Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-13 / 292. szám
A IníÉPÜJSÁG 1980. december 13. Paprika es dzsem Míg a földeken megakasztotta a munkát a tél, a különböző üzemekben folyik a me. zőgazdasági termékek feldolgozása. így Faddon is a Paksi Konzervgyár helyi telepén. Az üzemiben jelenleg meggy- dzsemet készítenek. Ebben az esztendőben 600 tonnára rúg a termelt mennyiség. A fadddiak , .részt vettek” a moszkvai olimpián is, mivel ők készítették a sportolók részére a meggy dzsemet. A telep szárítójában a fűszerpaprikát dolgozzák fel. Ebben az esztendőben 120— 130 vagonnyi't szárítanák, meg, vagyis annyit mint tavaly. czs Új gyártmányok-Új gyártmányokat fejlesztettek ki a Borsodi Vegyikombinát szekszárdi gyáregységében, köztük a hagyományosnál olcsóbb, kemény pvc-ből készített, kazettás rendszerű álmennyezet felkeltette a figyelmet a milánói világkiállításon is. Az „Ongrofon” nevű, tetszetős és hangszigetelő álmennyezet szabadalmát és technológiáját eredetileg Olaszországból vették meg, de olyan jól sikerült a szekszárdi sorozat- gyártása, hogy származási helyére, Itáliába jelentősebb mennyiséget rendeltek belőle jövőre. Az idén száz tonnányi kazettás álmennyezetet készítetitek több színváltozatban, melyekből belföldre is jút. A régi módszerű gittelést ezentúl feleslegessé teszi az ablakoknál és az üvegezett ajtóknál a szekszárdi üzemben újabban gyártott speciális rögzítő, vízzáró és szélfogó tömítő, az úgynevezett: pat. tintásos záróprofil. Ebből az idén összesen 200 tonnányi készül a szekszárdi gyáregységben. (B. L.) Ma kezdődnek a megyei népfront-küldöttértekezletek Fontos állomásához érkezett a népfront VII. kongnesz- szusának előkészítése: ma megkezdődnek a mozgalom megyei küldöttértekezletei. A népfrontkörzetekben az utóbbi két hónapban több mint 1300 tanácskozást tartottak, s a fórumokon mintegy 100 000 lakos vett részt. A beszámolókhoz kapcsolódó, an, a szűkebb lakóterületi, s a tágaibb városi, illetve országos kérdésekről szólva több minit tízezer állampolgár mondott véleményt. Valamennyi találkozót jó hangulat, őszinte, nyílt és aktív politikai légkör jellemezte, s ez döntően a pártszervek, a tanácsok és a népfrontbdzott- ságok tartalmas munkakapcsolatának, az érdemi előkészítésnek köszönhető — mondották a HNF Országos Tanácsánál az MTI munkatársának. A beszámolók, az eszmecserék általános jellemzőjeként emelhétő (ki: a lakosok konkrét tájékoztatást kaptak, a helyi feladatokat körvonalazták, a végrehajtás sarok, köveit, biztosítékait keresték a párbeszédek résztvevői. A népfromitfoizotit&ági elemzéseket kiegészítő tanácsi beszámolók érzékeltették a lakóterület fejlesztésében elért eredményieket, a hatodik ötéves tervidőszakra szóló fejlesztési elképzeléseket. A közlekedés, a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatás fejlesztési elképzeléseihez, vagyis a körzetben élőket közvetlenül érintő tervekhez mindenütt kikérték a lakosság véleményét, illetve kérték — valóra váltásukhoz — aktív közreműködésüket. örvendetes — húzták alá a HNF OT-ban, hogy az újjáválasztott testületekben, az új körzeti bizottságokban emelkedett az ipari és a mezőgaz- diaisági fizikai dolgozók aránya, s általában eléri a 32— 34 százalékot. A városi, valamint a váró. si-'járásd küldöttértekezletek tapasztalatainak összegzése még tant, hiszen a tervezett 95 fórumból néhányat a közeli napokban tartanak meg. Annyi azonban már most megállapítható: a mozgalom VI. kongresszusa óta eltelt időszakot, s a további teendőket felölelő vitaanyagok mindenütt élénk érdeklődést és tartalmas párbeszédeket élesztettek. Az állásfoglalások, — a körzeti fórumok tapasztalataival együtt — jó alapot jelentenek tehát a HNF megyei fórumaihoz, amelyeken a VII. HNF-kong- resszus küldötteit is megválasztják. (MTI). A Minisztertanács megtárgyalta Módosított pályázati rendszer a jövő évtől A Minisztertanács csütörtöki ülésén meghallgatta az Állami Ifjúsági Bizottság tájékoztatóját a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán Végzett pályakezdő szakemberek pályzati rendszerének helyzetéről. Megállapította, hogy az 1977-ben — a területi aránytalanságok mérséklése, a munkáltató igények megalapozottabb tervezése, és az elhelyezkedés demokratizmusának biztosítása érdekében — bevezetett irányított elhelyezkedési rendszer csak részben váltotta valóra a hozzá fűzött elképzeléseket. Több ellentmondás került felszínre, s nyilvánvalóvá váltak a rendszer olyan hiányosságai is, mint például az, hogy sokszor csak formális a kötelező rangsorolás, a pályázatok közvetett továbbítási rendszere, s az a kötöttség is, hogy legfeljebb 3 helyre lehelt pályázni. A hiányosságok még nem kérdőjelezik meg az alapjában jónak mondható pályázati rendszer létjogosultságát, pusztán annak eredményességét, hatékonyságát gátolják, és egyben szükségessé teszik a rendszer korszerűsítését. Éppen ezért a [Minisztertanács 1981. január l*-től határozatban módosítja a felsőoktatási intézményekben végzettek elhelyezkedési rendszerét.' A korszerűsített pályázati rendszer az eddigi tapasztalatok hasznosítása mellett, mindenekelőtt a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végző szakemberek első munkába lépését kívánja segíteni, mégpedig úgy, hogy a munkáltatók és az első ízben munkát vállalók között a kötöttségek egy része megszűnjön. A módosított pályázati rendszerben továbbra is fennmarad a munkáltatók igénybejelentésének és a pályázati felihívások megjelentetésének kötelezettsége, a felsőoktatási intézmények hallgatóiról készített jellemzések gyakorlata, valamint az egyes intézmények (felsőoktatási intémények, a kutató- intézetek, a sajtó, a rádió, a televízió és egyéb hírközlő szervek) igényének előzetes felügyeleti szervi engedélyezése. Megszűnik viszont a pályakezdés első három évére vonatkozó adminisztratív kötöttség, valamint a benyújtható pályázatok számának korlátozása, s ezen pályázatok rangsorolása. A gazdálkodó szervek kötelesek a betöltésre váró, fellA Minisztertanács áttekintette a tudománypolitika időszerű feladatait megfogaJma- zó párt- és k ormán yhatároza- tok végrehajtását és megállapította, hogy épp a határozatok megvalósulásának eredményeképpen a tudománypolitikai irányítás az utóbbi három évben jobban kapcsolódott a gazdaságirányításihoz. Erősödött az együttműködés a népgazdasági, valamint a kutatásfejlesztési tervezés és irányítás között. (A tudománypolitikai bizottság elemzése szerint a tudományos kutatásban és a műszaki fejlesztésiben 1978. óta végbement változásokat; s a jelenlegi helyzetet alapvétőén a külső és belső gazdasági faltétellváltozások, illetve az 1979-től kibontakozó gazdaságpolitikai, gazdaságfejlesztési törekvések határozták, illetve határozzák meg. A tapasztalatok szerint ott, ahol az új' társadalmi, gazdasági igények, termelési szerkezetkorszerűsítési elgondolások kialakultak, vagy kialakulóban vannak — például az alumínium-, a gyógyszeriparban — a tudományos kutatási és műszaki fejlesztési célok is egyértelműbben megfogalmazódtak. Azokban az esetekben viszont, amikor az ilyen elképzelések még kiforratlanok, a célok kijelölésében is nagyobb a bizonytalanság és így ezeken a területeken a kutatási-fejlesztési tevékenység sem járult hozzá eléggé a termelési szerkezet korszerűsítéséhez. (Az elkövetkező időszakban nagyobb figyelmet kell fordítani a nemzetközi1 kwtatási- féjlesztési együttműködés összehangolására, a tudományos kutatásokkal; műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakembergárda kinevélésére, utánpótlására, s ugyancsak alapvető feladat a tudományos minősítés és képzés elhatározott módosítása. A tudománypolitikai bizottság jelentést készített a 'kutatóintézetek felülvizsgálatáról is. Végső soron olyan javaslatot dolgoztak ki, amely lehetővé teszi a meglévő szellemi, anyagi kapacitások jobb kihasználását, a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Megállapítoták, hogy a kutatás-fejlesztés intézményi rendszere az igértyékhez igazodó folyamatos korszerűsítést követel. Különösen fontos olyan új' intézményi formáknak a kialakítása, amelyek segítségével a kutatásfejlesztés jobban összhangba hozható a gazdasági folyamatokkal ; a 30 év alatt kialakult és nagy szellemi értéket képviselő kutatóintézeti hálózat átalakítása természetesen egy lépésben nem' oldható meg, ez folyamatos munkát igényel. Alapvető szempont az átszervezéseknél, hogy növekedjen a vállalatok és a kutatóintézetek együttműködése elsősorban a műszaki és az agrárkutatásokkal foglalkozó intézményeknél . (MTI) A NEB életéből A Dombóvári Városi Népi Ellenőrzési Bizottság saját vizsgálat keretében tekintette át a város és a város környék községeinek közegészségügyi’ helyzetét. A felmérésben részt vett a HNF városi bizottsága, a Vöröskereszt, a tanács egészségügyi osztálya, a KÖJÁL, és az állategészségügyi hatóság. Az ellenőrzés kettős célt szolgált, egyrészt azt mérték fel, hogy a város és a községek közegészségügyi helyzete mennyiben felel meg az ide vonatkozó EüM. ÉVM rendeletnek, másrészt pedig -azt kutatták, hogy milyen feladatok várnak még megoldásra a VI. ötéves tervben. Azt mindjárt az elején megállapíthatjuk — mint ahogy a vizsgálati anyag is tartalmazza — az összes szükséges beruházásra a következő ötéves tervben sem lesz elegendő pénz. Az adott anyagi lehetőségeken belül kell tehát tovább javítani a települések közegészség-ügyi helyzetét. A megállapítások és a realizálási javaslatok nem érték váratlanul a helyi vezetőket, hiszen a gondok előttük is ismerteik és már eddig is igyekezték folyamatosan javítani a helyzeten. A vizsgált hat termelőszövetkezetben egyaránt nincs véglegesen megnyugtató megoldása a hígtárgya kezelésének és hasznosításának. Különféle megoldásokkal kísérleteznek. Például a szalmával al- mozás megszüntetné a hígtrágya keletkezését, de az állattartó telepek más technológiával készültek és ez a módszer több élőmunkát is kíván meg. A másik nagy probléma a lakossági hulladékok kezelése és tárolása. A vizsgált községek mindegyike rendelkezik köztisztasági rendelettel, Dombóváron most készül, de az már más kérdés, hogy érvényt tudnak-e szerezni az ebben foglalt előírásoknak. Sok helyen a háztartási hul- ladköt nem a kijelölt szeméttelepen helyezik el. Van ahol a szeméttelep is rendezetlen és ha nagyobb mennyiséget öntenek ki, az a dűlőutakat szennyezi. Viszont azt sem lehet egyértelműen állítani, hogy csak a lakosság a hibás, ugyanis minden vizsgált községben azt tapasztalták a népi ellenőrök, hogy a kijelölt szemét - tároló telepek megközelítése nehézkes, mert az oda vezető utak elhanyagolt állapotban vannak. Dombóváron természetes igény, a szervezett szemét- szállítás kiterjesztése, de ehhez új szállító járműveket kell vásárolni. A költségvetési üzem minden évben megszervezi a „lim-lom”-nla- pokat. A vizsgálat megállapítása szerint a dombóvári szeméttelep 1—2 éven belül teljesen feltöltődik, tehát újat kell kijelölni, ami meginit- csak időbe telik és pénzbe kerül. Hasonló a helyzet a városban a szennyvíztisztító- teleppel. Ha bővítik a csatornahálózatot, a tisztító kapacitása kevés lesz. Az üzemi hulladékok további sorsa sincs megnyugtatóan rendezve, mint ahogyan fontos feladat a városkörnyék községeiben kényszerváigóhddak létesítése illetve a meglévők folyamatos karbantartása. A városi NEB felkérte a HNF-bfizottságot, a vöröskereszt szervezetet és aktivistákat, hogy segítsék a közegészségügyi feladatok társadalmi megvalósítását. Paprikaválogatás összezúzzák és szárításra előkészítik a paprikái Paszírozzák a meggyet A tudomány és a gyakorlat sőfokú végzettséget igénylő állásaikat minden év január 31-ig pályázati felhívás formájában megjelentetni a felsőfokú intézményeknél. A felsőoktatási intézményeknek ugyanúgy, mint az eredeti rendszerben ezután is biztosítaniuk kell az álláskínálatok mindenki számára elérhető közzétételét. Nagyobb szerepe lesz a jellemzéseknek. A hallgatók feladata, a módosított rendszerben, hogy pályázatukkal, valamint a csatolt jellemzéssé] közvetlenül a munkáltatónál jelentkezzenek. Az állás betöltéséről a beérkezett pályázatok összevetése, a személyes beszélgetések alapján, továbbá az oktatási intézmények jellemzéseinek és a helyi társadalmi szervek véleményének figyelembevételével a munkáltató dönt. Amennyiben — a rendszer mechanizmusának egyszerűsítése élemére — a pályakezdő a diploma (oklevél) megszerzésétől számított három hónapon belül .nem helyezkedik el pályázat útján, a munkáltató pályázat nélkül is alkalmazhat jaj
