Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
1980. december 7. KÉPÚJSÁG 9 Vigyázat: nagyfeszültség! A kérdések kérdése Vietnam a falvakra fordítja figyelmét A Vinnyiea—lAlbertirsa között felépített 750 kilovoltos magasfeszültségű távvezeték úttörő volt a maga nemében. E távvezeték üzemeltetésének rendkívül kedvező tapasztalatai alapján azt tervezik, hogy újabb hasonló vezetékrendszerekkel bővítik a KGST-országok energia- szolgáltató hálózatát. A Szovjetunió egységes energetikai rendszerét a KGBT-rend- szerrel összekötő szupervezetékek nemzetközi összefogással készülnek, s rendkívül nagy energiamegtakarítást tesznek lehetővé (minél nagyobb feszültségű az energiatovábbítás, annál kisebbek a szállítási veszteségek). A két rendszer összekapcsolásával — a számítások szerint — eddig már mintegy másfélmillió kilowatt kapacitású áraimfejlesztő berendezés megépítése vált szükségtelenné a KGST- országokban. Az újabb szupervezeték, amelynek építési előkészületei már megkezdődték, a szovjetunióbeli Hmelnyickij atomerőműből juttat majd áramot Lengyel- országba. A vezeték építésében Magyarország is részt vesz a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és az NOK-val együtt. De már folyik egy harmadik hasonló szupervezeték tervezése is. Ezen keresztül Romániába és Bulgáriába vezetnek majd szovjet; áramot. Köziben a szakértők vizsgálják a negyedik, 760 kilovoltos, naponta mintegy 500 000 kilowatt áramot továbbító távvezeték építésének a lehetőségeit,1 amely a Szovjetuniót Lengyelországon keresztiül az NDK-val kapcsolná össze. A nagyfeszültségű távvezeték-technikának nélkülözhetetlen részei a különféle transzformátorok, energiaátviteli, energiaélosztó és kapcsolóberendezések. Ezek egyik specialistája az NDK- beli erősáramú ipar. A gazdasági feladatok maradéktalan végrehajtása, a munka jobb, felelősségteljesebb megszervezése a holnap fejlődésének záloga — írja a Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt központi lapja. A párt tavalyi, hatodik plénuma pontosan körvonalazza a falu elodázhatatlan feladatait. Ezek lényege: gyorsabb átmenet a kisparaszti gazdaságokból a nagyüzemi szövetkezetekben, a munka termelékenységének növelése, az öntözött területek bővítése, a paraszt tömegek szocialista öntudatra nevelése. A kritikus hangvételű vietnami sajtó egy-egy közelmúltban írt cikke jól tükrözi, hogy az imént, körvonalazott feladatok csak lassan, nem ritkán eltorzulva valósulnak meg, súlyos károkat okozva a népgazdaságnak. Nyilván ez késztette a vietnami kormányt arra, hogy az elmúlt hetekben egy sor hatékony intézkedéssel igyekezzen elejét venni a gondok súlyosbodásiának. A kérdések kérdése Vietnamban a mezőgazdaság, ezen belül a rizstermelés. Tudíjluk, az országban kétszer aratnak. Ez annyit jelent, hogy kétszer kell ültetni, kétszer megművelni a földet. Van munka tehát aratástól aratásig szüntelen. Ez tavaly szinte teljesen lekötötte a mezőgazdasági munkásokat, s nem maradt ember egy másik, kiemelten fontos feladat megoldására: a szűzföldek fel törlésére és bevetésére. Ami pedig létkérdés Vietnamiban, hiszen srinte évente előfordul, hogy az ország egyes vidékeit árvíz vagy aszály siújltlja. A Nhian Dán cikkei figyelmeztetnek az öntözött területek növelésének fontosságára is. Tavaly az utóbbi három évtized legaszályosabb nyara okozott gondot, súlyos veszteséget. Kiderült, hogy az öntözőrendszerek írnia már korszerűtlenek. Építésük tervszerűtlen. Kiderült, hogy a papíron fekvő statisztika nem mindig felél meg a valóságnak. Amíg az északi tartományokban az öntlöző- berendezésék 50—60 százalékig kihasználtak, addig Délen legfeljebb 3Ó százalékig. Az egymillió 800 ezer hektár termőföldnek csak egynegyede öntözhető, ahol vannak berendezések, ott is csak részlegesen üzemelnek. Az ok: a gátiak és a csatornák hiánya. Északon, ahol a kínai betörések célpontjai rendszerint a rizsfölüek, ez még érthető is — írja a központi pártlap — Délen viszont ...? (s. a.) Koreai NDK Faművészet A hjangsaani népművészeti műhelyiben több mint harmincféle művészi tárgyat készítenek, amelyek fából fara- gottak, vagy fára festettek. Hjangszan a környék öt híres hegyének, a Mjobjang-szan- nak a tövében terül el. Az itt faragott, festett dísz- és használati tárgyak anyaga legtöbbször nyír, fehér nyír, cseresznyefa, boróka. A tárgyak és fakéregből való díszítésük megőrzi a fa eredeti színék a fára festett tájak pedig a Mjohjang vidékét idézik. Dombo'rtnűvekkel, véséssel, mozaik- és más dí- szítőelemekekl teszik változatossá a fából készült cigarettásdobozokat, hamutartókat, díszes kis mozsarakat, fűszertartókat, ősi forlmájú korsókat, vagy a fába égetik tájak, virágok, állatok képét. Különleges „járműpark” Akinek esküvői, hintóra, postakocsira, vadászfogatra, fiákerre, régi idők különleges kocsitípusaira volna szüksége, szinte mindet megtalálja a 73 éves Hans Polhlnál, Berlinben. Az idős férfi 40 különféle úti alkalmatosság és 18 stílusosan felszerszámoz- hatő ló gazdáj'a. Legnépszerűbbek az esküvői hintók, amelyeket igen szívesen vesznek kölcsön az esküvőre készülő berliniek. A KGST dunai „szállítószalagja” —-—szocialista közösség álÄ lamainak kikötői fo- lyamatosan bővülnek, .1 új gépeket és technológiákat kapnak. A szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi a testvérállamok gazdaságilag indokolt szükségleteinek kielégítését kölcsönös árufuvarozásból. E tekintetben a kezdeményezések egész sorát hajtották végre. Elsősorban a Fekete-tenger és a Duna övezetében folyó együttműködésről van szó. És itt is kiemelkedő az 1978- ban megnyílt rendszeres fekete-tengeri kompjárat a szovjétunióbeli Iljicsovszk és a bulgáriai Várna kikötői között. Ez az új szállítási rendszer jelentős idő- és eszköz- megtakarítással jár, minthogy szükségtelen a fuvarokat átrakni a vagonból a hajórai s a hajó raktáraiból a vagonokba. A komphajók egész vasúti szerelvényeket vesznek fedélzetükre, elszállítják azokat a rendeltetési kikötőbe, majd onnan egyenes út vezet a címzetthez. Egy ilyen há romfedél zetes gép egy úton 108 nyolcvantonnás vagont, vagyis két nehézszerelvényt szállít. Ez pedig jelentős része annak a 33 millió tonnás évi áruforgalomnak, amelynek lebonyolítását Bulgária és a Szovjetunió között folyó ötéves tervidőszak végéig vízi úton irányoztak elő. Természetesen a komprendszer elvileg új megoldásokat igényelt a kikötőhelyek építése, a kikötési módszerek és a rakodási műveletek végrehajtása tekintetében. Ezen. a nelmzetközi útvonalon jelenleg két tengeri kompihajó jár. iBulgária külkereskedelmi szállításainak kilenctizedét bonyolítja le vízi úton. A folyó ötéves terv eltelt négy évében a kikötői be- és kirakodási munkák gépesítettsége 40 százalékkal, a raktári munkáké több mint felével nőtt. A bolgár szállítási dolgozók már kidolgoztak egy távlati programot a korszerű gépesítési eszközök bevezetésére, s ez lehetővé fogja tenni hogy 1990-ig a dokkmunkások munkájának hatékonysága négyszeresére emelkedjék. A KGST-tagállamok kikötői dolgozói folyamatosan fejlesztik együttműködésüket, hogy fokozottabban kielégíthessék szükségleteiket, és jobban hasznosíthassák saját lehetőségeiket. A KGST-tagállamok tengeri szállításáról beszélve nem lehet nem szólni néhány szót Uszty-Dunajszk kikötőjéről, jóllehet még nem. található meg a hajózási térképeken. Ez a kikötő, amely a Duna egyik végének tölcsértorkolatában helyezkedik el, még épülőfélben: van, de ugyanakkor működik is. Rendeltetése, hogy kiszolgálja az érdekelt KGST-tagállamok által alapított nemzetközi hajózási gazdálkodási vállalati, az Interlighter dereglyeszállító hajóit. A sorozat két hajója (a Julius Fucik és a Szamuely Tibor) már eredményesen dolgozik, szállítja az árut Bulgáriáiba, Magyarországra, a Szovjetunióba és Csehszlovákiába, vagyis az Interlighter tagállamaiba. Az új kikötő funkciói azonban ezzel nem merülnek ki. Elhatározták, hogy tovább fejlesztik a kikötőt, óceánjárók és más hajók fogadására alkalmas felszereléssel. A kikötőben egy év alatt maximum 10 millió tonna árut kezelnek majd. Több kubai kikötőt mostanában újítanak fél, bővítenék, szerelnek fél korszerű berendezésekkel, új technikával, s küldenek oda dolgozni kiválóan képzett szakembereket. E téren nagy segítséget nyújt a Szovjetunió. A havannai kikötőben szovjet segítséggel épül többek között négy új móló, amelyet 16 szovjet gyártmányú por- táldaruval szerelnek fel. Elkészült a cienfugeosi kikötő távlati fejlesztésének és bővítésének általános terve. A terv előirányozza 25 új móló létesítését, köztük több szakosodott mólóét,‘az öböl kiterjedt vízterületének általános kiépítését, az ország déli „tengeri kapujának” felszerelését újabb raktárhelyiségekkel, nagy teljesítményű be- és kirakodótechnikával. Jóllehet, a szocialista közösség országai sokat tettek a tengeri és a folyami kikötők fejlesztése érdekében, egymás közötti szállításaikban időnként feszültség áll be. Ennek oka az, hogy sok vonal átbocsátóképességének növelése elmaradt az áruforgalom növekedéséből fakadó igényektől. Pedig távlatilag jelentősen bővül a KGST- tagálla'mok egymás közötti árufuvarozása. Emellett lényegesen átalakul a fuvarok szerkezete, többek között a gépek és gépi berendezések, a vegyíaruk, a gyorsan romló, a nehéz és a méreten felüli áruk részaránya. Mindez igencsak kiélezi a szállítási problémát.. lEnnek megoldásához hivatott hozzájárulni a KGST- tagállamok hosszú távú közlekedésfejlesztési rendiszerek további összehangolása, s a korszerű műszaki eszközökön; technológián alapuló, mind szorosabb együttműködése útján valósul meg. A gyakorlati feladatok egyike az Iljicsovszk—(Várna kompösz- szeköt'tetés továbbfejlesztése. Bulgária és a Szovjetunió megállapították az Intertmor- pult .társaságot, amely a Fekete-tengeren fenékmlályítési munkákat, mentési munkákat stb. végez. Az Interlighter megalapításával kapcsolatban szervezik meg a dunai forgalom irányításának, a ibaljók kezelésének operatív rendszerét, figyelembe véve a Dünaj- fcransz szovjet:—bolgár társaság tapasztalatát, amelynek keretében az együttműködés a legjobb oldaláról mutatkozott 'be: nagymértékben bővült a két ország flottájának szállítóképessége, elmélkedett az egész szállítási rendszer hatékonysága. hosszú távú együttműködési célprogramokban felvett intézkedések nagy része sokoldalú és kétoldalú egyezmények útján valósül meg. ÉmeHett a tagállamok kötelezettségvállalásait figyelőmbe veszik a következő ötéves időszlakra szóló népgazdasági tervek koordinálása során is. Kutatók W az Északi-sarkon A Szovjet 'Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának gazdasági expedíciója az Északi-tengeri útvonalon dolgozik. Az expedícióban, résztvevő tudósok fő célja, hogy prognózist adljlanak az északi-sarki övezetek termelőerőinek fejlődéséről, megalapozzák az északi-tengeri útvonalon az egész évi hajózás hatékonyságát. Az expedíció tagjai között vannak Vlail Kazna- csejev akadémikus, Jurij Nyeszterihin akadémiai levelező tag, közgazdaságtudományi doktorok és kandidátusok, geológusok. Az expedíciót Abel Aganbegjan akadémikus, a szibériai tagozat közgazdasági- és termelés- szervezési intézeténeik igazgatója vezeti. Az expedíció résztvevői Arhangelszkből kiindulva Dixonig haladtak, közben vizsgálatokat végeztek az útvonalon és a hozzá csatlakozó területen, találkoztak geológusokkal, fúrómunkásokkal és szállítóikkal: a Nyenyec és a Jamal-Nyenyec autonóm körzetekben. (A'PN—KS) A „Kapitan Szorokin” jégtörőhajó a Kara-tengeren. 0——H—afclHUil——111 B mfBHHI—Mi BBS Traktorok „bevetésre” készen Egy NDK-ban készült 66 kV-os szabadtéri alállomás, mely a szupervezetékek letranszformálás utáni hálózatába épül
