Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-29 / 303. szám
2 NÉPÚJSÁG 1980. december 29. ||g§j|^^ Hétfő: Szovjet—norvég külügyminiszteri tárgyalás Moszkvában. — Portugáliában Francisco Pinto Balsemao kap kormányalakítási megbízást. — Az izraeli kormány eltekint a Golan-fennsí'k bekebelezésére vonatkozó tervének megvalósításától. Kedd: Moszkvában eltemetik Alekszej Koszigint. — Andrej Gromiko látogatást tesz Szófiában. — Negyedik hónapjába lép az iraki—iráni háború. Szerda: Második karácsonyukat töltik fogságban a Teheránban őrzött amerikai túszok. — A pekingi perben véget ér a tíz vádlott kihallgatása. — Valóságos utcai harc Zürichben fiatalok és rendőrök között. Csütörtök: Ronald Reagan először foglal állást az amerikai túszok ügyében, elítélve az iráni magatartást. — Nyugati államférfiak karácsonyi üzeneteikben borúlátó hangon nyilatkoznak a gazdasági helyzetről. Péntek: Leonyid Brezsnyev fogadja a lengyel külügyminisztert. Szombat: Irak új frontot nyit az iraki—iráni—török határ közelében. — Szír csapatok és jobboldali libanoni mi- licisták összecsapása Zahle városában. Vasárnap: A túszügyben közvetítő algériai nagykövet tárgyalása Washingtonban. — Bejrútban kiújulnak a harcok. — Kissinger volt külügyminiszter közel-keleti körútra indul. A hét 3 kérdése 1. Mit hagy örökül 1981-nek az idei év? Az év utolsó napjai már a politikai mérlegkészítésre adnak alkalmat. Egymást érik az államférfiak nyilatkozatai, közvélemény-kutató intézetek közlései: ki hogyan látja a most véget érő esztendőt és ki mit vár az új évtől? Karácsony napján Moszkvában tárgyalt Jozef Cierek lengyel külügyminiszter. Képünkön: Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, államfő és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a Kremlben Cierekkel és Olsewski. Az alaphang Nyugaton általában pesszimista. Főként gazdasági téren sok új nehézséget jósolnak — a már meglevők mellé... Az energiagondok állandósulni látszanak. Az olaj ára tovább emelkedik. A „fekete arany” üzemanyagként és ipari nyersanyagként mind többe kerül, így az infláció csak fokozódhat. Az atlanti világban ellentétek forrása az az amerikai követelés, hogy a NATO-szövetségesek minden évben legalább három százalékkal — méghozzá „tiszta” három százalékkal, az infláció hatásának leszámítása utáni három százalékkal — növeljék katonai kiadásaikat. Ez azonban óriási teher a NATO-tagok többségére, amelyek amúgyis kilátástalan küzdelmet folytatnak az infláció és a munka- nélküliség, meg államháztartásuk deficitje ellen. Az amerikai igényt politikailag és propagandaszempontból azzal támasztják alá, hogy — „szovjet fenyegetésről” beszélnek. Aligha várható, hogy ilyen körülmények között a Reagan- kormányzat több hajlandóságot mutasson az enyhülési politika folytatására, mint elődje. Egyelőre azonban meg kell várni Reaganék első tetteit... Előjelnek, persze, nem a legbiztatóbb, hogy a NATO volt főparancsnokát, Haig tábornokot szemelte ki külügyminiszterének a megválasztott elnök, aki a hadügyi tárcát pedig egy — üzletemberre bízta, Casper Weinbergerre... 1981 „örökségként” veszi át 1980-tól nemcsak a több mint háromévtizedes közel-keleti válságot, hanem a frissebb közép-keleti problémacsoportot is. Az időszerű kérdések itt úgy hangzanak, hogy végül merre orientálódik Irak és Irán, vagy hogy mikor csillapodik az imperialisták (no és Kína) meg egyes iszlám országok hangoskodása Afganisztán miatt? Persze, tucatszám lehet címszavakban felsorolni a megoldatlan problémákat: az afrikai Csád polgárháborúját és a körülötte kialakult befolyási harcot, a Polisario küzdelmét a független nyugat-szaharai államért, az új zimbabwei állam megerősítésének szükségességét, a dél-afrikai fajüldöző rendszer elleni újabb rohamokat, a latin-amerikai antifasiszta mozgalmat a chilei Pinochet-rendszer megdöntésére, vagy a salvadori véres junta ellenében, Ázsiában a kínai nagyhatalmi terjeszkedés megfékezését az indokínai országok határain, Európában pedig megemlíthetjük a terrorizmus és az újfasizmus felbukkanását, az ellene való elszánt harcot... 2. Miért nem volt „treuga dei” a Közel- és Közép- Keleten? Az iraki—iráni ellenségeskedés tovább tart, s persze, nem tartották tiszteletben a keresztény ünnepet, amely valaha úgynevezett „treuga dei”, „isten békéje” folytán fegyvernyugvást hozott néhány napra a háborúkban. De ismét ropogni kezdtek a fegyverek Libanonban is, amely piedig részben keresztény ország: éppen a jobboldali, keresztény milicisták támadták meg az arab rendfenntartó erők szír alakulatait. Az iraki—iráni háború már negyedik hónapjába lépett. Hol vannak már azok a szakértők, akik szerint a két állam hadserege csak tíz-húsz napig tartó háborúra volt felkészülve... Az irakiak változatlanul benn állanak iráni területen és a frontvonalat majdani határvonalként szeretnék elismertetni. Uj frontot is nyitottak a török határ közelében, nyilván az ott élő kurdok támogatására és a teheráni kormánnyal való szembefordításukra. Irán ellenállásának kulcskérdése az amerikai eredetű fegyverzet pótlása, kiegészítése. Ez azonban csak a túszügy rendezése után, illetve épp>en annak révén képzelhető el. A teheráni kormány 23,4 milliárd dollárt követel. Az összegnek jó része minden bizonnyal fegyverek vásárlására kellene. A majdani megoldást amerikai körökben így képzelik el: a „váltságdíj” visszakerülne a fegyverek árának formájában az amerikai hadiipar páncélszekrényeibe. 3. Mit javasol Nyugat-Európa a közel-keleti probléma megoldására? A karácsonyi ünnepek idején lebbent fel a titok fátyla arról a tervről, amelyet — egyes sajtójelentések szerint — a nyugat-európai államok, a Közös Piac országainak vezetői a december elején Luxemburgban tartott csúcstalálkozójukon fogadtak el a közel-keleti probléma megoldására. Eszerint a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet be kell majd vonni a végleges rendezést célzó tárgyalásokba. Ezt megelőzően az izraelieknek két éven belül ki kell vo- nulniok a Jordán folyó nyugati partján, s a Gazai-övezet- ben elfoglalt területek nagy részéről. Az ENSZ égisze alatt átmeneti közigazgatásra kell bízni a kiürített területeket. A Közös Piac országai szerint a palesztin népnek lehetőséget kell adni arra, hogy később dönthessen: önálló államot akar-e alapítani, vagy föderációba kíván tömörülni Jordániával és Izraellel? A nyugat-európai állam- és kormányfők — úgy hírlik — törvénytelennek minősítették az Izrael által megszállt területeken az úgynevezett stratégiai települések létesítését. Ez a nyugat-európai terv kétségkívül „arab-barátnak” tűnik, amit a Közös Piac országainak „olajéhsége” magyaráz. Párizsban vagy Bonnban abban reménykednek, hogy több olajat kapnak és kedvezőbb feltételekkel, ha az arab olajtermelő országok szája íze szerint nyilatkoznak a közel-keleti válságról. Persze, nagyon sok múlik azon, hogy a Reagan-kormény- zat miként foglal állást. Egyelőre a Reagan-csapat tagjai sokkal inkább fogják Izrael pártját, mint Carter tette. Kissinger volt külügyminiszter „magánemberként” a Közel-Kelet országaiba látogat és puhatolózni kíván a megoldási lehetőségek dolgában. Egyelőre az izraeli kormány is várakozó álláspontra helyezkedik: jellemző, hogy a kabinet egyelőre letett tervéről, amely a Golan-fennsík bekebelezését eredményezte volna. PÄLFY JÓZSEF Kabulban a szombat esti órákban befejeződött az afganisztáni nemzeti és hazafias erők konferenciája. Határozatot hoztak az Afganisztáni Hazafias Front létrehozásáról, amely a haladás érdekében a munkásosztály és a parasztság szövetségének vezetésével egyesíti az ország különböző hazaszerető társadalmi, nemzetiségi és vallási erőit. Emelik a bértételek alsó és felső határát Az 1977-ben kialakított bértételek, más néven bértarifák, már nem teszik lehetővé, hogy a legjobban dolgozók teljesítményüknek megfelelő alapbért kapjanak, ezért a munkaügyi miniszter 1981. január 1-től módosítja a bértételek alsó és felső határát. Ennek értelmében a felső bérhatárok átlagosan 25, az alsók pedig 8 százalékkal lesznek magasabbak, mint a jelenlegiek — az emelés mértéke a munkák jellegétől függően eltérő lesz. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik a nagyobb képzettséget igénylő, valamint a kedvezőtlen körülmények között végzett « munkák, illetve az e feladatokat ellátó dolgozók bértétele. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervek tevékenységében döntő szerepet betöltő dolgozókat — magasan kvalifikált szakmunkásokat, termelésirányítókat, felelősségteljes alkotó munkát végző műszaki és gazdasági szakembereket, stb. — az eddigieknél jobban ösztönözzék. A differenciált emelés megfelelő bérezési gyakorlat esetén elősegítheti a nehéz és kedvezőtlen munkaterületek munkaerő-helyzetének javítását. A vállalati dolgozók alapbérrendszerének módosítása mellett, azzal összehangoltan a többi alapbérrendszer változtatására, is sor kerül. A bértételek emelése nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, illetve béremelést. Az alapbérrendszer módosítása az ösztönző bérezés feltételeit biztosítja; a bérek növekedését továbbra is a vállalati és az egyéni teljesítmények alapján lehet elérni. Az új bértarifák lehetővé teszik, hogy a legjobban dolgozók az átlagosnál lényegesen magasabb béremelést kaphassanak. A bértételek felemelt alsó határát a vállalatoknak önerőből 1983, március 31-ig kell biztosítaniuk. E kötelező béremelés azonban nem jelenthet követelmények nélküli bérkiáramlást. Az új alsó határnál alacsonyabb bérű dolgozók esetében az eddiginél magasabb teljesítménykövetelményt kell támasztani és alapbérüket ennek teljesítésétől függően lehet emelni. Azokat pedig, akik az adott munkakörben támasztott követelményeknek még minimális szinten sem felelnek meg, más munkakörbe kell helyezni. Ezzel elkerülhető, hogy a nem kielégítő teljesítményt nyújtó dolgozók kötelező béremelése korlátozza a jól dolgozók ösztönzési lehetőségeit. A műszaki fejlesztés meggyorsításáért (Folytatás az 1. oldalról.) pok a vállalati licencvásárlások megvalósításiához is segítségül szolgáltaik a múltban, és szolgálnak a jövőben > is. Néhány példát említek a jelentősebb vásárlások közül: á Dunai Vasmű részére üstme. tallűr,giai licenoet vásároltunk, melynek segítségével ma már a legszigorúbb követelményeket is kielégítő mechanikai tulajdonságú le. meZadélokat gyárthatnak. A Tiszai Vegyi Kombinátnál az általunk támogatott licenc. és knowhow-vétel nyomán megvalósulóiban, van — elsősorban az élelmiszeriparban használt — celofánt helyettesítő műanyagfólia gyártása. Segítettük az Egyesült Izzót, hogy az úgynevezett ribbon- szalagrendszerű izzólámpa- búra- gyárt ást meghonosítsa. Ezzel a búiragyártó teljesítményét több mint hússzorosára növelhette. Jelentőlsen hozzájárultunk a számítástechnikai ipar hazai megalapozását szolgáló licen. cek vásárlásához. Ez tette lehetővé, hogy bekapcsolódhassunk a szocialista országok együttműködésébe, melynek eredményéként ma már tőkés importból csak egyedi esetekben hozunk be számítógépet. Végül is az idén több mint 300 millió forint értékben támogattuk a vállalatók licenc, know-how és prototípusgép vásárlásait. Több mint egy tucat korszerű technológiát hoztunk be az országba. A Nitrokémia Ipartelepek például egy japán eljárást vett meg fontos növényvédőszer-álapan yag el őá 11 í t ásáho z, a Taurus a radiálabroncsok hazai konstrukciójának kidolgozásához vásárolt technológiát, és ugyancsak licencvásárlás nyomán valósul majd meg a motorbenzinek keverését irányító, számítógéppel vezérelt rendszer. —| A bizottság csaknem húszévés működése alatt mintegy kétezer tanulmány készült egy-egy szak. és tudományág helyzetéről, az elemzések nagy része az ipari gyakorlatban hasznosult. Az idén több mint 100 tanulmány térképezte fej a hazai ipar és mezőgazdaság egy-egy fontost több ágazatot érintő területét. Ennek ellenére az a véleményem, hogy túl sok a tanulmány, s noha ezek nélkülözhetetlenek lesznek továbbra is, a jövőben inkább a műsizaki-tudományos prognózisok és a fejlesztési koncepciók kidolgozására, a több ágazatot egyaránt érintő, átfogó problémák feltárására — mint a kemizálás, automatizálás, anyagmozgatás és csomagolás — fordítjuk erőinket. Olyan nagy horderejű kérdések megválaszolására akarunk elképzeléseket, nem egyszer alternatívákat/ kidolgozni, mint például az elektronikai, a vegy-, a gép- és az élelmiszeripar, a közlekedés, valamint a vízgazdálkodás jövőbeni fejlesztési útjai. — Tevékenységünk "egy részét a közelmúltban elfogadott országos középtávú kutatási-fejlesztési tervben foglaltuk össze. Ennek kidolgozásában az OMiFB is aktívan részt vett. A középtávú terv 12 közvetlen gazdasági célzatú, és egy környezetvédelemmel kapcsolatos, valamint egy társadalomtudományi programot tartalmaz. Bízunk abban, hogy a programok sikeres végrehajtása jelentős segítséget nyújt majd a VI. ötéves tervben megfogalmazott gazdasági célok megvalósításához — fejezte be nyilatkozatát az OtMFB elnöke. BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban köszöntötte a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 80. évfordulója alkalmából. A tanácskozáson, az SZKP Központi Bizottságának a párt XXVI. kongresszusára előterjesztett „A Szovjetunió 1981—85-ös évekre, valamint az 1990-ig terjedő időszakra szóló gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai” című tervezetét vitatták meg. Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Biréndra nepáli királyt, Nepál nemzeti ünnepe alkalmából. MOSZKVA Kibővített ülést tartott a szovjet szakszervezetek központi tanácsának elnöksége. DAMASZKUSZ f Gyilkos merénylet áldozatául esett szombaton este a szíriai Baatih-pánt egyik alapítója és vezető személyisége, Darvas Azzuni. A politikust a Muzulmán Testvérek terrorszervezet tagjai gyilkolták meg — közölte a damaszkuszi rádió. Szovjet tiltakozó jegyzék Iránnak Vasárnap Moszkvában a következő szövegű jegyzéket nyújtották át Irán nagykövetének : „A szovjet kormány megbízásából a szovjet külügyminisztérium határozottan tiltakozik az Iráni Iszlám Köztársaság kormányánál amiatt, hogy december 27-én banditatámadás érte a Szovjetunió iráni nagykövetségét-. Az iráni hatóságok idejében tudomást szereztek a szovjet nagykövetség ellen készülő támadásról. Ennek ellenére nem tettek azonnali, hatékony intézkedéseket ennek a támadásnak a megakadályozására. A támadással súlyosan megsértették a szovjet nagykövetség területi sérthetetlenségét. A diplomáciai képviselet területére botokkal, kövekkel és késekkel fel fegyverzett garázda elemek nagy csoportja nyomult be. Veszélybe került a nagykövetség munkatársainak élete, megsértették a Szovjetunió állami zászlaját és az épületben is súlyos károk keletkeztek. Az iráni hatóságok csak a szovjet nagykövet többszöri kitartó követelésére léptek közbe és tettek intézkedéseket a behatolók eltávolítására. A Szovjetunió kormánya tiltakozik a szovjet diplomáciai képviselet területi sérthetetlenségének felháborító semmibevétele miatt és ragaszkodik ahhoz, hogy az iráni hatóságok sürgősen tegyenek hatékony intézkedéseket és teremtsenek olyan feltételeket, amelyek kizárják hasonló esetek jövőbeni előfordulását. A szovjet kormány természetesen elvárja, hogy a szovjet nagykövetség elleni banditatámadás szervezőit és bűnöseit Iránban szigorúan megbün tessék. A szovjet kormány fenntartja magának a jogot, hogy az iráni kormánytól kártérítést követeljen a nagykövetség épületében esett károkért és megfontoljon olyan intézkedéseket, amelyek a Szovjetunió törvényes érdekeinek védelmét szolgálják a teheráni szovjet nagykövetség elleni ellenséges cselekmények miatt.
