Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-29 / 303. szám
1980. december 29. ivÉPÜJSÁG 3 Gyünknek hat társközsége van: Diósberény, Szakadat, Szárazd, Miszla, Udvari és Varsád. A gyönkikeket 19-en, a többi hat településen lakókat pedig 29-en képviselik a közös tanácsban. A 48 tanácstag közül 23-at júniusban választottak meg először, 25-en pedig már korábban is részt vettek a testület munkájában. A vb-titkár ma nincs itthon — tájékoztatnak Gyünkön, a tanácsnál. — Fogadónapot tart Szárazdon... Keskeny, de szilárd út vezet Szárazáig, s ezen végighaladva a gépkocsivezetőnek csak egyik kívánsága teljesül: „Ne jöjjön szembe semmi”. Ugyanis az útpadka most sártenger. A másik fohász hatástalan, mert a ködös időben továbbra is vigasztalanul szakad az eső. Vigyinszki János vb-titkár A tanácsi kirendeltség helyiségében Vigyinszki János, a közös tanács vb-titkára, Demeter Ágoston adócsoportvezető és Péter András tanácsi kirenüeltségvezető beszélget, míiközfben várja a szárazdia- !kat. — Hányán jöttek eddig? — kérdezzük? — Most fél 11 van, de még senki — hangzik a válasz. — Talán azért, mert túlságosan közel van már a karácsony. — Majd hozzáteszi: — De két panasszal mégis foglalkoztunk. Ezeket Bathó Miklósné tanácstag mondta el. ö egyébként itt dolgozik hivatalsegédként. — Milyen ügyékről volt szó? Bathó Miklósné tanácstag A választ Bathó Miklósné adja. Megtudjuk tőle, hogy az egyik esetben birtokvitáról, pontosabban valmilyen kerí- lés felállításáról kértek felvilágosítást, a másikban pedig arról, hogy a belterületi határok idei újabb kitűzése miatt megváltozott-e valakinek az adója. — A két érdekelt nem ért rá eljönni — mondja Bathó Miklósné, s engem kértek meg, hogy járjak utána ügyüknek. — Jól ismerik önt? — Szerintem igen, bár csak június óta vagyok tanácstag. Viszont 1964 óta itt élek, s korábban szocialista brigádvezető, óvodái szülői munka- közösségi elnök és Vöröskereszt-aktivista is voltam. Ismerem a falu mintegy 400 lakosát, akiknek a lenagyobb gondja az utakkal kapcsolatos, mert nagy a sár. Egy 800 méteres útszakasz most készülne, ha engedné az időjárás, de így egyelőre valamivel több, mint a fele van csak meg. — Miért keresik még a választók? — Az óvodánál az idén társadalmi munkát végeztünk — homokozót csináltunk, rend- betettük az udvart —, nemrégiben pedig panaszkodtak, mert egyszer elmaradt a gázszállítás. * — Fontosabb esemény volt-e mostanában a falu életében? — November 20-án falugyűlést tartottunk, s a december 17-i tanácsülésen pedig állandó orvost nevezett ki a tanács a körzetünkbe. így január 1-től megszűnnék a korábbi helyettesítéses félmegoldások. Elbúcsúzunk. Az utcán ráköszönünk egy esőben ballagó asszonyra. Fay Henriimé jól ismer mindenkit — Ismeri ön a tanácstagját? — Hogyne! — feleli, s jó kedélyűen, esőre is fittyet hányva részletesen taglalja Szabó Géza érdemeit, jó tulajdonságait, s dicséri a két másik szárazdi tanácstagot, Bathó Mi'klósnét és Vaffenschmidt Ibolyát. — Ők hárman képviselnek bennünket a közös tanácsban — mondja a 68 éves Fay Henri kné. Szakadáton bekukkantunk a postahivátal épületébe. Négy asszony vár sorára a kisablak előtt. — Kik a falu tanácstagjai? — kérdezzük. _ ?! — Júniusban kire szavaztak? Nem tudják, de segítőkészen megkérdezik az ablak mögötti hölgyet is. Hasztalan. Vagy húsz-harminc lépést teszünk meg, amikor egy fiatal férfi jön szembe. Hajzer Henrik érdeklődésünkre arra a házra múltat, amely előtt éppen állunk, a posta közelében: — Akire én szavaztam, az a tanácstag itt lakik. Kékesi Istvánnénak hívják. A gyerekeket tanítja, de most biztosan itthon van, mert eltörte a karját. Hajzer Henrik: „... itt lakik. Kékesi Istvánnénak hivják." Az utcai kapun belülre kerülünk, s a ház ajtaját kopogtatásunkra valóiban Kékesi Istvánná nyitja ki. — Elcsúsztam, most két hete — mondja begipszelt karjára mutuatva, majd tanácstagi munukájáról beszél: — Júniusuban választottak meg, s már az első tanácsülésen felszólaltam, mert három nagyobb gonddal is felkerestek a szakadátiak. Elmondtam a nevükben, hogy — mivel völgyben vagyunk — jó lenne kijelölni valahol szemétégető helyet, mert különben ősszel füst borítja el az egész falut. Ezenkívül nem jó nálunk az ivóvíz, tartály- kocsi hordja ide, de rossz időben csak egy helyen áll meg, s nem egyforma időpontban. És végül: ki kellene tisztítani a patakmedert, mert tele lett hordalékkal. Kékesi Istvánné tanácstag — Kielégítő válaszokat kapott? — Kijelöltek egy szemétégető helyet, s a tartálykocsi most már két helyen áll meg. Sajnos, betegség miatt nem voltam a legutóbbi tanácsülésen, de a tanácsi művelődési és oktatási bizottság két ülésén részt vettem, s ennek eredménye az, hogy a Gyünkre járó 40—50 iskolás gyerek most már nem fűtetlen helyen, hanem a tűzoltópihenőben várakozik naponta az autóbuszra. — Gyakran felkeresik a választói? — Itt, a lakásomon nem, de az utcán meg-megállítanak, és elbeszélgetünk. Ma a boltban egy sáros járdaszakaszra hívták fel a figyelmemet. — Hányán laknak Szakadáton? — Több mint 500-an, s 70 ház tartozik a tanácstagi körzetemhez. — Mennyire ismerik önt? — Jól. Én is ismerek mindenkit. Kétéves korom óta itt lakom. Diósberényben fél 12-kor „telt ház” van a vegyesboltban. — Most hozták a kenyeret •— rpondja magyarázóan egy középkorú férfi, de azt már nem tudja megmondani, hogy kire szavazott június 8-án. A diósberényi Erdős József: „Minder Simonra szavaztam.” ■ < Erdős József viszont — a tsz-központból jövet — habozás nélkül mondja: — Minder Simonra szavaztam. Asztalos, és rendes ember.’ — Beszélt már vele a falu dolgairól? — Nem volt még vele hivatalos ügyiben... Na, aviszohtlá. tásra... Utunkat tovább folytattuk, s a többi társközségben is számos választópolgárral beszélgettünk, tudakolva, hogy mennyire ismerik tanácstagjukat. Akár három kategóriába is sorolhatnánk a beszélgető-partnereket : 1. Tudják, hogy ki a tanácstagjuk, személyesen is ismerik; 2.. Tudják, hogy ki az illető, de nem keresték fel, nem szólították meg se az utucán, se a boltban, se máshol, mert nem volt vele elintézendő ügyük; 3. Fogalmuk sincs róla, hogy ki a tanácstag a lakókörzet tűkben. Ez utóbbi csoport — szerencsére — elenyésző a másik kettőhöz képest, amelyeken belül jó lenne javítani az arányt az első csoport javára. Mert akkor tudják a tanácstagok — főként a júniusban először megválasztottak — még jobban képviseli választóikat, ha közelebbről, személyesen ismernék egymást, örömeiket, gondjaikat egyaránt. De ez nem elsősorban a tanácstagokon múlik. V. Z.-Cz. S. A községi pártszervezetek soros feladatai A községi pártszervezetek a XII. kongresszus után elsőrendű feladatuknak tekintették, hogy a párttagság és a pártonkívüliek mind szélesebb köre megismerje a kongresszusi határozatok legfontosabb gondolatait. Ezt a célt jól szolgálják a pártoktatás különböző formái, a taggyűlések. Eredményesen használták fel az országgyűlés és tanácstagi választások jelölőgyűléseit is a párt politikájának népszerűsítésére. Ezek az akciók azonban — a községi pártszervezetek véleménye szerint is — csak az első lépések voltak. A határozatok megvalósításának szervezése, eredményes végrehajtása hosszan tartó, alapos, átgondolt munkát igényel. Csak helyeselhető az a gyakorlat és módszer, hogy a taggyűléseken, a küldöttgyűléseken és a községi pártértekezleteken elhangzott javaslatokra, észrevételekre pártfórumokon visszatértek, vagy egyéb más módon megválaszolták azokat. Az olyan javaslatokat pedig, amelyek végrehajtása hosszabb időt vesz igénybe, kiegészítésként a saját határozataiknál vették figyelembe. A községi pártszervezetek tevékenységében mindenekelőtt a gazdaság pártirányításának felfogásában jelentkeznek új elemek. Az utóbbi években ugyanis a községben növekedett az ipari üzemek, gyáregységek, telephelyek száma. De átalakult a mezőgazdasági üzemek területi, állami irányítása is. Jelentős változás következett be a községek társadalmi, politikai életében, megnövekedett a községi pártszervek és szervezetek önállósága és felelőssége. ÖSSZHANGBAN CÉLJAINKKAL Úgy gondoljuk, hogy a községi pártszervek és -szervezetek gazdasági irányító munkájának tartalmát az éves és középtávú tervezésben való aktív részvétel, a gazdaságpolitikai határozatok jó adaptálása, ismertetése, a végrehajtás szervezése, segítése és ellenőrzése kell, hogy képezze. Érjék el, hogy a termelőegységek pártszervezetei hatáskörüknek megfelelően aktívan és konstruktívan vegyenek részt a gazdasági tervek kialakításában és végrehajtásának szervezésében. A munkahelyi demokratizmus fórumrendszerének ésszerű, hatékony működtetésével, a dolgozók véleményére, javaslataira támaszkodva, segítsék a helyi tartalékok feltárását. A mezőgazdaság fejlődése szempontjából fontos kérdés, hogy a községi pártszervek és -szervezetek rendszeresen kísérjék figyelemmel és segítsék, hogy a mezőgazdasági egységek mindennapos tevékenységévé váljon a termelés korszerűsítése; a termőföld védelme, hasznosítása; a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és értékesítési feltételeinek biztosítása. A községek ellátásának javítása szempontjából lényeges kérdés, hogy a községekben működő gazdasági egységek jobban vegyenek részt a lakosság ellátásának és szolgáltatási feltételeinek javításában. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben segítsék a vezetés színvonalának, személyi feltételeinek javítását és azt, hogy a melléküzemági tevékenység a népgazdasági célok megvalósulását és a helyi közösségi érdekeket együttesen szolgálja. A REALITÁSOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Az ipari és a mezőgazdasági termelésben egyaránt szükséges, hogy az anyaggal, energiával és munkaerővel, a termelési eszközökkel való takarékosság, a mindennapos tevékenység szerves részévé váljon. A községi és a munkahelyi pártszervezetek támogassák a vezetőket abban, hogy megfelelő erkölcsi és anyagi ösztönzéssel helyes irányban fejlődjön a takarékossági szemlélet és gyakorlat. Ezzel összefüggésben törekedni kell arra is, hogy a jobb munlrbszervezéssel csökkenjenek a termelési költségek. A községi és munkahelyi pártszervezetek ösztönözzék a gazdasági vezetőket, a szakszervezetben és a szövetkezetek vezetésében dolgozó kommunistákat arra, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalomban egyre inkább a minőségi célkitűzések legyenek a meghatározók és az eredményesebb munkavégzés. A községek további fejlődését — a gazdaság fejlődése mellett — a községfejlesztési célok megvalósulása képezi. A hatodik ötéves tervben várhatóan szerényebbek lesznek a központi forrásokból a fejlesztési lehetőségek, mint az előző tervidőszakban. Ezért még inkább szükséges a községfejlesztési célok helyes, reális megválasztása. Ennek elengedhetetlen feltétele a nyílt település- fejlesztési politika, a lakosság tájékoztatása, véleményének, javaslatainak figyelembevétele. Községi pártszerveink és szervezeteink ez irányú munkájának alapját az képezze, hogy a községi KISZ-szervezetekkel, a Hazafias Népfront községi bizottságaival egyetemben aktívan vegyenek részt a tervezőmunkában. Reálisan vegyék számításba a községekben levő gazdálkodó egységek településfejlesztési hozzájárulásait, óvakodjanak a túlzott igénybevételtől. A közös tanácsú községek egészét érintő kérdésekben igényeljék és vegyék figyelembe a társközségek pártalapszervezeteinek, pártcsoportjainak és a lakosság véleményét. Politikai munkával érjék el az érdekek egyeztetését. A tervezőmunkán túl a községfejlesztési elképzelések megvalósítása, a környezeti kultúra fejlesztése érdekében szervezzék és irányítsák együtt a községi tanácsokkal, a KISZ-szervezetekkel, a Hazafias Népfrdnt helyi szerveivel a lakosság társadalmi munkáját. A lehetőségek ismeretében úgy véljük, hogy a társadalmi munka megfelelő szervezése és végzése az egyik legfontosabb erőforrás a községfejlesztési célok teljesítése, túlteljesítése érdekében. A községekben egyre növekszik az idős emberek, közöttük a párttagok száma. Ez indokolja, hogy a községi pártszervezetek megkülönböztetett módon foglalkozzanak helyzetükkel, gondjaik megoldásával. Jó gyakorlatnak tartjuk, hogy a községi pártszervezetek egy része arra ösztönzi a községi tanácsokat, a községekben működő gazdasági egységeket, hogy koordinálják anyagi eszközeiket a nyugdíjasok, az idős emberek helyzetének javítására, napközi otthonok létesítésére, egészségügyi ellátásuk fejlesztésére. * Úgy ítéljük meg, hogy a községi pártszervek és -szervezetek felkészültek a megnövekedett feladatokra, a kongresszusi határozatok eredményes végrehajtására. Hangsúlyozzuk azonban azt is, hogy mindez csak az irányító pártbizottságok jó munkájával érhető el. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy e pártszervek tevékenységében erősödjön a helyszíni segítő, ellenőrző munka, a feladatok pontos megjelölése, az eredmények folyamatos értékelése. CZANK JÁNOS, az MSZMP KB munkatársa
