Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-10 / 289. szám

2 'iMÉPÜJSÁG 1980. december 10. A szovjet—indiai barátság a békés jövőt szolgálja (Folytaitás az 1. oldaliról.) — Új-Delhi egyike azoknak a nemzetközi központoknak, ahonnan mindig itámogatást kapott a népek szabadságá­nak és függetlenségének ügye. Ebben a városban szü­letett az elnyomó imperialista politika elleni tiltakozásul az el nem kötelezettek mozgal­ma — mondotta a többi kö­zött a szovjet államfő, majd részletesen: szólt a két ország gazdasági, tudományos, mű­szaki, kulturális együttmű­ködésének eredményeiről és távlatairól. A többi között hangsúlyozta : a Szovjetunió segítséget nyújt Indiának ne­hézipara, nyersanyag-kiter­melése, energetikai ipara fej. lesztéséhez. Nagy taps fogad­ta azt a bejelentést, amely szerint rövidesen, sor kerülhet az első indiai űrhajósj,elöltek kiképzésére i‘s. ■— Együttműködésünk fon­tos területének tekintjük, hogy segítjük India védelmi kapacitásának megszilárdítá­sát. Senki előtt sem titkoljuk, hogy a baráti és békeszerető Indiát erősnek kívánjuk lát­ni, képesnek arra, hogy sike­resen tudja megvédeni füg­getlenségét, előmozdítani Ázsiában a béke ügyét. 'Leonyid Brezsnyev rámu­tatott,: a két ország együtt­működése különösen gyorsan fejlődött a béke és barátsági együttműködési szerződés megkötése óta. — Joggal mondhat juk, hogy baráti kapcsolataink fejlesz­tésével nem csak népeink je- lenlnegi nemzedékének te­szünk jót, ihianem a jövő nem­zedékeknek is, jó szolgálatot teszünk az emberiség békés jövőjének — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Brezs­nyev a most kezdődött hiva­talos tárgyalásokról kijeién- ■ tétté: ezek a megbeszélések már eddig is bebizonyították: a Szovjetuniót és Indiát bé­kés célkitűzéseik fűzik össze. ;— Közös elhatározásunk: mindent megteszünk annak biztosítására, hogy a népek békés munkájának gyümöl­cseit soha ne semmis ítnesS ék meg, hogy az emberiség soha ne ismerje meg az egész vi­lágra kiterjedő nukleáris pusztulás katasztrófáját — hangoztatta végezetül Leo­nyid Brezsnyev. Indira Gandhi miniszter­elnök szintién méltatta a szov­jet—indilai barátságot és együttműködést, Ősül ön ki­emelve: a mostani tárgyalá­sok azt új dimenziókkal gaz­dagítják, és a két ország együttműködése hozzájárulás a béke megerősítéséhez. Az indiai kormányfő orszá­ga politikájáról szólva hang­súlyozta, hogy az a békés egymás _ mellett élés elvein alapul. Űj-t>elihi jó viszonyt kíván minden országgal, elő akarja mozdítani a békét, a népek közötti jóakartú együttműködést. A békés cél­kitűzések különösen nagyfon_ tosságúak napjainkban, ami­kor a világban új feszültsé­gek, új bonyodalmak, új vi­szályok jelentkeznek, s e konfliktusok egy része India határaihoz közel robbant ki. Indira Gandhi hangsúlyoz­ta: a fő feladat most e viszá­lyok azonnali megszüntetése, a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezése, a nemzeti függetlenség, a szu­verenitás, a területi integri­tás, a belüigyekbe történő be nem avatkozás élvei alapján. Mint mondotta, a Szovjetunió ismeri és megérti az indiai kormány e kérdésekkel kap­csolatos nézeteit. A két or­szág együtt kíván működni a A vendéglátó és vendége: Indira Gandhi és Leonyid Brezs­nyev békés rendezés, a béke meg­szilárdítása, az enyhülés ér­dekében., s ez az együttmű­ködés nem irányul harmadik országok ellen. A miniszter- elnök aláhúzta: vannak olya­nok, akik félre akarják ma­gyarázni a két ország barát­ságát, együttműködését. A valóság ereje azonban nyom­ban leleplezi az ilyen próbál­kozásokat. A találkozó résztvevői me­legen ünnepelték a megje­lent szovjet vendégeket. szágolk, mindenekelőtt az Egyesült Államok azt követe, lik, hogy hagyjunk fel a kato­nai segítségnyújtással. Ök azonban mindent megtesznek annak érdekében, hogy meg­nehezítsék a megoldást —, idézte a szovjet államfő ál­lásfoglalását Zamjatym. lAz indiai szóvivő kijelen,. tette: Brezsnyev és Indira Gandhi egyetértett abban, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a mielőbbi politikai rendezés megvalósí­tására. Ugyancsak szó volt a tár­gyalásokon arról, hogy az Egyesült Államok jelentősen megnövelte haditengerészeti erőit az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl térségében. A ka­tonái tevékenység megnöve­kedését a térségben mindkét fél elítélte, állást foglalt a katonai támaszpontok felszá­molása mellett, amellett, hogy az Indiai-óceán legyen békeövezet. Együtt kívánnak működni a térség valamennyi országával annak érdekében, hogy számolják fel ebben a körzetben a katonai feszültsé­get, a konfliktusokat. Leonyid Brezsnyev támogatta azt, hogy az ENSZ kezdeményezé­sére hívjanak össze nemzet­közi konferenciát az Indiai­óceán békeövezetté nyilvání­tásé róL A tárgyalások szerdán ér­nek véget. Közös sajtóértekezlet Leonyid Brezsnyev és Indi­ra Gandhi keddi tárgyalásai­ról kedden közös sajtóérte­kezletet tartott Leonyid Zam­jatyin, a szovjet küldöttség szóvivője és Dixit, az indiai külügyminisztérium. sajtóosz- tályának vezetője. Mint el­mondották, a keddi megbe­széléseken egyaránt szó volt a kétoldalú kapcsolatok fej. leszitáséről és nemzetközi kér­désekről. Zamjatyin külön is aláhúzta: a szovjet államfő igen elégedett a tárgyalások eddigi menetével. Mint a szóvivők közölték, a tárgyalásokon szó vollt az Af­ganisztán körül kialakult helyzetről. Mindkét fél a kér­dés politikai rendezése mel­lett foglalt állást, s mint Zamjatyin elmondotta, Brezs­nyev ismételten leszögezte: a politikai rendezés alapja az afgán kormány májusi javas­lata lehet. A rendezéshez ar­ra Van szükség, hogy vesse­nek véget a terrorista bandák behatolásának — ez esetben megnyílik a lehetőség a szov­jet katonai segítség csökken­tésére és megszüntetésére. Leonyid Brezsnyev a tárgya­láson egyébként megállapí­totta, hogy Afganisztánban megindult a stabilizáció fo­lyamata. A Szovjetunió min­den külső beavatkozás ellené­re teljesíti kötelezettségét Af­ganisztán iránt, ugyanakkor mindent megtesz a békés rendezés elősegítésére, annak biztosítására, hogy az ország megőrizze függetlenségét, szuverenitását és el nem kö­telezett státusát. „Egyes or­Körutazás az NSZK-ban (11.) Hamburg: univerzális kikötő Az Elba és az Alster deltá­jában lévő hamburgi kikötő dokkjaiban óriási hajók kö­zött siklik a névhajó. 1189- ben, Barbarossa Frigyes kezd­te kiépíteni, s ez a kikötő volt az, amiből a napjaink­ban majd milliós város ki­nőtt. KEVESEBB HAJÓ, NAGYOBB FORGALOM ötven világbank, kétezer külkereskedelmi vállalat mű­ködik itt. Rotterdam után ez a világ második legnagyobb kikötője. Az áruforgalom mennyiségével marad el, hi­szen Hamburgban „csak” 63,2 millió tonna árut raktak fci- és be az elmúlt évben, míg Rotterdomban 300 millióit. Ér. tékben azonban minimális a különbség, hiszen 25 millió tonna olajtermék, 20 millió tonna tömegáru, (érc, szén, stb.) mellett Hamburgban 17,5 millió fonna darabárut és 5,7 millió tonna konténe­res árut is ki-, illetve be­hajóztak. Márpedig a darab­áru és a konténeres áru jól fizet. — A ólajjal alig van munka, egyetlen ember ké­pes a szivattyúk vezetékeit összekapcsolni — magyarázta dr. Karl Ludwig Münkemeier, a kikötő igazgatója. Münkemeier úr nem kis büszkeséggel mutatja be aki­kötőt, amely a gazdasági ne. kézségek ellenére növelte 1980-ban forgalmát. Igaz, a hajók száma csökkent. Az évi 18 000 tengeri és 23 000 belföldi hajó helyett a jövő­ben bizonyára kevesebb ér­kezik — ezek viszont egyre nagyobbak lesznek. KITŰNŐ CSATLAKOZÓPONT Hamburg univerzális kikö­tő. A Ikőollajszállítmányok a közeli olajfinomítókban gyor­san feldolgozhatok. A kikötő egy másik részén fát lehet a legkorszerűbb eszközökkel ra­kodni. A gabonát 34 nagy teljesítményű pumpa óriási porszívóként szívja ki a ha­jók gyomrából. A konténer­központban 14 híddaruval óránként 30—40 konténert képesek átrakni, más kikö­tőkben legfeljebb öDhatot. Gyorsan, biztosan, az áru megfelelő kezelésével rakod­nak. A gyümölcsöt például speciális hűtőkamrákban tá­rolják. — Ez azonban még nem minden — folytatja a kikötő igazgatója. — A világ számos kikötője jól felkészült minden feladat elvégzésére, ha nem is egyforma techni­kai színvonalon. Hamburg azonban egyedülálló csatla­kozást jelent a-közúthoz és a vasúthoz. Szinte a kikötőn halad keresztül az európai észák-déli autópálya, amely Skandináviától az Ibériai fél. szigetre vezet. A HUNGARO- CAiMION-nak is sok ezer jár­műve fordul meg itt évente. Vallóban, a magyar forga­lom is évről évre nő. 1977-ben 575 000, 1978-ban 774 000, 1979-ben 711 000, 1980 első 9 hónapjában 445 000 tonna volt. Főként foszfát, műtrá­gya, kávé, déligyümölcs érke­zik számunkra ide, míg ha­zánk elektrotechnikai eszkö­zöket, vasárut, friss és kon. zervgyüimölcsöt, bort, húst és húsipari termékeket, indít Hamburgból a világ minden tája felé. A kishajó megáll. Mögöt­tünk ezernyi sirály, daruk százai. Münkemeier úr búcsú­zóul még egy adatot említ. Tizenhárom ezer embert fog. lialkoztat közvetlenül a rako­dás, de a kikötőben összesen legalább százezren dolgoz­nak. A Hanza-szövetíség már több mint négy évszázada felbomlott, Hamburg azonban őrzi a kereskedő-kikötő ha­gyományait. '(Következik: III. A kishal — jó hal.) LOMBOSI JENŐ Közlemény Púja Frigyes NDK-beli látogatásáról Púja Frigyes berlini tár­gyalásairól kiadott közlemény a többi között a következőket tartalmazza: Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere — Oskar Fischernek, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminiszterének meghívására 1980. december 8-án és 9-én munkalátogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. A külügyminiszterek meg­beszéléseket folytattak a két ország együttműködéséről, valamint az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Megelége­déssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság kapcsolatai minden területen erősödnek és gyü­mölcsözően fejlődnek a ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első ‘titkára és Erich Honecker, a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bi­zottsága főtitkára 1977. évi megbeszéléseinek szellemé-. ben. A külügyminiszterek meg­erősítették kormányaik szi­lárd elhatározását, hogy a jö­vőben is következetesen foly­tatják a két testvéri állam sokoldalú együttműködését a fejlett szocialista társadalom építésének előmozdítása, va­lamint a béke megszilárdítá­sa, az enyhülési folyamat -fenntartása és elmélyítése ér­dekében. A két külügyminiszter megbeszélései a testvéri ba­rátság és egyetértés légköré­ben zajlottak le és teljes né­zetazonosságot tükröztek va­lamennyi megvitatott kérdés­ben. A megbeszéléseken részt vett dr. Herbert Krolikowski NDK külügyi államtitkár, va­lamint dr. Szalai Béla, a Ma­gyar Népköztársaság berlini és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. Púja Frigyes külügyminisz­ter kedd délután elutazott Berlinből. * Púja Frigyes külügyminisz­ter kedden hazaérkezett a Német Demokratikus Köztár­saságból, ahol Oskar Fischer külügyminiszter meghívására tett munkalátogatást. Meg­érkezésekor a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Pieter Zibelius, az NDK budapesti ideiglenes ügyvivője. Budapestre érkezett a Sri Lanka-i külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására kedden hi­vatalos látogatásra Budapest­re érkezett A. C. Shahul Ha- meed, a Sri Lanka-i Demok­ratikus Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere. A ven­déget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, a magyar dip­lomácia vezetője fogadta. Je­len volt R. C. A. Johnpulle, a Sri Lanka-i Demokoratikus Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke táviratban kö­szöntötte Sztianko Todorovot, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét 60. születésnapja alkalmából. * A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá. gánia’k meghívására december 2—9. között Fodor Lászlóval, az MSZMP Köziponlti Bizott­sága osztályvezető-helyettesé, vei az éllen — páritmunikás- küldöttség tett látogatást Ju­goszláviában. A delegációt, amely a jugoszláv testvérpárt tájékoztatási és propaganda, munkáját tanulmányozta, fo­gadta Trpe Jakovlevszfld, a JKSZ KB elnökségének vég­rehajtó tátikába. * Kedden a Parlamentben Pap Jánosnak, a bizottság el­nökének vezetésével ülést tar­tott az országgyűlés honvé­delmi bizottsága A képvise­lők Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi minisz­ter és Pál Antal rendőr ve­zérőrnagy, belügymiiniiszter- helyattes előterjesztésében megvitatták és elfogadta a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium 1981. évi költségvetés-tervezetét és a hatodik ötéves terv tör­vényjavaslatát. A tanácskozá­son részt vett Madarasi Attila pénzügyi államtitkár és Dóró György, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. BELGRAD Gojko U'biparip, a jugo­szláv szövetségi kormány al- elnöke és Leonyid Szimrrnov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese ked­den megbeszélést folytatott a két ország együttműködése fejlesztésének időszerű kér­déseiről. BRÜSSZEL Kedden megkezdte Brüsz- sz-elben kétnapos tanácskozá­sát a NATO úgynevezett vé­delmi tervező bizottsága, amely (Franciaország kivéte­lével) a tagállamok hadügy. minisztereiből áll. 1974 óta először részt vesz az ülésén a görög hadügyminiszter is, mi­után Görögország visszatért a NATO integrált katonái szer. vezetébe. Portugáliát viszont a hadügyi államtitkár képvi­seli, miután a miniszter re­pülőgép-szerencsétlenség ál. dozatá lett. Egyes árucikkek kiviteli tilalmáról A Magyar Nemzeti Bank kibővítette az egyes árucik­kek külföldre küldési, illetve kiviteli tilalmáról szóló jegy­zékét. Az eddig is tilalom alá eső cikkek ■— szalámi és kol­bászáru, nyers- és füstölthús, füstölt szalonna, zsír, zsírsza­lonna, étolaj, cukor, liszt, rizs, kávé, kakaó, fűszerpap­rika-őrlemény, egész vagy őrölt bors, mosó- és mosoga­tószer (mosó- és mosogatópor, folyékony mosó- és mosoga­tószer, mosókrém és mosó­paszta), gyermeklábbeli, sző­nyeg, gyógyszerek — mellett postaforgalomban, illetve utasforgalomban ajándékként devizahatósági engedély nél­kül a jövőben a következő árucikkek sem küldhetők, il­letve vihetők külföldre: cso­koládé, szaloncukor, tehén­tejből készült sajtfélék, mar­garin, burgonya, szárazbab, fokhagyma, xbabaápolási ter­mékek, habszifon készülé­kek, papírzsebkéndő, egész­ségügyi papír, lego-játé- kok, függöny, csecsemőru­házati cikk, beleértve a pe­lenkát i s, fényképezőgépek, filmfelvevő- és vetítőgép, barkácsgépek, rozsdamentes evőeszközök. Ez a rendelke­zés nem vonatkozik az enge­délymentesen, személyes úti­holmikként kivihető tárgyak­ra. A hamburgi kikötő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents