Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
8 Képújság 1981. január 18. KNDK A Tancson Magnézium Művek A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság keleti partvidékén épült nagyüzem, a Tancson Magnézium Művek valóságos kis városnak tűnik, többemeletes üzemcsarnokaival, hűtőtornyaival, magas kéményeivel, impozáns méretű forgókemencéivel. A munka irányítása központi vezérlőteremből történik. Az üzem berendezése nemrégen gazdagodott egy 110 méteres új forgókemencével. A gyáróriás szakképzett munkaerőutánpótlása is biztosított: saját oktatóközponttal rendelkezik, az itt dolgozók munka mellett szerezhetik meg magasabb képesítésüket. 1980-ban technikai újítások egész sorát vezették be a Magnézium Művekben. Többek között új típusú légszeparátorokat, flotációs berendezéseket konstruáltak és állítottak munkába, ami jelentősen javítja az itt gyártott magnézium-klinker minőségét. A korszerű gépek, az újítások, új keverési eljárások, a műszaki ellenőrzés tökéletesítése, a dolgozók szorgos munkája meghozta eredményét: a klinkerkemencék napi teljesítménye másfélszeresére nőtt. Jugoszlávia Hatezer éves ércbánya A Belgrádi Régészeti Intézet munkatársai és a szerbiai Bor város Bányaipari és Kohászati Múzeumának dolgozói érdekes leletre bukkantak. Majdanpek környékén, a feltételezett neolitikum kori rézbányászati központ területén egy hatezer éves bányát találtak. A leletek között szerepel néhány bányászati eszköz, többek közt egy szarvasagancsból készült csákány. A legnagyobb munkaeszköz súlya eléri a 7 kilót. A jugoszláv régészek folytatják a Vudna-Glava hegy feltárását, ahol a tervek szerint az ország egyetlen szabadtéri bányászati múzeumát létesítik. Vietnam Termelőszövetkezetek A déli országrészben, amely mindössze öt évvel ezelőtt lépett a szocialista átalakulás útjára, sikeresen valósul meg a mezőgazdaság kollektivizálása. Jelenleg a Központi fennsík és a Tengermellék tartományaiban már 1580-ra emelkedett a szövetkezetek száma, több mint 3000 termelő brigád alakult — ezekbe tömörül a parasztcsaládok közel 90 százaléka. A kormány jelentős támogatást nyújt a szövetkezeteknek — biztosítja a szakemberútán- pótlást, kedvezményes hiteleket nyújt, ellátja őket mezőgazdasági gépekkel, vetőmaggal és műtrágyával. Második generáció Startol a belojarszki atomerőmű A belojarszki atomerőmű gépterme, ahol három sorozatban gyártott, egyenként 200 000 kilowatt kapacitású gőzturbinát szereltek fel. Ezeket a BN—800 új ipari energiatermelő reaktor gőze táplálja. A BN—600 reaktor nemcsak hőenergiát tud termelni az urán láncreakciója révén, hanem egyidejűleg a leghatékonyabb hasadóanyagot is elő tudja állítani az atomerőművek számára. A Szovjetunióban 1980-ban üzembe helyezték a világ legnagyobb, második generációs, gyorsreaktorral felszerelt atomerőművét, amelyhez hasonló nem található szerte a világon. A belojarszki atomerőműben (az Uraiban) megkezdte az áramtermelést a BN—600 gyártmányjelzésű ipari reaktor. Ez szaporítóreaktor, ahol minden kilo- grammnyi „elégett” urán hasadóanyag helyett több mint egy kilogramm plutónium keletkezik, amely a leghatékonyabb hasadóanyag az atomerőművek számára. Az új energetikai berendezés kapacitása 600 000 kilowatt. Negyedszázaddal a világ el§ő, obnyinszki atomerőművének beindítása után a szovjet tudósoknak és mérnököknek sikerült megoldaniuk e fontos gazdasági ágazat további fejlesztésével kapcsolatos gyökeres problémát. Itt az egész természetes urán feldolgozásra kerül, s nem csupán ritka izotópja, az „urán—235”, mint ahogy ez a termikus reaktorokkal felszerelt, első generációhoz tartozó atomerőművekben történt. A természetes uránnak, a világ egyik legnehezebb és legritkább fémjének úgyszólván nincsenek összefüggő lelőhelyei. Kitermelése drága és bonyolult. A mai atomreaktorok konstrukciója pedig csupán az urán—235 magjainak láncreakcióba való bevonását teszi lehetővé. Ebből az izotópból egy tonna természetes urán mindössze 7 kg-ot (!) tartalmaz. Olyan helyzet alakult ki, hogy gyakorlatilag az egész kitermelt urán „jobb időkre várva” a raktárakban rekedt, s csupán elenyésző hányada került fel- használásra. Ennek ellenére az atomlan ütemben növekedett. Negyedévszázad alatt több mint 200 atomerőművet építettek a világon, 250 millió kilowatt együttes kapacitással. Az évszázad végére ezek az atomerőművek fogják termelni a világon a villamos energia csaknem felét (több mint 45 százalékát). A tudósok prognózisai szerint 2020-ra pedig az atomenergia talán már eléri a világgazdaságban a villamos energia együttes előállításának kétharmadát. A számítások arra.a feltevésre épültek, hogy a szaporítóreaktorok viszonylag gyorsan épülnek. Hiszen negyed évszázad alatt az atomtett meg, mint az ásványi tüzelőanyagokra — a szénre, a mazutra (a kőolaj 300 Cel- sius-fokon való lepárlásának kazántüzelésre használt maradéka), a földgáz — épülő klasszikus energetika egy évszázad alatt. Az atomenergetika, amely 1954-ben 5000 kilowattos reaktorral indult, ma másfél millió kilowattos egységnyi kapacitású óriásokkal rendelkezik. Jelenleg a világ 30 országában működnek vagy épülnek első generációs (termikus reaktorokkal felszerelt) atomerőművek. További 20 országban, köztük olyan országokban, mint Kuvait, Oman, Szaúd-Arábia, ugyancsak bejelentették, hogy szándékukban áll hasadóanyagokat felhasználó erőműveket építeni. Azután, hogy az Uraiban üzembe helyezték az első ipari szaporítóreaktort, megszűnt minden kétség az atomenergia fejlesztésének területén kidolgozott tervek realitását illetően. Hiszen az egész természetes uránmeny- nyiség felhasználhatóságával megszűnik a nyersanyagprobléma. Az olyan szaporítóreaktorokban pedig, mint amilyen a belojarszki BN— 600 — amellett, hogy villamos áramot termelnek — az első generációhoz tartozó atomerőműveknek szükséges plutónium szállítóivá válnak. DMITRIJ DMITRIJEV KGST-országok Külkereskedelem A külkereskedelem a KGST tagországok legdinamikusabban fejlődő ágazata: az elmúlt harminc év alatt értéke meghúszszorozódott. Az előzetes becslések szerint 1980-iban meghaladta a 120 milliárd rubelt, vagyis 5 százalékkal volt magasabb 1979- hez képest. Ez a dinamikus növekedés elsősorban a KGST-országok tervszerű gazdasági fejlődésének köszönhető. Az elmúlt három évtized alatt nemzeti jövedelmünk megtízszereződött, az ipari termelés volumene pedig 17-szeresére növekedett, ami háromszor— négyszer magasabb a tőkés országok átlagához viszonyítva. Különösen intenzív növekedésnek indult a KGST- országok külkereskedelmi forgalma 1971-től — vagyis a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása óta. E program sikeres megvalósítása fontos tényezője a nemzetközi szocialista munkamegosztás bővítésének, hatékonysága növelésének. Jelenleg a KGST-n belül megvalósuló árucsereforgalom a tagországok külkereskedelmi forgalmának 56,6 százalékát teszi ki. A kölcsönös szállítások révén látják el a KGST-országokat különböző n y e rs a ny a gokkal, energiahordozókkal, gépi berendezésekkel, élelmezési és fogyasztási cikkekkel. Jelenleg az egyes szocialista országok által importált kőszén 93 százaléka, a koksz és nyersvas 90 százaléka, a kőolaj és különféle ércek 70 százaléka a többi szocialista országból származik. A közösség országai által vásárolt gépek és berendezések majdnem 70 százalékát szintén kölcsönös szállítások révén szerzik be. Jelenleg a KGST-országok között körülbelül 800 'két- és sokoldalú egyezmény van érvényben, ezek biztosítják a legszélesebb együttműködést a népgazdaság minden ágazatában. erőművek előnyei annyira nyilvánvalóak, hogy számuk energetika akkora utat és teljesítőképességük hallatRobotok a műhelyben Alekszej Gajton művezető és Alekszej Ovcsinnyikov ellenőr megvizsgálja a Volgái Autógyárban sorozatban gyártott manipulátorokat. Ezeknek az elektronikus segítőtársaknak az alkalmazása mintegy 500 szakmunkás felszabadítását tette lehetővé a leningrádi vállalatokban. Romániai magyarok táncházai A Szovjetunióban sikeresen valósul meg a termelési folyamatok automatizálásához szükséges berendezések bevezetésének programja. A különböző iparágakban automatizált műhelyek és részlegék létesültek és létesülnek, ami lehetővé teszi a munka- körülmények lényeges megkönnyítését, s hogy nagyszámú munkást a termelés más területeire irányítsanak. A Volgái Autógyár egyesülés legnagyobb segédüzemében, a dimitrovgrádi autószerelvény gyártó üzemben öt automata gépsoron működnek „tanulékony” robotgépek. Az öntőgép, a robot és a prés egységes technológiai folyamatot alkot, a komplexumot mindössze egy ember irányítja. Az automatizált öntőkomplexumok bevezetése lehetővé tette a gépgyártók számára, hogy az öntőműhelyben egyes műveletek során kétszeresére növeljék a munkatermelékenységet és bizonyos számú kvalifikált munkást más munkakörbe irányítsanak. A közeljövőben robotok veszik át a hegesztők, a sajtolómunkások, a festők munkáját, s bizonyos szerelési műveleteket is rájuk bíznak. Az egyesülésben létrehoztak egy üzemet, amely különféle rendszerű manipulátorok gyártására specializálódott. A minirobotokból elkészült első tétel már sok leningrádi üzemben eredményesen dolgozik, s egyre több rendelés érkezik más gyárakból is. Lengyelország Új gyógyszer érelmeszesedés ellen Lengyel és angol kutatókból álló tudóscsoport néhány évvel ezelőtt az emberi ütőér sejtjeiben olyan hormont fedezett fel, amelynek alvadás-gátló és egyéb, gyógyhatása van. Ryszard Gryglewski professzor, a krakkói farmakológiai intézet vezetője, később ezt a — prostacyklinának elnevezett — hormont a tüdőben is észlelte. A krakkói érsebész specialisták ez év eleje óta az érelmeszesedésben szenvedő betegek kezelésénél hasznosítják az új hormont, a me- szesedés egyik válfajánál, a lábban fellépő érelmeszesedésnél. A kezelés eddigi eredményei jól bizonyítják a prostacyklina gyógyhatását. öt betegnél, akiknél elkerülhetetlennek látszott a láb amputálása, a hormonkúra olyannyira használt, hogy nem vált szükségessé a műtét. Három páciensnél a keletkező sebek mindegyike begyógyult a gyógykezelés során, de valamennyi, prosta- cyklina-kúrában részesült beteg megszabadult kínzó lábfájdalmaitól. A krakkói orvostudományi egyetem érrendszeri megbetegedésekkel foglalkozó klinikáján külön farmakológiai osztályt hoznak létre, amelynek munkatársai másfajta meszesedések, sőt a későbbiekben az infarktus kezelésének a problémáit is kutatja. Az erdélyi magyar parasztok népi táncaikat évszázadokon keresztül az úgynevezett táncházakban mutatták be, amelyek majdnem minden magyarlakta községben megtalálhatók voltak. Az általában egy-két hegedűsből, nagybőgősből és énekesekből álló helyi kis zenekar muzsikájára a lakosság nagyrésze részt vett a táncban. Szigorú szertartási rend határozta meg, mikor és hol, melyik községben vagy zónában tartják a táncos mulatságot, a táncosokat kor szerint csoportokba osztották. Ez a szép népi hagyomány idővel majdnem kihalt, a Cluj (Kolozsvár) megyei Szék községben azonban tovább vitték az örökséget. Szék mintájára az 1977— 1978-as években Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Sepsi- szentgyörgyön, Csíkszeredán. Székely udvarhelyen és más községekben, a helyi hatóságok segítségével ismét megnyíltak a táncházak. Ezek azonban már nagyobb zenekarral rendelkeztek, és szívesen látogatnak ide nemcsak a falusiak, hanem a városiak is; iskolások, egyetemisták, és azok a dolgozók, akik szívesen töltik szabad idejüket néptánccal. Az ifjúság érdeklődésére felfigyelve, a román televízió magyarnyelvű adásainak munkatársai népszerűsítették adásaikban a táncháziak, az itteni zenekari együttesek és táncosok tevékenységét. A művészet megismertetése célját szolgálja a nemrég megjelent „Táncház" című hanglemez is. C. í. A szakszervezetek kultúrháza Nagyváradon. A nagyterem és a kistermek változatos kulturális programhoz nyújtanak lehetőséget.
