Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

Q Képújság 1980. december 7. Mongólia Történelem- szőnyegbe szőve Az ulánbátori Forradalmi Múzeumban egy 1951-ben ké­szült különleges, nagy mére­tű szőnyeg látható. Történetét alkotója, Khand- fchuu mester így meséli el: „11951-ben országos mozga­lom indult Mongóllia-szerte azért, hogy új munkasike- rek-kel ünnepeljük meg a né­pi forradalom 30. évforduló­ját. Elhatároztam, hogy C. Cevegdzsiav népművész raj­zát felhasználva, készítek egy olyan nagy — 4x5 méteres — szőnyeget, amely a Mon­gol Népköztársaság 30 éves fejlődésének fő szakaszait áb­rázolja”.! ./Harminc év történetét egy szőnyeg ’/vásznán’ kifejezni, nem könnyű dolog! De ha az ember szereti a munkáját, örömmel teszi! öt hónapba került, amíg a szőnyeget — 30 különféle színű fonal fél- használásával — megszőttem. Megpróbáltam minden ügyes­ségemet beleadni, szívvel- lélekkel dolgoztam! Amikor pedig megtudtam, hogy ezt a szőnyeget — más iparmű­vészeti alkotásokkal együtt — a berlini viliágif júsági ta­lálkozón is kiállítják, örö­möm határtalan volt, olyan büszke voltam hazámra!” A mester a híres ulánbátori szőnyeggyár egyik alapító- tagja volt. Kiváló munká­jáért „A Munka Hőse” kitün­tetést kapta. Ma már nyug­díjas, de gyakran ellátogat a szőnyeggyárba, -hogy taná­csaival segítse a mai fiatalo­kat. A XI. szovjet ötéves terv „Felhozni az olajat** Gazdasági növekedés és munkaerőhiány A következő tíz év sonán (1081'—1000) — az előrejelzé­sek szerint — a munkaiképes lakosság számának növeke­dési üteme a Szovjetunióban a jelenleginek negyedére csökken. Ezért a XL és XII. ötéves terv egyik legfonto­sabb problémája a munka­erőhiány leküzdése. E fontos probléma megoldására egy sor megelőző intézkedést vették tervbe. gépesítés, AUTOMATIZÁLÁS A beruházások gyors fejlő­dése szükségessé teszi minde­nekelőtt a kézi erővel vég­zett munkafolyamatok csök­kentését. A Szovjetunióiban jelenleg több mint 160 ezer gépesített és automatizált szalag rendszer, több mint 6 ezer kom-plex üzem, valamint 83 ezer hasonló félszeréltsé- gű műhely működik. Jogosan merül hát fel a kérdés, miért gond a kézi erővel végzett munkafolyamatok csökkenté­se? Nézzünk például egy olyan iparágat mint az építés, ahol 11 millió ember dolgozik és a gépesítetfSégi szint 97,2 százalékos. Mégis gyakorla­tilag 6 millió ember kézi erő­vél dolgozik. Ők elsősorban az épületek külső munkála­tait végzik. Az ipar sok más ágában hasonló eredmények­re juthatunk, különösen a raktári tevékenység, a rako­dás-kirakodás és más segéd­munkák esetében. Szovjet közgazdászok véle­ménye szerint az egyes vál­lalatoknak a munkaerőhiány­ra vonatkozó statisztikái tá­volról sem helytállóak. Na­gyon sok üzemnél található „fölösleges” munkaerő: ezek számát országosán másfél— kétmillió főre becsülik. Je­lenleg olyan új gazdasági mutatók kerültek kidolgozás­ra, amelyeknek célja a dol­gozói létszám tervszerű meg­határozása. Az ortszág 800 vállalatánál elvégzett Vizsgá­latok eredményei azt bizo­nyítják, hogy a javasolt in­tézkedések hatékonyaknak bizonyultak. Ezek az intézke­dések kényszerítik az adott vállalat vezetését arra, hogy inkább támaszkodjék a kor­szerű technikai eszközök be­vezetésével elérhető haté­konyságnövekedésre, mint fe­lesleges munkáskéz alkalma­zására. NEM TELJES MUNKANAP A Szovjetunióban ezidáig ném volt gyakorlatban a nem teljes munkanap. Az utóbbi időben ez a munkaidőforma egyre szélesebb körben ter­jed. A ném teljes munkanap elsősorban a női dolgozóik érdeke. A kisgyerín-ekek miatt kényszerűen otthon-ülők ér­dekeltek abban, hogy meg­őrizzék mindazon előnyöket, amelyeket a szakszervezet a folyamatos munkaviszony esetén biztosítana számukra, (pl. 100 százalékos fizetés betegség esetén). Ugyanak­kor rendkívül néhéz feladat egy üzém1 mun-karitimusát ilyen „nem teljes értékű” személyzetre beállítani. Az állam azonban kész vállalni minden költséget, ennek ér­dekében,1 mivel a mulnka- szervezés ilyen rugalmas for­mája csökkenti a munkaerő- tartalékok egyensúlyi feszült­ségét. Azokon a területeken pedig ahol erre lehetőség van — mint pl. varrodákban — széles körben alkalmazzák a bedolgozói módszert.. Egyre nagyobb szerepet kapnak a termelésben a „harmadik korosztály” tagjai — a nyugdíjasok. Részükre a vállalatok sok kedvezményt biztosítanak. Példaként em­líthetjük, hogy a nyugdíjkor­határ elérése után további munkaviszony esetében a jö­vendőbeli nyugdíj automati­kusan 10 százalékkal emel­kedik. Az utóbbi időben je­lentősen bővült azon szak­mák száma, ahol egyidejűleg lehetőség van fizetés és nyug­díj kifizetésére. SZIBÉRIA GONDJAI A Szovjetunió különböző körzeteiben a demográfiai helyzet távolról sem azonos. Ezért ott, ahol különösen ége­tő a munkaerőhiány, korlá­tozzák az ipari beruházáso­kat. Különösen az Orosz Fö­deráció központi területeire, az Ural vidékére és a Balti­tenger melletti köztársasá­gokra érvényes az a gazda­sági követelmény, hogy vál­tozatlan mennyiségű terme­ket állítanak elő csökkentett létszám mellett. Különösen Szibériában — ahol tudvalévőén kedvezőt­lenek a természeti viszonyok, s jelenleg hatalmas gazdasá­gi beruházások megvalósítá­sára kerül sor — érezhető a munkaerőhiány. Ezért nagy jelentőségű, hogy az ország más területéről szerezzenek munkaerőt. Az emberek ér­dekeltté tétele céljából az állam növeli az infrastruktú­ra fejlesztésébe, a lakásépí­tésbe, kulturális és kiszolgáló létesítmények építésébe fek­tetett beruházásokat. Az Uralon túl dolgozók fizeté­sükhöz 200 százalékig terjedő plusz fizetést kaphatnak, s ezen kívül is sokféle kedvez­ményben részesülnek. A munkaerő-növekedés alapvető forrását az elkövet­kezendő tíz év során Közép- Ázsia, Kazahsztán és a kau- kázusontúli területek bizto­sítják. Jelenleg ugyanis ezek a körzetek munkaerő-feles­leggel rendelkeznek. BORISZ ALEKSZEJEV APN—KS Mélyfúrási világcsúcs Románia azon ritka orszá­gok közé tartozik, amelyek több mint 125 éves hagyo­mánnyal rendelkeznek a kő­olaj kitermelésében és fino­mításában. A jelen század­ban két-három évtized alatt sikerült kifejlesztenie az olaj­fúró-, kitermelő- és finomító­felszerelést gyártó ipart, amely nemcsak a hazai igé­nyeket látja el, hanem ex­portra is dolgozik. A nem­zetközi statisztika Romániát a harmadik helyre sorolja — az Egyesült Államok és a Szovjetunió után — e beren­dezések termelői és a máso­dik helyre az exportőrök kö­zött. Az utóbbi téren csak az Egyesült Államok előzi meg. Keleti szomszédunkban csak­nem százféle olajipari gép­csoport, kutató- és fúró­tornyot, műszert, finomító- berendezést gyártanak. Eze­ket mind az öt kontinensre, több mint hatvan országba szállítják. Az olajipar legújabb ter­méke Ploestiben készül, az F—500-as fúróberendezés, amellyel tízezer méter mély­ről is fel lehet hozni az ola­jat. Az F—500-as mellett, az utóbbi években a Glória és a Fomar II. típusú fúró­torony aratta eddig a román olajipari berendezésgyártás legnagyobb sikerét. Érdemes megemlíteni, hogy két román fúrótorony, az F—320-as és a 3 HD—400-as mélyfúrási csú­csot tart Dél-Amerikában, Argentínában 5300 méterrel az NDK-ban 8000 méterrel. Bulgária Pénzhamisítók a XIV. században A szakértők szerint a pénz- hamisítás a XIV. században élte virágkorát a középkori Bulgáriában. Akkoriban az országban számos pénzhami­sító-központ működött. A régészek szerint a legjelentő­sebb pénzverdék a Duna- menti Szilisztrában, Vidin- ben és Veliko Tirnovóban működtek. Ezek a városok távol estek a fővárostól, így kisebb volt a rajtaütés ve­szélye. A központokban nem­csak pénzt, hanem különbö­ző okiratokat, pecsétnyomó­kat, királyi okmányokat, ado­mányleveleket is hamisítot­tak. A legjelentősebb leletre Szilisztrában bukkantak, itt közel 16 ezer régi bolgár pénzérmét találtak, többsé­gük hamis. Érdekes, hogy minden leletben akad néhány valódi pénzérme is, valószí­nűleg a pénzhamisítók eze­ket használták mintának. Nagyobb sebesség- kevesebb fogyasztás Jugoszlávia Békaemberek szenzációja Az új Zaporozsec Az új Zaporozsec 968M-et számos előnyös változtatás különbözteti meg elődjétől. A gépkocsi formája áramvo­nalasabb. Megszüntették a lég-hűtést biztosító kopoltyú- kalt, miáltal a kocsi formája tetszetősebb lett. A -motortér növelése következtében a pótkerék a csomagtartóból a motortérfoe került. Az utas­tér -kényelmesebb és ugyan­csak tetszetősebb. Korsze­rűbb lett a műszerfal és csökkent a zajszint. A fűtő­berendezés s zabái yo Zhátósá - ga lehetővé teszi a kívánatos mikroklíma megteremtését. A tervezők növelték a mo­tor teljesítményét. A gépko­csi végsebessége eléri az óránkénti 130 kilométert. Csökkentették a benzinfo­gyasztást, . ami jelenleg 100 kilométerenként 6 liter körül van. Az -egyre szigorúbbá váló környezetvédelmi szabá­lyoknak tesz eleget a gépko­csi új típusú porlasztója, APN—KS A ZAZ—968M nHHHHmBHI Külföldi vegyes vállalatok A pristinad „EK5ZTM- KOSZ” Külkereskedelmi Vál­lalat (Koszovó autonóm tar­tomány) vegyes vállalatot ho­zott létre Jordániában, hogy arab és afrikai országokkal kialakuló kapcsolatait kiter­jessze, bővítse. A közeljövő­ben, a belgrádi „P-rogresz” Külkereskedelmi Vállalattal közösen Kínában, a monte­negrói váll,la-Mokkal közösen pedig az olasz kikötőváros­ban, Bariban nyit az „EK- SZIMKOSZ” irodát. Ennek a pristinai vállalat­nak széles körű nemzetközi kapcsolatai voltak már eddig is: New Yorkban és Mün­chenben működik -közremű­ködésével közös vállalat, iro­dái pedig -megtalálhatók — a most nyitott úij-ak mellett — Moszkvában, Varsóban, az NDK fővárosában: Berlinben, Bukarestben és Tiranában. A vállalat 4,5 milliárd dinár ér­tékű összforgalmat bonyolí­tott le tavaly, amiből a feül- keneslkedelem részesedése 3,5 milliárd volt. A toülfölddél kiépített ke­reskedelmi kapcsolatoknak ezt a fajtáját más jugoszláv nagyvállalatok is előnyből részesítik. így a 70 000 mun­kást foglalkoztató szarajevói „Sipad” faipari egyesülésnek — az idén megnyíló francia, brit, osztrák -és iraki irodával együtt — -már nyolc külföldi irodája lesz, közülük egy-egy a Szovjetunióban és Cseh­szlovákiában. Feltárulnak a tenger titkai Különös formájú két fém­kazettát hozták fel nemrégi­ben- a Feket-e-ten-g-er nyugati medencéjének titkait kutató bolgár -búvárok. Az egyiket a Kalialkra-fok vize alatt -talál­ták: anyaga arany-, ezüst­ötvözet. A -tenger pa-rti vizé­nek más pontján hasonló tárgy került elő. Anyaga: réz. A tudósok -kiderítették, hogy a különös kazetták a-z i. e. II. évezred közepéről származ­nak és pénzérmék megőrzését szolgálták a Földközi-tenger menti népéknél. Ha-sonlő idő­pontról tanúskodnak azok a kőkori kővasmacskák is, ame­lyeket a Fekete-,ten-ger nyu­gati partjainak vízéből hoz­tak felszínre. Korábbi leletek alapján, azt vélték, hogy az első rendsze­res hajó-összéköttetés a Fe­kete- és a Földközi-tenger között csupán a görög gyar­matosítás -időszakában, az i. e. VII. század második fe­lében indu/lt meg. A -pénzt,ár­tok és a kőhorgonyok fel­színre kerülése azonban be­bizonyította, -hogy ez -a felte­vés téves volt: a két tenger közötti hajóforgalom megin­dulása mintegy 3 és fél év­ezredre tekinthet vissza. A bolgár víz alatti régészet az ötvenes évek vége felé, a könnyűbúvárok tevékenysé­gével kezdődött. A kutatások Nesz-ebar, Szozopöl, Pomorje, Várna, Balcsik és más kikö­tők -parti vízéire terjedtek ki. A tenger fenékéről ki­emelt tárgyak fényt derítet­tek nemcsak a partvidék, ha­nem az egész Féket-e-ten-ger életére. Sok minden tisztázó­dott az ókori és középkori hajózás jéliegérőli, az akkori emlberék életéről, szokásairól. Régi városok maradványait, kikötők elsüllyedt berendezé­seit tárták fel. A hajózással kapcsolatos tárgyak segítségé­vel közél-ebb kerültünk az ókori hajózás titkaihoz: ho­gyan jutottak be idegen ha­jók a Fekete-tengerre, s hol kötötték ki. A vízből kiemelt használati tárgyak, edényék, vázák az antik világ életéről, kultúrá­járól tesznék tanú-bizonysá­got. G. I. IWH n —— I Szállítható olajfúró beren­dezés Ploestiből ■ ■ In . . Művészi agyagkorsók kerültek felszínre a tenger fenekéről

Next

/
Thumbnails
Contents