Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

XXX. évfolyam, 303. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. december 29., hétfő. Mai számunkból A KÖZSÉGI PÁRTSZERVEZETEK SOROS FELADATAI (3. old. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A TELEVÍZIÓNÁL (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT MIT TUD ÖN A TANÁCSTAGJÁRÓL? (3. old.) A műszaki fejlesztés meggyorsításáért Szekér Gyula, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnökének nyilatkozata Hazánkban az országos műszaki fejlesztési bizottság a Minisztertanács véleményező, tanácsadó és bizonyos ese­tekben irányító szerveként a minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel együttműködve vesz részt a műszaki fejlesztéspolitika kialakításában, kutatási és fejlesztési ter­vek kidolgozásában, összehangolásában és végrehajtásában. Az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irány, elvei, és az azt követő államihatározatok nyomán az OMFB korábbi feladatai több vonatkozásban bővültek. Er­ről a tevékenységről Szekér Gyula, az OMFB elnöke tájé­koztatta Megyesi Gusztávot, az MTI munkatársát, olyan időszakban, amikor a műszaki fejlesztésre, és az azt meg­alapozó kutatásokra az elkövetkező évek gazdasági fel­adatainak megoldása érdekében a korábbiaknál sokkal nagyobb szerep vár. Varsó Kongresszusi előkészületek Merjünk szólni? Ünnepek alatt, szokásos és nem mindiig vidám év­végi magán-zárszámadása­im keretébei}, végiglapoz­tam azt a füzetet is, mely­be a megírandókat szok­tam feljegyezni. Az ember feje nem káptalan, az ilyes­fajta memóriamankó jó gyógyszer a feledékenység ellen. Meg persze arra is alkalmas, hogy némi szé­gyenkező önvizsgálatra késztessen. Hiszen tulaj­doniképpen elmulasztott fel­adatok sorsát böngészem végig, márpedig sokkal kel­lemesebb más mulasztásai­val foglalkozni, mint a ma­gunkéval. Itt van például kedves is­merősöm, a megyes zerte is­mert nyugdíjas iskolaigaz­gató esete. I. Bátyám, ami­óta nem az általa felvirá­goztatott tanintézet folyosó­it rója, ugyanezt teszi a vá­ros utcáival és árgus tekin­tetét itt sem kerülik el a rendetlenségek, rendelle­nességek. Van éppen elég. A múltkor épp a városköz­pontban rakodtak egy te­herautóról, meglehetősen sajátos módon. Valaki az autó platójáról földre do­bált különböző kartondobo­zokat, odalenn álló társa pedig lábbal -továbbította azokat egy harmadikhoz. Hol spiccel, hol sarokkal, de olykor belsővel is. I. bácsi rájuk szólt, a kapott válasz pontos közlését azonban most, bizonyos okokból, mellőzzük. Ezután felírta az autó rendszámát, majd a villanyrendőr jóvoltábó épp időben jutott át a túl­oldalra, mert a termetes, amatőr futballista félreért­hetetlen szándékkal elin­dult feléje. Ezt felfoghatnánk egyedi esetnek is, de mivel nem az, a volt iskolaigazgató, ä mö­götte rejlő tények, indíté­kok, gondolkodásmód, sőt lelkiállapot elemzéséhez ve­zette. Ha már vannak olya­nok, akiknek a rájuk bízott munkai tisztességes elvég­zése nem szívügyük, akkor ezek ezt a társadalmi tulaj­don hanyag kezelésében is kifejezésre juttatják. Bármi volt a kérdéses dobozokban, tartalmuknak a rugdosás alighá használt. Ez a meg­oldás hármuk közül senkit nem zavart- Lehet, hogy a megyeszékhely legforgal­masabb pontján járókelők közül sokakat, de ezek se jutottak túl a tények ma­gukban való regisztrálásán. Hogy mit csinált ezenköz­ben a szállítmányt átvenni hivatott bolt vezetője, az nyitott kérdés maradt. Helytelenítő megjegyzésre csak egy élete hetedik X- ébe eljutott nyugdíjas pe­dagógus merészkedett. Jó, hogy ép pőrrel meg­úszta. Marad a kérdés, hogy az ilyen és hasonló esetekben merjünk-e szólni? Most jó lenne habozás nélkül ki­mondani az igent, csak az a hiba, hogy a szólás mellé gyakran nem árt, ha némi jjudózó, vagy karatéző ta­lentum csatlakozik. Ennek ellenére I. igazgató úgy vélte, hogy szólni kell. Min­dig, mindenkinek. O. I. — A tudomány és a tech­nika gyorsuló fejlődése, ter­melőerővé válása a világ min­den ipari országában reflek­torfénybe helyezte a műsza­ki fejlesztést. Ez a folyamat nem új keletű. Jellemző, hogy a különféle kutatási és fejlesztési tevékenységek ösz- széfogására, a technológiai, és ezen keresztül a gazdasági fejlődés jövőjének felvázolá­sára nemcsak a tervgazdálko­dást folytató szocialista or­szágokban, de a tőkés álla­mokban is sorra alakultak az elmúlt kiét évtizedben az QMFB-hez hasonló feladato­kat ellátó intézmények, köz­pontok. A műszaki fejlesztés különösen fontos napjaink­ban, amikor a külgazdasági egyensúly megteremtése érdé. kében mérsékeljük a gazda­sági növekedés ütemét. Ala­csonyabb növekedési ütem mellett még határozottabban lép fel a szellemi erőforrások összpontosításának igénye. A mérsékelt gazdasági növeke­dés ugyanakkor kényszerít is (Néhány évvel ezelőtt kez­dődött a Tolna megyei fo­gyasztási szövetkezetekben a „tőke” egyfajta koncentráció­ja. Egyesítették a kis szövet­kezeteket, hogy nagyobb fej­lesztésit tudjanak elérni, ugyanakkor javítsák a lakos­ság ellátási színvonalát. Az 1980-as év is egyesülé­sekkel végződik. Megszűnik a hőgyészi áfész, s kétfelé oszlik. Mintegy hetven száza­lékban a tamásk 30 százalék­ban a szekszárdi áfészhez csatolják. Már év eleje óta folyik az élőkészület. Az érdekelt községek áfész-tagsága körében kis- gyűlésfeket tartottak, a szek­szárdi és a tamási szövetke­zeti vezetők felkeresték a he­lyi tanácsokat, a pártvezető­ségeket és elmondták tervei­két. A tagság megértette az egyesülés fontosságát, s' így vélekedtek a községék veze­tői is. Azt kérték, hogy az el­látás színvonala egyetlen községben se csökkenjen, a műszaki fejlesztés gyorsítá­sára, mert kisebb társadalmi ráfordítással kell műstzatoilag, gazdaságilag értékesebb ter­méket előállítani. Ez az igény kizárólag a korszerűbb, ter­melékenyebb technológiával elégíthető ki. Már ebből is kö­vetkezik, hogy több figyelmet, szellemi energiát lehet és kell is a műszaki kutatásra, fejlesz­tésre fordítani. Nemcsak Ja­pán, az NSZK, Svájc példája, de az iparilag közepesen fej­lett országok egész sorának gyakorlata is ezt igazolja. — Igen fönte», hogy a ku­tató-fejlesztő tevékenységben megfelelő súlypontokat ké­pezzünk, ésszerű szelekciót hajtsunk végre a fejlesztési feladatok között. Ebben a tár. sadalmLgazdasági helyzetben az OMFB szerepe, felelőssége is szükségszerűen megnő. An­nál is inkább, mert az OMFB bizonyos mértékig befolyásol­ni tudja a vállalatok, kutató- fejlesztő intézmények tevé­kenységét, a központi forrá­sokból rendelkezésére álló Ez nem is következik be, hiszen mindkét „fogadó” áfész olyan kész tervekkel rukkolt elő, amelyek szerint az ellátás színvonalát emelni tudják. A szekszárdi áfész elsősorban Zomba községben akar majd fejleszteni, Felső- nána községben pedig máris kész — a mezőgazdasági szö­vetkezet támogatásával — egy ifjúsági ház és klub, amelyet a két szövetkezet közösen „üzemeltet”. Tamásiból is hasonló jó tervekről értesül­tünk. A gazdasági egységek­kel együttműködve koncent­rálják a községekben az erőt, és korszerűbb boltokat ala­kítanak ki. Ugyanakkor mindegyik „fogadó” szövetke­zet növelni szándékozik a háztáji gazdaságoknak nyúj­tandó támogatást. Az egyesülés után a szek­szárdi szövetkezet tagsága 5100 főről 6034-re növekszik.- Pj ­pénzügyi alap segítségével. Az OMFB idén csaknem 1,8 mil­liárd forinttal járult hozzá a vállalatoknál, intézeteknél fo­lyó kultató-fejlesztő tevékeny­séghez. Jelentős segítséget nyújtottunk például a gyógy­szeriparnak az új készítmé­nyek gyakorlati megvalósítá­sához nélkülözíhetetlen pre. klindkai és kldnikofarmakoló- giai hálózat kialakításához, il­letve fejlesztéséhez. E hálózat korszerűsége a gyógyszeripar számára nemcsak’ a hazai egészségügyi ellátás, de az exportképesség szempontjából is nélkül özíhetetlen., Jelentős anyagi támogatást kapott a számítástechnika, a híradás­technika, a gépipari alkat­részgyártás és a fehérjegaz­dálkodás egy-egy területe is. Az ilyen jellegű pénzügyi tá­mogatásra azért van szükség, hogy egy-egy népgazdasági- lag, vagy tudományos, műsza­ki, stratégiai szempontból fontos fejlesztésre akkor is sor kerülhessen, ha az érde­kéit vállalatoknak, vagy ku. tartóintézetéknék nincs elég pénzük a távlatilag fontos feladatok végrehajtásához­— Az OMiFB az országos licencpolitika koordinálója. Az a véleményem, hogy a kül­földről ésszerű feltételek mel­lett megvásárolható ismerete­ket ne magunk fedezzük fel újra, hanem vegyük át. En­nek az elvnek a következetés végrehajtása mindenképpen segíti a hazai kutatófejlesztő kapaciáts hatékonyabb hasz­nosítását. Az OMFB rendel­kezésére álló pénzügyi ala. Tolna megyében két halá­szati termelőszövetkezet van, a paksi és a tolnai. Halasta­vaik területe 113 hektár. Hu­szonkét mezőgazdasági ter­melőszövetkezet foglalkozik még halgazdálkodással, illet­Folytatódnak a Lengyel Egyesült Munkáspárt rendkí­vüli kongresszusának elő­készületei. Dolgozik már a kongresszusi előkészítő bi­zottság és annak több mun­kacsoportja. A párt alapszer­vezeteiben a LEMP KB hete­dik plénumán hozott határo­zatnak megfelelően gyűlése­ken vitatják meg a legfon­tosabb politikai, társadalmi és gazdasági feladatokat, konkretizálják a LEMP ki­lencedik kongresszusának do­kumentumtervezeteivel kap­csolatos ajánlásokat. A párttagok tevékenyen és sokoldalúan vesznek részt annak a pártprogramnak a kidolgozásában, melynek cél­ja az ország kivezetése a je­lenlegi válságos helyzetből. Sok vajdaságban helyi kong­resszusi előkészítő bizottsá­gokban vitatják meg a ki­dolgozott értékeléseket és ja­vaslatokat. A gdanski vajda- daságban például 250 tagból és 13 problémacsoportból áll az a bizottság, amely a ter­melő vállalatok pártszerve­zeteivel való konzultáció után alakult meg. E csoportokban különösképpen a 9. kongresz­Nemzetközi eszperantó­találkozó kezdődött vasárnap a fővárosban a Magyar Esz­perantó Szövetség Budapesti Bizottságának rendezésében. A nemzetközi nyelv barátai­nak találkozójára 14 ország­ból több mint 220 vendég ér­kezett. Az idén 10. alkalom­mal sorra kerülő esemény- sorozat résztvevőit a Láng Művelődési Központban ren­dezett megnyitó ünnepségen Pethes Imre, a Béke-világ- tanács tagja, az eszperantis- ták nemzetközi békemozgal­mának elnöke üdvözölte. ve haitermeléssel 519 hektá­ron. Három állami gazdaság halastó-területe 641 hektár. Ugyanakkor 5813 hektár ter­mészetes vízien is dolgoznak még a halászok. 1980-ban mintegy 260 vagon halat ter­szus jellegére és feladataira, a párt szervezeti szabályza­tának változtatásaira, a párt vezető szereplőnek érvényesí­tésére, az önirányító szerve­zetekkel való együttműködés­re, a káder- és szociális poli­tikára, valamint a gazdaság működésére vonatkozó aján­lásokat vitatják meg. A kongresszusi előkészítő bizottság rendszeresen tájé­koztatja a pártszervezeteket munkájának eredményeiről. A cél az, hogy a LEMP min­den tagja lehetőséget kapjon javaslatainak előterjesztésére. Több helyen információs központokat állítottak föl, melyek feladata a tagság gyors tájékoztatása a viták­ban felmerült kérdésekben. Megvitatják a múlt hibáit és torzulásait, építő javaslatokat terjesztenek be a jövőre vo­natkozóan. A javaslatok egy része a pxárt szervezeti sza­bályzatát érinti és olyan mechanizmusok létrehozását veti föl, amelyek a teljes p>ár- ton belüli demokrácia és az építő bírálat feltételeinek biz­tosítása útján megakadályoz­nák a hibák megismétlődését. A január 2-ig tartó prog­ramban egyebek között üzem- látogatás és eszperantó kultu­rális est szerepel, s a részt­vevők ismerkednek a magyar népművészet értékeivel is. Hétfőn este ősbemutatón te­kinthetik meg Bemard Gol­den eszperantó nyelven al­kotó szerző kamaradarabját, amelyet a Temesvári Szín­ház művészei adnak elő. Ér­dekesség az is, hogy a talál­kozóval egy időben Budapes­ten rendezik meg első ízben az eszperantó nyelvű nem­zetközi matematikai konfe­renciát. meltek, illetve értékesítettek. Ehhez jön még a horgászok által kifogott húsz vagon. A kifogott és értékesített halak hetven százaléka piority, 25 százaléka növényevő hal. Jö. vőre a célkitűzés: meghalad­ni a 300 vagont­(Folytatás a 2. oldalon.) Fogyasztási szövetkezetek egyesülése Nem csökken az ellátás színvonala- ígérik a* ój gazdák Megyei halmérleg Nemzetközi eszperantó­találkozó Budapesten Felvételünk a Paksi Halászati Szövetkezet egyik őszi lehalászásán készült

Next

/
Thumbnails
Contents