Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

1981. január 20. tfÉPÜJSÁG 3 Kosár, kalitka, bútor A dolgozók Jogai VI. Folyik a főzvesszi betakarítása Becsen Az időjárás miatt a fűz­vessző betakarítása is elhúzó­dott. Más esztendőkben de­cember folyamán véget ért ez a munka, most még január­ban is kénytelenek az aratás­sal foglalkozni. Ami lényeges, a mostoha körülmények elle­nére sem károsodott a termés, sőt, nagyon jónak Ígérkezik. A decsi Egyetértés Mező- gazdasági Termelőszövetke­zetben hét éve foglalkoznak az amerikai fűzvessző ter­mesztésével. A nagyüzemi táblásításból kimaradt, más célra nem használható ki- sebb-nagyobb földeket hasz­nosítják ily módon. A termést eladják a válla­latnak, ahol a legváltozato­sabb módon dolgozzák fel. Az apró kosaraktól kezdve a madárkalitkán át a bútorokig minden készül a füzvesszőböl. Ezek a cikkek igen keresettek a nyugati országokban, így nagyobbik részük a tőkés piacra kerül. A szövetkezet­ben az idén is új ültetvénye­ket telepítenek. Már meg­kezdték az előkészitő munká­kat és nagy alapossággal végzik. A fűz ugyanis nagyon igényes, de hálás is. A táppénztől a segélyekig A ikeresőképtelenség idejé­re a dolgozóknak táppénz jár. Keresőképtelennek számít, aki betegsége miatt munká­ját nem tudja ellátni. A táppénzre jogosultság szem­pontjából keresőképtélen az az anya, aki a kórházi ápo­lás alatt álló, egyévesnél fia­talabb gyermékét szoptatja, v'álamíint az az'anya (mosto­ha-, vagy nevelőanya), illetve egyedülálló apa (mostoha­vagy nevelőapa), aki hatéves­nél fiatalabb beteg gyerme­két ápolja. Keresőképtelen, s így táppénzre jogosult az a személy is, aki 14 évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyer- méket otthon ápol, illetve akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap. A táppénz mindig a kere­sőképtelenség tartamára, leg­feljebb azonban egy évig jár. Kivétel a gümőkóros megbe­tegedés, amelynél a táppénz maximum két évig fizethető. Üzemi -balesetet szenvedtek részére időbeli korlátozás nélkül jár a táppénz kereső- képtelenségük alatt a munfcá- baállásig. Egy évnél rövidebb ideig jár a táppénz a következő esetekben: egyévesnél fiata­labb gyermek szoptatása, Il­letőleg ápolása címén a gyer­mek egyéves koráig; egyéves­nél idősebb, de hároméves­nél fiatalabb gyermek ápolá­sa esetén évenként és gyer­mekenként hatvan napon át; három és hat év közötti gyer­mekek ápolása« címén éven­ként és gyermekenként har­minc, egyedülállónak hatvan napon át; végül a 14 évesnél fiatalabb vörhenybeteg (gyer­mek otthoni ápolása címén esetenként legfeljebb 22 na­pon át. Előfordulhat, hogy valaki egyéves táppénzre jogosultsá­gát kimerítette és még min­dig nem vált keresőképessé. Vajon mi ilyenkor a helyzet? Ha újra munkába állt, s 8— 10 napi munkavégzés után állapítják meg róla, hogy is­mét keresőképtelen, a táp­pénzre jogosultságot ismét el kell ismerni. Huzamosabb (8—10 napos) munkavégzés nélkül is elismerhető a táp­pénzre jogosultság akkor, ha az újabb keresőképtelenséget a munka felvétele utáni he­veny megbetegedés okozíta. Vitás esetekben az orvosi vé­lemény lehet irányadó. Hogyan számítjuk ki a táppénz összegét? Általános szabály, hogy ezt a dolgozó keresetének napi átlaga alap­ján kell megállapítani. Az év végii részesedést és a jutal­mat csak 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén le­het a táppénz összegének ki­számításánál figyelembe ven­ni. A táppénz mértéke egyéb­ként a napi átlagkereset 75 százaléka, feltéve, ha a dol­gozó már legalább két éve megszakítás nélkül munkavi­szonyban áll. Egyéb esetben a táppénz a napi átlagkereset 65 százaléka lehet. Más a helyzet a kórházi ápolás idején. Ilyenkor a dol­gozó az egyébként neki járó táppénzösszeg hetven száza­lékára jogosult. Eltartott hozzátartozó esetén ez 90 szá­zalék. A szülő nők igen fontos jo­ga a terhességi-gyermekágyi segély, amely a szülési sza­badságnak megfelelő időtar­tamra jár. Ez általában húsz hét, de rendellenes szülés esetén.— szakorvosi javaslat­ra — további négy héttel meghosszabbítható. Az előírá­sok szerint a szülési szabad­ságból négy hetet még a szü­lés előtt, tehát a terhesség utolsó heteiben kell kiadni. Ettől azonban a dolgozó nő kérésére el lehet tekinteni, ha az a szakorvos véleménye szerint nem jár egészségének veszélyeztetésével. Ilyenkor természetesen a szülés után hosszabbodik meg a szabadság időtartama. Előfordul, hogy a szülés a várt időpontnál ko­rábban következik be: a húsz hetes szabadságnak a szülés előtt emiatt igényibe nem vett részét a szülést követő­en is ki lehet természetesen venni. A jogszabályok megalkotá­sánál a sajnálatos, rendkívü­li esetekre 'is gondolni kell. Mi történik például olyan­kor, ha a gyermek halva szü­letik, vagy a szülési szabad­ság ideje alatt meghal? Nos, ilyen esetben a szülési sza­badság a halál napját köve­tő nyolcadik nappal automa­tikusan megszűnik. Fontos tudnivaló azonban, hogy a szülés utáni szabadság hat hétnél rövidebb ébben az esetben sem lehet. Ha tehát a gyermek halva születik, az anya hat hétig akkor is ott­hon maradhat.) A terhességi-gyermekágyi segély címén a dolgozó nőnek a napi átlagkereset teljes ösz- szege jár — tehát gyakorlati­lag a rendes fizetése —, fel­téve, ha a szülést megelő két éven belül legalább 270 na­pon át biztosított volt, műn- kaviiszonyíban állt. Ennél ke­vesebb, de legalább 180 napi biztosítás esetén a terhességi­gyermekágyi segély a napi átlagkereset 65 százaléka. Szintén a szüléssel kapcso­latos juttatás az anyasági segély, amely a halva szüle­tett gyermek után is jár. En­nek összege gyermekenként 2500 forint, ha a szülő nő ter­hességi orvosi vizsgálaton négyszer, koraszülés esetén egyszer részt vett és az első (koraszülés esetén az egysze­ri) orvosi vizsgálat a terhes­ség kezdetétől számított 140 napon íbelül történt. Egyéb esetékben — ha a szülő nő legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizsgálaton — a segély összege ezer fo­rint. Fontos tudnivaló, hogy a betegségi és anyasági ellá­tás nem automatikusan jár, annak megállapítását a dol­gozónak kell kérnie. Az igénybejelentést a vállalat társadalombiztosítási kifize­tőhelyénél lehet megtenni szóban vagy írásban. Ha a munkáltatónál ilyen kifizető- hely nincs, a dolgozónak a vállalat (szövetkezet) székhe­lye szerint illetékes társa­dalombiztosítási igazgatóság­hoz, kirendeltséghez kell for­dulnia. A vasutas dolgozók és nyugdíjasok a Vasutasok Szakszervezte által kijelölt vasútigazgatóságtól, illetve szakszervezeti szervtől igényelhetik az ellátást. Lé­nyeges előírás, hogy a kére­lem bejelentésével egyidejű­leg az annak elbírálásához szükséges adatokat és igazo­lásokat is be kell adni. így például az anyasági segély megállapításához születési anyakönyvi kivonat szüksé­ges, amely illetékmentesen szerezhető be. DR. DEÁK ANDRÁS Tudósítóink írják: Az 1981-es tervekről, feladatokról (Folytatás az 1. oldalról.) Önállóság - nagyobb felelősség Zavartalan évkezdésünket már az előző, 1980-as eszten­dő utolsó napjaiban megala­poztuk — kezdte tájékoztató­ját Lambert József, a Bony­hádi Zománcárugyár igazga­tója, az 1981-től önálló gaz­dasági egység vezetője. — Az ünnepek alatt nagyrészt csak tmk-saink dolgoztak, biztosít­va a kezdést, a gépek és be­rendezések üzemképes állapot­ba helyezésével. Ez időszak­ban oldottuk meg a még hát­ralévő kiszállítási feladatain­kat is. Készáru-készleteinket ezzel a minimumra csökken­tettük. Az általános munka­kezdés zökkenőmentességét úgy biztosítottuk, hogy az előző éjszakai műszak előké­szítette a munkahelyeket, s a Lemezcsavart A Csavaripari Vállalat dombóvári gyárában a már szinte hagyományosnak szá­mító évindítás kapcsán aktí­vaértekezletet tartottak. A résztvevők gyárunk gazdasá­gi, társadalmi, tömegszerveze­ti vezetői, aktivistái voltak. Az értekezlet első felében az eredményekről esett szó, me­berendezéseket a megfelelő hőfokra állította. Így január 4-én valamennyi munkaterü­letünkön beindult a munka. Az ez évi feladatokról el­mondta, hogy azok tetemesek, s megoldásuk (az önállóság miatt is) nagyobb felelősséget ró minden dolgozóra. Gyárt­mánystruktúrájuk korszerűsí­tése már az elmúlt években megtörtént, így merőben új termékük az 1981-es évben nem lesz (bár még újnak te­kinthető az az ovális pecse­nyesütő, melynek gyártása az elmúlt évben kezdődött, s je­lenleg is folyik). „Tervezzük egy, az üzletek­ben nagyon keresett vízkatlan gyártását is”. — mondta be­fejezésül Lambert József. is gyártanak lyekre méltán büszke a gyár egész kollektívája. Az 1980-as adatok alapján gyárunk da­rabtervét 103,9 százalékra, forinttervét 106,1 százalékra teljesítette. Ez megközelítő­leg 10 millió forintos ered­ményt jelent. Az eredmények ismertetésén sok szó esett az emberekről — a gyár kollek­tívájáról —, akik ezt az ered­ményt létrehozták, kiknek munkája, erőfeszítése tarta­lommal tölti meg e számada­tokat. A gyár főmérnöke az aktí­vaértekezlet második felében az 1981-es év terveiről, fel­adatairól szólt. Ebben az év­ben a. gyár kollektívája 676 millió darab terméket fog elő­állítani, mely 46 millióval több, mint a múlt évi ered­ményünk — mondotta Lehőcz Tibor főmérnök, s hozzáfűzte, hogy nem véletlenül fejezte ki így, mert a tervet végre kell, hogy hajtsa gyárunk és végre is fogja hajtani. Kiemelten esett szó a költségtényezőkről, melyek nagyban befolyásolják eredményeinket, S' azt, hogy mennyi kerül dolgozóink bo­rítékába. Űj profillal is jelentkezik gyárunk, konkrétan a lemez- csavar-gyártással bővül a ter­mékskála, s így a facsavar, A Pécsi Kesztyűgyár dom­bóvári gyárának dolgozói, si­kerrel fejezték be az elmúlt évet. Munkájukra egész év­ben jellemző volt az időará­nyos teljesítés. A vevők igé­nyeit rendszeresen, határidő­re kielégítették, egyetlen pár kesztyűvel sem maradtak szegecs, csavaranya mellett már 60 millió darab az új ter­mékből is piacra kerül. Ez még csak egy kapunyitásnak számít, mert további bővítés követi, az úgynevezett ke- reszthornyos csavarok gyár­tása ez év második felében. A terv exportra termelést nem tartalmaz, de — mint azt a főmérnök megjegyezte —, ha az élet úgy kívánja, mi fel­készülünk rá, s bármelyik pillanatban készen állunk ex­porttermelésre is, hisz a mi­nőség tekintetében gyárunk nem ismer hazai és exportra készülő termékek közötti mi­nőségi differenciát. Végezetül az ez évi vállalásokról esett szó. Ennek alapján gyárunk kollektívája hasonlóan az előző évekhez, két kommunis­ta szombat megtartását vál­lalta, melyek összegét a gyár lakásépítési alapjának növe­lésére fordítja. •adósak. A reális éves terv, az egyenletesen jó minőségi munka eredményezte azt, hogy a dombóváriak „tiszta lappal” kezdhették az új évet. Terveinkben ebben az év­ben nem a mennyiségi növe­kedést irányozták elő, hanem a múlt évi mennyiség, a közel félmillió pár kesztyű gyártá­sának termelékenyebbé téte­lét. Ugyanolyan létszámmal magasabb értéket szeretné­nek előállítani. Ehhez termé­szetesen a fejlettebb munka- módszer elterjesztése elenged­hetetlen követelmény. Tudják ezt a gyár vezetői is, ezért ezekben a napokban a társa­dalmi szervek vezetőségével, a szakszervezeti bizalmiakkal és a szocialista brigádok ve­zetőivel beszélik meg a tenni­valókat, akik azután a dol­gozók hatékony segítségét és lelkiismeretes munkáját kérik a terv maradéktalan megva­lósításához. A szabászoknál a kézi sza­bás helyett bevezették már a sokkal termelékenyebb gépi szabást, de fokozzák a külön­böző új munkafogások meg­ismertetésével a gépi varrók egyéni teljesítményét is. Mint ismeretes, a világpiacon igen nagy kereslet mutatkozik az úgynevezett különleges kesz­tyűk iránt. Ezekből Dombó­váron főleg sportkesztyűket készítenek. Ilyenek a sífutó-, a lovagló- és a kapuskesztyű. Ezek gyártása már túl van a kísérleti szakaszon, s megin­dult az üzemszerű gyártás. Jelenleg is van készletük rak­táron, s hamarosan útnak in­dítják az idei év első termé­keit, külfödi megrendelőik­hez. Különleges kesztyűk - Dombóvárról Fogynak a vesszőgúlák a földről Telik a vaeron A varrodában

Next

/
Thumbnails
Contents