Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
1980. december 21. rtÉPÜJSÁG 9 Minden harmadik villanyégő... A második atomerőmű Négymilliárd utas Hegyek között, Tölgyek között kanyarog a vonat... d ízel- üzemia nyag hasznosítáAlkárcsak nálunk Bulgáriában is a Duna partján, épül az első atomerőmű. A város neve: Kozüoduj, a bolgárok számára H riszt o Botev nevével kapcsolódik össze: a legendás hős, csapatával itt harcolt hazája felszabadításáért. A szovjet segítséggel épülő Kozloduj-atomerőmű első blokkja már több mint hat éve működik. Létrehozásában a többi szocialista ország is részt vesz. Építőinek több mint hetven százaléka fiatal — joggal nevezik hát „ifjúsági objek'tum”-naik. 1760 MEGAWATT Az atomerőmű létrejöttéről Georgi Dicsev mérnök, főigazgató így számol be. — 1969. október 14-én történt itt az első kapavágás, ötvenhárom hónap múlva áramot adott az erőmű első egysége. Jelenleg két energetikai blokk (és ennék megfelelően két reaktor) működik, össze, sen 880 megawatt kapacitással. Még az idén üzembe helyezzük a harmadik, majd jövőre a negyedik blokkot. Ezzel az első bolgár atomerőmű össakapaöitása éléri az 1780 megawattot. Az itt termelt energia Bulgária teljes villamosetnsirgí a-G zük segle t ének harminc százalékát elégíti ki. És máris megtettük a lépést a következő atomerőmű építéséhez, az idén júliusban megkezdtük a második — immár ezer megawattos reaktorrá) rendelkező — erőmű Ruszétől néhány kilométernyire érdekes gazdaság található. A mintegy száz hektár terjedelmű területen — különös társításként — fácántenyészet és vadászkutya- fair.m kapott helyet természetesen egymástól megfelelően elválasztva. A kutyafarmon hétCajta vadászebet nevelnek: terrierek, foxterrierek, szetterek és más .fajták tenyésztésével foglalkoznak. Mind kiváló, törzskönyvezett egyedek, amelyek nagyszerű öröklött tulajdonalapozását — mondja a főigazgató. Az eddigi eredményekre jellemző: tavaly a két ener- giaibloklk kapacitását sikerült százszázalékosan1 kihasználni. Ez akt jelenti, hogy az első atomerőmű termelése meghaladta a 6 milliárd kWih-át. KGST-TANKÖZPONT Az atomerőmű 'reaktorainak és valamennyi berendezésének tökéletes védettsége alapvetően kizárja a radioaktív sugárzás veszélyét. A ventiüáoiós rendszernek köszönhetően az erőmű kéményein keresztüli tiszta levegő távozik. Mind az erőmű belsejében, mind széles környezetében állandóan mérik a sugárzás erősségét. Az atom. erőmű dolgozói egészségének biztonságát szolgálja a technológiai folyamatok teljes automlatiizáiása. A Kozloduj erőmű szákemberei szoros kapcsolatot tartanaik fenn a rokonjellegű erőművek és tudományos központok szákembereivel a Szovjetunióban csakúgy, mint az NDK-lbam, Lengyeflország- ban, CsehSElovákiiában, Magyarországon, sőt némely tőkés országban is. Tanulmányozzák egymás tapasztalatait, kicserélik információikat, s egyes megoldásokat gyakran közösen dolgoznak ki. Kozlo- dujban épül egyébként az a tanulóközpont, amelynek .a KGST atomerőmű-,szakembereinek továbbképzése lesz a feladata. — i — ságaiit itt a rendszeres edzés, gyakorlás még gyarapítja. A központitűtéses toutyaháza- kon; szalbladtlári „tarfózkodó- helyek”-en kívül számos egyíéb kiszolgáló épület is tartozik a Sárimhoz, többek között állatgyógyászati rendélő, tágas gyakorlóterem, sitt). A farmot öt évvel ezelőtt létesítettték a Bolgár Vadász- és Horgász Szövetség kezdeményezésére. Évente mintegy 800 tiszta fajú vadás,zlku tya- kölyok születik, amelyeknek nagy a keletjük. Akárcsak nálunk, az NDK- ban is a népgazdaság egyik nagy problémája, hogy a szállítás lépést tartson az egyre növekvő követelményekkel. Az ipar és a mezőgazdaság növekvő árumennyiségének szállításához járul még, hogy az ország szinte központi helyet foglal el Európában: következésképpen óriási átmenő forgalmat kell lebonyolítania mind észak—.déli, mind kelet—nyugati irányban. Ehhez járul még a személyforgalom: 1979-ben például több mlint négymilliárd személyt szállítottak az NDK közlekedési eszközei. 1979-ben az ország 1100 millió tonnás áruforgalmának mintegy harmadrészét vasúton, a nagyobbik felét közúton bonyolították le. Egyre inkább terjed azonban a felismerés, hogy — különösen a nagy tömegű áruk esetében — a vasút az előnyösebb. Ebben a felismerésben kétségtelenül szerepe van a növekvő energiagondoknak. Megsi aranya a vasúti szállítás esetében lényegesen magasabb, mint a közúti járműveknél. A vasútvonalak hossza 14 200 km, ebből 7600 km a fővonal. A nagy forgalom elengedhetetlenné teszi, hogy a fő közlekedési hálózat kétvágányú legyen. Eddig a hálózat felét építették át kettős vágányüma. Az NSZEP IX. kongresszusán további 800 kilométer két-, illetve több- vágányos szakasz lefektetését határozták el. Az építők most azon munkálkodnak, hogy az új szakaszt az előírt határidőig, ez év végéig átadják. Emellett rendszeresen felújítják a régi sínpályákat, mert a vágányok csak így felelhetnek meg az előírásnak, hogy az NDK fővonalain a gyorsvonatók óránként 120 kilométeres sebességgel haladjanak. Az energiával való takarékosság parancsoló erővel írja elő a vasút villamosítását. Nem feledhetjük el, hogy míg a dízelmozdonyok üzemanyagát importált és egyre dráguló kőolajból kell előállítani, addig a villanyimozdonyok működtetéséhez szükséges áramot az NDK-ban bőségesen található barnaszénnel fejlesztik. Eddig 1700 km a felsővezetékes útszakaszok hossza. A cél: a villamosított vonalak hosszának két-há- romszorosára növelése. Jelenleg a Bitterfeld—Berlin és a magyar turisták által jól ismert Drezda—‘Berlin útszakasz villamosításán dolgoznak.1 GÁTI ISTVÁN állapították ugyanis, hogy a Vadászkutya-farm Jurta és összkomfort Bogdo-gegen legendája Felkelt végre a Nap, szemet égető vörös fénnyel kergetve el a sötétséget. A hirtelen ragyogás ellen még a kék sötétítőredőny sem véd. Hunyorognak, pislákolnak a fáradtságtól elcsigázott utasok, hirtelen senki nem tudja hány órája dolgoznak egy- végtében a repülőgép motorjai. Kopár, barna hegyek fölött bukik át a TU—154-es, még néhány pillanat és két- három szökkenés után megáll a betonon. Ulánbátor. Egy másik földrész, számunkra alig felfoghatóan távoli, világvégi város. Mint- a Föld bármely más pontján, itt is kíváncsi szemek tapadnak a messziről jött utasra. Rokonok, hozzátartozók integetnek a lépcsőn felbukka- nóknak. Színes népviseletbe öltözött idős asszony lóhátról szemléli az eseményeket. A bozontos, apró állata csak azoknak tűnik fel, akik először teszik mongol földre a lábukat. A ló ugyanis legalább annyira hozzátartozik itt az utca képéhez, mint odahaza a gépkocsi. A múlt és a jelen ötvöződik lépten-nyomon ennek, a hazánkénál tizenhatszor nagyobb, ám alig másfél milliós országnak az életében. Eltép- hetetlen szálak fűzik a városi összkomfortos lakásokban élőket az ősök hagyományaihoz. Mindez érthetőbbé válik az ülánbátori vallási múzeumban Bogdo-gegen, a buddhista egyházfő szobrának láttán. TÍZ 'FÉRFIBÓL (■— ÖT SZERZETES Nem árt persze kissé felfrissíteni történelmi ismereteinket. Bogdo-gegenről tudni illik: 1911-ben segítségért fordult az orosz cárhoz, hogy a belvillongások nyomán meggyengült Kínával szemben biztosítsa Mongólia függetlenségét. A végnapjait élő Fandzsu-uralom hamarosan véget ért Mongólia földjén, s a függetlenné vált országban világi uralommal ruházták fel a Bogdo-gegent. Ez azonban gyakorlatilag mit sem változtatott az államon, amely önmaga megsemmisítése felé tartott. Tudni kell ugyanis az akkori Mongóliáról, hogy területén több mint hétszáz lámakolostor működött. Minden család köteles volt egy fiúgyermekét papnak adni, ami viszont oda vezetett, hogy az egyébként is alacsony népességű országban minden tíz férfiből öt szerzetes volt, s nem léphetett házasságra. Mongóliát a nemzeti pusztulás fenyegette. AZ UTOLSÓ „ÉLŐ BUDDHA” TITKA A történelem azonban tovább lapozott. Oroszországban győzött a forradalom. Hatására Mongóliában megszületett a népi forradalmi erő, s a szovjet Vörös Hadsereggel együtt kiűzte az időközben betolakodó kínai csapatokat. Bár a népi kormány átvette a hatalmat, az erőviszonyok alapján és a mélyen gyökerező vallási hagyományokra való tekintettel meghagyták Bogdo-gegent névleges uralkodónak. Az utolsó „élő Buddha” volt ő, aki 1924-ben meghalt. A mongol főpapság az utód felszentelésére készült. A buddhista világkép szerint Tibetben kellett keresni az utódot, olyan gyerekek között, akik megfelelő napon születtek. Végül mégsem költözött új „élő Buddha” a díszes sárkányoktól őrzött palotába. Alighanem a főpapság soraiban dúló viszálykodás közepette született meg az az érv, hogy a buddhista vallási dogmák szerint csak nyolcszor költözhet új emberi porhüvelybe a lélek. Kilencedik alkalommal már fűben, fában, vagy állatban talál szállást. Az elhunyt Bogdo-gegen éppen a nyolcadik volt, ezért fölösleges Tibetben újat keresni. Mindebből mi volt igaz, mi nem, ezt kár ma már kutatni. Kanyarodjunk vissza inkább a múltból a jelenbe, sőt a jövőbe: a fővárosban ugyanis mindez egymás mellett él. Lakói szerint ez a város a mai, de még inkább a holnapi Mongólia tükre. Buddha már inkább csak a múzeumban, a fővárosban viszont egy újjászülető nép él. (s. a.) HM Szovjetunió A lakosság jövedelme Ma a Szovjetunióban a lakosság közel két és félszer több ipari terméket és élelmiszerit vásárok mint 1965- ben. A lakossági vásárióerő ilyen nagyarányú növekedésének oka elsősorban a reál. jövedelmek — 1965 és 1980 között 1,8-szeres — emelkedésében (keresendő. Különösen jelentős volit a növekedés a parasztság és az alacsony jövedelmű rétegek körében. 1965-ben a .lakosságnak csak a 4 százaléka rendelkezett fejenként 100 rubel fölötti havi jövedelemmel, ma már a népességnek közel a fele mintegy 130 millió ember tartozik ebbe a kategóriába. A szovjet lakosság reáljövedelmének növekedését több forrás biztosítja. A legfontosabb közülük a munkabér rendszeres emelése. Bérből, illetve fizetésből származik jelenleg a foglalkoztatottaik bevételének közel 75 százaié, ka. 'Ez átlagosán évi 1760 rubelt jelent. Az utóbbi négy évben a munkások és alkalmazottak munkabére 12,4 százalékkal, a .parasztságé 21,7 százalékkal növekedett. Az idén befejeződő ötéves tervben a szovjet állam egyik legnagyobb jelentőségű szociális lépése volt 31 millió munkás és alkalmazott bérének és fizetésének 23—25 százalékos emelése, ami évenként átlagosan 240 rubel t öbb let jövedelmet jelent. Az ezt megelőző ötéves tervidőszakban (1971—1975) a lakosság alacsony jövedelmű rétegei körében került sor hasonló intézkedésekre. Ezek eredményeképpen a Szovjetunióban jelentősen emelkedett a minimálbér színvonala. .Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Szovjetunióban a bérszínvonal emelkedése lényegében hasonló mértékű reáljövedelem-növekedéssel egyenlő. Ez a szovjet kormány következetes árpolitikájának köszönhető, amelynek alapját az élelmiszerek és a fontosabb közszükségleti cikkek változatlan árai képezik. így például a hús, a kenyér, a tej, a tejtermékek és a tojás ára 15 éve nem változott. Változatlanok maradtak a felsőruházati kötöttáruk és a cipők árai, valamint a konfekció jelentős része is. Tudatosan tartják alacsonyan — az önköltség szintje alatt — a gyermekruházati cikkek áradt. Ha a lakosság jövedelméről beszélünk, nem szabad elfeledkezni az ingyenes vagy kedvezményes juttatásokról sem. Gondolunk itt az orvosi ellátásra, vagy az oktatásra — ezek ingyenesek — az alacsony lakbérekre, az olcsó kommunális szolgáltatásokra, a kedvezményes sZanatóriumi és üdülői beutalóikra (a kedvezmény általában eléri a teljes összeg kétharmadát), az öregségi vagy rokkantsági •nyugdíjakra — ezekét a bér. bői váló mindenfajta levonás nélkül folyósítják —, az egy. hónapos fizetett szabadságra és a.z átlagbér kifizetésiére a munkaképesség ideiglenes elvesztése, például betegség esetén Jurij Ivannyikov, a közgazdaságtudományok kandidátusa Az NDK vasútjain Teljes erővel folyik a vonal ak villamosítása A lámák uralma megszűnt, de a műemlékek fennmaradnak. Képünkön (felül): az öt templomból álló Gandau- dencsillen kolostor részlete; (alul): a kolostor lámái.
