Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

\ 1980. december 14. NÉPÚJSÁG A szakszervezetek XXIV. kongresszusa folytatta munkáját arab szakszervezetek felve­szik a harcot az imperializ­mus, a cionizmus és a nem­zetközi reakció támadásaival szemben. Jaques Vittori, a Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal munkáscsoporttal foglalkozó osztályának európai felelőse átadta a kongresszusnak a hivatal vezetőinek és munka­társainak üdvözletét. Rákli Lajosné, a Zalaeger­szegi Ruhagyár szb-titkára hozzászólásában annak az üzem- és munkaszervezésnek a tanulságairól számolt be, amelyet az iparban elsőként náluk hajtottak végre. Krauth Pálné, a Pamutfo­nóipari Vállalat vezérigazga­tója elmondotta, hogy a kol­lektív szerződések rendszere jól bevált. A dolgozók egyre jobban magukénak érzik a szerződéseket és élnek is az azokban biztosított jogaikkal. Tóth János, a 31. sz. Épí­tőipari Szakmunkásképző Intézet tanulóija felszólalásá­ban elmondotta, hogy az 1979. évi határozatot követően ná­luk is megalakult a szakszer­vezetek tanulói alapszervezte- te, amelynek működését az idei tanévtől kezdve jelentő­sen javította az egységes sza­bályzat. Flórián Guláné, a Győr me­gyei Kórház és Rendelőinté­zet asszisztense, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja felszólalásában arról beszélt, hogy az elmúlt öt esztendő­ben jelentősen megnőtt az egészségügyi ellátás társada- daltoi elismerése, s ezzel párhuzamosán az ápolónők, műtősök, asszisztensek, védő­nők, gondozónők szerepe. Jó­részt ennek köszönhetően nőtt ezeken a területeken a létszám, de még így is vannak mun kaierőgon do k. Juhász András, a KISZ KB titkára megállapította, hogy az elmúlt időszakban határo- zottabbá, eredményesebbé vált az ifjúság körében vég­zett szakszervezeti munka. Ennek következtében a fiata­lok közül is sokan kerültek választott szakszervezeti tiszt­ségbe. Az ifjúsági szövetség és a szakszervezet közös ten­nivalóiról szólva még haté­konyabb együttműködést sür­getett annak érdekében, hogy a vállalatok jobban támasz­kodjanak a műszaki fejlesz­tésben az újitómozgalomra, az Alkotó1 Ifjúság pályázat eredményeire, s ne mulasz- szák el a segítségnyújtást a még kiforratlan, de sokat ígé­rő ötletek kidolgozásához sem. Szekcióülések (Folytatás a 2. oldalról) mácsolta, megemlítve azt, hogy az NDK-ban nagy fi­gyelemmel kísérik a magyar népgazdaság és társadalom fejlődésének eredményeit. Zombori Ildikó, a Franklin Nyomda monószedője, a nyomdász szakszervezet el­nökségi tagja hozzászólásá­ban egyetértett a pénteken felszólalt Tréfás Györggyel abban, miszerint a művésze­tek, a sajtó és az olyan tö­megkommunikációs eszközök, mint a televízió, a rádió — helyzetüknél fogva — fontos szerepet töltenek be a szocia­lista közéletiségre, a haza­fiasságra, az internacionaliz­musra nevelésben és az ízlés­formálásban. Éppen ezért meghatározó jelentőségű, hogy milyen művek, írások látnak napvilágot, különös te­kintettel azokban a munkás­ember életének, gondjainak, bajainak, örömeinek ábrázo­lására. Pekka Oivio, a Finn Szak­szervezetek Központi Szer­vezetének elnöke méltatta Magyarország és Finnország szilárd és baráti kapcsolatát, ami különösen jól tükröződik a két ország szakszervezetei­nek együttműködésében. Heinz Oskar Vetter, a Né­met Szakszervezeti Szövetség elnöke mindenekelőtt a ma­gyar—NSZK szakszervezeti kapcsolatok, különösen az utóbbi tíz esztendőben ta­pasztalható elmélyüléséről szólt. Kriston István, a salgótar­jáni Volán 2. számú Vállalat szb-titkára a kettős feladat, a termelést segítő munka és az érdekvédelem eredményei mellett felhívta a figyelmet a közlekedésben meghatározó műszaki és forgalmi értel­miség fokozottabb érdekkép­viseletére, egyben alkotókész­ségük. szellemi kapacitásuk jobb hasznosítására. Hamied Dzsallud, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének főtitkára be­szédében kiemelte, hogy a szervezett arab dolgozók fon­tosnak tartják a magyar szakszervezetekkel és a ma­gyar néppel folytatott baráti és együttműködési kapcsola­tot, amelyet erősít az a köl­csönös megértés, hogy az Délután a kongresszus négy szekcióban folytatta munkáját. lA gazdasági építőmunka szakszervezeti feladataival kapcsolatos javaslatokat Gál László' főtitkárhelyettes ve­zetésével vitatták meg. A fő­titkárhelyettes bevezetőben elmondotta1, hogy a szakszer­vezeti testületek ajánlásaik­ban támogatásukról biztosí­tották a minőségi munka és a hatékonyság ösztönzésére különböző szinten hozott in- tézkedé!seket. Felvetették, hogy a szocialista verseny- mozgalmat az eddigieknél is jobban a legfontosabb gazda­sági célok szolgálatába kell állítani. Gál László hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés ütemének mérséklődése és a termékszerkezet átalakítása munkaerőmozgással jár. Támogatnak minden olyan intézkedést, amely a terme­lési szerkezet korszerűsítését szolgálja: ezek előkészítése és az intézkedések humánus megvalósítása azonban a mozgalom megkülönböztetett gondoskodását igényli. A vitában többen kifej­tették, hogy a korszerűsített bérezési formák ösztönző ha­tása mindinkább érvényesül, de még előfordul, hogy a pré­miumok, jutalmak feltételeit előre és minden részletében pontosan nem határozzák meg. iBeszámoltak azokról a tapasztalatokról is, amelyeket az üzémi szakszervezeti bi­zottságok a belső mumkaerő- átcsoportosí tásnál szereztek. Ezek szerint az érintettekkel folytatott előzetes beszélgetés és az új munkahelyen a moz­galmi aktivisták fokozott gon­doskodása nagyban elősegíti a beilleszkedést. [Élénk vitát váltott ki a vál­lalati tervezésben való szak- szervezeti részvétel. Azt sür­gették, hogy az üzemi testü­letek kapjanak az eddiginél részletesebb információt a tervekről, az előzetes elkép­zelésekről, helyenként ugyan­is még mindig felületes a tá­jékoztatásuk. Figyelmeztettek arra, hogy amennyiben a vál­lalati tervek év közben meg­változnának, úgy a módosítás okait — lehetőleg időben — közöljék a kollektívával. Többen a nem megfelelő munkahelyi légkört okolták azért, hogy esetenként el­maradnak a várt gazdasági sikerek, eredmények. Akkor van ez így, ha a munkát job­bító bírálatok nem kapnak zöld utat, ami kedvét szegi a kollektívának. Elismeréssel nyugtázták viszont, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött az üzemi szociális ellátás. A szakszervezeteknek az elosztással és az érdekvéde­lemmel kapcsolatos feladatait Duschek 'Lajosné SZOT-tit- kár vezetésével vitatták meg. A SZOT titkára hangsúlyoz­ta, hogy ma már az összes jövedelemnek 31 százaléka, azaz évi 130 milliárd forint a béren kívüli társadalmi juttatásokból származik. A szakszervezeti mozga­lomnak az elért életszínvonal és a szociális vívmányok megőrzése mellett az egyik fontos feladata, hogy segítse a szociális ellátásban még meglévő ellentmondások gyorsabb feloldását. Minde­nekelőtt szükséges a gyerme­kes családok, a hátrányos helyzetű rétegek, az idősko­rúak helyzetének további ja­vítása. A szákszervezet ál­láspontja szerint fontos poli­tikai kérdés az e rétegeknek nyújtott rendszeres juttatá­sok reálértékének megőrzése. A vitában hozzászólók egyetértettek az alacsony nyugdíjak, a családi pótlék és a gyermekgondozási segélv emelésének szükségességével. Felhívták a figyelmet az óvodák mellett a bölcsődék gyorsabb ütemű építésének szükségességére is, s ebben a társadalmi összefogás jelen­tőségére. Szóltak arról, hogy társadalmunk szociálpolitikai céljainak megvalósításában egyre növekszik a vállalatok szerepe. A szociális terv azonban még sok helyen nem egyenrangú a vállalati terv többi fejezetével. Ennek, valamint a tervek megvalósításának számonké­rése azonban — hangsúlyoz­ták — a bizalmi testület kö­telessége. Sokan külön kiemelték, hogy továbbra is elsősorban a fizikai munkások, a csa­ládalapító fiatalok, a kezdő műszakiak és a nagycsaládo­sok jussanak kedvezménye­sen lakáshoz, emellett fi­gyelmet kell fordítani a la­kásfenntartás költségeinek és a jövedelmek alakulásának összhangjára is. A szakszervezeti nevelő- munka eredményeit és tenni­valóit Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának vezetésével vitatták meg. A vitaindító utalt arra, hogy évente 600 ezer dolgozó vesz részt politikai tömeg­oktatásban, 640 ezer rendsze­res olvasója van a szakszer­vezeti könyvtáraknak, évente mintegy kétmillió ember je­lenlétében 44 ezer ismeretter­jesztő előadás hangzik el. Mindez segít abban, hogy a dolgozók hozzáértésben, mű­veltségben felemelkedhesse­nek a feladatokhoz. Az ered­mények tehát jelentősek, a tudati fejlődés azonban még mindig elmarad az anyagiak­ban elért színvonaltól. Ez szükségessé teszi, hogy a szakszervezeti vezető testüle­tek, tisztségviselők, aktivis­ták még többet tegyenek a nevel őm un káért. A felszólalók hangsúlyoz­ták, hogy az emberek képzé­se nemcsak állami feladat, a szakszervezeteknek is segíte­niük kell a maguk területén, például azzal, hogy felkeltik a szülőkben a felelősségérze­tet, vagy a felnőtt korban ta­nulók esetében a beiskolázás után sem hagyják magukra dolgozóikat, figyelemmel kí­sérik további útjukat. Sokan foglalkoztak az értelmiség szerepével is; jobban kell számítani rájuk, jobban kell hasznosítani a köz szolgálatá­ban szellemi, műveltségbeli tudásukat. Mások annak ve­szélyére figyelmeztettek, ami­re a túlzott anyagiasság, a kényelmesség, az önelégült­ség vezethet. Az üzemi, a munkahelyi és a szakszervezeti demokrá­cia továbbfejlesztésének fel­adatait Jakab Sándor vezeté­sével vitatták meg. A főtit­kár-helyettes vitaindító elő­adásában tájékoztatta a kül­dötteket arról, hogy a szak­mai és területi szakszervezeti szervek e témában mintegy 150 ajánlást, javaslatot küld­tek a kongresszusnak. Az in­dítványok közös jellemzője, hogy sürgetik a dolgozók ér­demibb bevonását az életük­kel, munkájukkal összefüggő kérdések vitájába. A vitában egységesen fog­laltak állást abban, hogy most már időszerű vélemé­nyezni a gyárak, gyáregysé­gek, üzemek vezetőinek tevé­kenységét is. Megítélésük sze­riint a vezetők kinevezésénél, felmentésénél is indokolt a bizalmi testület, a szakszer­vezeti csoport véleményének meghallgatása, főként az ön­elszámolású egységekben. A szakszervezeti élet demok­ratizmusának fejlesztése ér­dekében az ajánlások egy ré­sze kéri a szakszervezeti vá­lasztási eljárás gyakorlatának egyszerűsítését. Szükségesnek tartják, hogy a szakszervezeti alapszervezetek több segítsé­get kapjanak munkájuk fej­lesztéséhez az ágazati és a megyei szákszervezeti testü­letektől, Az ajánlások és javaslatok nagy része érvényesül ihár a kongresszusi határozatterve­zetben. Az ajánlásokból azon­ban maradnak olyan konkrét javaslatok, amelyeket a kül­döttek véleménye szerint majd a SZOT vezető testüle­téinek munkaprogramjába célszerű beépíteni, s vannak olyan indítványok, amelyekét további intézésre az ágazati- iparági szakszervezet gond-: jaiba bíznak. A négy szekcióülésen össze­sen 197-en jelentkeztek fel­szólalásra. Közülük 49-en mondták el véleményüket, míg 148-an írásban juttatták el hozzászólásukat. A kong­resszus vasárnap plenáris üléssel folytatja munkáját. Dombóvár Népfront-küldöttértekezlet Tegnap délelőtt tartották Dombóváron, a művelődési házban a Hazafias Népfront városi küldöttértekezletét. Kurucz József titkár mondta el a városi bizottság beszá­molóját a négyéves munká­ról. 11976-ban — az- előző évi területi rendezés, összevonás következtében — új formá­ban jelentkeztek a népfront mozgalmi feladatai. Az öt­venegy tagú bizottságba har­mincat a városból, huszon­egyet pedig a város környéki • községekből választottak be. A kezdeti útkeresés — a vá­rosi bizottság szervezetileg nem „felettese” a községiek­nek, ám segítő, koordináló te­vékenységére szükség van — nehézségeinek leküzdésével sikerült kialakítani a legjobb mozgalmi formákat. Többek közt, amikor az V. ötéves terv ■város- és város környéki fej­lesztési feladatairól tárgyalt, kérte a községi bizottságok­tól is, hogy mondjanak véle­ményt és jelezzék azt is, hogy milyen társadalmi hoz­zájárulással készek segíteni a községek. így sikerült jelen­tős erőket mozgósítani. A vá­rosi bizottság is részese volt számos olyan ,, felhívásnak, amelyet a városi pártbizott­sággal és a városi tanáccsal együtt adtak ki és amelyek nagyobb jelentőségű társadal­mi munkaakciókra mozgósí­tottak. Ennek eredménye jól lemérhető a már megvalósult létesítményekben, amelyeket a város és a városkörnyék lakossága egyaránt igénybe vehet. — Városunkban egyre jobban érezzük azt a légkört — hangsúlyozta a városi nép­frontbizottság titkára — amely a városiasodás jó érte­lemben vett lokálpatriotiz­musát táplálja. Ezt a lokál­patriotizmust továbbra is fel lehet használni a fejlődés érdekében. A továbbiakban a szövet­ségi politika eredményeivel, a nemzeti egység és összefo­gás érdekében folytatott te­vékenységgel foglalkozott a beszámoló, a különböző fóru­mokról, tanácskozásokról szólt, — Ezeken az elvárások mellett a tenni akarás, a köz javára való munkálkodás ke­rült túlsúlyba. A falugyűlé­seken, az üzemekben meg­tartott tanácstagi tájékoztató­kon a felszólalók többsége azzal kezdte, hogy részt kíván venni egy-egy feladat elvég­zésében, vagy olyan javaslat­tal élt, ami megfontolást ér­demel. Ilyen volt a tanácsta­gi jelölőgyűlések légköre is A népfrontmunkának is eredménye, hogy az elmúlt években szorosabbá vált a kapcsolat a munkások és a szövetkezeti parasztság kö­zött, mindjobban érezhetővé vált a különböző értelmiségi rétegek bekapcsolódása a köz. életi tevékenységbe, eredmé­nyes volt a népfrontbizottság nő- és ifjúságpolitikai mun­kája. Különös figyelmet for­dított a bizottság a szülői munkaközösségek munkájára, a pedagógiai munkabizottság kiemelt feladatának tekintet­te a munkára és családi élet­re nevelést. Fontosnak tartotta a nép­frontbizottság a hazafiságra és proletárintemacionaliz- musra nevelést. — Igen pozi­tív az a törekvés, amely a múlt értékeinek, haladó ha­gyományainak felkarolására és megbecsülésére irányul. Külön is említést érdemel a Gőgös Ignác Gimnáziumban és az Apáczai Csere János Szakközépiskolában folyó helytörténeti és honismereti munka.; Az elmúlt ciklusban jelen­tős helyet foglalt el a nép­frontmunkában a béke és ba­rátság, szolidaritás ápolása, ez nagymértékben fejlődött. So­kat tettek a népfrontaktivis­ták a környezetvédelemért is. A jövőbeni feladatok közt még tartalmasabb együttmű­ködést — a város és a kör­nyékbeli települések fejlesz­tése érdekében — jelölte meg a városi népfrontbizottság be­számolója. A beszámolót követően Vi- dóczy László városi tanácsel­nök tájékoztatta a küldötte­ket a város és város környék­nek az V. ötéves tervidőszak­ban bekövetkezett fejlődésé­ről és szólt a következő öt­éves időszak terveiről, majd a vita után — melyben fel­szólalt Gyuricza István, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra és Noé István, a város or­szággyűlési képviselője is — megválasztották az 57 tagú új városi népfrontbizottságot és a megyei küldöttértekezlet öt küldöttjét. A városi népfrontbizottság ezután megtartotta alakuló ülését. Megválasztotta a ti­zenöt tagú elnökséget — el­nökké Sótonyi Györgyöt, tit­kárrá Kurucz Józsefet — a nőbizottság, a pedagógiai, a környezetvédelmi, valamint a helytörténeti és honismereti munkabizottság vezetőjét. BUDAPEST A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására Korom Mihálynak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság tit­kárának vezetésével szomba­ton elutazott Havannába a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége, hogy részt vegyen a Kubái Kommunis­ta Párt II. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Grósz Ká­roly, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Bi­zottságának első titkára és Jakus Jenő, hazánknak a Kubai Köztársaságban akkre­ditált nagykövete. * Szombaton befejezte ma­gyarországi látogatását és el­utazott Budapestről A. C. Shahul Hammed, a Sri Lan­ka-! Demokratikus Szocialis­ta Köztársaság külügyminisz­tere, aki Puija Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hi­vatalos látogatáson tartózko­dott hazánkban, A Sri Lanka-i diplomácia vezetőijét Púja Frigyes bú­csúztatta. A látogatásról kiadott köz­lemény többek között megál­lapítja, hogy a két külügy­miniszter tárgyalásokat foly­tatott időszerű nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok- helyzetéről. A beszélgetések középpontjában a nemzetközi béke és bizton­ság megszilárdítása, az eny­hülés és a leszerelés, Euró­pa, Ázsia és az Indiai-óceán nemzetközi viszonyainak ala­kulása, továbbá a világgazda­ság rendjei egyenlőbbé és igazságosabbá tételénék kér­dései álltak. Megerősítették a két ország kölcsönös érdekelt­ségét a kapcsolatok fejleszté­sében, különösen gazdasági, tudományos, műszaki, tájé­koztatási és k ul turáTis'terüle­ten. Hangsúlyozták a külön­böző szintű küldöttségek gya­kori cseréjének 'jelentőségét az együttműködés bővítése érdekében. LA két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a lá­togatás és a megbeszélések hozzájárultak a két ország közötti megértés és barátság elmélyítéséhez. iHammed külügyminiszter Sri Lanka-i látogatásra hívta meg Púja iFrigyest, aki a meghívást elfogadta. tjj-DELHI „Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége elnökének hivatalos indiai látogatása fontos mérföldkő a két or­szág jószomszédi kapcsola­tainak történetében” — je­lentette ki a sajtónak Csand- ra Radzsesvar Rao, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának főtitkára. Nagy­ra értékelt# a szovjet vezető békejavaslatait és hangoztat­ta, hogy minden indiai hazafi örül a látogatás sikerének. Radzsesvar Rao kijelentette, hogy a haladó pártok és tár­sadalmi szerveztek kötelesek hozzájárulni a látogatás ered­ményeként létrejött megálla­podások megvalósításához. Ez mind India, mind pedig a világ érdeke — hangoztatta. DAMASZKUSZ Hafez Asszad Szíriái elnök szombaton Damaszkuszban fogadta Mohamed Szeddik Benjahia algériai külügymi­nisztert. A találkozón megvi­tatták a közel-keleti helyze­tet, valamint azt, hogy a Szilárdság Frontjának keretei között miképpen mélyítsék el a két ország együttműködé­sét. Mohamed Szeddik Ben­jahia kétnapos hivatalos Szí­riái látogatásának kezdetekor Damaszkuszban találkozott Jasszer Arafattal, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának el­nökével, és átadta neki Bendzsedid Sadli algériai ál­lamfő üzenetét. BELGRAD Súlyos vasúti szerencsét­lenség történt az észak-nyu- gatboszniai Boszanszka Kru- pánál, amikor szombat reg­gel összeütközött egv sze­mély - és egy tehervonat. 18- an életüket vesztették, 10-en súlyosan mégsérültek. A sze­rencsétlenség okait különbi­zottság vizsgálja. KAMPALA Milton Obote volt elnök pártija, az Ugandái Népi Kongresszus fölényesen meg­nyerte a választásokat — kö­zölte szombaton a kampalai rádió, miután a 126 parla­menti mandátumból 1110 sor­sa eldőlt. Obote pártja mér most 65 mandátumot mond­hat magáénak, és ezzel biz­tosítva van abszolút többsége az új ugandai parlamentben. Az ország elnöke öt éven keresztül Milton Obote vete­rán ugandai politikus lesz, te­kintve, hogy a nyertes párt jelöli ki az államfőt. Aki a volt brit protektorátus 1982- ben történt függetlenné válá­sa után miniszterelnök, majd 119711-ig, megbuktatásáig ál­lamfő volt, így tíz év után újirai, mégpedig választási győzelem révén a kelet-af­rikai ország élére kerül. PANORÁMA

Next

/
Thumbnails
Contents