Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-18 / 296. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. december 18. Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) és általános iskolai ellátás fejlesztésére, öt év alatt 370— 390 ezer lakás épül, felújíta­nak százezer állami lakást, s fokozzuk 40—50 ezer lakás kényelmét, fölszereltségét. Ezzel legalább másfélmillió állampolgár lakáshelyzete ja­vul. Faluvégi Lajos befejezésül az ár- és szabályozórendszer rugalmas alakításának teen­dőit taglalta, elemezte a vál­lalatok középtávú tervezésé­nek tapasztalatait — egyszer­smind utat mutatva a hátra­levő tennivalókhoz —, mél­tatta a törvényjavaslatok elő­készítését szolgáló társadalmi vitákat, majd ismételten hangsúlyozta: — meggyőző­désünk, hogy a törvényjavas­latban foglalt célok és felada­tok megfelelnek népünk ér­dekeinek, s hazánk további felemelkedésének reális lehe­tőségeire épülnek. Ezután kért szót dr. Bognár József, a terv- és költségve­tési bizottság elnöke, a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója. Elmondotta, hogy az országgyűlés tíz állandó bi­zottsága megtárgyalta a nép­gazdaság hatodik ötéves ter­véről benyújtott törvényja­vaslatot, amelyhez 69 képvi­selő fűzött észrevételt. Szá­mos oiyan javaslatot tettek, amelyet az Országos Tervhi­vatal elnöke elfogadott, így azok már a törvény szerves részét képezik. A törvényja­vaslat bizottsági előadója a világgazdasági, a nemzetközi politikai viszonyok hatásai­nak tükrében bizonyította, hogy a fejlődés útja: a szer­kezetváltással egybekötött technikai-technológiai kor­szerűsítés. Ugyanakkor az is világos, hogy a gazdaságos termelés legfőbb ismérve a jövőben az lesz, hogy ki mennyire tud a legkisebb rá­fordítással, munkával, anyag­gal, energiával, tőkével, köz­beeső termékkel, s importtal maximális, tehát legnagyobb nyereséget elérni. Dr. Bognár József Hozzászólások A hozzászólók sorát meg­nyitva Szokola Károlyné (So­mogy megye, 8. vk.), a So­mogy megyei Tanács Tovább­képző Intézetének igazgatója részletesen foglalkozott a tervnek a Balaton környezet- védelmére és a tó vizének minőségvédelmére vonatkozó részével, majd az aprófalvak ügyéről szólt, aláhúzva, fontos, hogy az alapellátás ja­vításával növeljék a falu vonzerejét, lassítsák a lakos­ság elvándorlását. S. Hegedűs László S. Hegedűs László (Pest megye, 24. vk), a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára örömmel üdvö­zölte, hogy a népfrontmozga­lom kiegyenlítettebb telepü­lésfejlesztést szolgáló javas­latait a kormány a hatodik ötéves tervjavaslatban is tes- tetöltően elfogadta. Sok függ attól — mondotta —, hogy a megyei tanácsok miképp ül­tetik át a gyakorlatba például a fejlesztési összegek elosztá­sakor a törvény szellemét. Az elmúlt ötéves tervben — el­sősorban a kisebb városok, falvak fejlesztési alapjait — 19 milliárd forintnyi társadal­mi munkával növelte a lakos­ság. Az önkéntes, az önzet­len munka üteme csak ak­kor tartható fenn, ha a taná­csok növelik a kisebb falvak­nak nyújtandó fejlesztési se­gítséget. Kangyalka Antal (Csong- rád megye, 15. vk.), a Hód­mezővásárhelyi Mezőgazda- sági és Szolgáltató Vállalat makói gyárának igazgatója javasolta, hogy évközben ne módosítsanak a szabályozó­kon; az üzemek legalább egy esztendőre előre ismerjék gazdálkodásuk szabályait. Ha a dolgozó munkájának ered­ményével előre számolhat, feladatait is jobb kedvvel, nagyobb teljesítménnyel vég­zi. A nagy többség helyesen fogja fel terveink egyik alap­vető célját: az keressen töb­bet, aki jobban dolgozik. Ezután Váncsa Jenő, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólás­ra. Elmondotta: mezőgazda­Váncsa Jenő sági feladataink homlokteré­be a továbbiakban is a ga­bona- és hústermelést kell helyeznünk. Az élelmiszer- termelés előtt álló feladatok nagyobbak, mint korábban bármikor voltak. Tény, hogy a termelés feltételei is job­bak voltak, az emberi tudás és hozzáértés is gyarapodott. Nagyobb, erősebb biológiai, műszaki és anyagi alapokkal rendelkezünk. Ugyanakkor az is egyértelműbb, hogy a ter­melés közgazdasági viszonyai szigorúbbak. A világban nemcsak az agrártermékek értékelődtek fel, hanem az előállításukhoz szükséges anyagok, berendezések, gépek is drágultak. A gazdaságos­ság föltétele a hatodik öt­éves tervidőszakban — hang­súlyozta a miniszter —, hogy a lehető legszervezettebben hasznosítsák a termelés anya­gi-műszaki erőit. Garai Vilmos (Budapest, 64. vk.), a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója vállalatának formálódó hato­dik ötéves tervéről szólva a főbb törekvések között az első helyen említette a ter­melési szerkezet korszerűsíté­sét, elsősorban a színesfém- kohászat és a gépgyártás di­namikus fejlesztésével és a vaskohászat szinten tartásá­val. Tar Imre (Szabolcs-Szatmár megye, 13. vk.), a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkára arról szólt, hogy a keleti országrészben az iparosítás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gondok­ra is kitérve elmondta, hogy Szabolcs-Szatmárban a mun­kahelyek száma kevesebb, mint a munkavállalóké. Köz­rejátszik ebben, hogy ott a természetes népszaporulat kétszerese az országosnak. Úszta Gyula (Heves megye, 11. vk.), a Magyar Partizán Szövetség főtitkára beszámolt arról, hogy a Hevesi járásban megszervezték a nyugdíjba (készülőket általános orvosi szűrővizsgálatra hívják be. Az időskorúak ilyenkor nem­csak fizikai regenerálódásuk­hoz kapnak segítséget, azt is megkérdezik tőlük, mivel fog­lalatoskodnak majd a nyugdí- jias napokiban, a közösség és a maguk javára, hasznára, és terveik megvalósításához tá­mogatást is nyújtanak. Varga János (Győr-Sopron megye, 9. vk.), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora a mezőgazdaságban érvényesülő érdekeltségi rendszer több ellentmondásá­ra hívta fel a figyelmet. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium jövő évii költségvetéséből kitűnik — mutatott rá —, hogy az idén a tavalyinál szerényebb ösz- szeg jut a gyepek följavításá­nak támogatására, így félő, hogy továbbra is kihasználat­lanok maradnak az intenzív rét- és legelőgazdálkodásban rejlő lehetőségek. Dr. Vámos Marietta (Pest megye, 5. vk.) tóalmási körze­ti orvos annak a jelentőségét hangoztatta, hogy a gazdasá­gi gondok ellenére sem csök­kentek, hanem sok milliárd- dal növekedtek az egészség- ügyi ágazat élőirányzatai. Szólt arról is. hogy a szociá­lis otthonok bővítése, számá­nak gyarapítása meggyorsít­ható lenne, ha ehhez azok is hozzájárulnának, akik, mint családtagok, közvetlenül ér­dekéitek idős, gondozásra szo­ruló hozzátartozóik megfelelő elhelyezésében. Tóth János (Budapest, 35. vk.), a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületék Szö­vetségének főtitkára elmon­dotta: határozottan szembe kell szállni azzal a felfogás­sal, amely szerint a viszony­lag szűkösebb beruházási ke­retek nem teszik lehetővé a gyorsabb ütemű műszaki fej­lődést. Ennek dinamizmusá­ra számottevően hat az oko­sabb gazdaságszervezés, a műszaki értelmiség munkájá­nak jobb erkölcsi, anyagi el­ismerése is. Szabó István (Hajdú-Blhar megye, 14. vk.), a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke az irányítá­si és érdekeltségi rendszer korszerűsítésének gyakorlatát helyeselve, a megoldandó kérdésekre is rávilágított. El­mondta például, hogy több szakágazatban jó néhány vál­lalat monopolhelyzete hátrál­tatja az előrehaladást. Ladányi József (Borsod m., 26. vk.), a megyei tanács elnöke a kiegyensúlyozot­tabb településfejlesztést emelte ki a megyei tanács tö­rekvéseiről számot adva. Mis­kolcon a nagyarányú lakás­építés ellenére gyarapodik a la'kásigénylők száma — mon­dotta — ugyanakkor az utób­bi fél évtizedben a megye íallvaiban 7000 lakás ürese­dett meg. Célul tűzték a községek népességmegtartó képességének növelését, a fal­vakban is emelik az ellátás színvonalát. Orlovácz György (Tolna megye, 8. vk.), a nagydorogi általános iskola tanára egyet- értőleg szólt arról: a terület­fejlesztés segítse elő, hogy megvailósulKjának a népgazda­sági terv céljai hatékonyan haszinösuljlanlak a területek erőforrásai, s mérséklődjenek a lakosság ellátásában meg­lévő területi különbségek. He_ lyeselte azt a törekvést, hogy csökkenteni kell a városókba való áramlást, egyebek között azzal is, hogy alkalmassá kell tenni a kiemelt alsófokú, vagy alsófokú központokat letele­pedésre a tanyákról, kistele­pülésekről dlköltözni szándé­kozók számára. Ehhez első­sorban a községek alapellátá­sát kell javítani, hiszen e te­kintetben manapság még lé­nyegesen jobb — következés­képpen vonzóbb is — a hely­zet a városokban. A képviselő a törvényja­vaslatot idézte: központi esz­közökkel, pénzügyi és egyéb kedvezményekkel, és a lakos­sági erőforrás bevonását ősz. tönző intézkedésekkel előkeli mozdítani, hogy a községek, a kiemelt felsőfokú központok, város környéki és agglome­rációs települések alkalmassá, vonzóvá vádijának az egyéb­ként városba költözni szándé­kozók fogfedására, letelepülé­sére. Ezzel kapcsolatban kér­te, hogy a törvény szövegé­ben is tegyenek említést ar­ról: a települések fejlesztésé­re rendelkezésre álló anyagi eszközöknek a községek szá­mára kedvezőbb elosztásával is segíteni kell ezt a folya­matot.- Simon István (Komárom megye, 10 vk.), az ászári Aranykalász Tsz elnöke arról számolt be, hogy Komárom megyében jó együttműködéls alakult ki a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji kis­gazdaságok között. Ezzel az országgyűlést téli ülésszakának első napja — amelyen az elnöki tisztet fel­váltva töltötte be Apró An­tal, Péter János és Cserven- ka Ferencné — befejeződött. A képviselők csütörtökön dél­előtt 10 órakor a népgazdaság hatodik ötéves (tervéről szóló törvényjavlasilfet feletti vitá­val! folytatják munkájukat. Az OKP új politikai vonala Cvijetin Mijatovics Rómában Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága jóvá­hagyta a párt vezetőségének november 27-én felvázolt új politikai vonalát a demokra­tikus alternatíváról. A köz­ponti bizottság hétfőn este véget ért üléséről kiadott hi­vatalos közlemény szerint az OKP felszólítja a többi de­mokratikus erőket, az állam­polgárokat áltálában, hogy küzdjenek egy olyan politikai vezetésért, amely szavatolja a nemzet megújhodását és er­kölcsi talpraállását. Cvijetin Mijatovics, a jugo­szláv államelnökség elnöke szerdán Rómába utazott. Alessandro Pertini olasz köz- társasági elnök hívta meg kétnapos hivatalos, baráti lá­togatásra. Mijatovics és a kíséretében levő személyisé­gek Pertini köztársasági el­nökkel a két ország együtt­működésének fejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdé­sekről folytatnak megbeszélé­seket. A jugoszláv államel­nök találkozik majd Forlani miniszterelnökkel és más ve­zető politikusokkal. Ellátogat a Vatikánba is, ahol II. Já­nos Pál pápa fogadja. Ponomarjov- felszólalása a francia nemzetgyűlésben — A Szovjetunió nemzet­közi tevékenysége a világ békéje érdekében a nemzet­közi helyzet tényleges nor­malizálására és stabilizálásá­ra irányul — jelentette ki a francia nemzetgyűlésben el­hangzott felszólalásában Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke, aki küldöttség élén tartózko­dik Franciaországban. —En­nek példája volt Leonyid Brezsnyev közelmúltbeli in­diai látogatása, amelynek so­rán fontos politikai kezde­ményezéseket tett a Perzsa­öböl térségében kialakult rendkívül veszélyes helyzet rendezésére — mondotta Po­nomarjov. A szovjet és francia parla­menti képviselők olyan lég­körben találkoznak — han­goztatta Ponomarjov —, ami­kor megnőtt a világban a háború veszélye. Ennek le­küzdéséhez minden olyan erő összefogására szükség van, amelyek az enyhülésben lát­ják a nemzetközi kapcsolatok egyetlen ésszerű rendszerét. A Szovjetunió és Francia- ország e téren továbbra is azonos irányban halad, amint azt Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing ez évi var­sói találkozója is példázta. Az enyhülés ellenségei a „szovjet katonai veszély” mí­toszára épülő propaganda- kampánnyal akarják igazol­ni az Egyesült Államok és más NATO-országok katonai költségvetésének hatalmas növelését. A Szovjetuniónak nincs szüksége háborúra — szögez­te le Borisz Ponomarjov. — Nálunk senki sem nyerne a háborús készülődésből. Az enyhülésért folyó küz­delem fő kérdése a fegyver­kezési hajsza megfékezése. Sok múlik a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerző­désein, megállapodásain. A szovjet fél, amint azt Leo­nyid Brezsnyev kifejtette, kedvezően fogad minden konstruktív amerikai lépést. Ugyanakkor reménytelenek azok a törekvések, hogy ka­tonai fölényt szerezzenek a Szovjetunióval szemben. Ponomarjov a világbéke szempontjából a fő megol­dandó feladatok között rá­mutatott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sának, az Európába telepí­tendő nukleáris rakéták kér­déséről folyó tárgyalásoknak és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásoknak a jelentősé­gére. A madridi találkozót érintve hangoztatta, hogy le kell győzni az ismert akadá­lyokat és össze kell hívni az európai katonai enyhülésről és leszerelésről szóló konfe­renciát. * A szovjet delegáció szov­jetunióbeli látogatásra hívta meg Maurice Couve de Mur- ville vezetésével a francia nemzetgyűlés külügyi bizott­ságának küldöttségét. Borisz Ponomarjov Párizsban talál­kozott Jean Francois-Poncet francia külügyminiszterrel is. Az MPLA-Munkapárt rendkívüli kongresszusa Szerdán az angolai Népi Köztársaság fővárosában megnyílt az MPLA—Munka­párt első rendkívüli kong­resszusa. A résztvevők ösz- szegezmi fogják, hogy meny­nyiben valósultak meg apárt 1977 decemberében megtar­tott első kongresszusán kije­lölt rövid távú társadalmi-] gazdasági célkitűzések. Várhaltó, hogy a kongresz- szuson felvázolják a délnyu­gat-afrikai ország első hosz- szú távú gazdasági fejleszté­si tervének körvonalait és szó lesz a párt szervezeti életé­nek több gondjáról is. Az MPLA—Munkapárt 1977. de­cemberében vált független­ségi mozgalomból marxista— leninista élcsapat-párttá, az átalakulási folyamat azonban máig sem fejeződött be. A kongresszuson komoly viták várhatók arról, hogy mikép­pen erősíthetik meg a párt marxista—leninista vonásait. * -­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az an­golai MPLA—Munkapárt el­ső rendkívüli kongresszusát. PANORÁMA BUDAPEST Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság és Isidore Malmierca, a Kubai Köztár­saság külügyminisztere táv­iratban üdvözölték egymást a két ország közötti diplomá­ciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulója alkalmából. BÉCS Dr. Lakatos Ernő, a Ma­gyar Távirati Iroda és And­reas Berghold, az Austria Presse Agentur vezérigazga­tója szerdán Bécsben aláírta a két hírügynökség együtt­működési szerződését. A megállapodásban foglaltak lehetővé teszik, hogy az évek óta kedvezően fejlődő hír- ügynökségi kapcsolatok a jö­vőben szerkesztőségi, műsza­ki és szervezési területen egyaránt továbbfejlődjenek. BERLIN A népi kamara .— az NDK törvényhozása — szerdán megvitatta és jóváhagyta a Német Demokratikus Köz­társaság 1981. évi népgazda­sági tervét és az állami költ­ségvetést. A tervek szerint jövőre a nemzeti jövedelem 5, a minisztériumi ipar áru­termelése 5,8, a munka ter­melékenysége 5 százalékkal növekszik. Az építőipar ter­melését 3,8 százalékkal kí­vánják emelni, a hosszú tá­vú lakásépítési program ré­szeként pedig 174 500 lakást építenek, illetve korszerűsíte­nek. BRÜSSZEL A közös piaci funkcioná­riusok szerda délutántól jövő hétfőig sztrájkolnak, mert nem teljesítették fizetéseme­lési követelésüket. Az alkal­mazottak 6,8 százalékos eme­lést követeltek, de a külügy­miniszteri tanács keddennem határozott ebben az ügyben. A külügyminiszterek meg­ígérték, hogy még az év vé­ge előtt igyekeznek rendezni a problémát. BONN Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter szerdán fogadta Vlagyi­mir Szemjonov szovjet nagy­követet. A megbeszélés napi­rendjén a kelet—nyugati kap­csolatok alakulása állt. Bon­ni jól értesült források sze­rint Genscher annak a kíván­ságának adott hangot, hogy a jövő év első felében Moszk­vában találkozhasson a szov­jet vezetőkkel. Külügyi kö­rökben arra hívták fel a fi­gyelmet, hogy Bonn változat­lanul nagy jelentőséget tu­lajdonít az európai enyhülés folytatásának. Ennek kereté­ben fontos állomásnak te­kintik Genscher csehszlová­kiai hivatalos látogatását, amely ma kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents