Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
1980. december 21. a KÉPÚJSÁG A Távol-Kelet fejlesztése Az élmúlt két évtized alatt a szovjet Távol-Kelet -ipari termelése megháromszorozódott. A nem is oly rég még nyersanyagbázisként számon- tartott óriási területen (több ■minit 6 millió négyzetkitomé - tér) jelenleg több száz ipari létesítmény működik. Különösen nagy lendületet kapott a fejlődés a X. ötéves tervidőszakban, — ezekben az években közel száz igyár, bányaüzem ás erőmű lépett üzembe; dinamikusan fejlődik a gépipar, a műszergyártás, a szerszámgépgyártás és a színesfémkohászat. A Távol- Kelet össztermékének három- negyedrészét jelenleg a feldolgozóipar adja. A fejlődés töretlen marad a következő években is. Nagy figyelmet fordítanák majd új ipari-területi komplexumok létesítésére, valamint a már meglévők kibővítésére, főleg a most épülő 3500 kilométer hosszúságú Sajkái—Amúr vasútvonal körzetében. A BAM területén fellelt hatalmas vaséirc- és szánva- gyom bázisán új vaskohászati központot létesítenék. Ugyanakkor tervbe vették egy szára ítógápvezérlésű korszerű közlekedési csomópont létesítését ils. A szovjet kormány évente közel ötmii'Iiárd rubelt fordít a Távol-Kelet ipari fejlesztésére, s a közeljövőben még tovább nő a beruházások összege. Tízéves a Zsig Jubilál a Volgái autógyár és az ELZETT együttműködése Tíz esztendővel ezelőtt indult el a magyar alkatrészek első szállítmánya a Volgái Autógyárban készített gépkocsikhoz, a VAZ-, közismertebb nevén a Zsiguli-program keretében. Nem sokkal később a küldemények ellenértékéként megérkeztek hazánkba az első Zsiguli — most már Lada néven futó — gépkocsik, amelyek megbízhatóságukkal, tetszetősségükkel igen rövid idő alatt meghódították a magyar autósokat, közkedveltekké, keresettekké váltak. 1970 óta a szovjet autógyártás „fellegvárában” már az ötmilliomodik személyautó is legördült a gyártósorokról. Közülük 320 ezer autó volánja mögött ül, illetve ült magyar állampolgár. Az összegezések szerint e mennyiség majdnem felének, 137 ezer gépkocsi értékének megfelelő mennyiségű alkatrészt készítettek a tíz év alatt a Zsiguli-program- ban résztvevő magyar vállalatok a baráti ország számára. Az idén további 45—50 ezer személyautót vehet át magyar tulajdonos és várhatóan a jövő esztendőben bővül a kínálat a terepjáró NIVA típussal. Nemrégiben magyar és szovjet miniszterhelyettesek tárgyalták meg az együttműködés továbbfejlesztéséinek lehetőségeit 1990-tig. Az ELZETT Művek az elsők között csatlakozott az együtműködési programhoz. 1970-ben még csak 39 ezer zárgarnitúrát adott át szovjet partnerének. A tervezett maximális mennyiséget —- az évi 300 ezer garnitúrát — 1972-ben érték el, s azóta évről évre ennyit szállítanak. Ez a mennyiség a Volga parti autógyár szükségletének körülbelül a fele. A tíz esztendő alatt összesen már mintegy 2,5 millió zárgamitúra készült az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyárában a szovjet autókhoz. A VAZ-program mind a magyar, mind a szovjet fél számára rendkívül előnyös, ezért az ELZETT Művekben nagy figyelmet fordítanak a termékek egyenletesen jó minőségére, a szállítási határidők pontos betartására és nem utolsósorban a kooperációban készülő termékek állandó korszerűsítésére. Az ELZETT Művekben — kihasználva az önálló fejlesztés lehetőségét — 1970 óta az eredeti konstrukció már sokat változott, azon számos ésszerű módosítást hajtottak végre. Ezzel megteremtették a lehetőségét egy újabb típus kialakításának. A zárgarnitúrák továbbfejlesztéséhez külföldről vásárolt licencet is felhasználtak. Az elmúlt évek másik változása, hogy a szovjet autógyár kérésére a belső ajtókiiincsöket műanyagból gyártják, mely nemcsak tetszetősebb, hanem élettartama messze meghaladja az eredetiét. A két partnervállalat tervezőire máris úja'bb közös munka vár: az új kocsiknál több apró változtatást terveznek, a többi között a díszítő elemeknél, mint például az ELZETT Művekben készített kilincseknél. A minőségjavítás terén a magyar szakembereknek a jövőben a laboratóriumi vizsgálatok során az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a zárak —40 Celsius foknál is megfelelően működjenek. Ami a szállításokat illeti, az elkövetkezendő időben valamilyen minőségi változtatást kell találni a jelenlegi gyakorlathoz képest, mivel hónapok óta hátrányosan éreztetik hatásukat a megnövekedett költségek. A tízéves jubileum kapcsán nemrégiben Magyarországon járt a Volgái Autógyár küldöttsége. A szovjet gyáróriás képviselői magyarországi útjuk során megbeszéléseket folytattak a kooperációban résztvevő vállalatok, gyárak szakembereivel, találkoztak a MOGÜRT, a MERKUR, az AUTÖKER, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a Bakony Művek vezetőivel, dolgozóival és a többi közöt ellátogattak az ELZETT Művekbe is. A szovjet vendégek az ELZETT Művekben tett látogatásuk során tanácskoztak a vállalat vezetőgárdájával az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről, áttekintették az elmúlt tíz év munkáját. Megtekintették a vállalat zár- és lakatgyárát is, ahol a kooperációs termékeik egy része készül. A magyar partner jó munkájának elismeréseként a Volgái Autógyár vezérigazgató-helyettese díszoklevelet adott át az ELZETT Művek vezér- igazgatójának, amelyben a 10 éves együttműködés alkalmából a vezérigazgatóság, a pártbizottság, a szakszervezeti bizottság és a gyár Kom- szomol-szervezete nevében üdvözlik a magyar partner- gyár kollektíváját. Az oklevélben megelégedéssel nyilatkoztak arról, hogy folyamatosan növekszik a jó minőségű kooperációs termékek Szállítása. Ugyancsak díszoklevélben köszönték meg a pontos, kifogástalan munkát az ELZETT-gyár több gyáregysége szocialista brigádjának és azoknak a dolgozóknak, akik egyénileg is kiemelkedően jól látták el feladatukat a magyar és a szovjet vállalat együttműködésében. A gyümölcsleveknek az egészségre gyakorolt jótékony hatásával már a régi kínaiak, görögök és rómaiak is Itiszltá- ban voltak. Az elmúlt korok embere nem tudta nevén nevezni a hatóanyagokat, de előttünk már nem. titok, hogy a 'gyümölcsök, A-, Bi_ B 2_ & C-vitamin tartalma fejti ki a kedvező hatást, és az a sokféle ásványi só, ami a gyümölcsökben megtalálható. A gyiűmölcslévek frissítő hatása a íz alapanyagban tekintélyes mennyiségben megtalálható káliumnak és magnéziumnak köszönhető, melyek lúgos kémhatásukkal közömbösítik a szervezet azon savas kémhatású vegyületeit, amelyek az energia elfogyasztása az alapanyagban tékán- lyefc az ember fáradságát, izomlázát előidézik. Jelentős szerepük van e fémeknek az érrendszeri betegségek megelőzésében, illetve súlyosbodásuk megakadályozásában is. A gyümölcslégyártás legfőbb művelete a pasztőrözés, a hőhatással való csírátlanítás, amely elpusztítja az erjedésit, romlásit okozó 'baktériumokat. E műveletet a lései - tolás előzi meg, utána pedig a víztartalom csökkentésének folyamata következik, amit bepárlás, elgőzölögtetés útján érnek el. Ha vákuum létesítésével végzik a besűrítést, a gyümölcslevet megőrzik az elszíneződéstől és az ízválíozás- tól. Mivel a fogyasztóközönség a tisztán áttetsző gyümölcslevet vonzóbbnak tartja, mint az üveg aljára leülepedő, rostos változatot, utolsó műveletként még a szűrést, derítést is elvégzik, jóllehet valóságos vétek a gyümölcs kisajtolt levét megfosztani eredetiségétől, biológiai értékeinek egy részétől csak azért, hogy tetszetősebb legyen. Egy nagy teljesítményű, NDK.gyártmányú hidraulikus gyű. mölcsprés, amely hatalmas nyomást kifejtve egy mázsa gyümölcsből 80—85 kilónyi levet sajtol ki, A berendezés a zöldségfélékből (pl. paradicsomból) való lékinyerésre is alkalmas. Földosztás, iparosítás Felszámolják az ellenforradalmi bandákat. Az ellenük har-< coló önkéntesek eskütétele Az USA, Kína és Pakisztáni áltiai támogatott) éllenforraÉszak és Dél A mérnök karrierje Döntő változások kezdetét jelentette Afganisztán 1359. évi népgazdasági terve. Semmi tévedés, az évszám nem elírás, az afgán naptár szerint ugyanis ez az 1980. márciusától 1981. márciusaiig terjedő időszakot jelenti. Ebben az évben végre megkezdődött az elmaradott ország iparosítása, a vasút- és az úthálózat kiépítése, ami ebben a hegyekkel szabdalt országban létfontosságú. És megkezdő, dött a népgazdaság szocialista jellegű átszervezése. BÜZA, GYAPOT, CUKOR Minthogy Afganisztán agrárország, — a 13 milliós lakosságból 11 millióan „falun” élnek —, érthető módon a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják a legtöbb energiát. A termelés 4,4 százalékos emelését tűzték 'ki célul; ezen be-' lül a búzaterlmélése 2,6 millió tonnára, a nyensgyapofé 150 ezer tonnára, a cukorrépáé pedig 100 ezer tonnára emelkedik: A mezőgazdaság a nemzeti össztermék 80 százalékát adja, de nem biztosíthatta a hazai ellátást. Közrejátszott ebben az évszázados elmaradottság, a gépesítés szinte teljes 'hiánya, a parasztok érdektelensége és a rossz szervezés. Az áprilisi forradalom után bevezetett agrárreform, de különösen a Babrak Kar. mai kormánya által foganatosított rendelkezések már éreztetik hatásukat. Mindössze fél év télt el a tervidőszakból, amikor már 700 ezer hektár földet osztottak fel 300 ezer család között. Az állam emellett hiteleket nyújt a parasztoknak és a kisvállalkozóknak. Kedvezményes feltételekkel kapnak felszerelést, igás- és tenyészállatot, nemesített vetőmagot, műtrágyát. Megkezdődött — az önkéntesség és a fokozatosság elvének betartásával1 — a termelőszövetkezetek szervezése. FEGYVER ÉS SZERSZÁM Az ellenforradaimárok ter- mésiziátesen nem akarnak be. lenyugodni abba, hogy Afganisztán stabilizálódjék.* Mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a gazdaság megerősödését. Miután felszámolták a nagyobb ellenforradalmi csoportokat, nyilvánvalóvá vált, hogy katonai eszközökkel nem tudják meg- döntend a kormányt. Most taktikát változtattak. Jelenleg a fő célpont a fegyvertelen lakosság. A gazdasági építőmunkét akarják aláásni, terrorral igyekeznek megbénítani a falvak békés munkáját. dalmi aknamunka mindeddig kudarcot Váltott. Afganisztán népét nem sikerült megrémíteni. A forradalom második szakaszának fontos eredménye, hogy a párt. és állami vezetés rövid idő alatt nemcsak kidolgozta a gazdasági és társadalmi intézkedések programját, hanem hozzá is látott megvalósításukhoz. Mind szélesebb rétegek támogatják ezlt a politikát. Bizonyíték erre, hogy sorban alakulnak Afganisztániban a társadalmi és tömegszervezetek. A közelmúltban — az ország történetében először — megszülettek a szakszervezetek. Megalakult az Afganisztáni Demokratikus If júsági Szövetség és szövetségbe tömörültek az írók és az újságírók. — s — Amikor Nguyen Nam Kiu- inh mérnököt a hanoi mélyfúró üzemből a miniszterhez hívatták, még fogalma sem volt arról, milyen változás következik az életében. — Arra gondoltam — emlékszik vissza —, hogy a környék újonnan feltárt szénbányájában lesz valami dolgom. De a miniszter így kezdte: — Informálódtam munkájáról, Kiuinh elvtárs, elolvastam káderanyagát, meghallgattam kollégáinak véleményét, és úgy döntöttem, hogy új feladattal bízom meg. „TEREMTSEN ŰJ GYÁR AT!” A miniszter ezután hosszasan mesélt az ország déli részének gazdasági helyzetéről, ecsetelte a gondokat, s végül rátért a lényegre: — Délen rengeteg gép, autó, traktor, egyéb felszerelés maradt az amerikaiak kivonulása után, de ezéket kevesen tudják kezelni. Még nagyobb gond, hogy alkatrészt csak Nyugatról szerezhetnénk, erre viszont nincs pénzünk. Az ön feladata az lesz, hogy teremt egy pótal- katrészgyártó üzemet, majd rövid idő alatt működésbe hozza ezeket a gépeket. 'Nguen Nam Kiuinh nem akart hinni a fülének. — De miniszter elvtárs, egy ilyen üzemhez legalább két dolog kell: technikai felszerelés, és képzett munkaerő. — Utóbbit kis ügyességgel megtalálja — mondta mosolyogva a miniszter — az előbbit pedig maga megteremti. Nguen Nam Kiuinh azóta igazgató. Szobájába beszűrődik az üzem zaja. Vijjognak a motorok, sercegnek a marógépek, sikít az elektromos fúrógép. * „MIT FIZETNEK?” — Az üzem él — mondja körbemutatva. — Országos és helyi feladatok szerepéinek a terveinkben. Igyékszünk megfelelni valamennyinek. A kezdet nehéz volt. Ördögien nehéz. És nem a gépék hiánya miatt. Az emberekkel kellett először szót érteni. Nekünk, északiaknak ismeretlen volt az, ami itt mindenki számára természetes. Az anyagiasságra gondolok. Főleg az idősebbek mindig így kezdték a beszélgetést: „Jó, megcsináljuk, de mit kapunk érte?” — Másik, ma már moso- lyognivalóan bonyolult ügy volt a dicsőségtáb'la elfogadtatása. Északon régi hagyomány, hogy a legjobb, legszorgalmasabb dolgozók arcképét kiteszik a dicsőségtáblára, hadd lássa mindenki. Délen heves tiltakozást váltott ki ez a próbálkozásunk, s jó két évbe telt, mire mindenki megértette, hogy ez tiszteletet ébreszt. — És a termelés? Miből teremtették meg az üzemet? — Szerzett pár álmatlan éjszakát. A legnehezebb a kételkedők meggyőzése volt. Szerintük négy—öt évnek kellett volna eltelnie, mire az üzem elkezdi a próbatermelést. Mi állítottuk, hogy a felére sem lesz szükség. Mi győztünk, s a kételkedők ma a legjobbak közé tartoznak. SERES ATTILA Termőre fordul a „Kövek Országa" .—:-----------------------------------------;----------------------— A z újonnan szervezett gyárakban, bár kezdetleges modor de sorozatban gyártják a szivattyúkat „Palackba zárt egészség”
