Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám

1981. január 23. Képújság 5 A közoktatás kérdései Kísérletek az iskolában Világszerte mindenütt ke­resik az újat, a képzés és a nevelés legcélravezetőbb út­jait a pedagógiában, mivel a világ a tudományos-technikai forradalom következtében gyorsan változik, és az új, a megnövelkedett társadalmi igényekkel az iskolának is lé­pést kell tartania. Napjainkban a szocialista pedagógiai is tantervi, mód­szerbeli, iskolaszerkezeti re­formokat sürget. Társadalmi igény, hogy a nevelési gya­korlatot sürgősen meg kell szabadítani a visszahúzó, kö­löncként ható örökségtől, mert az iskola csak így lehet alkalmas terpe a szocialista nevelésnek. Igen ám, de a re­formok végrehajtásához nem elegendő az elméleti megala­pozás és a pedagógusok egyetértése: a korszerű táp­anyagot, az új módszereket, szervezeti formákat az általá­nossá tétel előtt a gyakorlat­ban is ki kell próbálni: élet­képesek-e? Közvéleményünk évek óta némi gyanakvással, sőt fenn­tartással szemlél az isko­lákban folyó pedagógiai kí­sérleteket. Az ellenérzés mö­gött egyrészt óvatos konzer­vatívizmus, .netán a pala- vesszős hagyományok meg­őrzésének szándéka rejlik, másrészt egyfajta tájékozat­lanság. Nem kevesen élnék ugyan-’ is abban a tévhitben, hogy a pedagógiai kísérletek labora­tóriumi körülmények kö­zött folynék, holott minden egyes ilyesfajta kísérlet ma­ga az eleven élet, teljes ér­tékű nevelési gyakorlat, mélyben a pedagógus nagy­fokú felelősségtudattal vesz részt, tehát nem egyszerű megfigyelő, mint egy labo­ráns. Attól sem kell tartani, hogy a kísérleti osztályokba járó diákok szellemi fejlődése megtorpan, és tudásuk kisebb lesz mint a régi módon ta-. nuló társaiké. Ennek éppen az ellenkezője az igaz: a-kí­sérletben részt vevő gyerekek tarsolya mindig tömöttébb a többiekénél. Hogy miért? A kísérleteket minden alka­lommal körültekintő szerve­zés előzi meg. Az irányító szakemberek nem feledkez­nek meg a gyerkek érdekei­ről, alaposan mérlegelik, hogy a .résztvevőknek, nem jelent-e megrázkódtatást az új hely­zet, például a továbbtanulás, a munkába állás, avagy a környezetükkel tartott kap­csolat szempontjából. A kísérletek nem zilálhat­ják szét az iskolák mindenna­pi életét, a gyerekek és a ne­velők megszokott munkarit­musát, ugyanakkor nem ve­zethetnek iaz általános peda­gógiai normák fölrúgásához, semmibe vevéséhez, a lógás­hoz sem. Sok-sok példa iga­zolja, hogy a kísérleti osztá­lyokban magasabbak a köve­telmények, mint másutt, és ennek következtében a tanu­lók tevékenysége is sokkal gazdagabb. A kísérletben résztvevő pe­dagógusnak azonban teher­tétel, ugyanis jóval többet dolgoznak, mint mások. A felkészülés rengeteg időt vesz igénybe, a tanórai munka intenzitása is megnő, munka­igényesebb a tanulók teljesít­ményének ellenőrzése, nem is szólva a tapasztalatok rendszeres elemzéséről, föl­dolgozásáról. Itt is érvényes a régi pedagógiai igazság: a si­ker első számú tényezője mindig a pedagógus. Ma még — pedagógusok és kívülállók körében egyaránt — él .a hiedelem, mely szerint a kísérleteknek okvetlenül, miniden körülmények között sikerülniük kell, akár a való­ság eltorzítása árán is. Sze­rencsére nem így van, mivel miniden reform eleve kétesé­lyes: vagy beváltja hozzáfű­zött reményeket, vagy nem-. És emiatt nem szabad elcsüg­gedni, lemondani a kezdemé­nyezésekről, mert voltakép­pen a kudarc is eredmény, bármennyire meghökkentő­nek látszik is ez első pillan­tásra; 'hiszen egy utat sorom­póval zár le: nem haladha­tunk tovább rajta, más irány­ban kell elindulnunk. Kísérletekre a jövőben is szüksége lesz a magyar okta­tásügyeik. Az alaposan meg­szervezett kísérletek hasznia 'kézenfekvő. Fényesen igazol­ja ezt az új matematikataní­tás eredményessége. P. KOVÁCS IMRE Tamásiban 1962 óta műkö­dik fúvószenekar. A vezető kezdettől fogva Hemerle Já­nos karnagy. Az együttes je­lentős szerepet játszik a nagyközség művelődési éle­tében. Rendszeresen fellép ünnepségeken, színesíti a bal­lagások, a helyi események műsorát. Ezek mellett rend­szeresen ad térzenét, önálló hangversenyeket és részt vesz a megyei kulturális verse­nyeken is, ahol már többször nyert jelentős díjakat. A jó munka jutalmául járt már és szerepelt az NDK-ban és Lengyelországban is. Hemerle János, a zenekar oktatója — egyébként min­den fúvós hangszeren játszik — az idén nyugdíjba ment. A tamási fúvósegyüttest azonban nem hagyta el, to­vábbra is ő dirigálja a főleg általános iskolásokból álló 42 tagú zenekart. Az utánpót­lás nevelésében Lukács Tibor segíti. 1381 Rokkantak nemzetközi éve Megtörtént eset, sajnos nem is egyedülálló: tekinté­lyes összegű devizáért vett egy vállalat modern, sokat tudó gépet, ám sokallta az árát, s hogy valamit meg­takarítson belőle — a géphez tartozó védőbrendezést törölte a rendelésből. Másutt viszont már a tervezésnél kimaradt a költségek közül az egyik munkavédelmi felszerelés, mondván: ezt is megcsináltatjuk majd egyszer... Kétségbe sem lehet vonni, hogy a hasonló esetek szá­ma eltörpül a százmilliók mellett, amelyeket az elmúlt harminc év alatt ilyen célokra fordítottak. Mégsem véletlenszerű most az összegezés. Azért kell róla ismét beszélni, mert az 1981-es év a rokkantak nemzetközi éve az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakának határo­zata szerint. Nagyjelentőségű, humánus elgondolás, hogy egy éven ét az eddiginél többet és jobban foglalkozzon a világ a rokkantakkal. Jobban fel kell karolni őket, gondos­kodni érdekeik fokozott védelméről, és segíteni a tár­sadalomba való beilleszkedésüket. Csak kivételesen súlyos sérültek vagy fogyatékosok esetében van szükség közvetlen segítségre. Az esetek nagy többségében az a társadalom feladata, hogy az üzemi, közlekedési, lakóhelyi, vagy bármilyen balesetet Szenvedett embereket mintegy visszafogadja. Ezt fejezi ki az is, amit a rokkantak nemzetközi éve magyar nemzeti szervező bizottságának elnöke, dr. Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter javasolt az évet megelőző sajtótájékoztatón: a megsérült, s addigi munkájukat folytatni nem tudó embereket ne nevezzük csökkent munkaképességűeknek! Sokkal jobb, kifejezőbb a „meg­változott munkaképességű” meghatározás. Orvosi tapasztalatok bizonyítják: igen sokan vannak olyanok, akik maguk sem ismerik egy vagy más nem fejlesztett képességüket, amelynek birtokában új szak­mát tanulhatnak, más munkakörben tudnak elhelyez­kedni, ha sérülésük miatt eddigi tevékenységük foly­tatására képtelenek. Megváltozott testi adottságokkal újra örömet tudnak találni az aktivitásban, amiről a kórházi ágyon vagy a gyógyulás hosszú hónapjaiban már le is mondtak. Mindent megtesznek ezért az orvosok, pszichológusok, gyógvtomászok és más rehabilitációval foglalkozó szak­emberek. Állami és szakszervezeti eszközökkel ugyan­csak segítik a sérült emberek beilleszkedését. Ez tu­lajdonképpen természetes, s külön hangsúlyt csupán azért érdemel, mert az üzemek jelentős részében még nem tapasztalható hasonló igyekezet. Sok helyen — mi tagadás — egykedvűen, bürokratikusán tudomásul veszik, hogy a sok száz vagy akár több ezer dolgozó közül egy vagy kettő megsérült, s hogy újra munkába lehet állítani. Ilyenkor — ismét mechanikusan — fel­ajánlanak az addigi szakmunkásnak éjjeliőri vagy por­tási állást, fizetik az új és korábbi kereset közti kü­lönbséget —, ha üzemi balesetet szenvedett az illető —, tovább pedig alig-alig törődnek vele. A rokkantak nemzetközi éve most minderre fokozot­tan felhívja a figyelmet. Arra is, hogy érdemes az or­vosi, pszichológusi véleményeket alaposabban tanul­mányozni: hátha az amputált lábú volt szakmunkás, némi utóképzéssel, még automatizált üzemrészben is tudna értékes munkát végezni. Hátha meg lehet találni azt a munkakört, ahol a sérült ember teljes értékűvé lehet, s akkor legalább lelki sérüléseit sikerül be­gyógyítani. VÄRKONYI ENDRE Színházi programok Szekszárdon * Júniusban bérleten kívüli előadás Az 1980—81-es színházi év­ad második fél éve változa­tos programot ígér a Szek­szárdon és környékén élő, színházat szerető közönség­nek. A megyei művelődési központ az évad második fe­lét Schönthan—Kellér—Hor­váth—Szenes: A szabin nők el­rablása című zenés játékával nyitja, amit a Pécsi Nenzeti Színház előadásában nézhet­nek meg a Hegedűs-bérlet tu­lajdonosai és a többi érdek­lődő. A zenés játékot márci­us 16-án a József Attila és március 27-én a Babits-bér- leti előadássorozat keretében lehet megtekinteni. Illyés Gyula Sorsválasztók című drámáját szintén a pécsiek viszik a színre, amit Szek­szárdon februárban és márci­usban mutatnak be. A pécsi­ektől láthatjuk még Mozart vígoperáját, a Cosi fan tut- te-t, valamint Ebbe-Fosse- Kander musical-comedy-ét, a Csikágót. A Csikágó egyébként jelen­leg is világhódító útját járja: londoni változata 1979-ben a kritikusok szavazatai alapján elnyerte az év legjobb musi­calje kitüntető címet, s azóta is rendre tűzik műsorukra a színházak. A Kaposvári Csiky Gergely Színház társulata is bemutatja Szekszárdon ápri­lis 4-én, a Hegedűs-sorozat­ban, de egy hónappal koráb­ban is látható ifjúsági elő­adásban. A kaposvári művé­szek előadásában nézhetjük meg tavasszal még Henrich von Kleist komédiáját, Az eltört korsót és Victor Hugo drámáját, a Királyasszony lo­vagját. Heltai Jenő vígjátéka, a Tündérlaki lányok — amelyet Kosztolányi „a megértés és a megbocsátás színpadi reme­kének nevezett” — megírá­sa óta szinte minden korosz­tálynak nagy színpadi élmé­nye volt. Szekszárdon a Veszprémi Petőfi Színház tár­sulata mutatja be egyebek között, a Garay-bérleteseknek. A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház tavasszal négy darabbal jelentkezik a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban. A Feketeszárú cseresznyét, Hunyady Sándor­nak, a két világháború közöt­ti magyar irodalom jeles kép­viselőjének a színművét egy alkalommal játsszák nálunk. Ök mutatják be Görgey Gá­bor zenés komédiáját, a Bul- vár-t is. A vígjáték címe nem a színhelyre, hanem a jelleg­re utal: a bulvárdarabok köz­helyes fordulatait, könnyez- tető, pikáns vagy mulattató sablonjait ironizálva írta meg a szerző. Molére pályája első szakaszában, 1662-ben írta a Nők iskolája című kiváló vígjátékot, mélynek alapgon­dolata, hogy minden ember ura önmagának, s így joga van dönteni élete kulcskérdé­seiben. E darabot két alka­lommal mutatják be a kecs­keméti művészek megyeszék­helyünkön. Végül, szintén az ő előadásukban láthatjuk a lengyel szerző, Ryszard Latko szín játékát (groteszk komé­diáját}, az Édesapám, édes­apám, kibújt ám a szög a zsákból...-t. A hagyományokhoz híven most is vendégszerepei ná­lunk a Szegedi Nemzeti Szín­ház társulata. Ruszt József rendezésében mutatják be O’Neill Hosszú az út az éj­szakában drámáját; az ope­rett kedvelői tőlük a Bob her­ceget láthatják, a szegedi ope­ratársulat pedig Erkel Bánk bán-ját adja elő. Maróti Lajos Érdemei el­ismerése mellett című darab­ját június 22-én — a Babits- bérletsorozatban — viszi szín­re a Budapesti József Attila Színház, amely 24-én is fellép — bérleten kívüli előadáson — Szekszárdon, mégpedig Alan Ayckbourn Hálószoba­komédia című kétrészes víg- játékával Benedek Árpád rendezésében. Az utóbbit is rangos szereplőgárdával mu­tatják be, íme néhány a ne­vek közül: Harkányi Endre, Kállay Ilona, Bodrogi Gyula, Vorth Ági, Dancsházi Hajnal. Az ifjúsági előadások közül említettük a Csikágót, itt is helyet kap az Illyés-dráma, a Sors váltók, majd április vé­gén kerül sor a 30 éves Ál­lami Népi Együttes nagymű- sorára. A kicsinyeknek is jó hírek­kel szolgálhatunk: februárban láthatják a kecskemétiek elő­adásában a Koldus és király­fit, a Népszínház előadásában a Csili Csala csodáit, márci­usban vendégszerepei a Bó­bita együttes, áprilisban pe­dig a MACIVA (Magyar Cir­kusz és Varieté} műsorát néz­hetik meg. Május 7-én az Ál­lami Bábszínház mutatja be a Csipkerózsikát. Február 11-én a Kati és a Kerek Perec együttest látja vendégül megyeszékhelyünk, március 18-án pedig Vámo­si—Záray-est lesz. — h — A bauxitkészletek nyomában A magyar bauxitku tatás történetében a legmagasabb éves terv előirányzatának megvalósítását kezdték meg a Dunántúl hegy-vonulatain, el­sősorban a Bakony vidékén. Az 1981-es esztendőre összesen 140 000 méter kuta­tófúrást írt elő a Magyar Alu­míniumipari Tröszt. Eninek a munkának az oroszlánrészét a Bau xitfcutató Vállalat vó^zi el: 110 ezer méter fúrással szerez újább információkat a földalatti bauxitkészletekről Továbbá húszezer méter fú­rásra válailíkozott az Országos Földtani Kutató-fúró Vállalat és 10 ezerre a Mecseki Érc­bánya Vállalat. A nagyszabá­sú munkát a társvállaLatok- nál is a Bauxitkutató Vállalat irányítja. Mint Verebélyi Sándor, a vállalat igazgatója elmondotta, a minden eddi­ginél nagyobb arányú kutató­fúrást az indokolja, hogy az utóbbi évek felderítő kutatá­sai, prognózisai eredménye­ként nőtt a reménybeli terü­letek mennyisége, s feltehető a készletek 55 százaléka még nincs megkutatva, tehát el­helyezkedésükről, minőségük­ről nem rendelkeznek részle­tes adatokkal. Ötnapos munkahét az iskolában ötnapos lesz a munkahét az 1982/83-as tanévtől az or­szág iskoláiban. A tanítás új rendjének kialakítását ezek­ben a napokban kezdik meg a Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályán. Amint az MTI munkatár­sának elmondták: az Orszá­gos Pedagógiai Intézet, a tanácsok művelődésügyi osz­tályainak munkatársaival, pedagógusokkal és más szak­emberekkel együtt vizsgál­ják: miként lehetne a jelen­leg tanítással töltött szomba­ti órákat pótolni, mert isme­retes, az általános iskolák diákjainak 1979 óta csak minden második szombaton van oktatás, a középiskolák­ban pedig hasonló célból kí­sérletek folynak. A tananya­got nem csökkenthetik, hi­szen ezt nem is olyan régen a nevelés-oktatás új tanter­vei szerint dolgozták ki, fo­kozatosan vezetik be az ál­talános és a középfokú isko­lákban. Más módon kell te­hát pótolni a kieső, iskola­típustól függően évi 15—30 napot. Felvetődött a gondo­lat, hogy korábban kezdik, vagy később fejezik be a tan­évet, esetleg a szüneteket rö­vidítik. Ez a megoldás azon­ban érzékenyen érintené a tanulókat, a szülőket, és a pedagógusokat is. Szóba jött az egésznapos tanítás, vagyis az, hogy néhány órát délután is tanítanának. A döntés előtt sokféle kö­rülményt, igényt és követel­ményt kell figyelembe venni — hangsúlyozták a minisz­tériumban. A többi között azt, hogy az általános isko­lákban a következő tanévben még nagyobb szükség lesz a kétműszakos oktatásra, mivel a jelenleginél több lesz a ta­nulók száma. Bármiként pó­tolják azonban a hatodik ta­nítási napot, az új munka­rendnek összhangban kell lennie az oktatás távlati fej­lesztési terveivel. Hemerle János zenekari próbát tart Térzene, ballagás, külföld járás Fúvósok Tamásiban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents