Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
1981. január 18. Képújság & Kozmikus „melegház” Nyílhat-e orchidea az űrben? Furcsa, kedves látvány: a Szojuz T—3—Szaljut—6 űrállomáson növények zöldelltek. Némelyek azt mondják, hogy a növények megalapozhatják az ember Földön kívüli életét. A Föld felszínén az anyagok vég nélküli mechanikai és kémiai körforgása megy végbe. Miért ne mehetne végbe ez a körforgás az űrhajó zárt kis világában is? A növények a Földön leveleikkel felszívják, elnyelik a szennyező anyagokat, és táplálékot adnak cserébe. Az űrbe magunkkal vitt növények miért ne lehetnének képesek szakadatlanul nekünk dolgozni? A gondolat Konsztantyin Ciolkovszkijtól származik, aki hozzá tette: „A gravitációt sem a növények, sem az emberek nem érzékelik; ez mindkettőjük számára igen előnyös lehet. A növényeknek nem lesz szükségük vastag törzsre és ágakra, amelyek a termés súlyától gyakran letörnek...” De vajon a növények nél- külözhetik-e a földi nehézkedési erőt? Hogyan nőnek a súlytalanság állapotában ? A SÚLYTALAN UBORKA Ezek nem szónoki kérdések. Az űrrepülés gyakorta vetette fel őket. Az első kísérletek — úgy tűnik — a tudós jóslatát igazolták. A „súlyuktól” megszabadult növények olykor valóban gyorsabban fejlődnek. De csak kezdetben. Istenigazában fejlődni, gyümölcsöt hozni, magot érlelni a világűrben sehogyan sem akartak. Valeri j Rjumin, egyszer megmutatta a Földön lévő űrbiológusoknak az uborkapalánta elfonnyadt hajtásait, és így panaszkodott: — Már másodszor ültettük el az uborkamagot, és megint ugyanaz: mihelyt kifogy a magból az az erő, amelyet a természet rejtett bele, a növekedés megszűnik, a növény elpusztul. Sokáig rosszul érezte magát a Szaljut—6 fedélzetén az arabidopsis nevű növényke is, amely előzőleg gyors fejlődésével, kis méreteivel és igénytelenségével vonta magára az űrbiológusok figyelmét. De a türelem „arabi- dopsist” termett. A legutóbbi hosszú űrexpedíció folyamán az arabidopsis kinyílt. Méghozzá Leonyid Popov születésnapján, mintha gratulálni akart volna, a növény kipat- tantotta parányi bimbóit. Őt vissza is hozták a Földre... De itt a tudósokra csalódás várt. Minden virága meddő volt... De mégis... mégis az első növény volt, amely kinyílt a világűrben. Alekszandr Masinszkij a biológiai tudományok kandidátusa az újságíróknak elmondta, hogy az orbitális űrkomplexum új legénysége megpróbálta a sikert tovább fejleszteni. Amint megérkeztek az űrállomásra, azonnal bekapcsolták a „Szvetoblok- kot”, azt a műszert, amelyben már a Földön hajtatott arabidopsispalánták voltak. A következő napon a növény levele kissé megsárgult. De ennek oka nem a súlytalanság, hanem inkább az lehetett, hogy a palánták bizonyos ideig sötétben voltak. És végül a siker nem maradt el. A LÉGGYÖKÉR BIZONYÍT Kiderült, hogy a növények képesek hosszú ideig súlytalanságban élni. Ezt végül az orchideák bizonyították be. Az orchidea a trópusokon is fittyet hány a gravitációnak. Gyökerei gyakorlatilag minden irányban nőhetnek. Ezért választották ki őket az űrkísérlethez. A pompás virágokból a legutóbbi expedícióra egy „ágyásra valót” vittek fel. A virágok néhány nap múlva elfonnyadtak, de a növények körülbelül fél évig éltek az űrállomáson. Lég- gyökereket eresztettek, szépen növekedtek, majd visszajöttek a Földre és most egy laboratóriumban fejlődnek tovább. Lesz-e az űrhajóból kozmikus „melegház”? Ez attól függ, hogy a vetést megtanuljuk-e. Leonyid Kizim, Oleg Makarov és Gennagyij Sztrekalov borsó- és búzaszemeket, lenmagokat vitt magával. Különféle speciálisan előkészített talajba helyezték a magokat. Irányított és szórt fénnyel világították meg, és a villamosság hatásának tették ki őket. Ily módon próbálták meg kártalanítani a jövendő növényeket az elvesztett gravitációért. Az eredmény? Még várat magára. De a remény él, most a tét óriási. Az élet „űrexportja” megéri. J. KOLESZOV Bulgária Automatizált raktárak Bulgária és Magyarország a KGST keretében szakosodott a pneumatikus szállító- berendezések tervezésére, ki- fejlesztésére és gyártására. E célból létrehozták az Intranszmas közös szervezetet. Ez a szervezet a termelés, a kereskedelem és a fogyasztás területén jelentkező belső szállítási és raktárgazdálkodási feladatok komplex megoldásával foglalkozik. Már megindult a magas fokon gépesített és automatizált raktárak és raktárbázisok gyártása, valamint olyan gépeké, amelyek különféle szállítóberendezésekkel szolgálják ki a raktárak polcrendszereit, többek között egysínű vasúttal, szállítószalagok'kal, fu tószala- gokkal és pneumatikus szállítóvonalakkal. Jelenleg az Intranszmas építi Európában a leghosz- szabb gumihevederes szállító- szalagot, amelyet az Elacite bányászati dúsítókombinátban helyeznek üzembe. Az osztályozott rézérc ennek a szállítószalagnak a segítségével jut el a dúsítóba egy hét kilométeres alagúton át. Ennek a szállítószalagnak az átbocsátó képessége óránként 2100 tonna lesz és összesen csak két személy irányítja majd. Végéhez közelednek 18 — magas fokon automatizált — raktár szerelési munkálatai. Ezeket a raktárakat a Szovjetunióban, a Kámai Autógyárban helyezik üzembe. A több ezer méter hosszú és 12 méter magas raktárberendezést elektronikus számítógép segítségével irányítják. A szervezet termelésének jelentős része exportra kerül. Az Intranszmas márka nemcsak a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Kubában és más szocialista országokban ismert, hanem Olaszországban és Görögországban is. A bolgár—magyar közös vállalat kapcsolatokat tart fenn osztrák és francia cégekkel, amelyekkel megtanácskozza az ipari és műszaki együttműködés kérdéseit, valamint a harmadik országokban folytatandó közös tevékenység lehetőségeit. Az Intranszmas sokoldalú tevékenysége révén is nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. Közös erővel Szövetség gázvezeték Több milliárd köbméter, Szovjetunióban kitermelt földgázt szállít a testvéri szocialista országokba a Szövetség gázvezeték. Ez a KGST- tagországok integrációs törekvéseinek jegyében megvalósult objektum igen rövid idő alatt készült el. A 2700 kilométer hosszú vezeték építésében, amely az Ural déli részétől a Szovjetunió nyugati határáig húzódik, a szovjet munkásokkal együtt dolgoztak a bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel és csehszlovák munkások. Az oren- burgi gázlelőhely kiaknázásában részt vett Románia is. A testvéri országok népgazdasága jelentős mennyiségű gázt kap, amelyet egyrészt mint fűtőanyagot, másrészt mint értékes ipari nyersanyagot hasznosít, a többi között a műanyag- és műtrágya-gyártásban. A Szovjetunió gázkitermelő ipara a tizedik ötéves tervben jelentős sikereket ért el. Az 1976—11980-as népgazdasági terv szerint 1980-ig a gáztermelés 400—435 milliárd köbméterre kellett növelni. A Szovjetunió már 1979-ben elérte az évi 406,6 milliárdos gáztermelést. A Szövetség gázvezeték a hegyek között Szovjetunió Uj vasérclelőhely Végéhez közeledik a kazahsztáni Kacsari vasérclelőhely feltárása. A kitermelés megindítása után a külfejtés évente több mint 20 millió tonna vasércet ad a szovjet népgazdaságnak. A számítások szerint az itt lévő 2 milliárd tonnás készletek több emberöltőn keresztül biztosítják a zavartalan termelést. A Kacsari külfejtés -üzembe helyezése révén más- félszeresére emelkedik a köztársaság vasérctermelése. A kazahsztáni érclelőhelyek adják a nyersanyagot a Szovjetunióban termelt nyersvas tíz százalékához, ezek alkotják az uráli, a nyugatszibériai és a közép-kazahsztáni fémkohászati központok fő nyersanyagbázisát. Ez nem jelentéktelen eredmény, hiszen mindössze negyedszázada kezdték el a kazahsztáni vasérclelőhelyek feltérképezését és kiaknázását. A szakemberek becslése szerint a készletek jóval meghaladják egész Nyugat-Euró- pa vasércvagyonát. A takarékos JUGO-45 Csehszlovákia Cipőmúzeum utó TRAZi Jugo Dugó Jugo.... Nemrég mutatták be Jugoszláviában a kragujevaci „Crve- na Zastava" gyár legújabb konstrukcióját, a „JUGO—45”- öt, ezt a 45 lóerős kis családi autót. Déli szomszédunkban ez az év sikere. Az új típusú kocsi 3,5 méter hosszú, háromajtós. Maximális sebessége 135 km/óra, de 80 kilométeres sebességnél a fogyasztása csupán 5,8 liter. NDK Művészet és gyakorlat Szépség nélkül nincs élet — ez az alapelve a Berlin— Weissenseében 1947 óta működő iparművészeti főiskola tanári karának. A tanárok és a hallgatók tervei nyomán épülnek a Német Demokratikus Köztársaság mai és jövőbeni arculatát kialakító városnegyedek Rostockban, Magdeburgban, Schwerinben. Erfurtban, Schwedtben, de Berlin büszkesége, az Alexanderplatz kialakításában is jelentős részük volt. A főiskola tanszékein városépítészetet belső építést, festészetet, formatervezést, divat- és színpadtervezést tanítanak, és itt készülnek fél jövő hivatásukra a kisplasztikák mesterei, -a grafikusok, keramikusok, textilművészek, itt kapják művészi ihletésüket, alapképzésüket a film és a televízió művészeti munkatársai. A tanulmányi idő öt esztendő. A gyakorlattal való eleven kapcsolatot biztosítják azok a megbízások, amelyeket a különböző városépítészeti, tervezési és ipari feladatok jelentenek, de az itt tanultak valóra váltása a diplomamunka is, amely a művészi tartalom mellett mindig tartalmaz egy-egy gyakorlati feladatot, kivitelezést is. Évente 300 hallgató végez ezen a főiskolán, amejy eddig több mint kilenc és fél ezer fiatalt bocsátott ki. 1963 óta művészi továbbképzést is vállal az intézmény: esti tanfolyamain a festészet, a grafika és a kisplasztika szerepel oktatási tárgyként. Az ország határain túl is elismert művészeti felsőoktatási intézménynek jók a nemzetközi kapcsolatai. Oktatókat és diákokat cserél több ország hasonló intézményeivel. A cseh Gottvaldovban a „Svit” cipőgyárban található a világ legnagyobb cipőmúzeuma. Ez a maga nemében egyedülálló kiállítás rendkívül népszerű a hazai és külföldi turisták körében. Eddig a múzeumnak a világ 108 országából mintegy 1 millió 250 ezer látogatója volt. A múzeum, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, bemutatja a cipőgyártás fejlődését, ezen belül a cseh cipőipar történetét. A kiállított kollekció közel 3 ezer cipőt számlál a világ 37 országából. Berlin levegőjének és vizeinek védelme Egy utcai meteorológiai mérőállomás Az NDK fővárosa, Berlin levegőjének és vizeinek tisztaságát, szigorú környezet- védelmi törvények biztosítják. A törvény e téren egymagában természetesen nem elegendő, betartását ellenőrizni kell.
