Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
a Képújság 1981. január 21. ON KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Virágbolt, játszótér Pupp Józsefné, Paks, Virág u. 78. szám alatti olvasónk több kérdést tett fel a levelében: „Először is mikor rendezik a Virág utca autósforgalmát? Nagyon sok iskolás gyerek jár errefelé és bizony két helyen nagyon szűk az út, a járda és út között pedig nincs „járdasziget”. Elég egy kilendülés a járdáról és elsodorják az embert. Ha két jármű szembe találkozik, az egyik kénytelen felmenni a járdára. A másik dolog: jó lenne, ha a Virág utca végére tennének egy szemétgyűjtő-konténert. Akkor sokan nem a régi temetőbe vinnék a szemetet és nem szórnák az út közepére. Arra a kérdésre is szeretnék választ kapni: lesz-e valamikor Pakson állami virágbolt, vagy virágkertészeti üzem? A negyedik kérdésem: a gyerekek érdekében terveznek-e a Virág utca környékére játszóteret? Gondolom sok szülő ennek megépítését társadalmi munkában is segítené.” A kérdésekre Paks város Tanácsa V. B. műszaki osztályának vezetőjétől, Béres Jánostól kértünk választ. — A Virág utca egyirányú- sításával kapcsolatos szakhatósági egyeztetéseket 1980- ban megtartottuk. A városi tanács vb. költségvetési üzeme a forgalomrendezéshez szükséges táblákat elkészítette. A forgalomirányító táblákat 1981 első negyedében helyezik ki. A biztonságos közlekedést lehetővé tevő új forgalmi rend legkésőbb 1981. március 31-ig kialakulhat. — A szemétgyűjtő-konténer kihelyezésére tett javaslatot a költségvetési üzemnek továbbítottuk. Információink szerint az üzem jelenleg nem rendelkezik tartalékkonténeTelefonszámunk: 12-284 rekkel. Meg kell mondani, hogy ilyen jellegű kérés sok van, a konténerek beszerzése pénzbe kerül. Az üggyel foglalkozunk, de egy kis türelmet kérünk. — Pakson a közeljövőben a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet létesít virágboltot. Előreláthatóan a lakótelep területén. Virágkertészeti telepet a költségvetési üzem létesít, az új telephely teljes kiépítését követően. Ez elsősorban a parképítési és fenntartási feladatait szolgálja majd ki. — A játszótér építésére vonatkozó javaslatot részletesebben megvizsgáljuk. A felhasználható terület kiválasztását követően tervet készítettünk. Ekkor tisztázzuk azt is, miként lehet bevonni ebbe a munkába a lakosságot. Lehet-e ágfát gyűjteni ? özvegy Hovodzák Lajosné, Felsőnyék, Ady u. 52. szám alatti olvasónk azt írta: „Ö szívesen szedne a tamási erdőben gallyat, de nem tudja hol kell kérni engedélyt és kell-e fizetnie az összegyűjtött fáért? Levelében azt is közölte: nyugdíjas, rá is érne, meg jól is jönne az így összegyűjtött tüzelő. A válasz, amit Németh László, a Gyu- laji Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatójától kaptunk, úgy gondoljuk, másokat is érdekelhet. — A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság ágfagyűjtést engedélyez azokon az erdőterületeken, amelyeken erdő- gazdasági fakitermelés folyik. Az erdőgazdaság fakitermelő brigádjai a fákat ledöntik, a vastag faanyagot feldolgozzák, az utak mellé közelítik. A vágásterületeken visszamarad az ágfa, az 5 M/ centi átmérőnél vékonyabb gallyfa. Ezt a lakosság összegyűjtheti, a következő feltételekkel: — A kerületvezető erdész kijelöli minden személy részére azt a munkaterületet, amelyen a gyűjtést végezheti. Az ágfát lehetőség szerint 100x100x70 cm méretű rakatokba kell összegyűjteni olyan helyekre, ahonnan el lehet szállítani. Ha valaki két ilyen méretű rakatot húz össze, akkor az egyiket ingyen elszállíthatja, a második rakat vagy az erdőgazdaságé lesz, vagy 75 forintért megvásárolhatja. Az ágfagyűjtést az erdőgazdaság területén sok helyen végzik: Döbrököztől egészen Pak- sig. Ez a tevékenység nemcsak a lakosságnak hasznos, hanem az erdőgazdaságnak is. A lakosság olcsó tüzelőhöz jut, az erdőgazdaság pedig hasznosítani tudja az összegyűjtött vékony faanyagot. — Felsőnyék határában sajnos ágfagyűjtési lehetőség nincs. A legközelebbi fakitermelés Tamási és Regöly határában van. Ha özvegy Hovodzák Lajosnénak szándékában van faanyagot gyűjteni, munkanapokon jelentkezhet Tamásiban, a vasútállomás mellett lévő erdőgazdasági rakodó vezetőjénél. (A TÜZÉF- teleppel szemben), ahol az ág- fagyűjtés pontos helyét és egyéb részleteit megbeszélheti. Igazolás - késésért Berek Gabriella, Paks, Anna u. 26. szám alatti olvasónk minden reggel Paksról Szek- szárdra jár dolgozni, autóbusszal. Mindig szoktak különjáratot küldeni az utóbbi két hétben — a levél december 8-án íródott — a különjáratra hiába vártak. A menetrendszerű járatok minden megállóban otthagynak 10—15 utast. Nyolcadikén reggel mintegy másfél órát vártak és természetesen elkéstek a munkahelyükről. Igazolást kértek Szekszárdon, a pályaudvaron. Nem adtak. Azt mondták: mindenki látja, hogy milyen az időjárás, csúsznak az utak. Ráadásul, akitől igazolást kért, még durva is volt. Piegl Ferenc, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatója az ügyet kivizsgálta: — Horváth György, a szekszárdi üzemegység igazgatója a szekszárdi pályaudvaron személyesen találkozott és a levélben foglaltakat megbeszélte. — December 8-án a rendkívüli időjárás miatt igen sok volt a járatkésés, több járatkimaradás történt, emiatt zsúfoltság volt a közlekedő járatokon. Így fordulhatott elő, hogy a megszokott időpont helyett Paksról Szek- szárdra csak több, mint egyórás késéssel jutottak el az utasok. — Utasítottuk a szolgálati hely vezetőjét, hogy a járatkésésről igazolást kérő utasoknak a forgalmi szolgálattevő adjon megfelelően kitöltött igazolást. — A levélben említett dolgozónkat, aki megengedhetetlen magatartást tanúsított az utasokkal szemben, fegyelmi eljárás keretében felelősségre vontuk. — Az ismételt havazások, a síkos utak gondot okoznak nekünk is. Gépjárművezetőink minden igyekezete ellenére is gyakoriak a késések, mert a biztonságos közlekedést csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a járművek sebességét csökkentjük. Ilyen útviszonyok mellett számítunk az utazóközönség megértő, türelmes magatartására is. VÁLASZOLUNK A honvédelemről szóló törvényt és i& annak végrehajtási rendeletét módosítja :./ az 1980. évi V. tör- *———■“* vény, illetve a Minisztertanács 56/1980. (XII. 24.) számú rendelete, amely szerint a sorkatonai szolgálat időtartama az 1981. január 1. után sorkatonai szolgálatra bevonulok esetében már nem 24, hanem 18 hónap. A minisztertanácsi rendelet a honvédelmi hozzájárulási kötelezettséget szabályozza, előírja, hogy mely esetekben kell 18 hónap, illetve 12 hónap tartamára fizetni a hozzájárulást, rendelkezik a tanulmányi szolgálathalasztásról és kimondja, hogy: „Az a hadköteles, akit szolgálathalasztás miatt a sorköteles korban nem hívtak be, annak betöltése után is behívható sorkatonai szolgálatra.” Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1980. évi 96. számában olvashatók. A mezőgazdasági és élel- meziésügyi miniszter 31/1980. (XII. 27.) MÉM számú rendeleté a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat területén folyó szocialista munkaversenyről szól, meghatározza, hogy a vállalatok, a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek, a szocialista brigádok milyen kitüntető cím elnyeréséért versenyezhetnek, hogy a kitüntető cím elnyerésére pályázatot'kell benyújtani, s hogy a szákszervezet illetékes szervével és a megyei KISZ Bizottsággal egyeztetett pályázatot milyen határidőre és hová kell felterjeszteni. (Magyar Közlöny 1980. évi 97. száma.) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1980. évi 26. számában irányelv jelent meg a fogyasztói árváltozások meghirdetésének rendjéről és a fogyasztói áraknak az árukon való feltüntetéséről, amely szerint a teljes önkiszolgáló formában üzemelő egységekben az eladótérbe, kihelyezett árukon az érvényes árat kell feltüntetni, a félreértések elkerülése végett a régi árat át kell húzni, vagy más módon kell érvényteleníteni. Ha az árun fizikailag nem lehetséges az új ár feltüntetése, a tároló helyen ártájékoztató táblát vagy jegyzéket kell kifüggeszteni a vevők tájékoztatása érdekében, ennek a pénztárosnál is rendelkezésre kell állni. , A fogyasztói árat a hatósági áras cikkeken a termelőnek kell feltüntetnie. A belföldi propaganda- és reklámszakemberek képzéséről, képesítéséről és továbbképzéséről szól a Belkereskedelmi Minisztériumnak a Könnyűipari Értesítő 1980. évi 16. számában megjelent közleménye, amely meghatározza, hogy mi a propaganda, mi a reklám és mi az ún. kapcsolatszervezés, s hogy azókkal szemben, akik ilyen tevékenységet végeznek, milyen képesítési követelményéket kell érvényesíteni. Megjelöli azt is, hogy a szükséges képesítés milyen tanfolyam elvégzése és szakvizsga letétele útján szerezhető meg, eligazítást ad az ilyen tanfolyamok és vizsgák költségeinek viselésével kapcsolatban is. A művelődési miniszternek a képző-, ipar- és fotóművészeti alkotótelepek működéséről és gazdálkodásáról szóló 101/1981. (M. K. 1.) számú utasítása a Művelődési Közlöny idei 1. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Ilyen egy királyi palota? A községekben, sőt a kisebb városokban élő gyere- rekek számára sajnos elég ritkán adatik színházi élmény. S ha egy-egy előadás eljut hozzájuk, nagy tervezés, várakozás előzi meg. A kicsinyek szinte számolják az előadás eljövetelének napját, majd ezután sokáig dolgozik bennük az élmény A pedagógusok pedig munkájuk során tudják használni és hasznosítani a színházban látottakat. Mérhetetlenül fontos tehát, hogy a gyerekelőadások közreműködői a tőlük telhető maximumot nyújtsák minden alkalommal, hisz tevékenységükkel ők is hozzájárulnak gyermekeink művészeti neveléséhez, szépérzékük kialakításához, színházat szerető közönséggé válásukhoz. Azt hiszem, hogy a kisebb településen élő gyermekeknél még fokozottabban kell odafigyelni a darabok színvonalára, mint a színházközeiben élőknél, hiszen nekik — e szempontból hátrányos helyzetben lévőknek — nincs ösz- szehasonlítási alapjuk a jó, illetve rossz színházat illetően. Sajnos, gyakran adódik rossz tapasztalat a gyerek- színház táján. Ilyen volt a múlt heti két előadás is, a szekszárdi művelődési központban, melyekről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szép élményül szolgáltak, a kis nézőknek, s hogy az óvónők és a tanítók munkájuk során kamatoztathatják a látottakat. A varázsköpeny titka című mesejátékot, . amit magyar népmeséből Turián György írt, öttagú brigád — Náday Pál, Kalmár Zsuzsa, Erdélyi Ha, Tóth Katalin és Kozári Ferenc — mutatta be. Az előadásokról így vélekednek az óvónők és a tanítók: „csapnivalóan rosszak voltak, előadói mesterkélten mozogtak, beszédük csetlett-botlott. A hangosítás is hagyott kívánnivalót maga után.” Röviden a díszletről, gyerekszóval: „Hát Ryen a királyi palota?” — tette fel a kérdést a IV-es iskola egyik meglepett kisdiákja a tanító néninek, a két sámli és az egyetlen szék láttán. Mondandóm következő része csak a délutáni előadást érinti, aminek pontban két órakor kellett volna kezdődnie. De csak fél három után gördülhetett szét a függöny, ugyanis az egyik szereplő (nő) elnézte a megállapodáson szereplő időpontot, s elment sétálni a városba. Addig több mint 750 (!) gyerek várakozott, nem mondhatni, hogy türelemmel. Jogos a kérdés, hogy a szín- . házterem 672 ülőhelyére miért mehetett be ennyi gyerek? Ennek oka a két iskola (az I-es és a IV-es) közötti szervezési bonyodalom, amit a művelődési központ nem akart tetézni csalódott gyerekek tömkelegével. így az intézmény és az ügyeletes tűzoltó közösen vállalták a felelősséget a 110 „többlet” gyerekért, akik végül is egymás ölében, illetve a lépcsőkön ülve (térmészetesen belépődíj nélkül) nézték végig a darabot. De a körülményektől függetlenül többen jól szórakoztak. Ugyanis lehetett na- gyokan kiabálni... Az összképhez hozzátartozik az is, hogy minden szereplőnek ŐRI által kiadott működési engedélye van, s a darábra vonatkozó engedélyt is bemutatták. — Mit mond Dér Miklósáé, a megyei művelődési központ megbízott igazgatója? — Sajnos nincs módunk minden előadást bemutatás előtt személyesen megnézni Az ŐRI engedélyét viszont biztosítéknak tekintjük. A keddi előadástól természetesen mi is más vártunk, sőt sokat vártunk. Annyi bizonyos, hogy az eset tanulságul szolgált számunkra, ezt az együttest többet nem hívjuk meg. V. HORVÁTH MÁRIA Táncszínház nyílt Budán „Táncfórum a budai Vigadóban” elnevezéssel január 12-én táncszínház nyílt az Állami Népi Együttes Corvin téri székházéban. A befogadó színházként működő, új kulturális intézményben a hétfői estéken, a hazai balett- és folklóregyüttesek kapnak bemutatkozási lehetőséget. Szabadi Edit és Lőcsei Jenő az Opera balettszólistái. Kulturális beruházások A kulturális beruházásokra az idén szánt csaknem 4 milliárd forint javarészét a már megkezdett építkezések ütemes folytatására fordítják, több létesítményt pedig már 1981-ben átadnak rendeltetésének. A budavári palota komplex rekonstrukciója során jelenleg az F-épület helyreállításán dolgoznak, amely az Országos Széchényi Könyvtárnak ad majl végleges otthont. Az újjáépítést a tervek szerint 1982-ben fejezik be. Az év derekára elkészül a Magyar Állami Operaház új üzemháza, amelyet a központi épület mellett, a Hajós utcában alakítottak ki. Ide költöztetik az Opera gazdasági igazgatóságát, a műszaki dolgozók szociális helységeit, valamint kazánházát, s több raktár és próbaterem is helyet kap itt. Ezt követően még ebben az évben hozzákezdenek az Ybl Miklós tervezte műemlék épület rekonstrukciójához, amelynek első állomásaként lebontják az elöregedett színpadi acél- szerkezetet és a régi színpadgépeket. Eközben részletes kiviteli terv készül a további munkálatokra: az NDK-ból érkeznek új, korszerű színpad- technikai berendezések, s ezek beszerelése mellett eredeti szépségükben állítják helyre a nézőtér, illetve az előcsarnok architektúráját, az üzemház elkészültével felszabadult helyen pedig az igényeknek jobban megfelelő öltözőket, próbatermeket létesítenek. Az előreláthatólag csaknem 1 milliárd forint értékű felújítást 1984-re fejezik be.