Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

1981. január 21. "ÜÉPÜJSÁG 3 A dolgozók jogai Vli. A munka díjazása és a jubileumi jutalom Tambovi ötlet nyomán Tanácstagi kabinet ' *; „Hatásosabb a szóbeli tájékoztató” Dr. Bősz Endréné: „..kilenc lakótelepi fórumot kívánunk létrehozni...” 1980. október 9-én a szek­szárdi Városi Tanács épületé­ben tanácstagi kabinetet avattak. Azóta nem telt még el sok idő, de az első néhány hónap tapasztalatairól talán mégsem haszontalan tudako­zódni, s egyáltalán arról: mi is van az elegánsan hangzó „kabinet” szó mögött. * — Az országban már szá­mos helyen alakítottak ki ta­nácstagi szobát — mondja dr. Bősz Endréné vb-titkár —, azonban mi a kabinetben nem csupán a tanácstagok információszerzése tárgyi fel­tételeinek megteremtését tar­tottuk egyetlen célunknak, hanem egy új oktatási forma létrehozását is. De nézzünk szét a nem túl­ságosan nagy helyiségben. A falakon térképek, más részü­ket könyvállványok takarják, s rajtuk az úgynevezett tár­gyi feltételek: jogszabály- gyűjtemények, tanács- és vb­határozatok, tanácsrendeletek gyűjteménye, jogi szakköny­vek — többek között. — A várostérképen a ta­nácstagi választókerületek láthatók — mutatja a vb- titkár. — Több választókerü­letet összevonva 9 lakótelepi fórumot kívánunk létrehozni, az ezeken a területeken dol­gozó tanácstagokból, területi párt- és népfrontszervekből, lakóbizottsági elnökökből. Ezekkel a kis csoportokkal kívánjuk részleteiben meg­vitatni egy-egy lakótelep gondját, problémáját, fejlesz­tési elképzeléseit. Lényegében ez a kabinet első félévi prog­ramja. — Mi adta az ötletet a ka­binet megalakításához? — 1979-ben Tambovban járva tanulmányoztam a ta­nácstagok oktatását, a velük való foglalkozást, és ez adta az ötletet. A kabinet létreho­zásakor a berendezések, fel­szerelések mellett a tartalmi munkát helyeztük előtérbe, hiszen az 1980-as választás során tanácstagjainknak több mint a fele először kapott ilyen közéleti megbízatást, s így különösen aktuálissá vált az oktatásnak a korábbiaknál eredményesebb megszervezé­se. — Mikor tartják az össze­jöveteleket? — Minden hónap első hét­főjén. — Havonta egyszer?! — Program szerint igen, de ténylegesen minden tanács­tag bármikor eljöhet ide, ak­kor, amikor éppen szüksége van valamilyen információra. Novemberben ismertettük a tanácstörvényt, a tanácstagok jogait és kötelességeit, majd decemberben a tanács és a lakosság kapcsolatáról a gya­korlatban alkalmazott mun­kamódszerekről hangzott el ismertetés. — A továbbiakban? — Az említett előadásokra a 70 tanácstag közül 40—50- en jöttek el, s ezt követően — a nélkülözhetetlen elméle­ti alapok megszerzése után — a kilenc csoportban az 1981. évi társadalmimunka-akció- kat beszéljük meg. Ezenkívül nagyon lényegesnek tartjuk lakótelepeink közéletének fellendítését, és a jogpropa­ganda-tevékenység javítását is. Februártól a tanács egy- egy osztálya mutatkozik majd be a tanácstagoknak. — Milyen korosztályúak jöttek el az előadásokra? — Nemcsak a fiatal és új tanácstagok, hanem számos régi is. Például Gyimesí Imre bácsi, pedig ő már 30 éve képviseli választóit. Egyéb­ként a 35 éven aluli fiatalok csoportja külön munkaterv szerint is dolgozik. * A sütőipari vállalatnál be­szélgettünk Tokai Mihályné- val, aki az elmúlt év nyara óta tanácstag. ' — Örülök a kabinetnek — mondja —, mert például de­cemberben Szigetvári Ernő, az egyik legrégebbi tanács­tag ismertette munkamódsze­reit, gyakorlati tapasztalatait. — ön melyik választókerü­letben lakik? — Az Alisca lakótelepen. — Ismeri a választóit? — Általában igen, hiszen például egy részükkel napon­ta együtt buszozunk a mun­kahelyünkre és vissza. — Mit vár a kabinettől? — A legközelebbi előadás­tól nagyon sokat. Úgyneve­zett kis foglalkozás lesz, ame­lyen a műszaki osztály mu­tatkozik be, s biztosan job­ban bepillanthatunk a város­fejlesztéssel kapcsolatos, ed­dig kevésbé ismert részletek­be is. Kari Imre, a megyei KISZ- bizottság titkára mondja: — Beosztásomnál fogva bi­zonyos tekintetben mélyeb­ben ismerem azokat az össze­függéseket, amelyek tanács­tagi munkámat segítik, de ez fordítva is igaz: az, hogy ta­nácstag lettem, kedvezően be­folyásolja az ifjúsági mozgal­mi munkámat. E kölcsönös előnyt csak fokozza, hogy a végrehajtó bizottságnak is tagja vagyok. — Járt már a kabinetben? — Igen. Tökéletesen jónak tartom az ötletet, a megvaló­sítást, és a terveket is. Csak egy apróbb példa: az embe­reknek van sok mondanivaló­juk, de nem mindig bíznak benne, hogy egy testület előtt megfelelően elő is tudják ad­ni azt. Az interpellációról az­zal még senki sem tud töb­bet, hogy megválasztották ta­nácstagnak, ám ha ott volt a kabinetben az előadáson, ak­kor most már jobban meg­találja mondandójához a megfelelő formát. És egy me­gyeszékhely költségvetését is jól meg kell ismerni ahhoz, hogy érdemben dönthessen róla az ember, hogy egyeztet­ni tudja az egyéni és a kö­zösségi érdekeket. — Mit tart különösen fon­tosnak a kabinettel kapcso­latban? — Olyan ismereteket szer­zünk, amelyekhez máshol nem, vagy csak nehezen jut­hatnánk hozzá. Bár például a tanácstörvényt el lehet olvas­ni, de az mégsem ugyanaz, mintha a kabinetben össze­függéseiben, élőszóban, konk­rét példákkal hall róla az ember. Igen fontosnak tar­tom még, hogy a tanács és a KISZ akciói sokszor összefo­nódnak, s ezt a lehetőséget, az együttműködési megálla­podásokat minél jobban ki kell használni. Nem véletle­nül említette meg az egyik tanácsülésen Herczig Ferenc, a városi KISZ-bizottság tit­kára: a testületben olyan sok a fiatal, hogy korosztály sze­rint akár 2—3 KlSZ-alapszer- vezetet is alakíthatnánk... És ebben nagy erőt látok. * Szultos Jánosné, a Il-es szá­mú Általános Iskola igazgató- • helyettese most is kitart jó szokása mellett: mosolyog. Jókedvű, életvidám. Elmon­dom, hogy fiataloktól érkez­tem hozzá, a régi, de fiatalos tanácstaghoz. — A koromról nem beszé­lek, elég annyi, hogy 1954 óta vagyok tanácstag, s a tavalyi választás óta a lakó­helyem szerinti választókerü­letben, a Kadarka lakótele­pen. — Eljár a kabinetbe! — Most érkeztem onnan, mert szükségem volt az idei feladattervre — válaszolja, majd arról beszél, hogy ami­kor először szóba került a kabinet létrehozása, akkor úgy gondolta: nagyon jó lesz az a fiataloknak, az újonnan megválasztottaknak. De ő is elment a rendezvényekre, s most azt vallja: — Nekünk, régi tanácsta­goknak is hasznos ez a kabi­net. Az évek múlnak, s fel kell frissíteni ismereteinket, és hatásosabb az így, ha szá­" ráz paragrafusok, jogszabá­lyok olvasása helyett prakti­kus, szóbeli tájékoztatókat hallunk. * A Tambovban tapasztaltak Szekszárdon megvalósulnak. Tervezik többek között azt is, hogy egy-egy előadást magnetofonszalagra vesznek fel, s így aki nincs ott éppen, az más alkalommal előveheti a szalagot, s meghallgathat­ja. A jó tambovi-' példa át- vevése, követése, gazdagítása mindannyiunk javát szolgál­ja, s* talán további követésre méltónak értékelik más vá­rosokban is. Az azonban min­denképpen bizonyos, hogy e kabinet megalakításával is tovább erősödött Szekszárdon közéletünk demokratizmusa. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: Czakó Sándor A munkaviszonyban . álló dolgozóik egyik legfontosabb joga, hogy munkájukért vál­lalatuktól megfelelő díjazás­ban részesüljenek. A díjazás nemcsak munkabér, hanem például prémium és jutalék is lehet, ami a dolgozóval elő­zetesen közölt feltételek sze­rint jár. A munkabér megállapításá­nak alapjául szolgáló bérté­teleket, bérpótlék óikat, az al­kalmazható bérrendszereket a munkaviszonyra vonatkozó szabályok határozzák meg. Alapvetően kétféle bérrend­szer létezik: az fegyák az idő­bér, a másik a teljesítmény­bér. Mivel az ösztönzés szem­pontjából egyértelműen az utóbbi a kedvezőbb, jogsza­bály írja elő: ahol ennek fel­tételei megteremthetők, ott a bérezésnek a teljesítménnyel kapcsolatos követelményeken kell alapulniuk. A dolgozó személyi alapbé­rét a munkaszerződésben meg kell határozni: ez olyan lé­nyeges kelléke a szerződés­nek, hogy nélküle az jogilag érvényesen létre sem jöhet. Alapvető jelentőségű szabály, hogy a munkaszerződésben megállapított személyi alap­bér vagy egyéb díjazás csak közös megegyezéssel módosít­ható. Kivételesen lehetőség van az egyoldalú módosítás­ra :is két esetben. Egyrész ak­kor, ha fegyelmi határozattal csökkentik a dolgozó szemé­lyi alapbérét, másrészt pedig akkor, ha a vállalatnál alkal­mazott bérendszer vagy bér­forma megváltozott. Sokszor előfordul, hogy a dolgozóknak átmenetileg kol­légáikat, munkatársaikat he­lyettesíteniük kell. Ilyenkor gyakran vita adódik abból, hogy ezért őket megilleti-e, s ha igen milyen mértékben, díjazás. A módosított munka­jogi szabályok szerint ha a dolgozó ellátja a munkakörét, de egyúttal átmenetileg munkatársát is helyettesíti, s így az eredeti munkáján kí­vül számottevő többletmun­kát végez, ezért őt általában helyettesítési díj is megilleti. Ennek összege a távol leve dolgozó időarányos alapbéré­nek legfeljebb a fele lehet, ha azonban teljesítményben dolgozik, akkor az annak megfelelő összeg. Időbéres dol­gozónak továbbra is csak ak­kor jár helyettesítési díj, ha egyfolytában harminc nap­nál hoszahb ideig helyettesít. Lehetőség van arra is, hogy a helyettesített dolgozónak egyébként járó prémium, év végi részesedés arányos ré­szét is megkapja az a munka- vállaló, aki őt helyettesítette. Egyre .ritkábban, de sajnos még mindig előfordul, hogy a dolgozók a nem megfelelő munkaszervezés, a nem fo­lyamatos anyagellátás miatt, illetve rajtuk kívül eső más okból állásidőre kényszerül­nek. Ha erre a kiesett időre munkabért nem kapnak, a vállalat a kai lek tív szerződés­ben meghatározott mértékű térítést köteles nekik fizetni. Ez nem lehet kevesebb az érintett dolgozók bércsoport­jára előírt alsó határnál. A tapasztalatok szerint igen sok vita, nézeteltérés forrása a vállalatok és a dolgozók kö­zött a jubileumi jutalom ki­fizetése. Annál :is inkább ért­hetetlen ez, mert az előírá­sok rendkívül egyszerűek. Jubileumi jutalomként egy­havi személyi alapbér jár an­nak a dolgozónak, aki hu­szonöt, negyven, illetve ötven évet munkaviszonyban töl­tött. A jubileumi jutalom fize­tését a jogszabályok szerint a dolgozónak külön kérnie nem kell, arról a vállalat köteles gondoskodni. A munkáltató­nak tehát pontosan nyilván kell tartania, hogy dolgozói közül kinek, mikor;-esedékes a jubileumi juttatás és kérés nélkül haladéktalanul intéz­kednie kell a megfelelő kifi­zetésről. Sajnos, sók helyen figyelmetlenségből, hanyag­ságból ezt elmulasztják. Fon­tos szabály, hogy ha a jutal­mat időben nem fizetik ki, később már az akkori szemé­lyi alapbért kell folyósítani a dolgozónak. Vagyis ha idő­közben felemelték a fizetését, magasabb lesz az őt megillető jubileumi jutalom is az ere­detileg járó összegnél. A dolgozó az előírt időtar­tamok — tehát a 25, a 40, il­letve az 50 óv eltelte után bármiikor kérheti a jubileumi jutalom kifizetését, ha azt a vállalat elmulasztotta. Ha te­hát például Időközben mun­kahelyet változtat, kérésével új vállalatához is fordulhat. Gyakori vitakérdés, hogy jár-e jubileumi jutalom a irészfoglalkozású és a nyugdí­jas korú dolgozónak? Itt ab­ból kell kiindulni, hogy a munkaviszonyban álló nyug­díjas jogosult mindazokra a járandóságokra, amelyek a többi, vele együtt azonos kö­rülmények között munkát végző nem nyugdíjas dolgo­zót megilletik. Ebből követ­kezik, hogy jár neki a jubi­leumi jutalom is. A rész- munkaidős alkalmazás esetén a tényleges napi munkaidő hosszától függően egy nap a jogok és kötelességek tekin­tetében egy teljes napnak fe­lel meg. Említettük már, hogy a jogszabály a jubileumi juta­lomra jogosultsághoz azt követeli meg, hogy a dolgozó 25, 40 illetve 50 évet töltsön munkaviszonyban. Viszonylag enyhébb előírások vonatkoz­nak a nyugdíjba menő dol­gozókra. Nekik a jutalom ki­fizetéséhez elegendő, ha a 25 évet a nyugdíjazás évében töltik be, illetőleg, ha a 40 vagy 50 év helyett 35 vagy 45 évi munkaviszonyuk van. Fontos szabály, hogy a dol­gozót — ha az előírt időt munkaviszonyban töltötte — a jubileumi jutalom minden körülmények között, feltétel nélkül .megilleti. A vállalat­nak tehát nincs joga mérle­gelni, hogy arra egyébként érdemes vagy nem — fizet­nie. kell. A gyakorlatban többször felmerült már az a kérdés, hogy mi’ a helyzet akkor, ha a dolgozó a jubileumi jutalom­ra való jogosultság megszerzé­se után meghal, s ezzel ter­mészetesen a munkaviszonya is megszűnik anélkül, hogy az őt megillető járandóságot felvette volna. A joigszabá- lyok úgy rendelkeznek, hogy ilyen esetben is ki kell fizet­ni a jubileumi jutalmat — •mégpedig a dolgozó örökösei­nek. DR. DEÁK ANDRÁS Jól tűri a telet az állatál­lomány, a színvonalas takar­mányozással, a téli hónapok­ra biztosított eleséggel a gaz­daságokban jól tartják az ál­latokat. Az évek óta egyen­letesen javuló takarmányozás hozzásegít a nyárias teljesít­mények, hozamok eléréséhez, — ezt tanúsítják az éveleji felmérések. A tapasztalatok szerint eredménnyel jártak a takar­mányozás javítására hozott központi és az azokat követő helyi, üzemi intézkedések. Az egy kilogramm hús előállítá­sára — úgynevezett hús- egyenértékben számolva — felhasznált abrak egy év alatt 4-ről 3,8 kilóra csökkent. Ha­tékonyabban használják fel a fehérjetakarmányokat is az állattelepeken; a drága im- porttaktarmányokból, a nö­vekvő állatállomány nevelésé­re, tartására százezer tonná­val kevesebb is elegendő volt. (Ez csak részben az üzemek érdeme, hozzájárult a nö­vényolajipar is, amely érté­kes olajpogácsát ad minden korábbinál nagyobb mennyi­ségben az állattartóknak.) Az eredmény javulását jelzi az is, hogy a legújabb adatok sze­rint hatról 4,7 kilóra mérsék­lődött az egy kilónyi vágó­marha „gyártásához” szüksé­ges abrakmennyiség. A téli takarmányozáshoz elegendő az abrak. Az üze­mek — a felmérések szerint — megtalálták a helyes ará­nyokat a különböző takar­mányfélék között és az istál­lókban egyenletes a hús- és a tejtermelés. A Pannónia Sörgyár szekszárdi kirendeltségében az elő­írások szerint gyártják a Pepsi Colát és a különböző ízű Gyöngy üdítő italokat. A gyártáshoz hozzátartozik a szi­gorú labormunka is. Pék József laboráns egy piknométe­ren a Pepsi Cola fajsúlyát méri. La borm u n ka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents