Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-18 / 296. szám

XXX. évfolyam, 296. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. december 18., csütörtök Mai számunkból AZ EGYSÉG ORVOSA (3. old.) AJÁNLATOK A TÉLI SZÜNIDŐRE (4. old.) A SZAKMA (MŰVÉSZEI (5. old.) AZ IDŐSEBBEK SPORTJA (6. old.) (3. old.) ÓVJUK ÚTJAINKAT Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Napirenden a VI. ötéves terv és a jövő' évi költségvetés Szerdán délelőtt a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagjai. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd a képviselők elfo­gadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. A Magyar Népköztársaság 1981. évi költ­ségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénz­ügyi tervéről szóló törvényjavaslat; 3. A honvédelemről szóló, 1976-ban alkotott törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 4. Interpellációk. Ezt követően a már elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke terjesztette elő a népgazdaság hatodik öt­éves tervéről szóló törvényjavaslatot. Faluvégi Lajos expozéja Tanácskozik a Kubai KP kongresszusa — A magyar gazdaságnak a nyolcvanas években olyan feladatokkal kell megbirkóz­nia, amilyenekkel eddigi fej­lődése során még nem talál­kozott. Ezeket két, egymással kölcsönhatásban levő körül­mény állítja elénk: a fejlődé­sünk újabb szakaszának sür­getővé vált, feszítő követel­ményei és a világgazdaság­nak a hetvenes évtizedben fölerősödött sok új jelensége — mondotta bevezetőül Fa­luvégi Lajos, majd a gazdál­kodás sok esztendős tapasz­talatait összegezve megálla­pította: — a hatodik ötéves tervjavaslat készítésekor szá­molnunk kellett a változó és több szempontból előre csak bizonytalanul látható külgaz­dasági környezet hatásával. A világgazdasági változások mérlegelésekor számunkra nem lehetett kérdéses, hogy részt veszünk-e a nemzetkö­zi munkamegosztásban, vál­lalva azokat a nehézségeket, amelyek ma jellemzik az or­szágok és az országcsoportok közötti kapcsolatokat. Ez a részvétel számunkra hosszú távon nemcsak elkerülhetet­len, hanem előnyös és politi­kánk lényegéből fakad: ab­ból a törekvésünkből, hogy fenntartsuk és bővítsük a nemzetek közötti békés kap­csolatokat. Továbbra is meg­határozóan fontos a magyar gazdaság fejlődése szempont­jából a szocialista országok­kal és különösen a Szovjet­unióval való együttműködés. A tervegyeztető tárgyalásokat a KGST-tagországok nagyobb részével befejeztük — jelen­tette be a miniszterelnök­helyettes —, a múlt hét köze­pén írtuk alá a Szovjetunió­val kötött megállapodásun­kat. Természetszerűen arra is törekszünk, hogy tovább bő­vítsük gazdasági kapcsola­tainkat a nem szocialista or­szágokkal; külgazdasági kap­csolatainkban egyre nagyobb szerepük lesz a fejlődő és el nem kötelezett országoknak. Faluvégi Lajos rámutatott: — A hatodik ötéves terv időszakában folytatni akar­juk az utóbbi két évben ki­alakított gazdaságpolitikát, amelyet a párt XII. kong­resszusa is megerősített. Ha­todik ötéves tervünk a minő­ségi fejlődés és a gazdasági realitások terve! Tervünk a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növekedését irá­nyozza elő. Ez úgy érthető el, ha az ipari termelés 19—22, az építőipari termelés 11—14, a mezőgazdasági termékek termelése 12—15 és a szállí­tás-hírközlés teljesítménye 13—15 százalékkal növeke­dik. A miniszterelnök-helyet­tes beszélt a beruházáspoliti­ka kérdéseiről: — A következő tervidő­szakban — mondotta — a rendelkezésünkre álló forrá­sokból kereken ezermilliárd forint fordítható beruházá­sokra. Ez — ha tekintetbe vesszük, hogy mind a hazai, mind a behozott beruházási javak árai emelkednek — az előző öt évivel nagyjából azo­nos mennyiségű beruházást tesz lehetővé. Erőinket a leg­sürgősebb, halaszthatatlan feladatainkra kell összponto­sítanunk. Az energiatermelés az eddiginél valamivel na­gyobb arányban részesedik a beruházási előirányzatból. Faluvégi Lajos a továb­biakban hangsúlyozta: az ed­digieknél nagyobb szakérte­lem, a műszaki és gazdasági szakemberek jobb összefogá­sa, több figyelem, gondos­ság. közvetlenebb anyagi ér­dekeltség és több felelősség szükségeltetik a beruházók részéről. Erre serkentenek és kényszerítenek majd az új pénzügyi szabályok, mert az eddiginél jobban építenek a vállalatok saját forrásaira és a vállalkozókedvre. Kitért arra is a törvény- javaslat előterjesztője, hogy a hatodik ötéves terv időszaká­ban kutatásra és fejlesztésre a belföldön felhasználható nemzeti jövedelemnek mint­egy 3 százalékát fordítják. Ez öt év alatt több mint száz- milliárd forint, s ennek fele közvetlenül a vállalatok ren­delkezésére áll, műszaki fej­lesztésük előmozdítására. — Első alkalommal dol­goztunk ki — a népgazdasá­gi tervezéssel egyidejűleg, ez­zel szoros kölcsönhatásban — országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet. Ezt a kormány a közelmúltban már jóvá is hagyta — mondotta. Faluvégi Lajos ezek után ismertette a termelési szerke­zet átalakítását szolgáló köz­ponti fejlesztési programo­kat, részletezte, hogy a kü­lönböző ágazatok fejlesztésé­re milyen összegeket irányoz elő a hatodik ötéves terv, melynek időszakában foly­tatják az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítás- technikai programok végre­hajtását. Uj a központi fej­lesztési programok sorában az, amely a gyógyszer- és Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke beszél növényvédőszer-gyártás jö­vőjét jelöli ki. A terv szerves részeként átfogó energiagaz­dálkodási programot dolgoz­tak ki és hajtanak végre. Több ágazatra terjed ki a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosításá­nak és a hazai favagyon ész­szerű felhasználásának készü­lő programja. A miniszterelnök-helyettes aláhúzta: — A termelés kü­lönféle területein föl kell erő­södniük a gazdaságosságot javító szerkezeti változások­nak, nem lesz elegendő az előrehaladás eddigi ritmusa. A következőkben Faluvégi Lajos az életszínvonal terve­zett alakulásáról szólt: — Eletszínvonalpolitikánk tartós célja nem változott — mondotta —, a hatodik öt­éves tervjavaslat a realitá­sokból kiindulva azt irányoz­za elő, hogy megőrizzük az elért életszínvonalat, és diffe­renciáltan javítsuk az élet- körülményeket. Úgy tervez­zük, hogy a lakosság egy fő­re jutó átlagos reáljövedel­mét a tervidőszakban 6—7 százalékkal növeljük. A kö­vetkező években tovább emelkedik a lakosság jöve­delmében a társadalmi jutta­tások aránya. A tervjavaslat előirányozza, hogy a jelenle­gi átlag alatt levő nyugdíjak reálértékét fenntartjuk, s sőt a legkisebb nyugdíjak reál­értékét emeljük. Szociálpoli­tikánkban változatlanul nagy figyelmet fordítunk — a rá­szoruló időseken kívül — a nagycsaládosokra. A terv elő­irányozza, hogy megőrizzük a három- és többgyermekesek családi pótlékának vásárló- értékét, s hogy kisebb mér­tékben növeljük a kétgyer­mekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forintösszegét. A tervjavaslat arra is gondol, hogy — a le­hetőségektől. függően — mér­sékelje a pályakezdő ifjúság terheit, s főként, hogy javul­janak a pályaválasztás, csa­ládalapítás és a lakáshoz ju­tás társadalmi és anyagi fel­tételei. Társadalompolitikai céljainkkal összhangban meg­különböztetett figyelmet for­dítunk a lakás-, egészségügyi (Folytatás a 2. oldalon.) óriakor — a havannai kong­resszusi palotában 1780 kül­dött, valaimlint a társadalmi és tömegszervezetek száz kép­viselőjének részvételével és mintegy 170 külföldi küldött­ség jelenlétében megkezdte munkáját a Kubai Kommu­nista Párt II. kongresszusa. A kubai kommunisták leg­magasabb szintű tanácskozá­sán résztvevő magyar párt- küldöttséget dr. Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A delegáció tágja Grósz Károly, a KB tagja, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei pártbizottság első titkára, Valamint Jakus A magyar kormány elsőren­dű fontosságúnak tartja az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia össze­hívását — jelentette ki a madridi találkozó szerdai ülé­sén elhangzott felszólalásá­ban dr. Petrán János nagykö­vet, a magyar küldöttség ve­zetőijei (Küldöttségünk ezért üdvözli és támogatja a Len­gyel Népköztársaság küldött­sége által erre vonatkozóan előterjesztett javaslatot. Fii. gyéllmesen tanulmányozni fogja az ebbe az irányiba mu­tató többi javaslatot is. A ma­gyar küldöttség kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a résztvevő államok elő fog­ják segíteni ennek a javaslat­nak a gyakorlati megvalósítá­sát „Mi azzal jöttünk el a mad­ridi találkozóra — mondotta —, hogy az jó lehetőség hasznos véleménycserére a záróokmány ajánlásainak végrehajtásáról és főleg a po­zitív tapasztalatok kicserélé­sére. Nagyon sok figyelemre méltó, sajátos megállapítást hallottunk arról, hogy a részt­vevő országok társadalmi rendszerüknek, törvényeiknek és külpolitikai törekvéseiknek megfelelően miiként gondos­kodnak a záróokmány aján­lásainak végrehajtásáról, egy­oldalú intézkedések, két. és többoldalú megállapodások útján.. Magyarország őszintén te­vékenykedik a záróokmány ajánlásainak végrehajtásán — jelentétte ki a magyar kül­döttség vezetője — és min­dent megtesz azért , hogy azok a lehető legteljesebb mérték­ben megvalósuljanak. Rámu­tatott: „A beható eszmecsere során felfigyeltünk arra, hogy egyes nyugati országok válo­gattak a záróokmány ajánlá­sai között és csak azokra lAz ENSZ-köZgyűlés 5. szá- mű bizottságának keddi ülé­sén felszólalt Gubcsi Tibor, a magyár küldöttség tagja. Be­szédében egyebek között hangsúlyozta, hogy a világ- szervezet áltál foglalkoztatott nemzetközi tiszt viselők alkal­mazása során szem előtt kél! tartani az alapokmány ren­delkezéséit, az ENSZ haté­konyságának és a méltányos földrajzi képviseletevek a Jenő, a Magyar Népköztársa­ság havannai nagykövete. A szombatig tartó tanács­kozás során a küldöttek meg- hállgatják a központi bizott­ság beszámolóját, amelyet Fi­del Castro, a Kubai KP KB első titkára terjesztett elő. Módosításokat hagynak jóvá — az elmúlt évék tapasztala­tait figyelembe véve — az 1975-ös I. pártkongresszuson elfogadott szervezeti szabály­zatban, és pontosítják, illetve kiegészítik az I. kongresszus téziseit az elmúlt esztendők szocialista építésében szerzett tapasztalatokból kiindulva. A kongresszus végezetül meg­választja a párt vezető szer­veit. (MTI) igyekeztek figyelmüket össz­pontosítani, amelyek ízlésük­nek megfelelnek, eltúlozva őket, másokat pedig háttér­be szorítottak. Magyarország — szövetsége­seivel együtt — a nemzetközi enyhülés folyamata megerő­sítésének és továbbvitelének módját abban látja, hogy meg kell fékezni a fegyverkezési versenyt, rendezni kell a le­szereléssel összefüggő néhány kérdést. Ez mindenekelőtt Európára vonatkozik, mert az 'itt zajló események min­dig nagy hatást gyakorolnak a nemzetközi helyzetre. IA Varsói Szerződés tagálla­mainak az a vonala, hogy erősítsék a biztonságot, széle­sítsék az enyhülést, csökkent­sék a katonái szembenállást az 'európai földrészen, meg­győzően kifejezésre jutott mind a politikai tanácskozó testületnek májusban, mind pedig a külügyiminiiszterek- nék októberben Varsóban tar­tott értkeZlétén. 'Felszólalt a vitában Leo. nyid Iljicsov külügyminisz­ter-helyettes. A szovjtet kül­döttség vezetője rámutatott, hogy a vitában két irányzat bontakozott ‘ki. Az egyik a helsinki záróokmány alapján megkezdett párbeszéd elmé­lyítésének a szándéka, ame­lyet a szovjet küldöttség is képviselt, a másik egyes de­legációknak az a törekvése, hogy a helsinki záróokmány megsértésével a béke, az eny­hülés, a biztonság és az együttműködés kérdésedről olyan témákra tereljék a fi­gyelmet, amelyeknek nincs helyük a záróokmány kere­tein belül. Végül azonban a madridi találkozót nem sike­rült eltéríteni fontos felada­taitól és ez pozitív tényező — állapította meg a szovjet külügyminiszter-helyettes. szempontjait. Ezzel kapcsolat­ban rámutatott, hogy a szo­cialista országok képviselete az ENSZ titkárságában arány­talanul alacsony. * Az ENSZ székhelyén, beje­lentették, hogy január 7. és 14. között Namíbiával foglal­kozó, többoldalú értekezletet tartanak Genf ben. A konfe­renciát Kunt Waldheim főtit­kár november 24-í javaslata alapján hívják össze. Szerdán délelőtt — közép- európai idő szerint délután 15 Madridi találkozó Magyar és szovjet felszólalás Ülésezik az országgyűlés Értekezlet Namíbiáról

Next

/
Thumbnails
Contents