Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

1980. december 25. ^EPÜJSÄG 9 A cimljanszki víztároló partján, Volgodonszk városban befe­jezéséhez közeledik az Atommas üzem építése, ahöl termikus reaktorokat fognak sorozatban gyártani atomerőművek számára. Az Atommasban, ahol a műhelyek összterülete 350 hektár, felhagytak a szokványos termelési részlegekkel és egy sorban helyezték el a berendezést. Ennek révén a nagyméretű mun­kadarabokat és részegységeket nem kell részlegről részlegre szállítani. Csupán egyetlen irányban fognak haladni, hogy az­tán háromnegyed kilométer hosszúságú út megtétele után (ek­kora az üzem főcsarnokának hossza) reaktor legyen belőlük. Az üzemből a kész atomreaktorokat 1000 tonna teher-emelőképes- ségű, különleges lánctalpas alvázakon fogják elszállítani. Jelenleg teljes erővel folyik az első, egymillió kilowatt telje­sítményű reaktor gyártása. Ez az energetikai gép körülbelül 5 méter átmérőjű, 14 méter magas acéllombik. Falvastagsága el­éri a 40 centimétert. A súlya összeszerelve több száz tonna. Ám ez nem jelenti a határt. Az Atommas berendezése lehetővé fog­ja tenni ennél még nagyobb darabok megmunkálását. A ka­russzelesztergák és más szerszámgépek asztalait 9 méter át­mérőjű és 500 tonna súlyú félkészgyártmányok megmunkálására méretezték. Előirányozták 1200 tonna teher-emelőképességű híddaru felállítását. Ezt a darut a különösen nagy méretű ener­getikai gépek gyártásánál használják majd fel. Az ilyen mére­tű 1,6 millió kilowatt teljesítményű gyorsreaktor gyártására már megkezdődtek az előkészületek. Ma még nem léteznek olyan szárazföldi szállítási eszközök, amelyek lehetővé tennék az atomerőművek számára készült soktonnás reaktorok kész, összeszerelt állapotban való elszállí­tását nagy távolságokra. Ezért az Atommas megépítésének szín­helyéül Volgodonszkot szemelték ki, amelyet hajózható csator­nák és folyók rendszere köt össze a Fekete- és a Balti-tenger­rel, valamint az Északi Jeges-tengerrel. ­Az üzemből a kész reaktort önjáró lánctalpas alvázon juttat­ják el a kikötőbe. Ugyanezen az alvázon indul el útjára egy speciális hajó fedélzetén. A rendeltetési helyen a tréler ismét „partra száll", hogy rakományát eljuttassa közvetlenül az atom­erőmű reaktortermébe, szükség esetén akár 300 kilométer tá­volságra is. A szállításnak ez a módja lehetővé teszi a modern reaktorok készítésére alkalmas termelő kapacitás szintjének nö­velését, tehát az erőmű szerelésének színhelyén a munkák ide­jének lerövidítését és minőségének megjavítását. Az első szovjet atomgépipari üzem egyre növeli erejét. Tel­jes üzembe helyezésére 1980 végén kerül sor. A jövendő reaktortest a megmunkálás számos stádiumán megy keresztül. Az egyik fő művelet, a belső felület meg­tisztítása nagyon bonyolult és munkaigényes. Csehszlovákia A trolibusz reneszánsza iA trolibuszok a városi és különösen az üdülőhelyi köz­lekedésbe 'jóval alkalmasab­bak, minit más tömegközleke­dési eszközök. Tisztán műkö­dő, zaj tálán járművek. Újra elterjesztésüket azo-niban nemcsak a környezetvédelem indokolja, hanem gazdaságos- sági tényezők ds: a felsőveze­tékek elkészítése ugyan költ­séges, de aiz üzemeltetés már egészen olcsó. A trolik szer­kezete egyszerű, így a javí­tásuk stem bonyolult művelet. Az üzemeltetés kifizetődő ab­ból a szempontból is, hogy egy autóbusz élettartama 6 évre tehető, egy trolibuszé vi­szont 11—15 évre. Ciséhszllovákiábian a hatva­nas években elterjedt az a hiedelem, hogy a gyorsan nö­vekvő városi közlekedés so­kasodó gond jait csak az autó­buszjáratok kiépítése oldhat­ja meg. Akkoriban nem volt még üzemanyag-probléma sem. Ezért Prágában, Bszak- és Dél-Csehország több váro­sában be is szüntették a tro­libusz-közlekedést és helyük­re autóbuszokat állítottak. Je­lenleg az országnak mindösz- sze 12 városában közlekedik trolibusz. A trolibuszgyártás újra fel­vételére a világhírű SKODA - PLZEN gépgyár vállalkozott. Specializált üzemcsarnokai­ban e járművek új prototí­pusai készülnek. A tirisztor. szabályozású, korszerű jár­művek kevés energiát fo­gyasztanak, rövid ideig felső­vezetékek nélkül, saját akku­mulátorok segítségével is fut­hatnak. A csehszlovák gyártmányú trolibuszoknak jó a hírük a világban: jelenleg a Szovjet­unió 30 városában közleked­nek. Nemrég szállította a Sko­da Művek a Szovjetunióba az ötezredik kocsit. Vevőik kö­zött ezenkívül sok más or­szág is szerepel, többek kö­zött Afganisztán, Bulgária, India, Kína, Lengyelország, az NDK, Norvégia. Űrhajósok fényképezőgépe Az Interkozmosz program keretén belül lehetőség nyí­lik a szocialista országok szá­mára, hogy részt vállaljanak különféle űrkutatási progra­mok végrehajtásában. Ilyen programok például a földi erőforrások felmérése a vi­lágűrből, a csillagászati ku­tatások, űrkohászati és űr­biológiai kísérletek, stb. A hordozórakétákkal, űr­hajókkal nem rendelkező szocialista országoknak je­lentős a Szovjetunió segítsége e téren. A szocialista orszá­gok tudósai részt Vesznek a közös űrkutatási programok kidolgozásában, valamint a mesterséges holdakra és űr­hajókra telepített különféle műszerek tervezésében és gyártásában. Az NiDK űrhajósa, Sig­mund Jahn szovjet kollégá­jával, Bikovszkival végzett közös űrrepülést 1978 nya­rán, amikor a Szojuz—®1 űr­hajóval dokkoltak rá a Szo­juz—29—Szaljut—6 űrkomp_ Iexumra. A közös űrrepülés során a képünkön látható Praktica BE 2. típusú elekt­ronikus fényképezőgépet használták. A gépet a PEN­TAGON DRESDEN gyárban állították elő. A speciális ka­mera kikísérletezésében az optikus szakemberek mellett az NDK Tudományos Akadé­miájához tartozó Központi Geofizikai Intézet munkatár­sai is jelentős részt vállaltak. Koreai NDK Szövetkezeti gazdálkodás, tudományos alapon A Csamdzain Termelőszö­vetkezeti Gazdaság egyike a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság azon mezőgazda- sági nagyüzemeinek, amelyek korszerű módszerek alkalma­zásával, a tudomány segítsé­gül hívásával évről évre jobb eredményeket érnek el. A gazdaság agrártudomá_ nyi propagandacsarnokában a mezőgazdasági know-how minden anyaga, eszköze, gépi berendezése rendelkezésre áll. Az itt tartott előadások hozzáférhetőek mindenki szá­mára. Minden egyes üzem­egység rendelkezik hasonló csarnokkal: az elméleti-gya­korlati képzés színterével. Így a tagok nagy része elsa­játítja a traktorok és más gé­pek — például' a rizsvetők — vezetése mellett egyben a karbantartás, a javítás tenni­valóit ,is. Ebben az évben különböző táblákon végezték el a talaj- vizsgálatot, hogy a talajerő- visszapótlást az adottságok­nak a legmegfelelőbben, a leggazdaságosabban alkal­mazhassák. A tudományos vizsgálatok eredményeiről nemcsak előad,ások hangza­nak el, de ezt követően vi­tákra is sor kerül', Ezen az alapon minden re­mény megvan arra, hogy a Koreai Munkapárt VT. kong­resszusa tiszteletére tett vál­lalási eredményeként — el­éri a kitűzött célt: a 9 és fél millió tonnás gabonaterme­lési csúcseredményt. Szokat! prémállattenyésztők Ebben a gyárban tenyésztik az „aranyat”. Különleges te­lepeiken, sűrű hálóval elkerí­tett ketrecekben. Az .Arany­bánya” Ukrajna Ivovi terü­letén', a Szokial'i Prémállat- tenyésztő Gazdaságban talál­ható. A> ketrecekben, különféle prémállatokat tártának:-ezüs­töskék, sötétbarna, / zefírkék, bézsszínű nyérceket, ezüstró­káikat. Nemrég a gazdaságban új „honfoglalók” jelentek meg: a itűzvürös kamcsatikad rókák. Kitűnően aklkllimiátiizálódtak és a gazdlaságbán hozzáláttak a' tenyésztésükhöz. A szlolkali szőnrüék állandóan nagy ke­resletinek örvendenek az évenként megrendezésre ke­rülő / szőnmeau'kciókon. Nem hiába nevezik „puha arany, niafc”, hiszen' a premállat- tenyésztő gazdaság évi tiszta jövedelme — másfélmillió ru­bel. Minden évben 60 ezer irháit adnak el az államnak. A Szokali Prémállattenyész tő Gazdaság Gének, gépek és anyagok - közös tulajdonban Szélesedik a KGST-orszá- go'k együttműködése a me- zőglazdaság területén. Az át­fogó programok nyomán a termelés megalapozásától kezdve, egészen a késztermék betakarításáig a tudományos és a gyakorlati élet számos területén lemérhető a korsze­rű új megoldások közös hasz­na. A KGST-országdk mezőgaz. diaságániaik fejlesztésében nagy szerepet játszik a kölcsönös, sokoldalú 'glazd!asiági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés. Ennek keretei között jelentőls munkát végeznek a KGST-országok tudósad, szak­emberei, az új, magasabb ho­zamú fajták, a gazdaságilag értékesebb növények és álla­tok nemesítésén, Valamint a vetőmagtermelés szervezése és a nemzetközi fajta- és hibrid- vizsgálat területén. TÍZMILLIÓ HEKTÁRON A fontos gazdasági növé­nyek 1961-ben, megszervezett nemzetközi fajtavizsgálata a magas termelékenységi fajták és hibridek gyors meghonosí­tását hathatósan elősegítette. A fajta- és hibridvizsgálatok száma évről évre növekszik. Amíg az első tíz év alatt, I960'—70. között 535 fajtát és hibridet vizsgálták meg, ad­dig az utóbbi öt évben a gaz­dasági növények több mint 1200 fajtája és hibridje vett részt a nemzetközi vizsgála­ton. 'Ezekkel/ a gazdasági ér­téket határozzák meg. A vizs­gálatok alapján a KGST-tag. országokban 1979-íig több mint 320 közösen kitenyésztett faj­tát. és hibridet vettek termesz­tésibe. Az elmúlt évben a KGST-tagországokban ezek kb. 10 millió hektárt foglaltak el. ELŐTÉRBEN A GENETIKA A korszerű nemesítés az alapvető genetikái elméleti kutatásokra támaszkodik. Mindenekelőtt ezen a terüle­tien alákult ki széles nemzet­közi együttműködés, kiindulva abból, hogy a tudományág szerteágazó területéin teljesen önálló munkával nehezebb lenne boldogulni. A kibonta­kozó együttes munka keretében a kiinduló nemesítés! munkák és az elsőrangú reprodukciók 'magyalnak évenkénti cseréjét megoldották. ,' A jól megalapozott nemesi­től munka látványos sikerei nagyrészt a szakosításon múl. nak. Az 1973-ban megkötött megállapodás alapján 34 nö­vényi kultúrában szakosítot­ták a száktermelést és a szál­lításit. Ezekből azért is csak­nem teljesen kielégítik a nem szakosodé országok szükség­letét is, mert a szállítmányok mennyisége gyors ütemben növekszik. Például az évi átla­gos szállítás fokozódása 1971— 1975. között, az 1966—11970. éviihez képest: gabonanövé­nyekből 50 százalékos, kukori­cából 2,3-'szeres, szójából 16- szoros, cukorrépából 6,2-Sze- res, vöröslóiheréből 2,8-szeras, gyümölcs- és bogyótermők ’Csemetéiből pedig 10-szeres. Miután az állattenyésztés takarmány, fehérje-Szükség - létének biztosítása nemkülön­ben fontos a KGST-onszágok. ban, a Komplex Program ha­tározatának megfelelően, idő­közben jóváhagyták'a takar­mányfehérje-termelés foko­zására vonatkozó együttmű­ködési megálliBpadiást. Ennek első sikerei már lemérhetők az állatok tartásának mindenna­pos gyalkor,Hatéban. ÖNTÖZÉS ÉS MŰTRÁGYÁZÁS A KGST Jtagö rszá goikban ennek nyomán megnőtt az agrokémiai szolgálat és az ag­rokémiai központhálózat sze­repe a belterjesség, a kon- cenltlráció és a szakosodás fo­kozásában. A műtrágyázási technológia egyes részletkér­déseiben is előbbire jutottak, így például megalapozták a vegyi anyagok talajba jutta­tásának legjobb technológiá­ját és kidéig ózták az öntözé­ses gazdálkodás műtrágyázási programjait,. 1962. óta folynak nemzet­közi kutatások a növényvéde­lem vegyi és biológiai eszkö­zeinek létrehozására. Eddig több mint 300 készítmény vizsgálatát végezték el együt­tesen, ezek közül a KGST- tagországokban 93 készít­ményt be is vezetitek. Az utób­bi években jelentős figyelmet szenteltek a növényvédelem biológiai módszereire. Gya­korlati felhasználásra alkal­mas biológiái készítményeket tártak fel és meghatározták az ors'zágok szükségletét. Szélesedik és mélyül a KGST-tagországok együttmű­ködése az állattenyésztés te- rülétén, mindenekelőtt a te­nyészállat- és baromfiállo­mány növelésével, a hozamok fokozásával, a fajtlajelleg ja­vításával és a takanmánybá- zis korszerűsítésiével összefüg­gésben,. A különböző egyez­mények alapján 11 hústerme­lő szarvasmarhafajita, 20 hib- ridsertéSsBajfa, 13 finomgyap- jas és (fiéllfihomgyapjas juh- fajtia és négy kecskefajta gén­állományának szakosítását és kölcsönös szállítását irányoz­ták elő. KÖZÖS KÍSÉRLETI ÁLLOMÁS Az állattenyésztők lehető­ségeit mindenekelőtt a ba­romfitartásban nagymérték­ben fokozza az a nemzetközi állomás, amely a KGST együttműködésével jött létre. Ez a kísérleti telep Csehszlo­vákiában, a baromfitenyésztés korszerűsítését szolgálja, min­denekelőtt a nemzetközi faj- taösszehaSontítás kibontakoz­tatásával. Aktív együttműködés jött létre az állatorvoslás terüle­tén. Az erről szóló 20 évvel ezelőtt aláírt egyezmény ér­telmében időköziben elfogad­ták az állatok exportjának, importjániak és tiranaitjárnak ma dB érvényes hatósági állat­orvosi szabályait. Kidolgozták a technikai eljárásokat, az ál­latok legveszélyesebb beteg, ségei elleni harchoz. Egyez­ményt írtak alá az állatorvo­si készítmények gyártásának sokoldalú nemzetközi szakosí­tására;, és a kooperációra. Évienként kerül sor a külön­féle új állatorvost készítmé­nyek nemzetközi összehasonlí­tó vizsgálatára. Már 100-nál több készítményt ellenőriz­tek, ezek közül 80-at javasol­tak az állatorvosi gyakorlat­ban való bevezetésre. A Mezőgazdasági Állandó Bizottság kenetében kerül sor a mezőgazdasági gépék nem­zetközi próbáira. Ezek a vizs­gálatok igen kiterjedtek. Ed­dig 300 gépet, gépegységet és komplett berendezést próbál­tak ki. Ezután nyílt lehetőség a különböző országok szak­embereinek ahhoz, hogy a he. ly,i feltéttelek ismeretében ki­választhassák a legremény. teljesebb berendezéseiket. A nemzetközi szabványok cseréje is gyakorlattá vált. Az egybevethető vizsgálati ered­mények elérésére öt év alatt 28 szabv án ya jani ást fogadjak el, egyebek között a növény- termesztés szántóföldi ellenőr­zésiénél. Mindent egybevetve, az együttműködés nyomán a KGST-országók többségében máris gépesítve vannak olyan fontos termelési folyamatok, mint a tála jmegmunkálás, a trágyázás, a gazdasági növé­nyek kártevői elleni küzde­lem. Nagy sikerek vannak a betakarítás gépesítésiénél, el­sősorban a gabonafélék és a takarmánynövények aratásé­nál, felszedéséinél.

Next

/
Thumbnails
Contents