Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
1980. december 16. TféPÜJSÁG 3 A szakszervezetek XXIV. kongressznsa befejezte ........... (F olytatás az 1. oldalról.) kerüljenek hátrányos helyzetbe. Még ma is vannak olyan vezetők, akik azt képzelik, hogy felsőbb érdeknek tesznek eleget, amikor figyelmen kívül hagyják az egyes dolgozók konkrét helyzetét.. Szerencsére egyre kevesebb a különböző szinteken az olyan vezető, aki úgy véli, hogy a hatalom mindenre jogosít és semmire sem kötelez. Hatalmával senki sem élhet vissza, az mindenkit arra kötelez, hogy becsülettel végezze el munkáját, és tisztességgel intézze a rájuk bízott emberek ügyeit. Természetesen a vezetőknek is, a szakszervezeteknek is tudniiok kell neimet mondani, amikor ez a reális válasz. A nyereségrészesedést például csak ott követelhetik meg, ahol azt megtermelték. Ahol ez nem történt meg, ott nem lehet nyereséget osztani. Ha a szakszervezetek a dolgozókat mindig helyesen tájékoztatják a dolgok okairól, akkor nincs illúzió és nincs csodavárás. Be fogják látni, nem valamelyik testület jóindulatán múlik, ki mikor mit kap, hanem attól, hogy az egyén, az iparág, az ország hogyan dolgozott. Gáspár Sándor végül a nemzetközi kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek a lengyel szakszervezeti mozgalomban segítenek minden olyan erőt, amely a kibontakozást, a problémák szocialista megoldását szolgálja. A főtitkár összefoglalója után az elnök bejelentette, hogy a számvizsgáló bizottság munkájával kapcsolatban észrevétel nem hangzott el. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag elfogadták a Szakszervezetek Országos Tanácsa írásos és szóbeli beszámolóját. A kongresszus az elé terjesztett határozati javaslatot — a módosításokat figyelembe véve — Az Internacionálé eléneklésével ért véget a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa határozattá emelte, végül elfogadta a magyar szakszervezetek alapszabályának módosítását. Ezzel lezárult a kongresszus első két napirendi pontja, s egyben léjárt a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság mandátuma. Ezután a kongresszus rátért a napirend 3. pontjára, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság új jávál asztmására. Mindkét újonnan választott testület megtartotta alakuló ülését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megválasztotta elnökségét, titkárságát, vezető tisztségviselőit, a munka- bizottságokat és kinevezte, illetve megerősítette a SZOT osztály- és intézményvezetőket. A számvizsgáló bizottság megválasztotta elnökét és titkárát. A Szakszervezeték Országos Tanácsának elnöke: Földvári Aladár. Alelnökök: Dusc'hek Lajos né, Kiss Károly, Ligeti László, Ország Ferencné, Palotai Károly. Főtitkár: Gáspár Sándor. Főtitkárhelyettesek: Jakab Sándor, Gál László. Titkárok: dr. Cseihák Judit, Sólyom Ferenc, Timmer József, Virizlay Gyula. Ezt követően a kongresszus plenáris ülésen folytatta munkáját, ahol az elnöklő Földvári Aladár ismertette a választások eredményét. Zárszavában az elnök rámutatott : most a feladatok végrehajtására kell a fő figyelmet fordítani, az erőket összpontosítani. A szakszervezetek, a tisztségviselők azon munkálkodjanak, hogy a szak- szervezeti mozgalom egyre színvonalasabban feleljen meg társadalmi hivatásának. Az egész tagság bátor kiállással, alkotó tenniakarással lásson hozzá a közös célok megvalósításához. Végül az elnök köszönetét mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a kongresszus eredményes munkájához. A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A magyar szakszervezetek kongresszusának határozata A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését az elmúlt öt évben végzett munkáról, jóváhagyta a szakszervezetek alapszabályának módosítására tett előterjesztést. A határozat leszögezi: társadalmi helyzetünket, szocialista fejlődésünket illetően a kongresszus egyetértett a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa általi végzett elemzéssel, értékeléssel és magáénak vallja a kitűzött célokat és feladatokat, mert azok híven tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy élsíéi milliós szakszervezeti tagság érdékeit, törekvéseit. A határozat megállapítja, hogy a szakszervezetek az elmúlt években is felelős, cselekvő részesei .voltak mindannak, ami a szocialista építés programjánák végrehajtásáért történt és történik. Eredményeik mellett azonban vannak kifogásolható tényezők is. Sok tisztségviselő még bátortalanul él a szakszervezeti jogokkal és az érdekvédelmi funkció érvényesítésében is sok még a bizonytalanság. Az irányító, ellenőrző munkában is akadnak még bürokratikus, formális vonások. betölthetik hivatásukat. A szocialista társadalom építése a szakszervezeti mozgalom áltel képviselt négy és fél millió szervezett dolgozó ügye is. Ebből fakad a szákszervezetek kettős funkciója: egyfelől szervezik és nevelik a dolgozókat a munkáshatalom védőimére, erősítésére, társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális erejének növelésére, másfelől segítik és ellenőrzik a munkások, a dolgozók anyagi, szociális és kulturális érdekeinek kielégítését, védelmezik a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait, képviselik érdekeit. A kongresszus megállapította, hogy az állami és a szakszervezeti szervék között jól működő munkakapcsolat alakult ki, de a növekvő feladatok ennek továbbfejlesztését igénylik. Vegyenek részt a szakszervezetek aktívabban az országgyűlés munkájában. Szervezett feltételeket kell biztosítani ahhoz is, hogy a bérből és fizetésből élők élet- körülményeit érintő minden rendelkezés meghozatala előtt a SZOT, az érintett ágazati szakszervezet véleményt mondhasson. I. A határozat rámutat, hogy társadalmunk vezető ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a marxizmus—leniniizmus elvei és saját történelmi tapasztalatai alapján megteremtette azolkiat a politikai és jogi feltételeket, amelyek között a szákszervezetek A gazdasági építőmurtka kérdéséit érintve a határozat kifejti, hogy a szakszervezetek egyetértenek a VI. ötéves terv irányelveiben megfogalmazott elgondolásokkal, gazdaságpolitikánk tervezett fő céljaival és irányaival. A gazdaságpolitika fő irányvonala a hatékonyság és a verseny- képesség növelése, a minőségi tényezőkön alapuló intenzív fejlődés kibontakoztatása legyen. A szakszervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy az életszínvonalban elért vívmányaink megőrzése és megszilárdítása érdekében tartás, hosszú távú megoldások kerüljenek előtérbe. A szocialista munkamozgalmak szorosan kapcsolódjanak gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. Segítsék a vállalati belső tartalékok gyorsabb feltárását és hasznosítását, a . gazdasági erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, az újító, az alkotó munka hatékonyabb kibontakoztatását. A szocialista demokrácia érvényesülése, fejlesztése társadalmi előrehaladásunk egyik döntő feltétele. A szocialista demokrácia fórumai kialakultak, működnek, most tartalmasabbá téteLük a legfőbb feladat. Ennék feltétele, hogy a szakszervezetek fellépjenek a demokratikus módszereket lebecsülő nézetek és’ gyakorlat ellen. Utasítsanak el minden formalitást, látszatdémokráciát. Határozottan követeljék meg, hogy mindenütt vegyék figyelembe azoknak a véleményét, akiket a döntések érintenek, s akikre a feladatok megoldása hárul. Különös figyelmet kell fordítani a szak- szervezeti főbizalmiak, bizalmiak és a munkahelyi gazdasági vezetők, illetve a bi- zallmitestiületék és a váltala, tok, intézmények vezetői közötti együttműködésre. Ennek keretében vállalniuk kell az érdékek ütköztetéséből fakadó esetleges konfliktusokat is. A szakszervezeti szervek meggyőző módon képviseljék az egyéni, a kollektiv, a társadalmi érdekéket, a napi, a távlati célok helyes sorrendjét. A határozat szükségesnek tartja, hogy ne csökkenjen azoknak az életszínvonala, akik a megnövekedett követelményeket teljesítik. Aki pedig ennél többet nyújt, azé növekedjék is. A szociális célokra rendelkezésre álló eszközöket elsősorban az alacsony jövedelműek, a sok- gyermekes családok, a nyugdíjasok helyzetének javítására, a lakásépítés fejlesztésére kell felhasználni. A közvélemény megérti, hogy az áraknak a piac és a termelés igényeihez kell alkalmazkodniuk, de igényli, hogy az eddiginél gondosabban mérlegeljék a szükséges áremelések gazdasági indokait, a különböző rétegekre gyakorolt hatását. Központi árintézkedéseknél, a bérek reálértékének megtartása érdekében indokolt esetben alkalmazni kell a kompenzálás lehetőségeit. A szakszervezetek sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem politikailag nem tartják célszerűnek, hogy kialakuljon az árak és bérek „versenye”. Ezért elvárják az állami intézményektől, hogy az árképzésben és árellenőrzésben érvényesítsék a legszigorúbb állami fegyelmet, és ennek megsértői, valamint a tisztességtelen haszonra szert tevők ellen példamutató szigorral lépjenek fel. A szakszervezetek javasolják a kormánynak, hogy a következő tervidőszakban olyan bérpolitikai gyakorlatot folytasson, amely elősegí. ti az egyes ágazatok munka, erő-ellátásában, a szakképzettségben tapasztalható je. lenlegi ellentmondások mérséklődését, megszüntetését. Szükséges, hogy a közeljövőben) hosszabb távú bérpolitika kidolgozására is sor kerüljön, amit a dolgozókkal előzetesen meg kell vitatni. A kongresszus rámutat, hogy a teljes foglalkoztatást hazánkban változatlanul fenn kell tartani. A kongresszus belátja, hogy a szocialista társadalomban a teljes foglalkoztatottság és. a létbiztonság a munkaerő-gazdálkodásban nem jelenthet mozdulatlanságot. A társadalom nem garantálja kinek-kinek a kíván, sága szerinti munkahelyeit. Lehetőséget kell teremteni azonban airna, hogy mindenki képzettségének és képességének megfelelően helyezkedjék él. Nagyobb mértékben kell megszervezni a dolgozók továbbképzését, 'illetve átképzését. Ki kell dolgozni az egységes, konszern rehabilitáció rendszerét, ezzel is segítve a rugalmásiaibb imunkaerő-gaz. dálkod'ás-t, az egyéni és társadalmi érdekék jobb összhangját. A szakszervezetek működjenek közre abban, hogy a szükségessé váló munkaerő- átcsoporitosítás körültekintő előkészítéssel, emberséggel történjék. A szakszervezetek szükségesnek tartják az ötnapos munkahétre való áttérés megkezdését. Ezzel együtt gondoskodni kell a munkafegyelem megszilárdításáról, a munkaidő jobb kihasználásáról, valamint arról, hogy szabad idejüket hasznosan tölthessék el a dolgozók. A társadalmi juttatások rendszere, színvonala szocialista életünk egyik legnagyobb vívmánya, A szakszervezetek álláspontja az, hogy gazdasági eredményeinkkel összhangban ezeket meg kell őrizni, megszilárdítani és továbbfejleszteni. A kongresz- szus hosszú távú szociálpolitikai terv megfogalmazását és előzetes társadalmi vitára bocsátását javasolja. Szinten kell tartani, de lehetőleg még javítani is kell a gyermekellátást, az ifjúságról való gondoskodást. Könnyíteni kell a . többgyermekes családok terhein. Ezért javasolja a kong. resszus a gyes és a családi pótlékok felemelését, az óvodai hálózat, az általános iskolai és a napközi otthoni helyek számának növelésiét. Szükségesnek tartja az alacsony nyugdíjak reálértékéinek megőrzését, fejlesztését. Ki kell dolgozni az idősekkel való foglalkozás társadalmi programját. zalmiak csoportjuk tényleges, elismert vezetői, a gazdasági vezetéknek pedig felelős partnerei jegyének. A határozat rámutat, hogy a szakszervezeti mozgalom irányítása egységes. A minisztériumok felépítésében bekövetkező szervezeti változás órdntti a szakszervezetek tevékenységét is. Ki kell dolgozni az összevont minisztériumokkal való együttműködés szervezeti formáit és módszereit. A kongresszus arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos feladat a dolgozók sokoldalú tájékoztatása, A SZOT és a kormány megbeszéléseiről, az ágazati szak- szervezéték és minisztériumok közös tanácskozásiadról, a szakszervezetek megyei tanácsa, valamint a megyei tanácsok vezetőinek megbeszéléseiről, az igazgatók és a szakszervezeti bizottságok tárgyalásairól a dolgozóknak a korábbiaknál alaposabb tájékoztatást kell nyújtani. VI. IV. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy tovább erősödjék a szakszervezeti vezető testületek, választott tisztségviselők és aktivisták felelőssége a nevelő munkáért. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista brigádok kulturális és közéleti tevékenységére; az olvasó, mozgalmiakra; az öntevékeny művészeti együttesekre. A szakszervezetek segítsék a szakmai képzést és tovább, képzést, vatamdnlt az atap- művélltség általános megteremtését. Vonják be fokozottabban a műszaki értelmiséget a világszínvonalú műszaki ismeretek, eljárások terjesztésébe. V. A szakszervezeti demokráciában az elmúl öt évben kibontakozott pozitív folyamatokat új elemekkel kell bővíteni úgy, hogy társadalmi hatásuk tovább erősödjék. Az eddigieknél1 is jobb tájékoztatássá!, rendszeres képzéssel, továbbképzéssel és- folyamatos módsziertanl segítséggel kell, biztosítani, hogy a bi. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozva a határozat felhívja a szakszervezeteket, hogy hagyományaikhoz híven aktívan vegyenek részt a világ dolgozóinak a békéért, a társadalmi haladásiért, a jobb élet- és munkakörülményekért, a szocializmusért vívott küzdelmében, Szorgalmazzák és segítsék elő a különböző irányzatú szakszervezetek együttműködését és akcióegységének erősítését. Továbbra is tekintsék meghatározónak a szoros barátság és együttműködés erősítését a szocialista országok szakszervezeteivel, törekedjenek aura, hogy ezek a kapcsolatok tartalmasabbakká váljanak. Az int-ema- ciomalilsta hagyományokhoz híven részesítik sokoldalú támogatásban a fejlődő országok S2iakszenvezeteit. Gazdagítsák kapcsolataikat a fejlett tőkés országok szakszervezeteivel, elsősorban Európában. Fokozottabb lendület, tel, kezdeményezőbben vegyenek részt a Szakszervezeti Vi. tagszövetség és a szakmai nemzetközi szövetségek munkájában. A kongresszus végül -megköszöni valamennyi aktivista és tisztségviselő munkáját. Reményét fejezi ki, hogy a következő években a szak- szervezetek előtt álló feladatok végrehajtásában továbbra is számíthatnak -rájuk. A SZOT elnökségének fogadása A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa alkalmából vasárnap az Országházban fogadást adott a szakszervezetek újonnan megválasztott vezető szervei és tisztségviselői, továbbá a kongresszus külföldi yendégei tiszteletére. A fogadáson megjelent Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Lázár György, a minisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari miniszter és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikái Bizottság tagjai. A SZOT újonnan megválasztott elnöksége nevében Gáspár Sándor üdvözölte a fogadás résztvevőit, és köszönetét mondott a kongresz- szus sikeréért végzett munkáért. Nemzetközi visszhang A moszkvai Pravda hétfői számában visszatért Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a kongresszuson elhangzott beszédére. A lap a -beszéd nemzetközi vonatkozásait emelte ki, mindenekelőtt azokat, amelyek a Szovjetunió nemzetközi politikád kezdeményezéséire, a szocialista országok egységé- nék megvédésére és a lengyel helyzetre vonatkoztak. Nagy teret szentelt a lap a magyar szakszervezetek feladatainak. Az NDK sajtója hétfőn Ugyancsak nagy hangsúllyal foglalkozott a magyar szak- szervezletek kongresszusával, Kádár János -beszédével és az elfogadott határozatokkal. A Neues Deutschland, az NSZEP központi lapja egyebek között rámutatott: a kongresszus által elfogadott dokumentum pontosan meghatározza a szakszervezeték helyét és feladatait a munkás- és paraszthatalom erősítésében. Kádár János felszólalásából a lap kiemelte, hogy az MSZMP KB első titkára a szákszervezetéket a magyar társadalom rendkívül fontos intézményeiként értékelte. A PAP lengyel hírügynök- ség ugyancsak külön kommentárban foglalkozott a szaikszervezeték 'kongresszusával, nagy teret szentelve a tanácskozás lengyelországi vonatkozásainak.
