Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-18 / 296. szám
XXX. évfolyam, 296. szám. ÄRA: 1,20 Ft 1980. december 18., csütörtök Mai számunkból AZ EGYSÉG ORVOSA (3. old.) AJÁNLATOK A TÉLI SZÜNIDŐRE (4. old.) A SZAKMA (MŰVÉSZEI (5. old.) AZ IDŐSEBBEK SPORTJA (6. old.) (3. old.) ÓVJUK ÚTJAINKAT Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Napirenden a VI. ötéves terv és a jövő' évi költségvetés Szerdán délelőtt a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 2. A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat; 3. A honvédelemről szóló, 1976-ban alkotott törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 4. Interpellációk. Ezt követően a már elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette elő a népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. Faluvégi Lajos expozéja Tanácskozik a Kubai KP kongresszusa — A magyar gazdaságnak a nyolcvanas években olyan feladatokkal kell megbirkóznia, amilyenekkel eddigi fejlődése során még nem találkozott. Ezeket két, egymással kölcsönhatásban levő körülmény állítja elénk: a fejlődésünk újabb szakaszának sürgetővé vált, feszítő követelményei és a világgazdaságnak a hetvenes évtizedben fölerősödött sok új jelensége — mondotta bevezetőül Faluvégi Lajos, majd a gazdálkodás sok esztendős tapasztalatait összegezve megállapította: — a hatodik ötéves tervjavaslat készítésekor számolnunk kellett a változó és több szempontból előre csak bizonytalanul látható külgazdasági környezet hatásával. A világgazdasági változások mérlegelésekor számunkra nem lehetett kérdéses, hogy részt veszünk-e a nemzetközi munkamegosztásban, vállalva azokat a nehézségeket, amelyek ma jellemzik az országok és az országcsoportok közötti kapcsolatokat. Ez a részvétel számunkra hosszú távon nemcsak elkerülhetetlen, hanem előnyös és politikánk lényegéből fakad: abból a törekvésünkből, hogy fenntartsuk és bővítsük a nemzetek közötti békés kapcsolatokat. Továbbra is meghatározóan fontos a magyar gazdaság fejlődése szempontjából a szocialista országokkal és különösen a Szovjetunióval való együttműködés. A tervegyeztető tárgyalásokat a KGST-tagországok nagyobb részével befejeztük — jelentette be a miniszterelnökhelyettes —, a múlt hét közepén írtuk alá a Szovjetunióval kötött megállapodásunkat. Természetszerűen arra is törekszünk, hogy tovább bővítsük gazdasági kapcsolatainkat a nem szocialista országokkal; külgazdasági kapcsolatainkban egyre nagyobb szerepük lesz a fejlődő és el nem kötelezett országoknak. Faluvégi Lajos rámutatott: — A hatodik ötéves terv időszakában folytatni akarjuk az utóbbi két évben kialakított gazdaságpolitikát, amelyet a párt XII. kongresszusa is megerősített. Hatodik ötéves tervünk a minőségi fejlődés és a gazdasági realitások terve! Tervünk a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növekedését irányozza elő. Ez úgy érthető el, ha az ipari termelés 19—22, az építőipari termelés 11—14, a mezőgazdasági termékek termelése 12—15 és a szállítás-hírközlés teljesítménye 13—15 százalékkal növekedik. A miniszterelnök-helyettes beszélt a beruházáspolitika kérdéseiről: — A következő tervidőszakban — mondotta — a rendelkezésünkre álló forrásokból kereken ezermilliárd forint fordítható beruházásokra. Ez — ha tekintetbe vesszük, hogy mind a hazai, mind a behozott beruházási javak árai emelkednek — az előző öt évivel nagyjából azonos mennyiségű beruházást tesz lehetővé. Erőinket a legsürgősebb, halaszthatatlan feladatainkra kell összpontosítanunk. Az energiatermelés az eddiginél valamivel nagyobb arányban részesedik a beruházási előirányzatból. Faluvégi Lajos a továbbiakban hangsúlyozta: az eddigieknél nagyobb szakértelem, a műszaki és gazdasági szakemberek jobb összefogása, több figyelem, gondosság. közvetlenebb anyagi érdekeltség és több felelősség szükségeltetik a beruházók részéről. Erre serkentenek és kényszerítenek majd az új pénzügyi szabályok, mert az eddiginél jobban építenek a vállalatok saját forrásaira és a vállalkozókedvre. Kitért arra is a törvény- javaslat előterjesztője, hogy a hatodik ötéves terv időszakában kutatásra és fejlesztésre a belföldön felhasználható nemzeti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordítják. Ez öt év alatt több mint száz- milliárd forint, s ennek fele közvetlenül a vállalatok rendelkezésére áll, műszaki fejlesztésük előmozdítására. — Első alkalommal dolgoztunk ki — a népgazdasági tervezéssel egyidejűleg, ezzel szoros kölcsönhatásban — országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet. Ezt a kormány a közelmúltban már jóvá is hagyta — mondotta. Faluvégi Lajos ezek után ismertette a termelési szerkezet átalakítását szolgáló központi fejlesztési programokat, részletezte, hogy a különböző ágazatok fejlesztésére milyen összegeket irányoz elő a hatodik ötéves terv, melynek időszakában folytatják az alumíniumipari, a petrolkémiai és a számítás- technikai programok végrehajtását. Uj a központi fejlesztési programok sorában az, amely a gyógyszer- és Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke beszél növényvédőszer-gyártás jövőjét jelöli ki. A terv szerves részeként átfogó energiagazdálkodási programot dolgoztak ki és hajtanak végre. Több ágazatra terjed ki a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosításának és a hazai favagyon észszerű felhasználásának készülő programja. A miniszterelnök-helyettes aláhúzta: — A termelés különféle területein föl kell erősödniük a gazdaságosságot javító szerkezeti változásoknak, nem lesz elegendő az előrehaladás eddigi ritmusa. A következőkben Faluvégi Lajos az életszínvonal tervezett alakulásáról szólt: — Eletszínvonalpolitikánk tartós célja nem változott — mondotta —, a hatodik ötéves tervjavaslat a realitásokból kiindulva azt irányozza elő, hogy megőrizzük az elért életszínvonalat, és differenciáltan javítsuk az élet- körülményeket. Úgy tervezzük, hogy a lakosság egy főre jutó átlagos reáljövedelmét a tervidőszakban 6—7 százalékkal növeljük. A következő években tovább emelkedik a lakosság jövedelmében a társadalmi juttatások aránya. A tervjavaslat előirányozza, hogy a jelenlegi átlag alatt levő nyugdíjak reálértékét fenntartjuk, s sőt a legkisebb nyugdíjak reálértékét emeljük. Szociálpolitikánkban változatlanul nagy figyelmet fordítunk — a rászoruló időseken kívül — a nagycsaládosokra. A terv előirányozza, hogy megőrizzük a három- és többgyermekesek családi pótlékának vásárló- értékét, s hogy kisebb mértékben növeljük a kétgyermekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forintösszegét. A tervjavaslat arra is gondol, hogy — a lehetőségektől. függően — mérsékelje a pályakezdő ifjúság terheit, s főként, hogy javuljanak a pályaválasztás, családalapítás és a lakáshoz jutás társadalmi és anyagi feltételei. Társadalompolitikai céljainkkal összhangban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a lakás-, egészségügyi (Folytatás a 2. oldalon.) óriakor — a havannai kongresszusi palotában 1780 küldött, valaimlint a társadalmi és tömegszervezetek száz képviselőjének részvételével és mintegy 170 külföldi küldöttség jelenlétében megkezdte munkáját a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa. A kubai kommunisták legmagasabb szintű tanácskozásán résztvevő magyar párt- küldöttséget dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A delegáció tágja Grósz Károly, a KB tagja, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei pártbizottság első titkára, Valamint Jakus A magyar kormány elsőrendű fontosságúnak tartja az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívását — jelentette ki a madridi találkozó szerdai ülésén elhangzott felszólalásában dr. Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetőijei (Küldöttségünk ezért üdvözli és támogatja a Lengyel Népköztársaság küldöttsége által erre vonatkozóan előterjesztett javaslatot. Fii. gyéllmesen tanulmányozni fogja az ebbe az irányiba mutató többi javaslatot is. A magyar küldöttség kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a résztvevő államok elő fogják segíteni ennek a javaslatnak a gyakorlati megvalósítását „Mi azzal jöttünk el a madridi találkozóra — mondotta —, hogy az jó lehetőség hasznos véleménycserére a záróokmány ajánlásainak végrehajtásáról és főleg a pozitív tapasztalatok kicserélésére. Nagyon sok figyelemre méltó, sajátos megállapítást hallottunk arról, hogy a résztvevő országok társadalmi rendszerüknek, törvényeiknek és külpolitikai törekvéseiknek megfelelően miiként gondoskodnak a záróokmány ajánlásainak végrehajtásáról, egyoldalú intézkedések, két. és többoldalú megállapodások útján.. Magyarország őszintén tevékenykedik a záróokmány ajánlásainak végrehajtásán — jelentétte ki a magyar küldöttség vezetője — és mindent megtesz azért , hogy azok a lehető legteljesebb mértékben megvalósuljanak. Rámutatott: „A beható eszmecsere során felfigyeltünk arra, hogy egyes nyugati országok válogattak a záróokmány ajánlásai között és csak azokra lAz ENSZ-köZgyűlés 5. szá- mű bizottságának keddi ülésén felszólalt Gubcsi Tibor, a magyár küldöttség tagja. Beszédében egyebek között hangsúlyozta, hogy a világ- szervezet áltál foglalkoztatott nemzetközi tiszt viselők alkalmazása során szem előtt kél! tartani az alapokmány rendelkezéséit, az ENSZ hatékonyságának és a méltányos földrajzi képviseletevek a Jenő, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete. A szombatig tartó tanácskozás során a küldöttek meg- hállgatják a központi bizottság beszámolóját, amelyet Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára terjesztett elő. Módosításokat hagynak jóvá — az elmúlt évék tapasztalatait figyelembe véve — az 1975-ös I. pártkongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatban, és pontosítják, illetve kiegészítik az I. kongresszus téziseit az elmúlt esztendők szocialista építésében szerzett tapasztalatokból kiindulva. A kongresszus végezetül megválasztja a párt vezető szerveit. (MTI) igyekeztek figyelmüket összpontosítani, amelyek ízlésüknek megfelelnek, eltúlozva őket, másokat pedig háttérbe szorítottak. Magyarország — szövetségeseivel együtt — a nemzetközi enyhülés folyamata megerősítésének és továbbvitelének módját abban látja, hogy meg kell fékezni a fegyverkezési versenyt, rendezni kell a leszereléssel összefüggő néhány kérdést. Ez mindenekelőtt Európára vonatkozik, mert az 'itt zajló események mindig nagy hatást gyakorolnak a nemzetközi helyzetre. IA Varsói Szerződés tagállamainak az a vonala, hogy erősítsék a biztonságot, szélesítsék az enyhülést, csökkentsék a katonái szembenállást az 'európai földrészen, meggyőzően kifejezésre jutott mind a politikai tanácskozó testületnek májusban, mind pedig a külügyiminiiszterek- nék októberben Varsóban tartott értkeZlétén. 'Felszólalt a vitában Leo. nyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes. A szovjtet küldöttség vezetője rámutatott, hogy a vitában két irányzat bontakozott ‘ki. Az egyik a helsinki záróokmány alapján megkezdett párbeszéd elmélyítésének a szándéka, amelyet a szovjet küldöttség is képviselt, a másik egyes delegációknak az a törekvése, hogy a helsinki záróokmány megsértésével a béke, az enyhülés, a biztonság és az együttműködés kérdésedről olyan témákra tereljék a figyelmet, amelyeknek nincs helyük a záróokmány keretein belül. Végül azonban a madridi találkozót nem sikerült eltéríteni fontos feladataitól és ez pozitív tényező — állapította meg a szovjet külügyminiszter-helyettes. szempontjait. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a szocialista országok képviselete az ENSZ titkárságában aránytalanul alacsony. * Az ENSZ székhelyén, bejelentették, hogy január 7. és 14. között Namíbiával foglalkozó, többoldalú értekezletet tartanak Genf ben. A konferenciát Kunt Waldheim főtitkár november 24-í javaslata alapján hívják össze. Szerdán délelőtt — közép- európai idő szerint délután 15 Madridi találkozó Magyar és szovjet felszólalás Ülésezik az országgyűlés Értekezlet Namíbiáról