Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

a Képújság 1981. január 21. ON KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Virágbolt, játszótér Pupp Józsefné, Paks, Virág u. 78. szám alatti olvasónk több kérdést tett fel a levelé­ben: „Először is mikor rendezik a Virág utca autósforgalmát? Nagyon sok iskolás gyerek jár errefelé és bizony két helyen nagyon szűk az út, a járda és út között pedig nincs „járda­sziget”. Elég egy kilendülés a járdáról és elsodorják az em­bert. Ha két jármű szembe találkozik, az egyik kényte­len felmenni a járdára. A má­sik dolog: jó lenne, ha a Vi­rág utca végére tennének egy szemétgyűjtő-konténert. Ak­kor sokan nem a régi teme­tőbe vinnék a szemetet és nem szórnák az út közepére. Arra a kérdésre is szeretnék választ kapni: lesz-e valami­kor Pakson állami virágbolt, vagy virágkertészeti üzem? A negyedik kérdésem: a gyere­kek érdekében terveznek-e a Virág utca környékére játszó­teret? Gondolom sok szülő en­nek megépítését társadalmi munkában is segítené.” A kérdésekre Paks város Tanácsa V. B. műszaki osztá­lyának vezetőjétől, Béres Já­nostól kértünk választ. — A Virág utca egyirányú- sításával kapcsolatos szakha­tósági egyeztetéseket 1980- ban megtartottuk. A városi tanács vb. költségvetési üze­me a forgalomrendezéshez szükséges táblákat elkészítet­te. A forgalomirányító táblá­kat 1981 első negyedében he­lyezik ki. A biztonságos köz­lekedést lehetővé tevő új for­galmi rend legkésőbb 1981. március 31-ig kialakulhat. — A szemétgyűjtő-konté­ner kihelyezésére tett javasla­tot a költségvetési üzemnek továbbítottuk. Információink szerint az üzem jelenleg nem rendelkezik tartalékkonténe­Telefonszámunk: 12-284 rekkel. Meg kell mondani, hogy ilyen jellegű kérés sok van, a konténerek beszerzése pénzbe kerül. Az üggyel fog­lalkozunk, de egy kis türel­met kérünk. — Pakson a közeljövőben a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet létesít vi­rágboltot. Előreláthatóan a la­kótelep területén. Virágkerté­szeti telepet a költségvetési üzem létesít, az új telephely teljes kiépítését követően. Ez elsősorban a parképítési és fenntartási feladatait szol­gálja majd ki. — A játszótér építésére vo­natkozó javaslatot részlete­sebben megvizsgáljuk. A fel­használható terület kiválasz­tását követően tervet készítet­tünk. Ekkor tisztázzuk azt is, miként lehet bevonni ebbe a munkába a lakosságot. Lehet-e ágfát gyűjteni ? özvegy Hovodzák Lajosné, Felsőnyék, Ady u. 52. szám alatti olvasónk azt írta: „Ö szívesen szedne a tamá­si erdőben gallyat, de nem tudja hol kell kérni engedélyt és kell-e fizetnie az össze­gyűjtött fáért? Levelében azt is közölte: nyugdíjas, rá is ér­ne, meg jól is jönne az így összegyűjtött tüzelő. A válasz, amit Németh László, a Gyu- laji Állami Erdő- és Vadgaz­daság igazgatójától kaptunk, úgy gondoljuk, másokat is érdekelhet. — A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság ágfagyűjtést engedélyez azokon az erdő­területeken, amelyeken erdő- gazdasági fakitermelés fo­lyik. Az erdőgazdaság faki­termelő brigádjai a fákat le­döntik, a vastag faanyagot feldolgozzák, az utak mellé közelítik. A vágásterületeken visszamarad az ágfa, az 5 M/ centi átmérőnél vékonyabb gallyfa. Ezt a lakosság össze­gyűjtheti, a következő felté­telekkel: — A kerületvezető erdész kijelöli minden személy ré­szére azt a munkaterületet, amelyen a gyűjtést végezheti. Az ágfát lehetőség szerint 100x100x70 cm méretű raka­tokba kell összegyűjteni olyan helyekre, ahonnan el lehet szállítani. Ha valaki két ilyen méretű rakatot húz össze, ak­kor az egyiket ingyen elszál­líthatja, a második rakat vagy az erdőgazdaságé lesz, vagy 75 forintért megvásárolhatja. Az ágfagyűjtést az erdőgazda­ság területén sok helyen vég­zik: Döbrököztől egészen Pak- sig. Ez a tevékenység nem­csak a lakosságnak hasznos, hanem az erdőgazdaságnak is. A lakosság olcsó tüzelőhöz jut, az erdőgazdaság pedig hasznosítani tudja az össze­gyűjtött vékony faanyagot. — Felsőnyék határában saj­nos ágfagyűjtési lehetőség nincs. A legközelebbi fakiter­melés Tamási és Regöly ha­tárában van. Ha özvegy Ho­vodzák Lajosnénak szándéká­ban van faanyagot gyűjteni, munkanapokon jelentkezhet Tamásiban, a vasútállomás mellett lévő erdőgazdasági ra­kodó vezetőjénél. (A TÜZÉF- teleppel szemben), ahol az ág- fagyűjtés pontos helyét és egyéb részleteit megbeszélhe­ti. Igazolás - késésért Berek Gabriella, Paks, An­na u. 26. szám alatti olvasónk minden reggel Paksról Szek- szárdra jár dolgozni, autó­busszal. Mindig szoktak kü­lönjáratot küldeni az utóbbi két hétben — a levél decem­ber 8-án íródott — a külön­járatra hiába vártak. A me­netrendszerű járatok minden megállóban otthagynak 10—15 utast. Nyolcadikén reggel mintegy másfél órát vártak és természetesen elkéstek a munkahelyükről. Igazolást kértek Szekszárdon, a pálya­udvaron. Nem adtak. Azt mondták: mindenki látja, hogy milyen az időjárás, csúsznak az utak. Ráadásul, akitől igazolást kért, még dur­va is volt. Piegl Ferenc, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatója az ügyet kivizsgálta: — Horváth György, a szek­szárdi üzemegység igazgatója a szekszárdi pályaudvaron személyesen találkozott és a levélben foglaltakat megbe­szélte. — December 8-án a rendkí­vüli időjárás miatt igen sok volt a járatkésés, több járat­kimaradás történt, emiatt zsúfoltság volt a közlekedő járatokon. Így fordulhatott elő, hogy a megszokott idő­pont helyett Paksról Szek- szárdra csak több, mint egy­órás késéssel jutottak el az utasok. — Utasítottuk a szolgálati hely vezetőjét, hogy a járat­késésről igazolást kérő uta­soknak a forgalmi szolgálatte­vő adjon megfelelően kitöltött igazolást. — A levélben említett dol­gozónkat, aki megengedhetet­len magatartást tanúsított az utasokkal szemben, fegyelmi eljárás keretében felelősségre vontuk. — Az ismételt havazások, a síkos utak gondot okoznak nekünk is. Gépjárművezető­ink minden igyekezete ellené­re is gyakoriak a késések, mert a biztonságos közleke­dést csak úgy tudjuk megva­lósítani, ha a járművek sebes­ségét csökkentjük. Ilyen útvi­szonyok mellett számítunk az utazóközönség megértő, türel­mes magatartására is. VÁLASZOLUNK A honvédelemről szóló törvényt és i& annak végrehajtási rendeletét módosítja :./ az 1980. évi V. tör- *———■“* vény, illetve a Mi­nisztertanács 56/1980. (XII. 24.) számú rendelete, amely szerint a sorkatonai szolgálat időtartama az 1981. január 1. után sorkatonai szolgálatra be­vonulok esetében már nem 24, hanem 18 hónap. A minisz­tertanácsi rendelet a honvé­delmi hozzájárulási kötele­zettséget szabályozza, előírja, hogy mely esetekben kell 18 hónap, illetve 12 hónap tar­tamára fizetni a hozzájáru­lást, rendelkezik a tanulmá­nyi szolgálathalasztásról és kimondja, hogy: „Az a had­köteles, akit szolgálathalasz­tás miatt a sorköteles korban nem hívtak be, annak betöl­tése után is behívható sorka­tonai szolgálatra.” Az említett jogszabályok a Magyar Köz­löny 1980. évi 96. számában olvashatók. A mezőgazdasági és élel- meziésügyi miniszter 31/1980. (XII. 27.) MÉM számú rende­leté a mezőgazdasági és élel­mezésügyi ágazat területén folyó szocialista munkaver­senyről szól, meghatározza, hogy a vállalatok, a mezőgaz­dasági és az ipari szövetkeze­tek, a szocialista brigádok milyen kitüntető cím elnyeré­séért versenyezhetnek, hogy a kitüntető cím elnyerésére pá­lyázatot'kell benyújtani, s hogy a szákszervezet illetékes szervével és a megyei KISZ Bizottsággal egyeztetett pá­lyázatot milyen határidőre és hová kell felterjeszteni. (Magyar Közlöny 1980. évi 97. száma.) A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő 1980. évi 26. számában irányelv jelent meg a fogyasztói árváltozá­sok meghirdetésének rendjé­ről és a fogyasztói áraknak az árukon való feltüntetéséről, amely szerint a teljes önki­szolgáló formában üzemelő egységekben az eladótérbe, kihelyezett árukon az érvé­nyes árat kell feltüntetni, a félreértések elkerülése végett a régi árat át kell húzni, vagy más módon kell érvény­teleníteni. Ha az árun fizikai­lag nem lehetséges az új ár feltüntetése, a tároló helyen ártájékoztató táblát vagy jegyzéket kell kifüggeszteni a vevők tájékoztatása érdeké­ben, ennek a pénztárosnál is rendelkezésre kell állni. , A fogyasztói árat a hatósági áras cikkeken a termelőnek kell feltüntetnie. A belföldi propaganda- és reklámszakemberek képzé­séről, képesítéséről és tovább­képzéséről szól a Belkereske­delmi Minisztériumnak a Könnyűipari Értesítő 1980. évi 16. számában megjelent közleménye, amely meghatá­rozza, hogy mi a propaganda, mi a reklám és mi az ún. kapcsolatszervezés, s hogy azókkal szemben, akik ilyen tevékenységet végeznek, mi­lyen képesítési követelmé­nyéket kell érvényesíteni. Megjelöli azt is, hogy a szük­séges képesítés milyen tanfo­lyam elvégzése és szakvizsga letétele útján szerezhető meg, eligazítást ad az ilyen tanfo­lyamok és vizsgák költségei­nek viselésével kapcsolatban is. A művelődési miniszternek a képző-, ipar- és fotóművé­szeti alkotótelepek működé­séről és gazdálkodásáról szóló 101/1981. (M. K. 1.) számú utasítása a Művelődési Köz­löny idei 1. számában olvas­ható. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Ilyen egy királyi palota? A községekben, sőt a ki­sebb városokban élő gyere- rekek számára sajnos elég ritkán adatik színházi él­mény. S ha egy-egy előadás eljut hozzájuk, nagy terve­zés, várakozás előzi meg. A kicsinyek szinte számol­ják az előadás eljövetelének napját, majd ezután sokáig dolgozik bennük az élmény A pedagógusok pedig mun­kájuk során tudják használ­ni és hasznosítani a színház­ban látottakat. Mérhetetlenül fontos te­hát, hogy a gyerekelőadások közreműködői a tőlük telhető maximumot nyújtsák minden alkalommal, hisz tevékenysé­gükkel ők is hozzájárulnak gyermekeink művészeti neve­léséhez, szépérzékük kialakí­tásához, színházat szerető kö­zönséggé válásukhoz. Azt hiszem, hogy a kisebb településen élő gyermekeknél még fokozottabban kell oda­figyelni a darabok színvona­lára, mint a színházközeiben élőknél, hiszen nekik — e szempontból hátrányos hely­zetben lévőknek — nincs ösz- szehasonlítási alapjuk a jó, illetve rossz színházat ille­tően. Sajnos, gyakran adódik rossz tapasztalat a gyerek- színház táján. Ilyen volt a múlt heti két előadás is, a szekszárdi művelődési köz­pontban, melyekről sok min­dent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szép élményül szolgáltak, a kis nézőknek, s hogy az óvónők és a tanítók munkájuk során kamatoztat­hatják a látottakat. A varázsköpeny titka című mesejátékot, . amit magyar népmeséből Turián György írt, öttagú brigád — Náday Pál, Kalmár Zsuzsa, Erdélyi Ha, Tóth Katalin és Kozári Ferenc — mutatta be. Az elő­adásokról így vélekednek az óvónők és a tanítók: „csapni­valóan rosszak voltak, elő­adói mesterkélten mozogtak, beszédük csetlett-botlott. A hangosítás is hagyott kíván­nivalót maga után.” Röviden a díszletről, gyerekszóval: „Hát Ryen a királyi palota?” — tette fel a kérdést a IV-es iskola egyik meglepett kis­diákja a tanító néninek, a két sámli és az egyetlen szék láttán. Mondandóm következő ré­sze csak a délutáni előadást érinti, aminek pontban két órakor kellett volna kezdőd­nie. De csak fél három után gördülhetett szét a függöny, ugyanis az egyik szereplő (nő) elnézte a megállapodáson sze­replő időpontot, s elment sé­tálni a városba. Addig több mint 750 (!) gyerek várako­zott, nem mondhatni, hogy türelemmel. Jogos a kérdés, hogy a szín- . házterem 672 ülőhelyére miért mehetett be ennyi gye­rek? Ennek oka a két iskola (az I-es és a IV-es) közötti szervezési bonyodalom, amit a művelődési központ nem akart tetézni csalódott gyere­kek tömkelegével. így az in­tézmény és az ügyeletes tűz­oltó közösen vállalták a fele­lősséget a 110 „többlet” gye­rekért, akik végül is egymás ölében, illetve a lépcsőkön ülve (térmészetesen belépődíj nélkül) nézték végig a dara­bot. De a körülményektől függetlenül többen jól szóra­koztak. Ugyanis lehetett na- gyokan kiabálni... Az összképhez hozzátarto­zik az is, hogy minden szerep­lőnek ŐRI által kiadott mű­ködési engedélye van, s a darábra vonatkozó engedélyt is bemutatták. — Mit mond Dér Miklós­áé, a megyei művelődési köz­pont megbízott igazgatója? — Sajnos nincs módunk minden előadást bemutatás előtt személyesen megnézni Az ŐRI engedélyét viszont biztosítéknak tekintjük. A keddi előadástól természete­sen mi is más vártunk, sőt sokat vártunk. Annyi bizo­nyos, hogy az eset tanulságul szolgált számunkra, ezt az együttest többet nem hívjuk meg. V. HORVÁTH MÁRIA Táncszínház nyílt Budán „Táncfórum a budai Vigadóban” elnevezéssel január 12-én táncszínház nyílt az Állami Népi Együttes Corvin téri székházéban. A befogadó színházként működő, új kulturá­lis intézményben a hétfői estéken, a hazai balett- és folk­lóregyüttesek kapnak bemutatkozási lehetőséget. Szabadi Edit és Lőcsei Jenő az Opera balettszólistái. Kulturális beruházások A kulturális beruházásokra az idén szánt csaknem 4 mil­liárd forint javarészét a már megkezdett építkezések üte­mes folytatására fordítják, több létesítményt pedig már 1981-ben átadnak rendelteté­sének. A budavári palota komp­lex rekonstrukciója során je­lenleg az F-épület helyreál­lításán dolgoznak, amely az Országos Széchényi Könyv­tárnak ad majl végleges ott­hont. Az újjáépítést a tervek szerint 1982-ben fejezik be. Az év derekára elkészül a Magyar Állami Operaház új üzemháza, amelyet a közpon­ti épület mellett, a Hajós ut­cában alakítottak ki. Ide köl­töztetik az Opera gazdasági igazgatóságát, a műszaki dol­gozók szociális helységeit, va­lamint kazánházát, s több raktár és próbaterem is he­lyet kap itt. Ezt követően még ebben az évben hozzá­kezdenek az Ybl Miklós ter­vezte műemlék épület re­konstrukciójához, amelynek első állomásaként lebontják az elöregedett színpadi acél- szerkezetet és a régi színpad­gépeket. Eközben részletes kiviteli terv készül a további mun­kálatokra: az NDK-ból ér­keznek új, korszerű színpad- technikai berendezések, s ezek beszerelése mellett ere­deti szépségükben állítják helyre a nézőtér, illetve az előcsarnok architektúráját, az üzemház elkészültével felsza­badult helyen pedig az igé­nyeknek jobban megfelelő öl­tözőket, próbatermeket létesí­tenek. Az előreláthatólag csaknem 1 milliárd forint ér­tékű felújítást 1984-re fejezik be.

Next

/
Thumbnails
Contents