Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

1980. december 2. ÍvÉPÜJSÁG 3 Tizenötezerféle cikk - helyen Több éve már annak, hogy a . TITÁN szekszárdi kiren­deltségének telephelyét „ki­nőtték” az árucikkek. A vá­sárlók ennek örülhetnek, mert azt jelenti, hogy több az áru, a kirendeltségen azonban rendkívül nehézkes­sé vált a munka. A nyolc béréit Volán-teher­gépkocsi és a decsi tsz-ből bérelt három teherautó ma­nőverezésre kényszerül, ha áruval meg rakottén ki akar jutni a telepről a Keselyűs! útra. A telepen dolgozó 100—105 dolgozónak, a hét szocialista brigádnak sem mindegy ter­mészetesen, hogy miilyenek a munkakörülmények. Tény, hogy szűk a hely. — Talán jövőre elkészül egy háromezer négyzetméte­res raktár az Epreskertben. Bizakodunk, mert végre be­indult a gépezet, telket vásá­roltunk — mondja a kiren- deUtségvezető, Orbán István­ná. A telép ma tizenkétezer négyzetméteren raktároz 'el­sősorban vas-műszaki cikke­ket, de találunk a polcokon különféle faárut és építő­anyagot, csempét is. — Tizen ötezerféle cikk, összesen hétszázmillió forint értékben. Ez a készletünk. ♦ A vállalat dolgozóinak nyolcvan százaléka vidékről jár be, zömük elégedett munkájával, keresetével. Mint Széles Ferenc árufor­galmi előadó, laki kereken húsz esztendeje dolgozik a cégnél. Az iparvágányról targoncá­val Tungsram fénycsöveket emelnek ki, mintegy har­mincezer darabot. A telep végén találkozunk 'Georg Miklóssal, aki Antailsaálilás- ról, sarját Trabantján hozott hétszáz borcsapot. — Már nyolcadik éve szál­lítok. A Pécsi Népművészeti Szövetkezet tagja vagyok, jómagam esztergálom a csa­pokat és szállítom Szekszárd- ra. Az egyik raktárban Mes­ter János az árut készíti elő. Mindenki a maga helyén. Bájai Tibor borcsapokat, Bencze Gyula és Aradi Já­nos zománcozott kályhacsö­vet, Csákovücs Ferenc pilda- niatszorítókat, iPál Istvánná 40 wattos fénycsöveket rak. — Jelenleg közel negyven- millió forint értékű vasáru van a raktárakban — mond­ja Széles Ferenc. A TITÁN szekszárdi tele­pén nemcsak közületek vá­sárolnak, jönnek a „masze­kok” is, hiszen ötszáz forint érték fölött számukra is en­gedélyezett a vásárlás. ■ Manőverezés teher­gépkocsikkal A telep iparvágányára na­ponta három-négy vagon ér­kezik. Ezeket korszerű rako­dási módszerrel ürítik ki. —s Felöltöztették a szárítót Energiamegtakarítás a nagykónyi tsz-ben Az energiával való gaz­dálkodás sokszínű, sokrétű feladat, s célja az ésszerű ta­karékosság. Ma már senki sem vitatja, hogy ez nem „csak” népgazdasági érdek. Példák bizonyítják a ter­melő üzemek mennyire fon­tosnak tartják a drága ener­gia ésszerűbb felhasználását. Jutalmazással és szankciók­kal teszik érdekeltté dolgo­zóikat a megtakarításban. A racionális energiagazdál­kodásnak azonban a takaré­kosság csak egyik nagyon fontos, de nem meghatározó eleme. Ebből indultak ki a Bajai Kukoricatermelési Rendszer pécsi körzetének dolgozói is, amikor azt ke­resték, hogyan járulhatnak hozzá a gazdaságosabb ter­mék előállításához. A rend­szer és a partnergazdaságok közötti elszámolás alapja az egy hektáron elért nyereség. Ha a nyereség csökken, ak­kor a rendszer árbevétele is csökken. Ezért mindkét fél kölcsönös érdeke a racioná­lisabb energiafelhasználás. E kölcsönösség alapján ter­jeszti a BKR partnerei köré­ben a már közismert energia- takarékos megoldásokat, és keresi a továbbfejlesztés le­hetőségeit. A legnagyobb fo­gyasztók a terményszárítók, ezeknél kell és lehet minde­nekelőtt gyors eredményt el­érni. A rendszer szakemberei tanulmányozták és a haté­konyság, a költség, illetve a kivitelezés megvalósításának gyorsasága alapján értékel­ték a már meglévő eljáráso­kat. A választás Molnár "'Lászlónak, a kocsolai tsz fő­mérnökének újítására esett. Az újító kettős feladatot ol­dott meg a bábolnai ter­ményszárítónál. Oly módon csökkentette az egy százalék vízelvonásra jutó energia felhasználását, hogy egyide­jűleg biztosította a termék egyenletes szárítását. ményt. Változatlan üzem- anyagáron számolva, az át nem alakított szárítónál egy százalék vízelvonás üzem­anyagköltsége 82 fillérbe, míg az átalakítottnál csak 57 fillérbe került. A terme­lőszövetkezet most a kuko­ricaszárítás költségeit vizs­gálja, pontos és folyamatos mérésekkel. Az értékelés még nem zárult le, de a nagykónyiak úgy nyilatkoz­tak, hogy várhatóan 20—25 százalékos lesz az energia­megtakarítás. — A szárítón történt ki­sebb átalakítás mellett az újítás alapelve igen egyszerű — mondotta Molnár László mérnök. — Felöltöztettük a szárítót. Megkerestük azt a szigetelőanyagot, amely a legjobban megfelel a speciá­lis szerkezet burkolásához. A sok kísérleti mérés és elmé­leti számítás alapján esett a választás az ásványgyapotra, amely e célra ma a legjobb — s főként be is szerezhető. Újításunk eredményét a Ma­gyar Tudományos Akadémia Műszerügyi és Méréstechni­kai Szolgálatának bemérése is alátámasztotta. — A szárító hőlégcsator- nájának 9 pontján infravörös színes felvételekkel ellen­őrizték a sugárzó hő mérté­két a burkolás előtt és után. A színképelemzés is egyér­telműen igazolta az újítás nagy hasznát. — Az újítás százezer fo­rinton belül megvalósítható. Az újító szívesen rendelke­zésre áll. A nagykónyi tsz, ha igény merül fel rá, a ki­vitelezést is vállalja. Egy kö­zepes nagyságrendű mező- gazdasági üzemben kétmillió forint érték körüli a szárítók olajfelhasználása. Nem ne­héz kiszámítani a beruházás hatékonyságát. RÓNASZÉKI FERENC, BKR pécsi körzetvezető-h. Molnár László kutatását és elméleti számítását a BKR pécsi körzetének közremű­ködésével, rövid időn belül a gyakorlat is igazolta. Az újí­tást a nagykónyi termelőszö­vetkezet vezette be. A kor­szerűsített, energiatakarékos szárító munkáját október 16-án mutatták be. A nagy­kónyi bemutatón a BKR 150 gazdaságában dolgozó szak- tanácsadók és a pécsi kör­zethez tartozó termelőszövet­kezeti szakemberek vettek részt. A nagykónyi tsz veze­tői a napraforgó szárításánál szerzett tapasztalatokról szá­moltak be. Elmondták, hogy 59 mérési adat összesítése alapján a szárító átalakítá­sa meghozta a várt ered­Az átalakított B 12—4 szárító A kisemberek érdekében A kistermelés ösztönzése Gyakran felvetődik3 kérdés, meddig lesz szükség a —­-------------------------------háztáji és egyéb kistermelésre, m ilyen helye van, s milyen jövője lesz a kistermelésnek a népgazdaságon belül? Anélkül, hogy sok számot felsorolnánk, feleletiül ide kívánkozik néhány adat. A lakosságnak több mint a fele közvetlenül érdekelt valamilyen formában a kis­termelésiben. A mezőgazdasági termelés mintegy harmadát ad|ják a kisgazdaságok. A sertésállomány 53, a baromfi törzs­állomány 70, a tehénállomány 30 a Iházin.yúl 95 százaléka a háztáji és más kisegítő gazdaságban található. • Ugyanígy jelentős arányt képvisel az az árumennyiség, ámely a kistermelőktől, kerül az üzletekbe. Az összes töjás 60, a zöldség 40, a tej 40, a szőlő 50, a gyümölcs 50 százaléka a háztájiból és a ház körüli kiskertekből kerül az asztalunkra. Nyilvánvaló tehát), hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését a jövőben sem nélkülözhetjük, a népgazdaság hosz- szú távon számít termékeikre. Ezt fejezi ki az is, hogy a me­zőgazdaság pénzügyi szabályozó rendszerének 1981. évi mó­dosítása a kistermelés féjiődését egyértelműen segíteni kíván- jaj Ennek a szabályozásnak az 1981. januárjában életibe lépő változtatásokkal együtt az a céllja, hogy ösztönözzön a jöve­delmező, versenyképes termelés fejlesztésére, serkentse a gyorsabb alkalmazkodást a külső és belső gazdasági feltéte­lek változásaihoz. , A kívánt ösztönző hatást elsősorban az árak .változása közvetíti a termelőkhöz, így a kistermelőkhöz is. Melyek ezek az árak? Egyrészt a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termelőeszközök és anyagok ára, másrészt a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. Az 1981-től érvénybe lépő új me­zőgazdasági felvásárlási árak már szeptemberben meghirde­tésre kerülték, jól ismertek. Az ipari eredetű anyagok, esz­közök árváltozásának mértéke is köztudott. Mit jelent hát a kistermelőknek a szabályozórendszer ja­nuár 1-1 változása? Minthogy buangsúlyozottan számit a népgazdaság a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére, en­nek megfelelően továhbra is fenn maradnak az egyes kiemelt ágazatoknál jelenleg érvényesülő támogatási formák, fgy vál­tozatlan mértékkel és feltételekkel részesül támogatásban a fólia alatti zöldségtermelés. Tehát, lka szocialista vállalattal, vagy mezőgazdasági nagyüzemmel legalább három évre szer­ződést köt a kistermelő, akkor 40 százalékos támogatással csőikkéntett áron vásárolható fólia és. előregyártott vázszer­kezet.. Továbbra is 20 százalékkal csökkentett áron vásárol­hatnak a fizikai munkát megkönnyítő és a munkaidőt, meg­takarító egyes gépeket a kistermelők, és a gépkölcsönzésre jogosult szervezetek. Az új szabályozás jelentős könnyítést ad a bogyós ------------------------------- gytümölcsűek telepítésének támo­gatásában. A támogatás feltételeként előírt legkisebb telepí­tési területet 1000 négyzetméterről 500 négyzetméterre csök­kenti, és megszünteti azt a támogatási feltételt is, hogy a nagyüzemi ületvénylhez kell csatlakoznia a kistermelői par­cellának. Ezzel újáibb kertészkedéssel foglalkozó rétegek ter­melésbe való kapcsolódásának teremt lehetőséget, hiszen az újabban épülő családi házak kertjei kisebbek, szerződéses be­telepítésükre eddig item, volt lehetőség. A szaporítóanyagot forgalmazó vállalatok a jövő évtől, amennyiben a kistermelők legalább 3 évre értékesítési szer­ződést kötöttek, a bogyós gyümölcsű szaporítóanyag után. 100 darabonként a következő támogatást számolhatják el: szamó­ca 80 Ft, málna 120 Ft, fekete- és pirosribiszke-bokor, kösz- métebokor 800 forint, pirosribiszke- és köszméteoltvány 1200 forint. A mezőgazdasági kistermelőket, a tulajdonukban, levő te­hénállomány után továbbra is támogatás illeti meg. A támo­gatás évenkénti összege az első tehén után. 2500 Ft, a máso­dik és minden további tehén után az eddigi 5000-ről, 6000 fo­rintra emelkedik. Ezt a támogatást a kistermelő továbbra is megkaphatja előre 4 évre, ha a meglévő tehénállományát sa­ját nevelésű vagy előhasi üsző tenyésztésbe állításával növe­li. és arra négyéves tartási szerződést köt. A kistermelői szarvasmarhatartás támogatási rendszeré­be új feltétel került. Eszerint, iha a kistermelő már egy te­hénnel rendelkezik és egy második tehén beállításával állo­mányát négyéves szerződés alapján növeli,, akkor ha az első tóhén tartása valamilyen oknál fogva meghiúsul, és azt nem pótolja, úgy a második tehén visszaminősül első tehénné. A szerződésben vállait tartási idő hátralévő részére eső támo­gatás különbözetét éhben az esetben vissza kell fizetni. A háztáji és kisegítő gazdaságokban levő többmillió--------------------------------—------állafflérőhely, a gyümölcs- és s zőlőültetvények, a szántóföld és a házikertiek .kihasználására és az itt előállítható termékekre népgazdaságunknak szüksé­ge van, ezért fejlesztését a rendelkezésre álló eszközökkel tá­mogatja. D. SZEKERES ÁGNES Sörgyár, tsz, állami gazdaság Együttműködés a söriparban A mezőgazdaság féllé ter­jeszkedik a söripar; az éven­te négymillió hektó Utalt termelő Kőbányai Sörgyár a viszonylag szűkös fejlesztési tehetőségeit úgy egészíti ki, hogy mind több — kölcsönös amyägi előnyökkel bíztató — kooperációt létesít a tsz-ek- kél, állami gazdaságokkal. Az idén több mint 500 ezer hek­tó sört palackoztak a sörgyár és a mezőgazdasági nagyüze- mék közös létesítményied, jól kiegészítve az állami ipar termelését, kínálatát. (Az élelmiszeripari vállala­tok korábban jobbára gépek kölcsönzésével segítették partnereiket; a söripar kez- deményeZése most. magasabb szintű együttműködésre jelez készséget. A létesítmények gépeit ugyan továbbra is az üzem biztosítja, viszont a mezőgazdasági partner is hoz anyagi áldozatot ia közös munka sikeréért. Többnyire már meglévő épületeket ala­kítanak át, sőt esetenként a gépvásárlásba is besegítenek. A vidéki gazdaságok saját építőbrigádjaiikklal hozták rendbe a kiszemelt épülete­ket; Monoron egy régebbi faipari üzemet, Detken egy korábbi magtárat, Gyöngyös- domoszlón pedig a borpalac­kozó egyik szárnyrészéit. Zománcozott kályhacső érkezett Zsúfolt az udvar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents