Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
1981. január 21. Képújság 5 Domboriról - Domboriért tíz négyzetkilométer nagyságú, átlag három méter mélységű üdülő- és horgászvíz. Tolna megye ,,kis Balatonija. Mintegy hétszáz üdülőépület és húsz kiszolgáló létesítmény található a partján, egyidejűleg ötezer ember üdülési igényét képes kiszolgálni, kánikulai napokon ennél lényegesen többen keresik fel a felüdülést egyre kevésbé nyújtó vizet. Domboriban valami baj van. Ennek okaira és a megoldásra kerestük a választ. Most összegezzük a tapasztalatokat a jobbítást elősegítő intézkedések reményében. Négy kérdés Császár Jázsefhez Lezárjuk a vitát Egymás után épülnek az üdülök, hétvégi házak több éves átfutási idővel szükA fadd-dombori kérdés vitáját lezárandó, négy kérdést intéztünk Császár Józsefhez, a Tolna megyei Tanács általános elnökhelyetteséhez. Az alábbiakban ismertetjük kérdéseinket és az azokra kapott választ. A választ és a már jelenleg is folyó munkát re- ménytkeltőnek ítéljük kedvelt kiránduló- és horgász- vizünk jövője szempontjából. A kérdések: 1. A víz minősége legalábbis megkérdőjelezhető. Eddig is sok minden történt a jobbítás érdekében, de nem lát- ná-e helyesnek valamiféle szennyvízrendezési társulás létrehozását, amelynek keretében az üdülőtulajdonosok, anyagi hozzájárulásukkal, részt vesznek a szennyvíz- probléma megoldásában? 2. Az ellenőrzés kevés. A két főhivatású halőr — megítélésünk szerint — ellátja feladatát, az azonban csak a halászat-horgászatra korlátozódik. Egyetért-e azzal, hogy a környezet védelme érdekében is ki kellene alakítani valamilyen ellenőrhálózatot? 3. Alkalmasnak tartja-e a faddi Nagyközségi Közös Tanácsot az üdülőtelep üzemeltetésére, pontosabban a gazda szerepének ellátására? Anyagi eszközök hiányában ugyanis számára inkább nyűg Dombori, semmint ajándék. 4. ÉS végül a legizgalmasabb kérdés. Nagyon sokunk véleménye, hogy a meder megkotrása elengedhetetlen. Hasonló-e az ön véleménye is? Vagy ha nem, mit tud ajánlani megoldásként? Ugyanis félő, hogy az ezredfordulón Domboriról már csak múlt időben beszélhetünk. A válasz: A faddi holt Duna vízminősége, illetve annak strandolási célra való hasznosítása kétségtelen aggodalomra ad okot. A nyári időszakokban fellépő aigásodás okai ismertek. Ezek közt az okok közt szerepel az egész üdülőterület szennyvízkérdésének megoldatlansága. Jelenleg ugyanis 1—2 nagy üdülőtől eltekintve a keletkezett szennyvizek helyi, szabálytalan szikkasztás útján kerülnek a talajba. Ez a megoldás természetesen azzal jár, hogy a szennyvizek egy jó része a talajvízzel együtt belekerül a holt Dunába. Ennek megszüntetésére az egész telepre vonatkozó szennyvíz-elvezetési kiviteli tervet készíttettünk. Az ösz- szegyűjtött szennyvíz tisztítását a tolnai szennyvíztisztító telepen oldjuk meg, mely jelenleg tanulmánytervi szinten van. A terv kivitelezése több ütemben lesz megvalósítható. Az első ütemben a nagyobb forgalmat lebonyolító üdülők, majd később az egyes hétvégi házak is bekapcsolásra kerülnének. Az ezzel kapcsolatos tevékenység megindult, előrehaladása azonban — más, jelentősebb beruházási feladatok miatt — lassú. Vizsgáltuk a szennyvíztársulat létrehozásának lehetőségét is, de a fajlagos költségek (az egy üdülőegységre jutó olyan magas értékre adódnak (több mint 30 ezer Ft), hogy a kereteket és lehetőségeket figyelémbe véve séges számolni. A vízminőség javítására vonatkozóan felmerült újabb lehetőség is, nevezetesen a paksi épülő erőmű hűtővizének részbeni felhasználása. A nagy távolság miatt azonban szükséges volna mintegy 14— 15 km hosszú csatorna építése a jelenlegi mezőgazdasági területeken keresztül. A csatorna kihasználható lenne a területek öntözésére, azaz a több célú hasznosítás megoldható. Ennek lehetősége és költségkihatásának vizsgálata jelenleg folyamatban van. A tó, illetve a holt Duna kotrása (legalábbis korlátozott formában) is javaslatként szerepel az egész tórendszer vizének regenerálási folyamatába. Végül megemlítjük, hogy Fadd nagyközségi Tanács V. B. az üdülőterület üzemeltetését — megítélésünk szerint — megfelelően látja el, annak ellenére, hogy az üzemeltetés során jelentős bevételekkel nem számolhatnak. Az üdülőterület fejlesztését egyébként is a megyei tanács oldja meg költségvetési számláján. Fogási eredmények, telepítések A fadd-dombori holtággal, annak vízminőségével, a fogási lehetőséggel és fegyelmi helyzettel kapcsolatos vitaso- rúzatot figyelemmel kísértük. Az ellentmondó nézetek ellenére is örülünk, hogy ilyen sokan szívügyüknek tekintik ennek a vízterületnek a sorsát. A horgászoktól, egyesületi vezetőktől sok értékes véleményt, javaslatot, tanácsot, ötletet kaptunk, melyet fel fogunk használni. Tény, hogy a víz minősége romlik. Tény, hogy a természetes ívást különböző körülmények akadályozzák. Az IB kezelésébe 1976-ban került ez a vízterület, már akkor felmerült az a kérdés, hogy nem elég csak eleget tenni az üzemtervi előírásban foglalt halasítási kötelezettségnek, hanem meg kell tanulni gazdálkodni a vízterületen. A halgazdálkodás szellemi, anyagi feltételeinek megteremtésén az IB folyamatosan dolgozott és dolgozik tovább. A mai anyagi stb. eszközök maximális felhasználása mellett a szinten tartást, illetve kisebb mértékű fejlődést tudunk biztosítani. Tájékoztatás és összehasonlítás végett pár adatot szeretnénk közölni: FOGÁSI EREDMÉNYEK FADD-DOMBORI VÍZTERÜLETEN 1976 17 581 kg 12 kg/fő 1977 23 674 kg 17 kg/fő 1978 21 277 kg 19 kg/fő 1979 28 980 kg 19 kg/fő A fenti adatok elérik az országos átlagot. Azok a horgászok, akik kizárólag a faddi vízen horgásznak (Faddi HE tagjai) túlszárnyalják az országos átlagot (22 kg/fő). TELEPÍTÉSI ADATOK Év Ponty Egyéb Ft kg db 1976 13 384 50 000 370 527 1977 10 208 50 000 346 000 1978 13 003 50 000 505 323 1979 12 772 30 000 517 725 1980 10 200 20 500 605 900 Amíg 1976-ban nagyobb mennyiség telepítéséért mindössze 370 527 Ft-ot fizettünk, kisebb mennyiség telepítéséért majdnem a dupláját. A statisztikai adatokból végig kísérhető a halárak folyamatos emelkedése, de ennek ellenére a telepítés szinten tartása mellett az egy főre eső halfogás mérsékelt emelkedése is látható. Ez pedig a halgazdálkodás fejlődését mutatja. Az intéző bizottság elsődleges céljai közé tartozik a fogási lehetőség javítása, a halgazdálkodás megteremtése, a fegyelem, a halőrzés megszilárdítása. A megyei szerveken keresztül szorgalmazzuk a víz minőségének javítását, melyhez kérjük a helyi lakosság, az üdülő vendégek és a horgászok segítségét, támogatását. MOHOSZ Tolna megyei Intéző Bizottsága Másfél hónappal ezelőtt Geősel Antal faddi olvasónk levelével vitát indítottunk a faddi holt Duna helyzetéről, a kilátásokról és a tennivalókról. Eredeti szándékunk az Volt, hogy felkutassuk, miért lehet ma kevesebb halat fogni itt, mint néhány évtizeddel, évvel ezelőtt? Aztán szélesedett a vita és felmerültek olyan kérdésék, amelyek sokkal távolabbra mutatnak, semmint egyszerűen horgász- probléma lenne. Fadd—Dombori jelen helyzetéről és még inkább jövőjéről van szó, annak valamennyi vonatkozásában. A sok levélből, amelyet horgászok és nem horgászok juttattak el szerkesztőségünkbe, arra ikövetkeztetünk, hogy olyan kérdésre keressük a választ, amely széles rétegeket foglalkoztat. Az is a vita hasznossága mellett szól, hogy minden levélből az őszinte féltés, a fé- leiősségérzet sugárzik. Olvasóink a gazda gondosságával foglakoznak Fadd-iDombori ügyével. Szinte egyetlen levelet se kaptunk, amely elvakultan csak egyfajta érdeket tükrözött volna. Olvasóink — és így levelezővé vált olvasóink — összességében, összefüggéseiben mondtak véleményt legkedvesebb üdülő- és horgászvizünkről. Ez megint csak jó, mert a csoportérdek nem terpeszkedett rá az összkö- zösségi érdekre, hanem szinkronban van azzal. Mivel is zárjuk a vitát? Legelébb is azzal, hogy köszönetét mondunk mindenkinek, aki véleményével megkeresett bennüket, aki jobbítani akar. Azoknak külön, akik cselekvő közreműködésüket is felajánlották. Ami a .haltelepítést illeti, jogosnak tűnik az a vélemény, hogy az angolnatelepítés nem volt szerencsés dolog. Most már türelem kérdése, hogy kifogyjon az angolna — tudvalevőleg nálunk nem szaporodik. A busatelepítés indokoltsága egyértelmű, ami az amurt illeti, a jövőben mértéktartást javasolunk. A csukától ne féljünk, különösebben attól se, hogy megritkult a törpeharcsa. Ellenben féljünk az orvhorgászoktól, meg azoktól, akik nem riadnak vissza a törvénytelenségektől a zsákmányszerzés érdekében, Járjunk el velük szemben az eddiginél keményebben és valamennyien sporthorgászok segítsük a hivatásos halőrök munkáját, akik megítélésünk szerint is nagyon tisztességesen dolgoznak, ellenben ketten ugyancsak kevesen vannak. A horgászatnál sokkal fontosabb a másik kérdés, amely a víz minőségével függ össze. Van egy szép vizünk, ne hagyjuk romlani, inkább javítsunk állapotán. Ha csak egyet, egy akármilyen kicsit is tudunk előrelépni, akkor nem volt hiábavaló a vitánk. A víztömeg rohamosan trofízálódik Mindenki tudja, fürdőző és horgász, egyáltalán csak kiránduló, aki felüdülést keres a víz partján a nyári kánikulában, hogy itt nincs minden rendjén. A víz zöld, sárga, majd barnává válik, a parti nádasok pedig büdösséget lehelnek. Ha ez így folytatódik, egy évtized múltán Dombori az elöregedésnek abba a stádiumába jut, hogy legfeljebb azok a horgászok találnak benne örömet, akik az iszapízű halat se átalkodnak elfogyasztani. No, de el ne jussunk idáig. Tenni kell valamit. S mi az amit tenni kell és mi az, amit lehet? A vízminőség alakulásával és a dombori üdülőtelepi problémákkal kapcsolatban Posta Zsolt környezetvédelmi szakmérnök készített egy tanulmányt, amelyet volt szíves rendelkezésünkre bocsátani. Annak felhasználásával a szakemberek véleményét ismertetjük a továbbiakban a jelen helyzetről és a tennivalókról. Az üdülési szezon végére a vízben nagymérvű oldottoxi- gén-hiány jelentkezik, valamint rohamosan növekszik a zöld és kék aigásodás, erős nitrogén- és foszforfelhalmozódás mutatkozik, a bakteriális szennyezettség is meghaladja a tűrhető .mértéket. Közműves -vízellátás van, de a szennyvízelvezetés megoldatlan, egyedi gyűjtőmedencékkel és szikkasztó rendszerekkel történik. A talajon keresztül nagymértékű vissza- szennyezés tapasztalható. A víztömeget terheli továbbá a környező mezőgazda- sági területekről bemosódó, nagy mennyiségű növényi tápanyag. A halcsalogató etetés, a horgászok részéről, ugyancsak vízrontótényező. A víz életkorából, valamint a földrajzi adottságokból eredően is a természetes elöregedés állapotában van. Vízutánpótlás csak a környező ■területek csapadékvizéből adódik. Szekszárd és Paks városok, valamint környékük lakosságának társadalmi igénye jogos, megfelelő szintű és minőségű rekreációs területre, üdülési, strand- és sportvízre. Az üdülőterületeken már meglévő ingatlanérték további használhatóságának biztosítása megoldást sürget. Meg kell akadályozni a vízminőség további romlását, le kell lassítani a trofizációs folyamatot és megoldást kell találni a víztömeg felfrissítésére is. A megoldás lehetőségeit — a tanulmány által ajánlottak kivonatos közlésével — az alábbiakban vázoljuk. 1. A további szennyeződés lehetőség szerinti megakadályozása. Ezen belül: az üdülő- terület szennyvízelvezető hálózatának kiépítése, a környező terület vízrendezésével a szennyező bemosódások megakadályozása, adminisztratív rendészeti intézkedések (haletetés, állatfürösztés megtiltása). Itt megjegyezzük, ez utóbbi már megtörtént. 2. A víztömeg felfrissítése. Ennek érdekében: intenzív halasítással, haltáplálás nélkül, a foszfor- és nitrogéntartalom csökkentése, a mederfenéken elhelyezkedő — szerves anyagban gazdag — iszapréteg eltávolításával, a talajon keresztül a nagy Duna felől friss víz utánpótlása biztosítható; a partmenti növényzet kezelése; az üdülő- területhez szükséges vízfelület elkülönítése, a víz fokozott gondozása, ellenőrzése, alacsony vízállásnál, csúcsterhelés idején, mesterséges levegőztetés. A megoldásnak érintenie kell az egész vízterülethez tartozó vízgyűjtő-területet, valamennyi szennyezőforrás feltárásával és a további szennyezés megakadályozásával. A feladat és a megoldások között közvetlen érdekkapcsolatok vannak gazdasági, de elsősorban társadalmi szempontból. A vízminőség változása, oda vagy vissza, döntő mértékben befolyásolja az egész üdülőterület jövőjét. A Fadd-Domborival kapcsolatos vitát vezette és az oldalt összeállította: Lete- nyei György. A fényképeket a Tolna megyei Népújság archívumából válogattuk. Aki már feladta és aki még reménykedik Itt a tél, vigyázat lékveszély! A felvétel négy évvel ezelőtt készült. Akkor még szebb volt a víz
