Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-13 / 292. szám

1980. december 13. Képújság 3 A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa megkezdte tanácskozását (Folytatás a 2. oldalról) éppen a főtanács moszkvai ülésén — tettünk intézkedé­seket annak érdekében, hogy a Szakszervezti Világszövet­ség tevékenysége tovább ja­vuljon, megfeleljen a mai kor követel menyeinek. A szocialista országok szak- szervezeteivel való együttmű­ködésünk állandó erősítése természetes törekvésünk. Azonos elvi alapok és azonos társadalmi berendezkedés köt össze bennünket. A nemzetközi szakszerveze­ti mozgalom egyik pólusa a Szakszervezeti Világszövetség, de létezik még két másik nemzetközi szakszervezeti központ is. A három szak- szervezeti szövetség együttes létezése realitás. A dolgozó emberek ügyének szolgálata túlnő az országhatárokon és megoldásuk nem bírja el a nemzeti korlátokat, a nemze­ti önzést. A nemzetközi szak- szervezeti mozgalomban, ha annak hagyományaihoz hűen és következtésen akarunk te­vékenykedni, akkor a jelenle­ginél erőteljesebben és meg­győzőbben kell kiemelni azt, ami összeköt bennünket. Erősítjük és bővítjük kap­csolatainkat a fejlett tőkés országok szakszervezeteivel. Az a törekvésünk, hogy a szo­cialista országok szakszerve­zetein túl az egész nemzetkö­zi munkásosztály is lássa és ismerje, hogy a magyar szak- szervezetek a munkáshaitalom birtokában mit tesznek a dol­Hazánk és a szakszerveze­tek életében egyaránt jelen­tős időszakot zárunk. Az el­múlt öt esztendőben tovább növekedtek eredményeink. Újabb lépéseket tettünk elő­re. - Ugyanakkor gondokban sem volt szűkmarkú ez az időszak. De mindezzel együtt érdemes szétnéznünk az or­szágban. Van mit látnunk, ta­pasztalnunk. Látjuk, hogyan épült hazánk, gyarapodott népünk. Gazdagabbak, éret­tebbek lettünk. Ugyaniakkor nehézségek is jelentkeztek az energiaválság, a nemzetközi piac és sóik egyéb tényező ha­tásaként. Ezek saját gyönge- ségeinkire, de erőinkre is rá­mutattak. Arra, hogy van tu­dás, yan képesség és akarat népünkben, hogy úrrá le­gyünk gondjainkon. Célunk változatlan: a szo­cializmus építése! Olyan élet megteremtésén munkálko­dunk, amelyért a munkás- mozgalom és a magyar nép legjobbjai a múltban is és ma ás küzdöttek. Jelentős eredményeket értünk el — ezeket keli és érdemes meg­őrizni, megvédeni és tovább gyarapítani. A mi nagyszerű hivatásunk, a munkáshaíialomért érzett A szakszervezetek szám­vizsgáló bizottságának írásos jelentése megállapítja, hogy a SZOT és szerveinek gazdál­kodása a két kongresszus kö­zött megfelelt a XXIII. kong­resszus határozatainak és az alapszabálynak.! A megnö­vekedett pénzösszegek a tag­ság érdékeit, a szakszervezeti feladatok megvalósítását szolgálták. A gazdálkodás ja­vult, fejlődött az ügyviteli münika, erősödött a pénzügyi fegyelem. Az elmúlt öt éviben számos, a tagság érdekeit közvetlenül szolgáló szakszervezeti beru­házás valósult meg, s jelen­tős összegeket költöttek meg­lévő intézmények fenntartás­ra. Az országban csaknem 300 szakszervezeti kulturális intézmény működik, gazdál­kodásúk javult. A sportpálya- építési akció x során mintegy 500 sportlétesítményt adtak át, éhhez a dolgozók 280 ezer óra társadalmi munkával já­rultak hozzá. Az üdültetés anyagi, tech­nikai feltételei javultak, befe­jeződött több üdülő építése és felújítása. Befogadóképiessé­gük azonban lényegében vál­tozatlan, mert sok üdülőt ta­tarozni kell, néhány korsze­rűtlen, felújításra már nem gőzökért. A fejlett tőkés or­szágokban működő szakszer­vezetekkel kiépült kapcsola­tainknak gyakorlati haszna is van: tapasztalatokat szerzünk arról, hogy a fejlett tőkés or­szágok szakszervezetei ho­gyan oldják meg a tagságuk számára fontos kérdéséket. A fejlődő országok szak- szervezeteinek a segítése in­ternacionalista kötelességünk. Ebben nem elveink és világ­nézetünk exportja a célunk. Tisztelt elvtársiak! Napjainkban nagy érdeklő­dés kíséri a sajnálatos len­gyelországi eseményeket. Hogy ott mi történt, azt mind­annyian tudjuk. Az esemé­nyek indítékainak föltárása és elemzése nem a mi felada­tunk. A magyar szakszerveze­tek szolidárisak a szocialista Lengyelországgal, a lengyel dolgozókkal. Reméljük és hisszük, hogy a szocializmus vívmányait Lengyelországban a párt, a kormány, a szak-i szervezeték, a dolgozók meg tudják vádén! és megtalálják a kibontakozáshoz vezető utat. Mélyen hisszük azt is, hogy ugyanakkor levonják a tanulságokat azokból a hibás módszerékből, amelyek ezlt a helyzetét előidézték, lesz energiájuk a hibák megszün. tetőséhez, a szocialista építő- munka folytatásához. Lesz erejük szembeszállni minden olyan szándékkal, amely a szocialista rendszer ellenirá­nyul. felelősségünk szüntelenül ar­ra ösztönöz bennüket, hogy mindig jobbítsunk munkán­kon. Most is ezt kell ten­nünk, mert a mozgalom utób­bi öt esztendeje sem vollt hi­báktól men/tes. Még nagyobb alázattal, még kevesebb ön­hittséggel, még odaadóbb munkás-lelkáismerettel kell ügyünket képviselni, feladva a esalibatatlanságba vetett hi­tet Társadalmunk a munka társadalma. Igazságosabb minden eddigi társadalom­nál. Ezt a társadalmi rend­szert mi hoztuk létre. Közös küzdelmeink, közös törekvé­seink testesülnek meg mind­abban, amit elértünk és ami­re büszkék vagyunk. Ez ad nekünk jogot arra is, hogy elégedetlenkedjünk azzal, amit még nem oldottunk meg. Kongresszusunk méltó fórum arra, hogy reálisan ér­tékelje az elmúlt években végzett munkánkat és meg­szabja a továbbá fejlődés t en­nivalóit. 'Gáspár Sándor nagy taps­sal fogadott beszéde után az elnök bejelentette, hogy a számvizsgáló bizottság nem kíván szóbeli kiegészítést fűz­ni a bizottság korábban ki­küldött írásos jelentéséhez. alkalmas üdülőt pedig meg 'kellett szüntetni,. A szám- vizsgáló bizottság szóvá tette, hogy a meglévő üdülőket nem mindig használják ki kellő­képpen. Részben a beutalók elosztási és adminisztrációs fogyatékosságai miatt évente körülbelül 3000 beutalót nem használnak fel. A szakmun­kástanulók üdültetési tervét például 1979-ben csak 95,8 százalékra teljesítették. Elég gyakori eset, hogy a SZOT- szanatóriumokba késve ér­keznék a beutaltak. A jelentés utal arra, hogy az elmúlt öt évben tovább bővült a társadalombiztosítási juttatások köre, ez nagyobb követelményeket jelent _.a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és a megyei igazgatóságok apparátusa szá­mára egyaránt. A vizsgálatok azt igazolják, hogy e szervek a magasabb követelmények és egyben a létszám csökke­nése ellenére kielégítően lát­ják el feladataikat.. A lakos­ság — néhány eset kivételé­vel — időben hozzájut a tár- s adal omb izt os í t ási szolgál ta- tásokhoz. A társadalombizto­sítási szerveknél — kisebb fogyatékosságoktól eltekintve — rendel lenességek, zavarok, fennakadások nem fordultak elő. Készségesen és gyorsan igyekeznek megoldani az em­berek ügyeit és orvosolni eset­leges panaszaikat. Még min­dig sok azonban a bonyolult jogszabály, ezek egyszerűsíté­sére további erőfeszítések szükségesek. A számvizsgáló bizottság a megválasztandó új Szakszer­vezetek Országos Tanácsának ajánlja a gazdálkodás irányí­tásának továbbfejlesztését, a takarékosság következetesebb érvényesítését, a gazdasági Elsőként Tokodi Géza, a Lenin Kohászati Művek kor- mánypadkezelője, főbizalmija kapott szót, aki saját példá­jára hivatkozva beszélt a bi­zalmi testületek munkájának tartalmi és szervezeti válto­zásairól, amelyek — mint mondotta — nagyobb lehető­ségeket teremtettek számukra ahhoz, hogy munkahelyük valódi gondjainak, a dolgozók problémáinak képviselői, s a megoldások részesei lehesse­nek. Mészáros István, az Orosz­lányi Szénbányák frontmester birigádvezetője elmondotta: öt év alatt a tervezettnél hat­millió tonnával több szenet- adt'ak az ország bányászai úgy, hogy évente 10—16 sza­badnapjukat áldozták fel és túlóráztak. Vas János, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglétóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára kifejtette: a keres­kedelem társadalmi jelentő­sége növekvőben, van, mert mind 'közvetlenebbé válik az összefüggés az életszínvonal és a kereskedelmi tevékeny­ség között. Emiatt gyorsabb változtatás szükséges az üz­letvezetés módszereiben, mert ez a feltét-ele, ho-gy még job­ban megfeleljenek a piaci igényeknek. Ibrahim Zakaria, a Szak- szervezeti' Világszövetség megbízott főtitkára a 190 mil­lió szervezett dolgozót tömö­rítő S2VSZ üdvözletét tol­mácsolta a kongresszusnak. Rámutatott, hogy'a Szakszer­vezeti Világszövetség és a magyar szakszervezetek egy­aránt a nemzetközi szolida­ritás elveit Vallják, közös tö. rekvésü'k, hogy az egész vi­lágon előmozdítsák a dolgo­zók egységét, egységes cse­lekvését. Az SZVSZ-hez tar­tozó szervezetek és a Szak- szervezeti Világszövetség ba­rátai nagynabeosülik a SZOT- nak azt a tevékenységét, amely a szakszervezeti moz­galom valamennyi irányzata közötti együttműködést szol­gálja. Egyetértését fejezte ki az. zali, hogy a kongresszus be­számolója pozitívan értékel­te a nemzetiközi szakszerve­zeti fcapcsoMókban elért ha­ladást: Kovalcsik Mária, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozója, szakszer­vezeti bizalmi a bizalmiak fe- 1 élességéről és az alapszerve­zetek új szervezeti felépíté­sével kapcsolatos tapasztala­tairól számolt be. Szabó Attila, a Tisza Cipő­gyár szakszervezeti titkára a bőr. és bőrfeldolgozó ipar­ban dolgozó nők helyzetével foglalkozott. Ebben az ága­zatban az összes dolgozók 61 százaléka nő, ezért ditt külö­nösen fontos a szociálpolitika tervszerű, céltudatos végre­hajtása. Szűcs Zoltán, a MÁV ve­zérigazgatója a vasútníafc a most befejeződő tervidőszak­ban elért gazdasági, .műszaki fejlesztési és szociálpolitikai eredményeiről adott számot’ a kongresszusnak, majd szólt a gondokról, s a vasúti munka továbbfejlesztéséről. IA manidátumyizsgáló bi­zottság jelentését Simó Tibor elnök terjesztette elő. Beje­lentette, hogy a megválasz­tott 800 küldöttből 774-en je­lentek meg, 26-an betegség mliatt maradtak távol. Mivel a küldöttség 96,7 százaléka jelen van, a kongresszus ha­tározatképes. A mandátum- vizsigáló bizottság azt is meg­állapította, hogy a küldötték összetétele helyesen tükrözi a több milliós tagság rétegző­dését. A bizottság elnöke be­hatékonyság növelését. He­lyesnek tartaná új beruházási rend kialakítását, a felügye­leti ellenőrzés fokozását. Az elnök javaslatára a kongresszus úgy döntött, bogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság jelentését, továbbá a határozattervezetet, vala­mint a szakszervezetek alap­szabályának módosítására előterjesztett javaslatot együttesen vitatja meg. jelentette továbbá, hogy a kongresszuson a küldötteken kívül részt vesz 287 hazai vendég, valamint külföldi szakszervezetek és nemzetkö­zi szervezetek 77 képviselő­je. A kongresszus a mandá­tumvizsgáló bizottság jelenté­sét egyhangúlag tudomásul vette. Szabó Endre, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének főtitkár-helyettesé hangsú­lyozta: a. szakszervezetnék fontos feladata a közigazga­tás társadalmi segítése, ellen­őrzése, az állami szervek és dolgozók kapcsolatának erő­sítése. 'Ezután Alekszej Ivanovics Sibajev, a Szovjet Szakszer- vezeték Központi Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Tolmácsolta a szovjet dol­gozók, a szovjet szakszerve­zetek üdvözletét, jókívánsá­gait, s kifejezte meggyőződé­sét, hogy Magyarországon a szakszervezetek méltóan já­rulnak hozzá a fejlett szo­cializmus építéséhez. A több mint 128 millió em­bert tömörítő szovjet szak­szervezetek tevékenységével kapcsolatban kiemelte a szó. clalisfa miunkaverseny jelen­tőségét, mint olyan eszközt, amély előmozdítja a gazda­sági tervek megvalósítását. A nemzetközi kapcsolatok­ról, azok fejlesztéséről szólva kijelentette: a testvéri szo­cialista országok szakszerve­zeteivel sokoldalú együttmű­ködés alakult ki, amely a megbonthatatlan! barátságon és a közös célokon alapul, így van ez a szovjét és a magyar szakszervezetek kapcsolatá­ban is. A szovjet szakszervezetek üdvözletét Alekszej Siba­jev, a központi tanács elnö­ke tolmácsolta Nemzetközi kapcsalataik- ban a szakszervezeti világ- mozg'ailam időszerű problé­máinak megoldását illetően a szovjet szakszervezetek a testvéri szocialista országok szakszervezeteivel egységes álláspontot képviselnek — mondatta. Nagy Ferenc, a Kőbányai GyógySzerárugyár kutatómér­nöke a műszaki-gazdasági ér­telmiség helyzetével foglal­kozva arró] szólt, hogy nagy többségük becsülettel, felelős­ségtudattal végzi feladatát. Munkájuk jobb hasznosítását azonban több tényező gátol­ja, (például az, hogy jórészük nem szakképzettségüknek megfelelő helyen dolgozik, s nem mindenütt kielégítő az ösztönzésük sem. Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára a szakszer­vezeti együvét'artozásrói szól­va kifejtette, hogy ez az ösz. szatartó erő örvendetes mó­don a társadalom számára hasznos tevékenységben^ pél­dául a társadalmi munkában, ünnepi műszakok szervezésé­ben fejeződik ki. Paróczai Mária szövőnő, szákszervezeti bizalmi arról szólt, hogy munkahelyén, a Magyar Selyemipar Vállalat­nál jól bevált az a gyakor­lat, hogy a szakszervezeti tes­tületek értékelik és vélemé­nyezik a vezetők munkáját. Ezután Trethon Ferenc munkaügyi miniszter emelke­dett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a .társa­dalmi ^termelés hatékonysá­gának növelése a kormány és a szakszervezetek közös és alapvető törekvése. Ahhoz, hogy a társadalmi, gazdasági fejlődés a kellő színvonalon megvalósul jön, elsősorban a munka termelékenységének növelésére, ésszerű munka­erő-gazdálkodásra van szük­ség. Az elmúlt években azon­ban a termelékenység alaku­lása elmaradt a kitűzött cé­loktól,. Az elemzések szerint a nemzetközi élvonaltól való el­maradásunk ezen a téren na­gyobb annál, mint amit a műszaki színvonalban meglé­vő különbségek indokolná­nak. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter beszél A miniszter emlékeztetett arra, hogy a következő évek­re a népgazdaság mérsékel­tebb ütemű fejlődését irá­nyozták elő. Ez azonban nem 'jelentheti azt, hogy a terme­lékenység, a hatékonyság ja­vítása terén is szerényebb cé­lokat kellene kitűzni. A vál­tozó külső és belső körülmé­nyekhez való rugalmas .alkal­mazkodás megköveteli a gaz­dálkodás intenzív módszerei­nek következetesebb alkalma­zását. A rendelkezésre álló erőforrásokat az eddigiekhez képest tervszerűbben, tudato­san kell hasznosítani. Végezetül a miniszter fel­hívta a figyelmet arra: a munkáslakások építésében, a gyermekintézmények létreho­zásában, illetve bővítésében, a sport- és kulturális létesít­mények kivitelezésében a vállalatok fogjanak össze egymással és a lakóhelyi, vá­rosi, kerületi tanácsokkal, így ésszerűb ben, * opt imái i sabban, mindenki számára kedvezőb­ben hasznosíthatók a meglé­vő tárgyi és pénzügyi lehe­tőségek.1 Kóbor József Baranya me­gyei főorvos az egészségügyi szakszervezet elnökségének tagja 210 ezer szervezett dol­gozó nevében beszélt a hazai egészségügy fejlődéséről, mai helyzetéről, kiemelve az egészségügy legégetőbb gond­jait. Micsuch László, a MEDOSZ titkára az érdekvédelmi tevé­kenységet elemzve rámuta­tott: a szakszervezet sokat tett, esetenként kezdeménye­zője volt felsőszintű munka- védelmi jogszabályok, intéz­kedések meghozatalának. Tréfás György, a Debreceni Csokonai Színház magánéne­kese, a színház szakszervezeti bizottságának elnöke felszóla­lásában hangsúlyozta a mű­vészetek tanító, világnézet- formáló szerepét szocialista társadalmunkban. Jámbor Miklós, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsának vezető titkára az ál. ia'mi és a szakszervezeti szer­vek együttműködéséről, a szakszervezet lakóterületi ér­dekképviseleti tevékenységé­ről szólt. Mesterházi Ernő, a Cseme­ge Kereskedelmi Vállalat üz­letvezetője, a szakszervezeti bizottság tagja a fogyasztói árváltozások végrehajtásának tapasztalatairól beszélt. Roberto Priéto, a !>atin- amerikai Dolgozók Szakszer­vezetei Állandó Egységkong­resszusa 'Végrehajtó Bizottsá­gának titkára felszólalásában mindenekelőtt kifejezte, hogy a magyar szakszervezetekkel kialakult barátság, testvéri együttműködés szálai tovább erősödnek a kongresszuson Való részvételükkel. Együtt­érzésre hívta fel a világ szak­szervezeti mozgalmait az el­nyomás ellen, a demokráciá­ért és a függetlenségért, va­lamint a szuverenitásért küz­dő latin-amerikai országok népeivel, s mindazokkal — a világ más tájain is —, akik a haladásért, a társadalmi fel- emelkedésért harcolnak. Karel Hoffmann, a Cseh­szlovák Forradalmi Szak- szervezeti • Mozgalom Köz­ponti Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a cseh­szlovák dolgozók nagy figye­lemmel kísérik a szocialista magyar társadalom fejlődését, amelyben mind nagyobb részt vállalnak a szakszervezetek. Örömmel tapasztaljuk — mondotta —, hogy eredmé­nyei kapcsán növekszik a magyar szakszervezetek nem­zetközi tekintélye. Georges Séguy, a Francia Általános Munikásszövetség, a CGT főtitkára átadta a kong­resszusnak a legnagyobb francia szakszervezet üdvöz­letét. Albin Szyszka, a lengyel ágazató szakszervezetek koor­dinációs bizottságának elnö­ke kifejtette: — Tudatában vagyunk annak, hogy néhány hónap óta & lengyelországi eseményeik és különösen (a szakszervezeti mozgalomban kialakult helyzet naigy ér­deklődésit vált ki. A folya­matok jellege összetett. Mély .politikai, gazdásági és társa­dalmi válságot élünk át. A válság forrásai jólismertek a nemzetközi közvélemény ál­tal. A válság okait értékel­te, és a helyzetből kivezető útiakra mutatott rá a, LEMP KB VI. és VII. plénuma. A jelen pillanatban az alapvető kérdésnek a válságnak, a len­gyel dolgozó nép általi politi­kai megoldását tartjuk. Blaise Hobel, a Munka Vi­lágszövetségének képviselője arról beszélt, hogy a bonyo­lultabbá váló nemzetközi helyzetiben szorosabbra kell zárni a szakszervezetek sora­it. Moise Tchatat, az Afrikai Szakszervezeti Egységszerve­zet gazdasági vezetője az af­rikai munkásosztály őszinte és .testvéri üdvözletét tolmá­csolta. Biri Sándorné, a Szombat­helyi Vasútigazgatóság cso­portvezetője elsősorban arról az ellentmondásról beszélt, hogy míg egyes területeken munkaerő-fölösleg van, addig a népgazdaság más fontos te­rületein .hiányzik a munkás­kéz. Voksán József, a Pedagó­gusok Szakszervezetének fő­titkára a magyar közoktatás­nak az elmúlt évtizedekben megtett sikeres útjáról, a mű­veltségnek, és az iskola tekin­télyének fontosságáról be­szélt. Ondrejovics Károlyné, az Athenaeum Nyomda szb-tit- kára a szakmai utánpótlás kérdéseivel foglalkozott. .Ezzel, befejezte első napi munkáját a kongresszus. A tanácskozást szombaton fél 9 órakor folytatják.' Célunk változatlan: a szocializmus építése A számvizsgáló bizottság jelentése Megkezdődött a vita

Next

/
Thumbnails
Contents