobb, praktikusabb tárolásához. így például az ágy alatti- szabad helyet is kihasználhatjuk, ha ágyneműtartót készítünk a következő módon. Erős lécekből elkészítjük a hosszú ládakeretet, amelyre vastagabb műanyagból, műbőrből, nyugágyvászonból rászögeljük az oldalakat. Fedele — mint a bőröndöknél — cipzárral csukódik. Az ágyneműn kívül felesleges — tartalék — takarókat is tarthatunk benne. Buga doktor: Az úszás haszna - az úszás öröme Túlgépesített világunkban elengedhetetlenül szükséges a testi egészség, az ügyesség, a szívósság az egészség biztosítására. A lüktető élet által megkívánt munka csak megfelelő erőnlét segít­ségével teljesíthető. Ennek a szükséges ruganyosság megszerzé­sének az első üteme a lustaság, a káros kényelem felszámolása és rendszeres, folyamatos céltudatos mozgás. A mozgás az élet A tétlenség, a tunyaság az elpuhultság: út a sorvadás felé. A mindent alaposan megfigyelő és folyamatosan mérlegelő orvos-újságíró szavával merem állítani, hogy a ma már nagyon sok városban, településen és falun is biztosítható az úszás, az ember legősibb sportjainak egyike. Igen, csak az egyike, mert az ősember, akit az úszás felfedezőjének vagy első művelőjének tar­tok, vele együtt szokta meg a futást, a — súly helyett — a kő­hajítást és kőhegyű dárdájával a gerelyvetést is. Megszokta, mert rászorította az élet. Megtanulta, úgy mint a legújabb módszei szerint tanító úszómester csecsemő növendéke, gki hamarabb tanul meg úszni, mint járni. Talán ezért merem azt mondani, hogy az úszás a sportok sportja, ami a szivet kímélve fejleszti a tüdőt, egyenesíti és nyújt­ja a gerincet, dúsítja az izmokat, növeli az ellenállást, gyarapítja és őrzi a szervezet erejét. Mi az úszás? Olyan begyakorolt ismétlődő és hosszabb, rö- videbb ideig tartó szabályos mozdulatok sorozata, amivel az ember birtokába veszi a vizet, a folyót, a tavat, a medencét egy­aránt. A folyékony környezetben maga ez a birtokbavétel, ez a különleges sikerélmény is előnyös a számára. Ha ehhez még a kellemesen hűvös, vagy enyhén langyos víz simogató hatása is érvényesül, üdítő és nyugtató hatása vitathatatlan. Úszás közben a test hőmérséklete nem emelkedik, mert a termelődő meleget elveszi a test hőmérsékleténél rendszerint hű­vösebb víz. Előnyösen érvényesül a víz tisztító hatása, mert az erősebb igénybevétel mellett sem izzad a test, nem lepi a por. Az aránylag mérsékelt megterheléssel járó, de folyamatos és tar­tós izommunka szép, hosszú, karcsú izmokat alakít, amelyeknek a vérellátása jobb, hajszálér-hálózata dúsabb, mint az edzetlen, mozgásszegény izmoké. Az ilyen izmok vegyi folyamatait meg­indító és serkentő enzimrendszer működését az úszás javítja. En­nek az eredménye, hogy a máj és az izomzat az elfogyasztott szénhidrátoknak nagyobb mennyiségét tudja elraktározni glikogén — állati keményítő — formájában, ami az életegyensúly biztosí­tásának előnyére válik. A víz haszna a testedzésben egyedülálló: felfrissíti a szerve­zetet és a fizikai törvényt a szervezet saját hasznára kamatoztat­ja. Ennek a legkézzelfoghatóbb bizonyítéka az, h'ogy a vízben a test súlya csökken és így a mozgások könnyebbé válnak. Ugyan­akkor a felhajtóerő felhasználásával az úszó célzatos mozdulatai valósággal belekapaszkodhatnak a hullámokba és az összetett munka eredményeképpen nemcsak a mozgásszervek, hanem a vegetatív élet is megérzi az úszás hatalmas élet- és lélektani hatását. Az öltözködés „művészete” Az öltözködésnél —ugyan­úgy, mint az arc kikészítésé­nél — lehetőség nyílik arra, hogy a szépet kiemeljük, a hiányosságokat pedig elta­karjuk. Erre azért van szük­ség, mert nem mindenkinek van arányosan szép alakja. A magas növésű, arányos testfölépítésű nő merészeb­ben alkalmazhatja öltözködé­sében a divatos vonalakat, színhatásokat és ruhakiegé­szítőket. A legújabb divat- irányzatnak is hódolhatnak az ilyen szerencsés testalka­tú nők. Akinek teltebb az alakja, kerülje a világosabb színe­ket, a nagy mintájú anyago­kat, túlságosan élénk színű és keresztbe csíkos ruhákat. A kellemes, nyugodtabb szí­nű, lehetőleg vékonyabb, nem fényes anyagok előnyösek, amelyeken apróbb minták vannak. Az ilyen alakra op­tikusán karcsúsító, sima ru- hamodell való. Az alacsony növésű nőnek sem ajánlatos a nagy mintá­jú anyagból készült, kompli­kált modell. A hosszanti csí­kok és a gombolható ruhák az alakot megnyújtják. Az alacsony nők gyakran élnek abban a tévhitben, hogy a túlságosan magas sarkú cipő viselésével alakjukon javíta­nak. Ez nem így van, mert az erőltetett magasítás meg­bontja az alak természetes harmóniáját, és ez a szép testtartásra is hátrányosan hat. Az alacsony, karcsú nő megengedheti magának a könnyedén modem vonalú ruhákat. Viszont az alacsony, molett nő inkább válassza a sima vonalakat. Igen gyakori női fogyaté­kosság a rövid derék. Ezen ügyes megoldással segíthe­tünk. Hosszított derekú mo­delleket válasszunk, amely optikusán javítja az alaki hibát. A moletteknek nyúj­tott, hosszított vonalvezetésű" modelleket ajánlunk, „V” alakú kivágást, hosszított sálgallért, kívülkötős blúzt.

Next

/
Thumbnails
Contents